Észak-Magyarország, 2004. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-30 / 202. szám
2004. augusztus 30., hétfő ÉS2AK-MAGYAR0RSZÁGÍ KULTÚRA / 5 A magyar fotográfia napja Miskolc (ÉM) - Augusztus 29-e a magyar fotográfia napja. Lapunk a maga módján emlékezik meg a jeles dátumról: az Észak-Magyarország fotóriportei’eit kérdeztük munkájukról, a sajtófotózásról. Galériánkban pedig ugyancsak ők mutatják be egy-egy kedves felvételüket. Galéria Nézd (Fotó: Ádám János) Száraz gyors(Fotó: Végh Csaba) Fiam, Matyi (Fotó: Bujdos Tibor) (Fotó: Kőhalmi Péter) A nagykövet Retek Fesztivál címmel rendeztek koncertet szombaton a Kisavasi Amfiteátrumban. A retek szó rövidítés: annyit jelent, Rettentő Tehetségek Kiállítása. A fellépők között helybeli és más településekről érkezett zenekarok is voltak. (Fotó: Végh Csaba) ÉM-interjú: A magyar fotó napján a sajtófotóról mondják az Észak fotóriporterei A fotó a sajtóbanA jó sajtófotó Könnyű a fotósnak? Emlékezetes kép Napjainkban fénykorát éli a vizuális kultúra, ebben helye van a sajtófotónak is. Elsődleges hírközlővé vált, egy újságban sokan előbb a képet nézik meg és csak azután olvasnak - ez egyértelműen a felértékelődés jele. Kellő információt nyújtson az adott eseményről, történésről - ha lehet, a megszokottól eltérő kompozícióban. Három éve dolgozom itt, de ez alatt is érezhető, ahogy egyre zárkó- zottabbak az emberek, egyre inkább kerülik a nyilvánosságot. Egyre nehezebben állnak kötélnek, bármilyen képről van szó. Volt egy tömeges karambol, ahol tizenvalahány autó rohant egymásnak - nagyon megrázó volt ezeket az összetört kocsikat fényképezni. Határozottan felértékelődött. Egy jó kép több információt hordoz, mint ugyanakkora szöveg. Ezt felismerték a szerkesztőségek is, míg régen inkább azért tettek be egy- egy fotót, hogy megtörjék a betűtengert, ma már tudatosan akarnak hatást elérni a képekkel. A szöveg elolvasása nélkül is megállja a helyét. Az adott pillanatban a téma jó megfogása a jól látható környezetben. Bár ez a klasszikus sajtófotós-elmélet egyre inkább lazul és elmegyünk az illusztrációs képek felé. Szerintem nem gyanakodnak többen a fotósra, mint régen, régen is megvoltak a nehéz emberek. Inkább kezdik érezni a demokráciát, és nem tűrik szó nélkül, hogy fotózzák őket. Többet kell könyörögnünk egy-egy jó képért. Nekem minden kép kedves, ha látom az értelmét. Ebben a szakmában az tart még életben, ha olyan helyre megyek, ahol tudok beszélgetni azokkal, akiket fényképezek - ilyenkor tudok jó képeket csinálni. Pete jpPIS fotóripjRer ■ '• ' A bulvársajtó egyre népszerűbb, a bulvársajtó pedig rengeteg képet használ, tehát a fotók is népszerűbbek. A kép ma már az írásokkal egyenértékű információhordozó. Legyen tényszerű és váltson ki érzelmeket - de ne gusztustalanul. Lehet egy fotó akár borzongató is, de abban sem szabad gusztustalannak lennie. A jó sajtófotó elgondolkodtatja a nézőt. Az emberek zárkózottab- bak lettek, olyan helyeken engedélyt kérnek a fotózáshoz, ahol eddig soha. A fotóst egyre több helyen fogadják agresszíven, az egyik kollégát a múltkor azért fenyegették meg, mert lefotózott egy kerítést. Egyet nem tudnék kiaragadni, voltak munkák és emberek, akik adták magukat a jó fotóhoz. Végh fotóríMer Felértékelődött, mindenkinek kép kell, mindenki képes újságot csinál. Ha visszanézünk egy tíz évvel ezelőtti, vagy egy tíz évvel még az előtti újságot, a mostanihoz képest alig találunk benne képet. Ha történést, cselekvést ábrázol, nem pusztán illusztrációja egy írásnak. Az illusztratív képnek csak akkor van helye, ha valami megfoghatat- lant kell vele ábrázolni, valamit, amit egyébként önmagában nem lehet lefotózni. Egyre gyanúsabb az embereknek a fotó, a sok bulvárlap etikátlan bulvárfotója megriasztja őket. Miskolcon és a megyében egyre jobban elbújnak a fotó elől, de úgy általában a nyilvánosság elől is. Az ostor ilyenkor rajtunk csattan, mert mi vagyunk a helyszínen. A Sajón volt egy extrém sportverseny, vadvízi rodeó - ez volt az a látványos, szokásostól eltérő esemény, amit fényképezhettem. Csak akkor, ha szállítják, vagy ha kiállításra viszik Amikor a kiállított tárgyat biztosítják Miskolc (ÉM - SzK) - Vajon a megyénkbeli műtárgyakra köt-e biztosítást a megyei múzeum, illetve a Miskolci Galéria? - tudakoltuk a világhíres Munch-fest- mények elrablása kapcsán.- Képtelenség volna biztosítást kötni valamennyi (több mint kétmillió) műtárgyunkra, hiszen akkora értéket képviselnek - válaszolta Veres László, a Hermán Ottó Múzeum igazgatója. - Biztosítás csak akkor köttetik rájuk, ha szállítjuk őket, illetve ha kiállításra viszik. Ezekben az esetekben azonban alapfeltétel a biztosítás kötése, ami a kiállítót terheli. A biztosítás kiterjed mindenféle káreseményre, így a lopásra is. A nagy sikerű Honfoglalás kiállítás esetében is feltétel volt a biztosítás kötése, amely nagyságrendben több 100 millió forintról szólt, hiszen egyedül a karosi tarsolylemez értéke 50 millió forint. Sérült a türelem A megye múzeumához tartozó valamennyi, szám szerint 17 intézményben van viszont személyi őrzés, egy részükben kamerás is, és ahol megoldható volt, ott a riasztót a rendőrségre kötötték be. Hogy ez milyen költséget jelent az intézmény számára, azt még nem számolta ki az igazgató. Arra viszont jól emlékszik, hogy biztosítási kárigényt utoljára vagy húsz éve érvényesítettek, amikor is az általuk kölcsönkért kiállítási anyagot szállító autót érte karambol, s a viszonylag nem túl nagy anyagi értékű úgynevezett türelemüvegek egy része megsérült. A Miskolci Galériánál csak ritkán fordul elő, hogy biztosítást kötnének a műtárgyakra, amit leginkább a szűkös költségvetés magyaráz. A kölcsönadott anyagoknál sem kötik ki a biztosítást, minthogy nekik sem igen futja rá, ha ők kérnek kölcsön - tudtuk meg Kákóczki András igazgatóhelyettestől. Terrortámadásra nem- Viszont épp nemrégiben fordult elő, hogy a Réber-anyag tulajdonosa feltételül szabta a biztosítást, a szállításra és a kiállításra egyaránt. Meglepő volt, hogy a nagynevű biztosítók közül csupán egy vállalta a szerződést, a többiek kijelentették, nem foglalkoznak műtárgybiztosítással - avatott be az igazgatóhelyettes. - Az értékmeghatározásnál elfogadták a tulajdonos által szabott mértéket, így a 20 millió forintot képviselő festmények után 30 ezer forintot kellett fizetnünk. ff ........................ Képtelenség biztosítást kötni minden műtárgyunkra, akkora értéket képviselnek... Veres László MÚZEUMIG AZGATÓ .................................................ff Ez kiterjedt a Budapest-Miskolc közötti kétszeri szállításra és a kiállítás teljes időtartamára, bizonyos kitételekkel. Például nem fizettek volna, ha a műalkotások terrortámadás áldozatául esnek. Kérdez a biztosító A Réber László-kiállítás anyagának biztosításakor a biztosító kérdései között szerepelt a szállítás pontos útvonala, á szállító autó leírása, a kiállítási helyiségre vonatkozó mindenféle adat, megközelíthető-e az utcafrontról, magában vijjog-e a riasztó stb. Próba ■ A miskolci Kamaraszínházban Kováts Kriszta rendezésében készülnek az Alice Csodaországban című zenés darab szeptember 17-én esedékes bemutatójára (Fotó: Bujdos Tibor) Olyan, akár az egyiptomi falfestészet? Nem a léleklopástól félnek, bizalmatlanok Miskolc (ÉM - BGO) - Változott-e, és ha igen, hogyan a sajtófotó szerepe? Erről kérdeztük a Miskolci Egyetemen oktató R. Nagy Józsefet. A demokratizálódás folyamata során az „utca embere” öntu- datosabb lett, jobban ismeri a jogait - véli a szakértő. Mellesleg- jegyezte meg -, a sajtó maga is tanácsokkal szolgál, hogy mit tehetnek a képek lehetséges szereplői, sokszor mutatják, ahogy valaki azt mondja: nem nyilatkozom, kérem ne fényképezzenek. Bár már kiveszett az az archaikus félelem, hogy ha valakit lefotóznak, azzal ellopják a lelkét- egy olyan félelem azért maradt, hogy ha az arcképe idegenek közé kerül, azzal már bármit csinálhatnak, az ellenőrizhetetlen, ezért félelmetes. Kényszeresen igazítva A sajtófotó eszközei egyébként alig-alig változtak az elmúlt évtizedek alatt, a kipróbált sémák folytatását kőkemény kapitalista szempontok alakították - az újságot el kell adni, nem kísérletezni kell, hanem azt nyújtani, amit az olvasó igényel. A sémáktól való teljes eltérés zavart okoz. Ilyen például a kézfogó politikusok fotója: nem a formaisága miatt kell, hanem a tartalma, a kemény adatok miatt: ő és ő ekkor és ekkor itt volt. A kötött formaiság miatt a sajtófotó kicsit olyan, mint az egyiptomi falfestészet - általánosságban a képek mindig laposak, a szereplők a kamera felé fordulnak. Igazából akkor látszik ez a kötöttség, amikor amatőrök kéff ................ A sajtófotó eszközei alig-alig változtak az elmúlt évtizedek alatt. R. Nagy József EGYETEMI OKTATÓ ..................................ff pei örökítenek meg valami jelentős eseményt - például a Concorde lezuhanását. Ilyenkor kényszeresen igyekeznek sajtófotós „fazonra” igazítani a képeket. o« www.boon.hu http:/ forum.boon.hu Szóljon hozzá!
