Észak-Magyarország, 2004. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-04 / 181. szám

2004. augusztus 4., szerda ÉS2AK-MA6YAR0RS2ÁG # UTÁNAJÁRTUNK / SZÓLÁSTÉR / 5 A JOGÁSZ VÁLASZOL Itt a nyár, itt a szabadság? Miskolc (ÉM) - Fiatal, pályakezdő olva­sónk sérelmezte, hogy munkáltatója az első három hónapban nem hajlandó az általa kért időpontban a szabadságát kiadni. A Munka Törvénykönyve szerint a szabadság ki­adásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság 1/4-ét - a munkaviszony első három hónapját ki­véve - a dolgozó kérésé­nek megfelelő időpontban kell kiadni, melyre vo­natkozó igényét a dolgozónak 15 nappal ko­rábban be kell jelentenie. Kivételes, fontos érdekből A szabadságot az esedékességének évé­ben kell kiadni, azonban kivételesen fon­tos gazdasági érdek esetén legkésőbb a tárgy évet követő év június 30-ig (KSZ ren­delkezése esetén december 31-ig), a dolgo­zó betegsége esetén pedig az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül. A szabadságot kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére lehet kiadni, mely­nek időpontját a dolgozóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal kö­zölni kell. Ezt az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtat­hatja meg és a dolgozónak ezzel összefüg­gésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. A munkáltató a dolgozó megkezdett sza­badságát kivételes, fontos érdekből meg­szakíthatja. Ebben az esetben az oda- és visszautazással, valamint a munkával töl­tött idő a szabadságba nem számít bele, és a megszakítással összefüggésben felme­rült kárt, illetve költségeket a munkáltató köteles megtéríteni. A munkaviszony megszűnésekor az időarányosan ki nem vett szabadságot a dolgozó részére pénzben kell megváltani, ha a dolgozó ennél többet vett igénybe, a különbözetre kifizetett munkabért - nyug­díjazás, halálozás és munkáltató jogutód nélküli megszűnése kivételével - köteles visszafizetni. A mikrobák is szeretnek Jókat enni” A nyár nemcsak az üdülés, pihenés időszaka, hanem sajnos az ételmérgezéseké is... Sajnos a fagyit nem csak mi szeretjük... (Fotó: Kőhalmi Péter) Miskolc (ÉM) - A nyári ételmérgezések heves tünetei ijesztőek, és komolyan is kell venni ezt a betegséget. Az ÁNTSZ-nél érdeklődtünk a tudnivalókról. Mint megtudtuk dr. Csató Ilona városi tistiorvostól, étel- mérgezésnek nevezünk minden olyan heveny egészségkároso­dást, amelyet étel elfogyasztása után az abban jelen lévő szerv­etlen vagy szerves vegyi anyag okozott. Az ételmérgezések jelen­tős részét a mikroorganizmusok mérgező anyagcseretermékei okozzák. A prionok is Ételmérgezésnek nevezzük azokat az ugyancsak heveny tü­netekkel járó megbetegedéseket, melyek toxinokat nem termelő baktréiumok, vírusok, paraziták okoznak és amelyek más úton is terjedhetnek. Az újabb kutatások szerint a prionok is feliratkoztak a kórokozók listájára. Az ételfer­tőzés esetén tehát kórokozó ke­rül a fogyasztó szervezetébe, ahol elszaporodva betegséget okoz. A fertőzés másokra is to­vábbterjedhet. A Klostridium botulinum spó­rás talajbaktérium, mely föld­szennyeződéssel kerül az élelmi­szerre, házi kolbászban, hurká­ban, disznósajtban, húsban, hús­konzervben, halban szaporodhat el. A Stafilokokkusz aureusz nyá­ron főleg a fagylaltban, télen disz­nósajtban okozhat megbetegedést, de krémek, pástétomok, főtt tész­ták is jó táptalajt jelentenek. ^ Az ételeket minden esetben tartsuk tisztán és fertőzésmentesen, Dr. Csató Ilona, ÁNTSZ ..................................................» A Bacillus cereusz elsősorban főtt húsban, zöldségben, főtt rizs­ben, tésztában lévő mikroba okozta mérgezés, mely útószeny- nyeződésre és hosszú idejű tá­rolásra vezethető vissza. Irány az orvos! A fenti megbetegedések külön­böző hosszúságú lappangási idő­vel, rossz közérzettel, hőemel­kedéssel, lázzal hányással has­menéssel - botulizmusnál ideg- rendszeri zavarok, szív- és lég­zésbénulás is felléphet. Azon­nal forduljunk orvoshoz, továb­bá az ételmérgezés gyanúja beje­lentési kötelezettséggel jár az ÁNTSZ felé. A nyár, a meleg az ételfertő­zések „kedvelt” időszaka. Leg­fontosabb szempontunk a meg­előzés legyen. Az élelmiszerek, ételek minden esetben tisztán és fertőzetlen állapotban kerüljenek elfogyasztásra. Ilyenkor fokozot­tan tartsuk be a higiéniai rend­szabályokat, és ügyeljünk az éte­lek eltarthatósági előírásaira. szabályok Grafika: £siak-Magyworszí 4. Az ételmara­dékot gyorsan hűtsúk le, zár­ható, tiszta edényben tegyük hűtőszekrénybe, esetleg fagyasz- szuk le. (Fa­gyasztás előtt mindenképpen forraljuk fel.) 1. Tisztaság, tisztaság, tisztaság! (Konyhai eszközök, hűtőszekrény, személyi hi­giéné. Nagyon fontos ezeket a területeket tisztán tar­tani.) 2. A nyers hús felüle­tét öblítsük le, a tojás héját fer­tőtlenítsük, a gyümöl­csöt mindig jól mossuk meg! 3. Ha főzünk, Illetve sütünk, Járjunk el ala­posan a tisztaság terén! SZÓLÁSTÉR Kérése „parancs” Sok évtizede vagyok olva­sója az Észak-Magyarország- nak és maradok is. A Szó- lástér-rovatban sem először kérek szót és a legnagyobb megelégedésemre mindig meg is kaptam. Most is ezt kérem! Az itt mellékelt le­velet legyenek szívesek szó szerint megjelentetni. Ház- tartásigép-vásárlási problé­mámat olyan példaértékűen rendezte a Tesco, hogy meg­érdemli a nyilvánosságot. Türelem levelet terem „Tisztelt Asszonyom! Csa­tolva küldöm önnek a ré­gen várt magyar nyelvű le­írást. Engedje meg, hogy ezen levelemen keresztül köszönjem meg a türelmét, melyet a várakozás során mutatott vállalatunk irá­nyába. Remélem, hogy a fa­gyasztóláda sokáig fogja az ön kényelmét szolgálni és segítségére lesz a leírás a biztonságos és szakszerű használatban. Kérem, ha a későbbiekben bármilyen problémája adódik vásárlá­sai során, forduljon hozzám bizalommal. A további ta­lálkozás reményében mara­dok őszinte üdvözlettel: D. Fábián Edina, személyi igazgató.” Mezei Józsefné, Miskolc Nincs rá törvény Olvasónk olyan panasszal fordult hozzánk, amilyennel sajnos már találkoztunk. A baj csak az, hogy az efféle esetek többnyire négyszem­közt történnek, így nehezen, vagy alig bizonyíthatóak. Tanulságul álljon mégis itt a levél: „Beutaltak inzulin-átállí­tás miatt a kórházba. A fel­vételi ambulancián egy OLVASÓINK LEVELEIBŐL Lesz-e energiánk? Dr. Deme Lászó Put- nokon, illetve időnként Budapesten élő idős úr, akit munkával töltött hosz- szú pályája során mindig a közérdek vezérelt. Szél, víz, Nap Nyugdíjasként, egykori erdészként, műszaki szak­emberként régóta foglal­koztatja az energiatermelés jelene és jövője. Mint köz­tudomású, az energiahor­dozók mennyisége véges, a kőolaj, a földgáz, sőt a kőszén igencsak fogytán van bolygónkon. Deme úr a Szervezési Vezetési Tudományos Tár­saság tagjaként már 1997- ben kidolgozott egy ta­nulmányt, mely a megúju­ló energiaforrások (víz, szél, Nap, biomassza) fel- használásával fogalkozik. A tanulmányt eljuttatta az illetékes minisztériumok­hoz és a putnoki önkor­„A felmérést máris el kell kezdeni!” (Fotó: Végh Csaba mányzathoz, ahol a város- fejlesztési bizottság asz­talára került. Az idős szakember elsősorban nem a műszaki problé­mákra koncentrál, hiszen ezek ma jórészt megoldot­tak, hanem az energiater­melés „társadalmasításá­ra”. Ügy véli ugyanis, hogy az emberek nem lát­ják igazán világosan a nem is olyan távoli jövőt, amikor igencsak (főleg a villamos) energia szűkében leszünk. Hamar eljön az ideje Hamarosan eljön az ide­je a helyi, a megújuló energiaforrásokra alapo­zott, kicsiben végzett vil- lamosenergia-termelésnek. Ezért (példaként) feltárt minden lehetőséget e téren Putnokon, ahol ma is meg­van a kis vízi erőmű haj­tására alkalmas Sajó-csa­torna, van megfelelő hely szél-, és naperőműnek, to­vábbá sok parlagterületen lehetne úgynevezett ener­giaerdőket telepíteni. Mindez akkor valósulhat meg, ha a helyi lehetősége­ket országszerte felmérnék, a tervezést, megvalósítást koordinálnák, a lakosságot pedig anyagilag is érde­keltté tennék. Dr. Deme Rudolf tanulmánya hama­rosan hozzáférhető lesz szerkesztőségünkben. A SZERK. olyan orvos volt, akihez nincs bizodalmám. Ezért szóltam, hogy a főorvos úr­ral szeretnék beszélni. Meg­kerestem a doktor urat, aki úgy beszélt velem, mint egy állattal. Azt felelte, amikor kértem, hogy az ő fennhatósága alá tartozhas­sak, hogy mit képzelek én, ki vagyok én, nem is ismer engem. Mit képzelek én Mit képzelek, hogy csak úgy bemegyek a kórházba és nekem már van is he­lyem. Mondtam neki, ha ilyen hangnemben és ilyen durván beszél velem, nem nézi meg a papírjaimat, ak­kor hazamegyek. Válasz: „Menjen! Kit érdekel?!” Ne­ki már vizitelnie kellene és ezzel elrohant. Tisztelt Szerkesztő Úr! Kérem, írja meg, hogy ha valaki nem borítékkal közeledik, annak nincs joga az élethez. Most idehaza vagyok, szedem a gyógyszert és nem tudom, mi lesz velem. Én abba a kórházba viszont nem va­gyok hajlandó befeküdni! Fel vannak háborodva az egészségügyi dolgozók a bé­rük miatt?! Nos, nem is ér­demelnek többet ott, ahol így bánnak a betegekkel! Ezt a véleményemet a csaló­dásom hozta ki belőlem. Mindenesetre mélyen fáj a viselkedésük. Nem így kel­lett volna eljárni még akkor sem, ha nincs hely. Elvégre nem vagyok értelmi fogya­tékos, hogyne értettem vol­na meg, ha esetleg azt mondja a főorvos úr, ad egy másik időpontot, mikor menjek vissza. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Emberek volnánk Az elmúlt szombaton csa­ládommal vásárolni indul­tam a nagy leárazások örö­mére, ám legmerészebb ál­momban sem gondoltam volna, hogy ekkora megle­petésben lesz majd részünk. No nem kell megijedni, az árakkal minden rendben volt, itt -20, ott -70%, a ma­gamfajta magyar ember pe­dig nem érti, mégis miért lett minden hirtelen ilyen olcsó? Intermezzo Netán kevesebbet kérnek enni a gyártók főnökeinek gyermekei? Rejtély, viszont ezúttal nem ezért ragadtam tollat, amit mondani aka­rok, illetve amire mutatni szeretnék, ettől sokkal de sokkal szomorúbb. Hétvégi kőrútunk véghez közeledve benéztünk egy jól menő belvárosi cukrászdába, ahol rövid sorban állás után nem minden napos inter- mezzóra lettünk figyelme­sek. Egy nem túl ápolt nőszemély tántorgott be az ajtón. Az eladók egyből ria­dót fújtak - dobjátok ki, a főnök megmondta, hogy nem jöhet be ide - szólt a felkiáltás fennhangon, us- gyi rohant is a bennünket éppen kiszolgáló fiatal lány, munkáját félbeszakít­va, rendet tenni. Kitolás Nekem és a többi vevő­nek egyre kerekedő szem­mel, szótlanul és tehetetle­nül kellett végignézni, amint azt a szegény asz- szonyt a szó legszorosabb értelmében kitolta az üzlet­ből. Megdöbbenve, ám egy­általán nem halkan tettem említést néhány bennem motoszkáló emberi érzésem­ről. A bájos eladó mintha mi sem történt volna, foly­tatta a sütemények csoma­golását. A feltehetőleg fedél nélküli idős néni nem adta fel, hiszen ismét beosont. Újra harckészültség lett úr­rá a boltban. Második felvonás Ezúttal túl későn került a pultosok látóterébe, hi­szen eljutott a pénztárig, ahol már fejből tudták, va­lamit akar 130 forintért. Én továbbra sem értet­tem, mi folyik itt, csak láttam, amint a szegény és jogaiban valószínűleg ala­posan megsértett személy kihelyezi, hajszálpontosan, a tízes és húszas érmékből álló összeget az asztalra. Ekkor már nem volt mit tenni, meg kellett adni ne­ki, amit kért. Ő, amint megkapta az ínycsiklando­zó nyalánkságot, szó nélkül távozott. Név és cím a szerkesztőségben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents