Észak-Magyarország, 2004. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-04 / 207. szám

2004. szeptember 4., szombat ÉSMK-MA&YAR0RSZÁ6# ÉM-EXTRA: IOG ÉS NYILVÁNOSSÁG / 7 Elméleti és gyakorlati jogászok közös vitája egy asztalnál Miskolc (ÉM) - A Miskolci Jogtudomá­nyi Műhely című rendezvénysorozat 2000- ben indult el. Dr. Róth Erika, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kará­nak tudományos dékánhelyettese elmond­ta: a céljuk az volt, hogy az egyetemi szak­emberek és a praktizáló jogászok egy asz­talnál beszélhessék meg egy-egy kérdés el­méleti és gyakorlati problémáit. Az első három rendezvény anyagát kötetben is megjelentették. Terveik szerint tovább folytatják e ren­dezvénysorozat szervezését, mivel az ed­digi tapasztalatok, és a szakemberek vissza­jelzései rendkívül kedvezőek voltak. AZ EDDIGI ÜLÉSEIK 2000. november 7.: A jogi személyek jog- sértő cselekményeinek felelősségi kérdései 2001. április 10.: Szabálysértési jog a gya­korlatban ________________________________ 2003. május 28.: Magyarország az európai uniós csatlakozás küszöbén. KIRAGADOTT MONDATOK A biztosi hivatal joggyakorlata szerint nem jogelle­nes, ha a vádemelést követően nyilvánosságra ke­rül a vádlott neve és a vádiratban szereplő szemé­lyes adatai. (...) Figyelemmel kell azonban lenni a tárgyalásról adott tudósítás során arra, hogy az ada­tok nyilvánosságra hozatala ne sértse az érintettek, különösen a bűncselekmények sértettjeinek/áldo- zatainak személyhez fűződő jogait, csak a bűncse­lekmény és a büntetőeljárás megítéléséhez szük­séges mértékben tájékoztassa a közvéleményt. Péterfalvl Attila, adatvédelmi biztos ★ ★★ Álláspontom szerint súlyos válságot okozna az igaz­ságszolgáltatás működésében, ha a bíráknak a bün­tetőeljárási törvény elvárásainak megfelelően megindokolt ítéletüket a nyilvánosság előtti magya­rázkodással kellene elfogadhatóvá tenniük, még akkor is, ha erre növekvő társadalmi igény mutat­kozik külföldön is. Félő, hogy ebben az esetben a ma még magát függetlennek érző bíró is - készül­ve a nyilvános megméretésre - a közvéleménynek és a politika oldaláról reá nehezedő nyomásnak megfelelve járna el. Róth Erika, egyetemi docens, dékánhelyettes ★ ★x Önáltatás lenne abban a hitben ringatni magunkat, hogy a Nem jogerős! és a Katalin bírónő című té­véműsorokon kívül a kereskedelmi televíziók vagy a Napkelte című műsor szerkesztői azt céloznák meg, hogy elmélyült, jogi finomságokkal tűzdelt szakmai vitát folytassanak egy-egy bírósági döntés­ről. Baló György egy médiakonferencián félreérthe­tetlenül közölte a részben bírákból álló hallgató­sággal: tudomásul kell(!) venni, hogy a médiában „beszélő fejekre” van szükség, akiknek rövid idő alatt sok információt kell adniuk a nézőknek. Pataki Árpád, bíró (Forrás: Fundamentum) Lezárt ügyek A Borsod Ábaúj-Zemplén megyében I. fokon lezárt bírósági ügyek száma 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 8 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1000 0 i'Ar I. fél év adatai) Grafika: Észak-Magyarorazág Az oldalt írta és szerkeszette: Horváth Szabolcs e-mail: szabolcs.horvath@eszak.boon.hu Az Észak vigyáz a gyerekekre! A bírónak csak a bíróságon kell megindokolnia a döntését, más fórumon nem is védheti meg (Illusztráció) (Fotó: Kőhalmi Péter) Miért nem nyilatkozhatnak a bírák? Praktikus vita a bíróságok és a nyilvánosság kapcsolatáról Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetemen működő Miskolci Jogtudományi Műhely szer­vezésében tudományos ülést rendeztek, amelynek témája a bíróságok és a nyilvános­ság volt. A tanácskozáson ki­fejezetten gyakorlati kérdé­sekről volt szó. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának könyvtá­rában megtartott A bíróságok és a nyilvánosság című tanácskozá­son a társszervező, a Fundamen­M ........................ Elképesztő, hogy az igazságügyi tájékoztatást egy 1986-os BM-rende- let szabályozza. Majtényi László VOLT OMBUDSMAN .................................................W tűm című szakmai lap főszer­kesztője, dr. Halmai Gábor mu­tatta be a folyóiratot, majd átad­ta a szót az e témában korábban publikáló szerzőknek. Először dr. Hack Péter beszélt arról, hogy a bíróságok és az ügyész­ség működésének átláthatósága alapkérdése az igazságszolgálta­tásnak, ám a mai magyar gya­korlat sajnos nagyon sok problé­mát vet fel. A szakember szerint a bíróságok manapság támadás­nak fogják fel', ha a közvélemény az ítéleteket nem érti. Pedig ezek megfogalmazását úgy kellene alakítani, hogy azokat a perek résztvevői is könnyen megért­hessék. Hátrányos helyzetben Dr. Majtényi László, volt adat­védelmi biztos szerint elképesz­tő, hogy az igazságügyi tájékoz­tatást még mindig egy - sem tar­talmilag, sem formailag el nem fogadható - 1986-os belügymi­nisztériumi rendelet szabályoz­za. Az Európa Tanács egyik ajánlása szerint a bírósági ítéle­teket - a személyes adatok kita­karásával - az interneten kelle­ne közzétenni, ám erre hazánk­Martossy György ügyész .................................................ff ját ügyeikről nyilatkozhassanak. A szakember ebben - a bírákat is megillető - alkotmányos alap­jog megsértését látja.- A bírák eleve hátrányos helyzetben lennének, ha nyilat­kozniuk kellene, hiszen bármit mondanának, magyarázkodás­nak tűnhetne - jelentette ki dr. Schiffer András. A szakember szerint viszont arra nincs elfo­gadható érv, hogy a bírósági íté- léteket miért nem lehet megis­merni. így fordulhat elő, hogy a joghallgatók a tanulmányaik bán még kilátás sincs. A másik sokat bírált állapot, hogy a bí­ráknak megtiltották, hogy a sa­ff ................. A tájékoztatást segítené, ha a sajtó jobban is­merné az igaz­ságszolgáltatást alatt szinte nem is láthatnak „életszagú”, valódi bírói dönté­seket. Elekné dr. Nemes Klára, me­gyei bírósági tanácselnök szerint nem túl sok bíró élne a nyilatko­zattétel lehetőségével. Mint mond­ta, a sajtónyilvánosságra szükség van, hogy a közvélemény is érte­süljön az ítéletekről, ám a sajtó nem akadályozhatja, hátráltathat­ja a bíróság munkáját. Jobban ismerni... Dr. Szabó József, a Miskolci Vá­rosi Bíróság csoportvezető bírája, bírósági szóvivő azt emelte ki, hogy a bíróság munkakörülmé­nyei messze vannak még az ideá­lisnak tekinthetőtől - még inter­net sincs a legtöbb helyen -, így pedig nem lehet megfelelni a nyil­vánosság elvárásainak. Dr. Mar- tossy György, a megyei főügyész­ség sajtóreferense szerint a pon­tosabb tájékoztatást segítené, ha a sajtó jobban ismerné az igazság­szolgáltatás működését, míg dr. Kálmán Árpád szerint a jogbizton­ságot veszélyeztetné, ha a jogerős ítéleteket kritizálni lehetne. ph < www.boon.hu http:, forum.boon.hu Szóljon hozzá! ■ Lomnici Zoltán: szemléletváltásra van szükség A bírák döntő többsége nem is akar élni a nyilatkozati joggal Miskolc (ÉM) - A bírák nyilatkozati lehetősége, illet­ve annak tilalma szinte ál­landó vitatémát jelent az igazságszolgáltatásban dolgo­zóknak. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint a bírák nem is szívesen kommentálnák döntéseiket, még akkor sem, ha erre módjuk lenne.- Szemléletváltásra van szük­ség az igazságszolgáltatásban, és az erre irányuló erőfeszítések el­ső eredményei már tapasztalha­tók - mondta el érdeklődésünk­re dr. Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke. Korábban ugyanis általános nézet volt a bí­róságokon, hogy az ítéletek csak az érintett felekre tartoznak, azokhoz másoknak semmi köze. Pontos, közérthető Dr. Lomnici Zoltán szerint azonban a bíróságok nem zárkóz­hatnak el a nyilvánoságtól. Az igazságszolgáltatást ugyanis ­mivel saját bevétele tulajdonkép­pen nincs - a költségvetés, azaz az adófizetők tartják el, így a tár­sadalom ellenőrző funkcióját ter­mészetesnek kell venni. A Leg­felsőbb Bíróság elnöke elmondta: ff ................... Szemléletváltásra van szükség, az első eredmé­nyek már tapasz­talhatók. Lomnici Zoltán AZ LB ELNÖKE ........................................ff öt évig dolgozott szóvivőként, és ezen idő alatt rengeteg kedvező tapasztalatot szerzett. Meggyőző­dött arról, hogy ha pontos, de ugyanakkor közérthető informá­ciókkal látják el a sajtót, sokkal kevesebb téves cikk, tévériport lát napvilágot. Ezt szem előtt tartva alakították ki a bíróságo­kon a szóvivői rendszert, amely eddig beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket, igaz javítani mindig, mindenen lehet. ítéletek az interneten Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bírák akkor sem nyilat­koznának szívesen, ha erre tör­vényes módjuk lenne. Ez alól természetesen vannak kivételek, de azok vannak jelentős kisebb­ségben, akik szívesen állnának mikrofon elé. A bírák azonban még így is sokat tehetnek a jobb tájékoztatást érdekében. Az íté­leteket közérthetően kell megfo­galmazni, hogy ne csak a jogvég­zett emberek érthessék meg, ilyenkor ugyanis a bíráknak nem kell magyarázkodniuk. El­kezdődött ugyanakkor annak a gyakorlatnak a kialakítása, hogy az ítéleteket - a személyiségi jo­gok megóvása mellett - közzéte­szik az interneten, bár mindez egyelőre még gyermekcipőben jár, ám a jövő mindenképpen eb­be az irányba mutat. Ki ad tájékoztatást? Miskolc (ÉM) - A tudo­mányos ülésen szinte min­denki által kritizált szabá­lyozás 1986. szeptember 1.- én lépett hatályba. Az Igazságügy Miniszté­rium és a Belügyminiszté­rium közös rendelete ki­mondja, hogy „a bíróság előtt folyamatban lévő ügy­ről a sajtó részére a bíróság elnöke vagy az általa meg­bízott személy ad felvilágo­sítást.” A következő pontban azonban már ott a sokat emlegetett tiltás: „a bíró azonban az általa tárgyalt ügyről nem adhat felvilágo­sítást.” A bíróság elnöke dönthet arról, hogy a folya­matban lévő, vagy már be­fejezett ügyekben az újság­író betekinthet-e az iratok­ba. A bírósági tárgyaláson felvételt készíteni csak az eljáró tanács elnökének en­gedélyével szabad. HÁTTÉR Fundamentum az emberi jogokról Miskolc (ÉM) - Hetedik éve működik az a folyóirat, amelynek a szerkesztősége a miskolci tanácskozás társ- szervezője volt. Az 1997 júniusában alapított Fundamentum című negyedéves emberi jogi folyóirat külföldi és hazai kutatók tanulmányai mel­lett különböző emberi jogi témák­kal foglalkozó dokumentumokat és azokat feldolgozó kommentáro­kat is közöl. Alapvető jogokról ad alapvető ismereteket és ismertet véleményeket. A folyóiratban nem kormányzati emberi jogvédő szervezetek is bemutatkoznak. A szerkesztők, miközben nyitottsá­gukat és minden értékkel szem­beni tiszteletüket is bizonyítani akarják, a jogok egyfajta felfogá­sát képviselik. Különböző nézetek A Fundamentum jelenleg nyolc nagyobb részből épül fel. A Ta­nulmány című rovat hosszabb lé­legzetű, elméleti munkákat, több­nyire magyar nyelven nem hoz­záférhető dolgozatokat, illetve ha­zai szerzők a folyóirat számára írott tanulmányait közli. Az Inter­jú rovat az alapjogok alkalmazóit vagy éppen azok kritikusait szó­laltatja meg. A Fórum egy-egy emberi jogi kérdés körbejárásá­ra biztosít helyet a különböző fel­fogású, de az emberi jogok iránt egyaránt elkötelezett szakembe­rek számára, a Döntés előtt című rovat előkészületben lévő, embe­ri jogi tárgyú törvények vagy (al- kotmány)bírósági ügyek elemzé­sével foglalkozik. A lap Dokumen­tum és Kommentár része emberi jogokkal kapcsolatos magyar és külföldi dokumentumokat közöl minden esetben a szerkesztőség által felkért szerzők kommentár­jaival. A Döntés után című rovat­ban emberi jogi vonatkozású ha­zai és külföldi jogszabályok, illet­ve (alkotmány)bírósági ítéletek rövid kivonatát közük, Jogvédők címszó alatt pedig hazai és külföl­di emberi jogi szervezetekkel is­merkedhet meg az olvasó általá­ban azoknak az alapjogi esettí­pusoknak a bemutatásán keresz­tül, amelyekkel foglalkoznak. A folyóirat Szemle rovata az alap­jogokkal kapcsolatos publikációk bemytatására vállalkozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents