Észak-Magyarország, 2004. október (60. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-16 / 243. szám
2004. október 16., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# 0 Színházjegyet nyertek. Lapunk és a Miskolci Nemzeti Színház játékának utolsó fordulójában Seres Miklősnénak (Miskolc) és Flach Viviennek (Miskolc) kedvezett a szerencse. Nyereményüket - a Portugál c. előadásra szóló kétszer két jegyet - a színház jegyirodájában vehetik át 0 Összekötők. Ezzel a címmel nyílik Horváth Kinga grafikusművész alkotásaiból kiállítás október 21-én, csütörtökön délután 5 órától a Miskolci Galéria Rákó- czi-házában. 0 Vita a helyi irodalomról. Dr. Kárpáti Béla irodalomtörténész A Lévay-kultusz és a lokális irodalmi hagyomány - polémia a tanulmány kapcsán címmel tart előadást október 26-án délután 4 órakor a Miskolci Galéria Kondor-termében. Fotótárlat. Szathmáry Király Ádám fotóművész anyagából nyílott kiállítás a fel- sőzsolcai Bárczay-kastélyban (Szent István u. 2.); a tárlat jövő év januárja végéig lesz látható, a hét minden napján. (Fotó: Á. j.) OLVASNI VALÓ Andy Warhol filozófiája Miskolc (ÉM) - A napokban jelent meg Andy Warhol: Andy Warhol filozófiája című könyve. Az angolul 1977-ben megjelent Warhol-könyv igazi különlegesség. Nem csak azért, mert magyarul most jelenik meg először. Nem csak azért, mert a fordító, Halász Péter a híres-hírhedt szerző - akit Magyarországon eddig csak festőként ismertek - személyes ismerőse volt. Nem csak azért, mert a könyv a hetvenes évek hiteles kordokumentuma. Nem csak azért, mert Warhol és a könyv már a hatvanashetvenes években kialakította a mai divatbeszédet. Hanem azért is, mert a könyvet olvasva akaratlanul is rádöbbenünk, hogy mindannyian warholul beszélünk. E szavakkal ajánlja a kötetet az olvasók figyelmébe a kiadó, a Konkrét Könyvek. a kötet kiadója megtalálható az interneten az alábbi címen: www.konkretk0nwek.hu A nyelvvel együtt bennünket is átszerkeszt Esterházy Péter szerint a díjak nem segítik munkájában a szerzőt Debrecen (HBN - F. Gy., Cs. E.) - Visszautasítom azt a metaforát, hogy apja lennék a Termelési-regénynek - reagált Esterházy Péter a felolvasását bevezető konferansz- ra vagyok én apja elég gyereknek. Az egyetem aulájában (nem meglepően) telt házzal zajlott könyvbemutató közönsége természetes derültséggel nyugtázta az író első szavait, melyeknek folytatásából kiderült: a mester örömmel fogadta a Debreceni Könyvszemle meghívását, s, mivel elég gyakran jár tekintélyes helyeken, így most a Ha én főnök lennék című részt olvasná fel a műből. Nagyon kevés és sok Ekkor Esterházy - a szituációt megragadva - találó (és szintén derültséget keltő) mozzanattal vont ívet a Termelési-regény első megjelenése óta eltelt negyedszázad fölött: Akkor még nem voltam szemüveges. Most pedig le kell vennem a szemüveget, hogy tudjak olvasni. Viszont úgy csak a szöveget látom, önöket nem. Tehát vagy a szöveget, vagy önöket. A felolvasást megelőzően Imre László irodalomtörténész, pro- rektor arra is kereste a választ: Mi köti össze Esterházyt Debrecennel, ami miatt az itteni könyvszemle díszvendége lett? Nagyon kevés és nagyon sok Díszvendég volt Könyvszemlét tartottak a héten Debrecenben. A rendezvény díszvendége volt Esterházy Péter író, akinek az is okot adott az ünneplésre, hogy huszonöt évvel ezelőtt jelent meg Termelési regény című kötete. utalt arra, hogy az író a kálvinista Róma konzervativitása ellenére mégis az itteni Alföld folyóiratban kapott publicitást először, három évtizeddel ezelőtt. Ugyanakkor, mint rámutatott, azóta kiderült: írásmüvészete, meghökkentő gesztusai és virgonckodásai mögött igenis konzervatív ember rejtőzik, s már a Termelési-regény megjelenésekor látni lehetett, hogy a magyar próza értékelvű megújulása tőle várható. Imre László említette azt is: az Esterházy-szövegek szemantikai terheltsége nem a megértés nehezítését célozza, hanem a kamaszos szembeszegülést a valósággal. Könnyített magunkon A regényt Szirák Péter irodalomtörténész méltatta, bemutatva azt is: könyvében Esterházy (az akkori hatalom diktálta nyelvezettel is szembefordulva) egy másik nyelvet szerkesztett nekünk, s bennünket is átszerkeszKULTÚRA / 7 Esterházy Péter (Fotó: Horváth Katalin) tett. Amitől nem lett ugyan köny- nyebb az akkori élet - mégis könnyebb lett, hiszen a mű olvasása megkönnyítette. http: //konw.boon.hu \^J írásaink könyvekről! Egyszerűen csak: egy „zseni” A hegedűvirtuóz Lajkó Félix Miskolcon Miskolc (ÉM) - Hegedűvirtuózt hallhat hamarosan a közönség a Rónai Művelődési Központban. , a Vajdaságban, ezelőtt született csodagyerekként tartották számon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy zenei tanulmányait rekordidő alatt végezte el, majd a középiskola második osztályát otthagyva Budapestre indult egy kölcsönhegedűvel, ahol az akkor már elismert Dresch Quartett tagja lett. Sok neves együttessel és egyéniséggel dolgozott együtt, s több színházi előadáshoz is írt zenét. Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amsterdam, Berlin, Pozsony és Európa majd minden nagyvárosának közönségét. Nevezték bácskai Paganininek, délvidéki Vejnemöjnennek, vagy egyszerűen „csak” zseninek. írták már azt is róla: „inkább hasonlít egy fitt teniszjátékosra, mint zenészre, aki úgy támadja a hegedűjét, hogy minden számban szakadt szőrök repkednek a vonója körül.” Stílusa egyedi, nem helyezhető egyetlen kategóriába sem, a főik, a klezmer egyaránt közel áll hozzá. Jelenleg ingázik Lajkó Félix jelenleg Budapest és szülőföldje között ingázik, s koncertezik. November 6-án (szombaton) este 7 órától Miskolcon vendégszerepei. Lajkó Félixet harminc évvel hegedűművészt Lajkó Félix Szerzők (is) kerestetnek: ez kudarc volt, de nem adja fel Miskolc (ÉM - HM) - Csalódott, de reménykedik. E szavakkal fejezte ki érzéseit az Új Holnap új kezdeményezésével kapcsolatban Fecske Csaba költő, a folyóirat rovatvezetője. Az irodalmi lap stúdiót hirdetett meg magukat tehetségesnek tartó, irodalom iránt érdeklődő fiatalok számára. Az első összejövetel (Fotó: Á.j) Az első rendezvényen kevés érdeklődő jelent meg, ők is inkább korosabbak.- Kudarc volt, de nem adom föl - mondta Fecske Csaba. Tervezik, hogy a város összes középiskolájába elküldik felhívásukat. Hogy mi történik majd ezeken az esteken, még nem körvonalazódott, nagyban függ a jelentkezők elképzeléseitől is. S hogy az Új Holnap hogyan kapcsolódik a képbe? Nem titok, valamiféle szűrőként is működhetne a stúdió, árulja el a költő. A folyóirathoz beérkező rengeteg mű közül ekképp is kiválogathatók lennének a legjobbak, bár ez nem jelenti az automatikus közlést. KÉPTÁR: A miskolci színházban mutatták be Madách Imre Mózes című színdarabját Ezzel az előadással kezdődött az évad a nagyszínházban. A darabot Csiszár Imre rendezésében vitték színre (Fotók: Bujdos Tibor) SZÍNHÁZ Mózessel, Csiszárral az időgépben Szabados Gábor e-mail: szabados@eszak.boon.hu Természetesen prekoncepciókkal megyek színházba. Előre gyártott ítéleteim egy része beigazolódott, más része nem. Gyorsan leszögezem, hogy ne fokozzam tovább az izgalmakat: rosszhiszemű feltételezéseim nem jöttek be, aminek természetesen örülök, bízva abban, hogy így lesznek (vannak, voltak) vele a nézők is. Hogy például nem kellene elővenni a Mózest Madáchtól. Nem véletlenül van az ott, ahol. Papíron, nem olvasva. Jó, játszotta a Nemzeti Színház, nem is keveset, de Sinkovitscsal, ami azért önmagában minőség. Avagy: Gáspár Tibor Mózesként? Nem tudom. Miért pont ő? (Amúgy semmi bajom vele, miskolci évei alatt baráti-kártyabaráti szálak fűztek hozzá, a tehetségét sohse vontam kétségbe, csak éppen úgy gondoltam, ha már Mózes, akkor az legyen Sinkovits. Kaliberű.) Egyvalamiben azért igazolva látom huhogósjós önmagamat: nem sikerült kihámoznom a nekem szóló „üzenetet" a darabból-előadásból. Amit elsőtől az utolsó percig élveztem. Állításomat alátámasztandó kijelentem, bármikor hajlandó vagyok újra (és újra) megnézni, amit, higy- gyék el nekem, nem sűrűn teszek se színi előadással, se filmmel. Szóval, hogy mit mond a Mózes, a bibliai történet? Hátha csak az én hibám: nekem semmit. Nem azért, mert akármennyire is szeretném, nem találok benne olyat, ami bólo- gatásra késztetne - ahá, ez a mi (volt) kormányfőnk, ezek vagyunk mi, az ott Európa (az Unió) -, hanem, mert nem is találhatok analógiát. A zsidók kivezetése Egyiptomból isteni feladat Mózes számára, ő pedig ezt jól teljesíti. Emberként - amit hangsúlyoz is Csiszár Imre rendező az előadásban. Népe többsége újra és újra visszamenekülne a rabságba, hiába zúdítja rájuk a csodákat vezérük, ők csak lázadnak és lázadnak, kivéve a legkiválóbbakat. Nos, nekünk nincs ilyen kapcsolatunk vezetőnkkel, vezetőinkkel. Szeretjük a vezért, mert úgy vagyunk megalkotva (ha nem a mostanit, akkor a korábbit, a majdanit, mindegy, de kell a jó király, itt is, meg mindenütt a világban), de semmi több. Az előadás pedig kiváló. Nagy, hatalmas, élő képeskönyv. Igazi amerikai film. Óriásira nagyított színpaddal, rengeteg statisztával, gyönyörű színekkel, sokféle szcenikai megoldás bevetésével. Szerintem egy nyolc-tízéves gyerek épp úgy élvezheti, mint bárki, aki korban fölötte áll. Ami a kiválóságon ront: a szereplők nem mindig győzik hanggal (hangerővel), ami nem az ő bűnük. És olykor hiába harsognak, nem értjük őket. Gáspár Tibor pedig elsőrangú Mózes. Nagyon sokféle arccal (ennek megfelelően sokféle parókával), amelyek közül négyet-ötöt bármikor kapásból képes vagyok felidézni. És amelyek hitelesek, örömöt szerzők a nézőnek. Egyként kiváló a csürhévé züllő népét az isteni erő birtokosaként talpra állító lánglelkű hősként, és megfáradtmegszelídült öregemberként, aki talán tudja: bár teljesítette küldetését, valójában semmit nem oldott meg, mert az ember menthetetlen Kánaánon belül és kívül. És akkor még nem beszéltem arról a fordulatról, amelyet szintén szépen ábrázol: a fáraó első számú emberévé előlépett zsidógyűlölő egyiptomiból kell igazi népe vezetőjévé válnia. Igaz, ennek a fordulatnak a megtételéhez kell Máhr Ági (Mózes anyja), aki nagyjából zseniális. (Úgy gondolom, nemcsak azért, mert hálás a szerepe, hanem mert azt ő játssza.) Akik még mindenképpen említést érdemelnek: Mihályfi Balázs, Szegedi Dezső, és előttük is Bodor Németi Gyöngyi. Továbbá játéktértervezőként is a rendező, még továbbá állandó alkotótársa, Szakács Györgyi jelmeztervező, és a Miskolcra újra „visszatért" Selmeczi György, akié a zeneérdem. Befejezésül pedig a tény: a miskolci színház aranykorába röpít vissza az időgép, benne az akkori évek több hősével - itt van egy kicsiny szerepben Körtvélyessy Zsolt is -, meg mivelünk.
