Észak-Magyarország, 2004. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-10 / 186. szám

2004. augusztus 10., kedd ÉSZAK-MAGYftRORSZÁG# MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /5 Miskolc és környéke kiadás _____________________________________é RÖVIDEN 0 A POFOSZ megyei szervezete felmé­rést végez és kimutatást készít azokról, akik az 1956-os forradalom és szabad­ságharc idején a miskolci sortűz áldoza­tai lettek, a november 4-i szovjet bevonu­láskor estek el, valamint akiket a statári- ális bírósági ítéletek következményeként megyénkben végeztek ki. Arra kérik azo­kat, akiknek információik vannak, hogy azt osszák meg velük hétfőn és pénteken délelőtt 10-től 12 óráig személyesen a Rá­kóczi utca 12. szám alatt, vagy levélben a megyei szervezet ezen címéin. (Az irányí­tószám 3530.) Telefon: 313-783. ÉM-PORTRÉ Zelena Gábor, az úszómester Miskolc (ÉM - SZG) - Zellena Gábor időnként megduplázódik, ám a Selyemré­ti Strand törzsközönsége nem lepődik meg, amikor kettőt lát belőle. Gábor 1986. május 30-ától úszómester az „Augusztus 20-on”, ahová - mint mond­ja - egy napra ugrott be an­nak idején dolgozni. Mint a történtek mutatják, ottra­gadt. Előtte a Centrum Áru­házban dolgozott kirakat- rendezőként, még előtte Kazincbarcikán volt úszó­mester, de sok minden más is:: összesen tizennyolc munkahelye volt. Szakmái so­rából: szobafestő-mázoló-tapétázó, kazán­fűtő, mozigépész, motorfűrész-kezelő. A 48 éves férfi 18 éve miskolci, a fele­sége révén lett azzá, otthagyva Kazinbar- cikát. Két gyermekük van Máriával: a 17 éves Eszter és a 11 éves Veronika. A megszólaláson túl is Ami pedig a bevezetőben említett meg­kettőződést magyarázza: Gábor testvére, Albert, aki Budapesten él és restaurátor, nemcsak a megszólalásig, hanem azon túl is roppant hasonlít rá, ami nem csoda, mivel egypetéjű ikrek. És mint ilyenek - erősíti meg feltételezésemet a miskolci iker - nem egyszer tudnak-éreznek meg a másikról olyan információkat, amelyek­nek nem szab határt a távolság, hiszen az a telepátiának nem akadály. Visszatérve a földi dolgokra: az úszó­mesterségnél azért ragadt meg Gábor, mert szereti a vizet, a víz melletti létet, a napfényt, a munkáját, szeret úszni. (Volt könnyűbúvár is.) A Sajóból már mentett Hogy kellett-e már mentenie? Volt rá példa - kisgyereket és ittas embert: -, de alig-alig, mert bevált a saját maga számá­ra felírt recept: megelőzni a bajt. Vagyis inkább rászól, ráfútyúl a szabálytalanko­dókra, rendetlenkedőkre. Volt azért igazi mentése is: a Sajóból. Ahová kikapcsolódni ment, és ahová a megmentett ember jó sorsa vezérelte az úszómestert. Zelena Gábor Kezdődik a vigasság (Fotók: Ádám János)Lovaglás ügy Várbéli vigasság vacsorával Középkori zenére ropják Miskolc (ÉM - KHE) - A Diósgyőri Vigasságok évek óta hatalmas sikerrel zajlik Nagy Lajos király egykori várkastélyában, a Diósgyőri várban. Az elmúlt hét szombatján este 7 órakor hagyományőrző vacso­rával kezdődött a mulatság. A várba látogató vendégek babgu­lyással, jégkrémmel és pereccel csillapították étvágyukat, borral, sörrel vagy üdítővel szomjukat. Ez a menü ugyanis minden je­gyet vásárló vendégnek járt. A várbéli vacsorához a Coro- na Hungarica együttes szolgál­tatta a zenét. A jóllakott vendé­geknek ezek után már nem volt más dolguk, mint hogy megte­kintsék a szórakoztatásukra a várba rendelt táncosok produk­cióját, majd hogy elámuljanak a középkori csatákat idéző lovagi- torna-bemutatón. S a meglepeté­sek sorának még mindig nem volt vége, Nagy Lajos király va­csoravendégeit tűzijátékkal káp­ráztatták el az esemény szer­vezői. A várba látogatók az élmé­nyen kívül egy kis emléket is hazavihettek magukkal: azt a ke­rámiatálkát, amelyből a babgu­lyást kanalazták. Telt vár Idősnek, fiatalnak egyaránt kellemes este volt A legifjabbak Finom a perec Gumiégetés Csabán: fellebbeznek A környezetvédelmi hatóság engedélyt adott Miskolc (ÉM - BAL) - Nem nyugszik bele az ügyben rég­óta aktív hejőcsabai civil szervezet, hogy a városrész gyára tovább kísérletezzen újszerű égetési technológiá­jával. A Holcim Rt., azaz a hejő­csabai cementmú évek óta kere­si a módját, hogyan tudna alter­natív tüzelőanyagok égetésével költséget megtakarítani. A kör­nyéken élők egy része a kezde­tektől aggodalommal fogadja a tervekről szóló híreket, és kétel­kedve az illetékesek nyilatkoza­tait, melyek szerint a technoló­giaváltás nem eredményezne környezetszennyezést (vagyis a károsanyag-kibocsátás növekedé­sét). A vita több esztendeje alatt bírósági perek is folytak. A leg­utóbbi fejlemény, hogy nemrég engedélyt adott a környezetvé­delmi hatóság a Holcimnek há­rom éven át évi 14 700 tonna (nem veszélyes hulladéknak minősülő) aprított gumiabroncs forgókemencében történő hasz­nosítására, azaz elégetésére. „Irdatlan nagy szám” A Hejőparki Környezetvédő Polgári Egyesület lapunkhoz el­juttatott levelében arról ír, hogy „mivel ez irdatlan nagy szám, az itt élő lakosság köreiben kétke­déssel fogadják, hogy ez nem fog­ja a környezetünket jelentős mértékben károsítani”. Az en­gedéllyel szemben emiatt neve­zett egyesület, és ugyanakkor a Hejőcsabai Polgári Egyesület is, fellebbez. laisfch www.boon.ltu IMIIUIIMMMIIIMM11 Ilii Ilii IMII IMI III lUMIIJllMMMNlMMM Ilii HUJIRkt * ’ ^ http://forum.boon.hu Mondja el véleményét! Tengervilág a pesti plázson. A Miskolcon élő, a világ tengereit járó, azok élővilágát világhírt szerző módon fotózó Dombóvári Tibor képei díszítik a pesti plázst. Augusztus 29-ig üzemel Budapest szívében, az Újpesti alsó rakparton a plázs. (Fotó: Eifert János) — f _ llffe SZÍNE ÉS FONÁKJA Az embernek az az érzése, hogy a virágboltos kisasszony ujjai maguktól is tudják, mi a dolguk. Hisz miközben csinos bokrétát köt egy kusza virághalmazból, köszön- get, udvariaskodik a vevó'kkel, segí­ti a választásukat, vagy - mint most velem is - véleményt cserél arról, hogyan halad a bolt szom­szédságába telepített buszmegálló építése. Szerinte már reges-régen tetőt kellett volna húzni az utazókö­zönség feje felé, hiszen nyáron nap égeti, ősztől tavaszig eső veri, hő lepi a várakozókat. De ha már végre lesz fedett megálló, jó lenne, ha egy kis jegyárusítóhelyet is kialakítanának benne - teszi hozzá. Boltjukba ugyanis sokan benyitnak csak azért, hogy megkérdezzék, hol lehet legkö­zelebb bilétát, bérletet vásárolni. Különösen ilyenkor nyáron, a tu­ristaszezonban. Hogy lesz-e jegyárusítás, ő meg nem mond­hatja, és azt is csak reméli, hogy ismét működik majd a Szinva-híd túlsó oldalán lévő nyilvános WC. Mert egy ilyen forgalmas helyen, mint a Szemere-sarok, nagyon elkelne a szóban forgó „intézmény". Eddig tart rövid várospolitikai fejtegetése. Fizetek, és már indulok is az utamra, mint hímes tojást őrizve, celofánburokba zárt, gyönyörű csokromat. Ez a művelet nagy-nagy figyelmet igényel, én ugyanis - mint a férfiak általában - azonnal sete-sutává válók, ha sor­som virágvásárlásra és -szállításra kényszerít. De bármilyen bokrosak a virág­vitellel kapcsolatos teendőim, még így is marad rá energiám, hogy to­vább rágódjak mindazon, amit a boltos kisasszonytól hallottam. Mert mélységesen egyetértek vele abban, hogy Miskolcon katasztrofális a nyilvános WC-k helyzete. Kevés ilyen létesítmény van, és ami van, az sem működik. Örökké zárva tart például a Szemere-sarki, az Erzsé­bet téri, vagy a Sportcsarnok előtti illemhely. Bizonyára több is van, csak most nagy hirtelen ennyi jut az eszembe. Pedig meglehetősen drága beruházás egy ilyen objek­tum létrehozása. Csakhogy - állító­lag - nagyon nehéz vállalkozót ta­lálni a működtetésükre. Talán azért, mert nem fizetik meg őket rendesen - gondolom én. De nemcsak illemhely van ke­vés, hanem folyamatosan működő szökőkút is. Miskolciak társaságá­ban csatangoltam a nyár elején Debrecenben, és megfigyeltem, hogy a legtöbb családi fotó, videó a szökőkutak előtt készült. Egysze­rűen el voltunk ragadtatva tőle, hogy az egyetem előtt és a főtéren tucatnyi kútból folyt, szökött, hab­zott, zuhogott a víz. Nem akarok most külföldi példákkal előhoza­kodni, mert úgyis azonnal letrom- folnának, mondván: azok gazdag országok, gazdag városok, mi pe­dig itt szegények vagyunk, mint a templom egere. Szegények, de ta­lálékonyak! - teszem hozzá. Hisz' városunkban született egy korsza­kos ötlet: mint az egyik helyi tele­vízió is bemutatta, virágot ültetnek a használaton kívüli (értsd: takaré­kossági okokból nem működtetett) szökőkutak medencéjébe. Pompás gondolat, de még tovább fejleszt­hető: ne virággal, hanem zöldség­gel ültessék be a medencéket! Ez ugyanis szótlan demonstráció len­ne: azt hirdetné országnak, világ­nak, hogy szegények vagyunk, tá­mogatókra várunk. Hátha megszán na bennünket a magasságos... Eset lég benyújthatnánk olyan EU-s pá­lyázatot is, amely a „Biozöldség­termesztés köztéri szökőkutakban" címet viselné.

Next

/
Thumbnails
Contents