Észak-Magyarország, 2004. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-28 / 227. szám

2004. szeptember 28., kedd ÍSZAK-MA6YAR0RS2ÁG# KULTÚRA /7 HÍRCSOKOR 0 Árnyékkötők. Ez a címe annak a ret­rospektív elektrografikai kiállításnak, amely szeptember 30-án (csütörtökön) nyílik dél­után 5 órakor a Miskolci Galéria Rákó- czi-házában. A kiállítást dr. S. Nagy Ka­talin művészettörténész nyitja meg. 0 Hamismas.hu. Félreérthető volt szom­bati lapszámunkban, hogy milyen címen érhető el Vass Tibor és webfolyóirata, a Spanyolnátha honlapja. A helyes cím: www.hamismas.hu OLVASNI VALÓ Szerelem a palackban Miskolc (ÉM) - Hatalmas történeti tu­dás és kiváló lélekismeret jellemzi Szerb Antal novelláit. Szerzőjük úgy elevenít meg történelmi alakokat, hogy közben mindig önmagáról és koráról vall: a látszólagos tár­gyilagosság mögött mély személyesség hú­zódik meg. S hogy mi még, arról a Magvető­nél megjelent Szerelem a palackban című Szerb Antal-novelláskö- tet szerkesztője, Poszler György számol be a gyűjtemény utószavá­ban. „Értékeket őriz, hagyományokat foly­tat. Szemléleteket robbant, formákat újít. Mélyen benne a nemzeti és európai kultú­rában. Romantikus, de már kételkedik is benne. Misztikus, de már mosolyog is raj­ta. Szinte vallomásos próza - erős lírai von- zattal. Ironizálva, hogy tompuljon a vallo­másos jelleg. Szkeptikusan, hogy tompul­jon a lírai jelleg. Nem akar meghatódni, ezért félénken mosolyog.” SZERB ANTAL 'SZERELEM A PALACKBAN somi http://konvv.boon.hu írásaink könyvekről iH i ; • ^ Szilézia Miskolcra látogatott Miskolc (ÉM) - Lengyel testvérrégiónk mutatkozott be a múlt héten Miskolcon. A megyei önkormányzat által szervezett Szi­léziai Napok programjában Magyarok és lengyelek a történelem sodrában címmel a megyeháza galériájában mutattak be tab­lókat, a megyénkben élő lengyelek sorsából villantva fel képeket, tényeket. A Papsze­ren levő múzeumban Szilézia régió bemu­tatkozik címmel nyílt kiállítás, az Európa Házban az V. Katowicéi Grafikai Triennále anyagából látható válogatás. A megyeház! kiállítás megnyitója A Géniusz Könyváruház és az Észak-Magyarország játéka Legutóbbi kérdésünk: melyik évben halt meg Assisi Szent Ferenc? A helyes válasz: 1226. A helyes választ beküldők kö­zül Takács Zsuzsa: Üdvözlégy utazás című kötetét Németh Sándorné (Felsőnyárád) a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Szé­chenyi u. 107., tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: Melyik kiadó jelentette meg a Irena Obermannova: Egy őrült fe­leség naplója című könyvet? A helyes vá­laszt beküldők közt Irena Obermannová: Női mozdulatok című kötetét sorsoljuk ki. A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501 Pf.: 351). Válasz: __________________________ Név: ____________________________ Cím:____________________________ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG § Válogatott szereplők A miskolci egyetemistákból álló Neuron Filmműhely szereplőválogatást tartott a múlt héten Miskolcon. Sok­sok jelentkező közül vá­lasztják ki októberben-no- vemberben forgatandó két kisjátékfúmjük amatőr szí­nészeit. A filmes csapat, amely részt vesz az októbe­ri, miskolci filmfesztivál szervezésében is, első pro­jektmunkáját készíti idén. A szükséges pénz egy ré­szét pályázaton nyerték. A kisjátékfilmek mellett két dokumentumfilmet is for­gatnak, mellékelve a mun­kák verkfilmjét, hogy azután az egészet komplett filmcsomagba rendezzék, és azt három megye középis­kolásai számára elérhetővé tegyék. „Szerepét nem veheti át a világháló” Görömbölyi László: A jó folyóirat körül szellemi műhely alakul Miskolc (ÉM - HM) - Folyó­iratot inkább úgy olvasunk, mint egy könyvet. Hiába van fenn az interneten a Háború és béke, aligha olvassák so­kan a monitoron - vélekedik Görömbölyi László, az Új Hol­nap felelős szerkesztője. Tény, hogy az Új Holnap is elérhető az interneten, mint ahogy gyakorlatilag minden fo­lyóirat, de ez nem „internetes, on-line” változat, hanem egysze­rűen a nyomtatott lapban meg­jelenő írások elérhetősége a vi­lághálón. Görömbölyi László szerint ez fontos, ám nem gon­dolja, hogy a folyóirat szerkesz­tési szempontjait az internethez kellene igazítani. Egy új mé­dium megjelenése mindig azokat a korábbiakat készteti változá­sokra, amelyek fontos sajátossá­gai nagyon hasonlóak az új esz­köz lényeges tulajdonságaihoz - hangsúlyozza a felelős szerkesz­tő, példaként említve: az inter­net jelentősen átalakítja a hír­közlés, a hírfogyasztás módsze­reit és szokásait, de tartalmi szempontból sokkal kevésbé érinti egy művészeti-társadalmi folyóirat helyzetét. Értéket közvetít- A hagyományos folyóirat kö­rül jó esetben kialakul egy szel­lemi műhely, aminek működésé­hez elengedhetetlen a személyes ff ........................ Az irodalmi portálok nem egyszerűen leutánozzák a folyóiratokat... Görömbölyi László FELELŐS SZERKESZTŐ ............................ff kapcsolat, a jelenlét, a közösség, és ez nem pótolható e-mailekkel vagy chateléssel - állítja. - Az internet átalakítja a kommuni­kációs szokásainkat, de nem árt hangsúlyozni: csupán egy esz­közről van szó. Amit akkor hasz­nálunk helyesen, ha a magunk szolgálatába állítjuk, és nem ak­kor, ha mi válunk a kiszolgálta­tottjaivá. Az irodalmi portáloknak is megvan a maguk funkciója, teszi hozzá, de ezek nem egyszerűen „leutánozzák” a hagyományos fo­lyóiratokat, hanem eleve az inter­net sajátosságaihoz, eszközeihez igazodnak, azokat próbálják ki­használni - ezerféle módon. A lé­nyeg tehát, hogy teret kapjanak az értelmes, értékes gondolatok, és eljussanak azokhoz, akikhez szólnak. Ebben az értékközvetítő folyamatban, ha formálódva, meg­megújulva is, de megmarad a ha­gyományos folyóiratok szerepe, jól megférve az internetes környe­zetben teremtődő újabb eszközök­kel, formákkal - állítja Göröm­bölyi László. Bemutató: őszi szám A Miskolci Galéria Kon­dor Termében mutatják be szeptember 29-én délután 5 órakor az Új Holnap őszi számát. A művészeti, irodal­mi, társadalmi folyóirat be­mutatóján a Bartók+Bartók emui műsorban közreműkö­dik Halmágyi Sándor szín­művész, és Bendzsák Erika fuvolán és Pataky Gábor zongorán. „Kiskabos”- elhunyt a győztes kisember Miskolc (ÉM) - Kabos László a vásári komédia és a kabaré stílusát egyesítette, l ség mennyire gyan oly sokszor szólították: „a” kiskabos... A színészt 81 évesen vasárnap érte ottho­nában a halál. Kérdésünkre Mikita Gábor, a Miskolci Színészmúzeum színháztör­ténésze elmondta: tudomása szerint Kabos László nem vendégszerepeit a Miskolci Nemzeti Színházban, de vi­dám színpados és alkalmi társulati színésztársakkal megyénkben is sokszor szó­rakoztatta a közönséget. Színművészeti Főiskolát nem végzett, a Pódium Ka­baréban kezdte a pályáját 1946-ban. Sajátos figurája, a kiszolgáltatott kisember, aki a bajból mindig megpróbál kimászni furfanggal, egész életében végigkísérte, ugyan­úgy felkeltette ebben a sze­repben a közönség érdeklő­dését egy 19. századi francia darabban, mint a modern vígjátékokban. A színháztör­ténész hangsúlyozta, a ma­gyar kabaré elmúlt ötven évének egy korszaka zárult le Kabos László halálával. Cikkünk előzménye: Észak-Magyaror- itlIJLMii szág, 2004. szeptember 26/7. oldal Új Holnap fiataloknak Új Holnap-stúdió indul ok­tóberben pályakezdő irodal­márok számára. A műhelyfog­lalkozásokat kéthetenként szerdán délután 4 órától Fecs­ke Csaba költő vezeti a Mis­kolci Galériához tartozó Petró- házban (Miskolc, Hunyadi u. 12.). Az összejövetelekre olyan érdeklődőket várnak, akik kedvet, tehetséget éreznek ma­gukban az irodalomhoz, és a dicséreten kívül a kritikát is el tudják viselni. Korhatár nincs, de elsősorban fiatalok­ra számítanak. A stúdióban le­hetőség nyílik felolvasásokra, a kéziratok megvitatására, az irodalom aktuális kérdéseinek megbeszélésére. Az első össze­jövetel október 6-án, szerdán délután 4 órakor kezdődik. SZÍNHÁZ Alice Csodaországban, gyerekseregtől övezve Szabados Gábor e-mail: gabor.szabados@eszak.boon.hu Nem először, és bízom ben­ne, nem utoljára állította szín­padra Kováts Kriszta (igen, a színész-énekes Kováts Kriszta) Alice-t Csodaországban. A megelevenedő mese vásári ko­média formáját ölti magára, ami ezért is jó, mert bár ez a műfaj ugyebár már régen nem létezik, lám, mégiscsak. Rettenetesen élvezi a gyerek­sereg a miskolci kamaraszínházi Alice Csodaországbant, amely a színlapon szereplő megjelölés szerint „Zenés felfordulás gyere­keknek". Valójában kicsit lehet­ne még nagyobb a felfordulás, talán oly módon, hogy a jelenle­ginél még több gyereket hívnak fel a színpadra a szereplők. De azért így is szép számmal van­nak. És szó sincs felfordulásról. Buta kifejezéssel élve tökéle­tesen interaktív a dolog - az a jó benne. Fábri Péter írta az előadás szövegkönyvét, részben a Csodaország, kis részben az Ali­ce Tükörországban adaptálásá­val. És ő írta a dalszövegeket is. (Egyébként sok-sok egyebet is írt Kováts Krisztának, tehetséges fe­leségének. Mint ahogy a zene­szerző Gallai Péter is régi, jól bevált munkatárs, ha nem is családtag.) Persze hogy nem lehet olyan mély a színpadi változat, mint az alapmű, amely ugyan rop­pant szórakoztató - nemcsak felnőttnek, hanem azért értelme­sebb gyereknek is —, de nem hiányoznak belőle azok az iz­galmak, amelyeket Lewis Carroll lontosnak tartott beleszőni. Hogy tudniillik kik vagyunk, mi is a valós helyzet az Idővel?, mennyire bolond ez a világ?, nem utolsósorban, merre keres- sük-találjuk meg Csodaországot, a csodát. Csupán néhány röpke idézet fenti állítás igazolásául a dalok szövegéből: „Azt mondják, hogy növök, de akkor az már nem én vagyok!" „Hernyó, báb és pil­langó: az még ugyanaz a lény?" „Itt ilyen a krokett! Itt mindenki lökött! A Királynő meg egyenest a Lipótról szökött!" „Nincsen tegnap, nincsen holnap, mára sajnos nem tárolnak, lekvár minden másnap van, s másnap mindig aznap van." No, csak azért, nehogy elbíz­zuk magunkat. A megfejtésre váró rejtvé­nyek illusztrálását jól szolgálják az olyan ötletek, mint Alice megkettőzése: egyrészt ott van ő maga, a színésznő, másrészt összemenve bábként. A tükörről már nem is beszélve. Avagy: a szereplők hol narrátorok, hol színészek, utóbbin belül is úgy váltva a szerepeket, mint... Mint ahogy az teljesen magától érte­tődő, mi több, természetes. ........ÍBSWS Ha nem lenne a sok vendég- művész - a már említett gyere­kek -, mindössze hárman adnák elő a darabot. A címszereplő Barta Mária Viola, aki igazán szeretni való Alice, már hogy is ne lenne az, amikor kedvesen, aranyosan, te­hetségesen, jól indokolt ritmus- váltásokkal adja elő ezt a fura kislányt, amelyik fura kislánynak de jó is lehet lenni. Ha szabad ilyet mondani, neki van a leg­könnyebb dolga, de miért mon­danánk ilyet, amikor nem biz­tos, hogy igaz. (De valószínű.) A két fiatalember - Merényi Ákos és D. Derecskéi Zsolt - szerepe a Bohócé és a Clowné, vagy fordítva. Vagy dettó. Test­bedobással játszanak: lábujjuk­tól a mimikájukig, ugrabugrától a sündörgésig, meg ott vannak még a hangjaik is. Amint az bo­hócoktól (clownoktól) elvárható. Amit a nyurga D. Derecskéi művel mozgás címén, az nem ritkán eléggé fantasztikus, ugyanis olyanjai is vannak, amik a valóságban nem igen lé­teznek. Csak nála.

Next

/
Thumbnails
Contents