Észak-Magyarország, 2004. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-28 / 175. szám

2004. július 28., szerda ÉSZAK-MA6YARQRSZÁG# UTÁNAJÁRTUNK / SZÚLÁSTÉR / 12 A SZERKESZTŐ ÍRJA Le a föld alá! Szaniszlő Bálint e-mail: ballnt.szanlszlo@eszak.boon.hu Egykor az egyetlen, de legendás vil­lanyrendőr városa volt Miskolc. Az idősek még emlékeznek rá, hogy a ma is ezt a ne­vet viselő belvárosi kereszteződés fölé be­nyúló kis kuckóban gubbasztó rendőr vizs­latta az akkor a mostaninál lényegesen ki­sebb autós és gyalogos forgalmat, és kap­csolgatta a rendőrlámpát. Aztán a forgalom megnőtt - nemcsak a villanyrendőrnél, amely már több évtizede automatikusan működik, és a tornyocskát is rég lebontották egyre több rendőrlámpás kereszteződés, átkelőhely létesült Miskolc- szerte, sőt, jött az aluljárós korszak. A közlekedésszervezők úgy gondolták - és alapjában véve igazuk van -, hogy a legbiz­tonságosabb, ha aluljárón mennek át az út egyik oldaláról a másikra a gyalogosok. Az aluljáró-szisztéma alapjában véve tehát jó volt, ám a magyar ember lusta, és nem haj­landó lépcsőket le-föl mászni (tisztelet a ki­vételnek, az időseknek, betegeknek, akik fizi­kai okokból ütköznek nehézségekbe), hiszen ott van kézzel fogható közelségben az áhított „túlsó part". Egy-két „ügyes" szlalomozás az autók között, esetleg egy briliáns ugrás, és már át is jutottunk. Vagy nem, ha nincs sze­rencsénk. Sokan - akkor - nem gondolnak arra, hogy az akció végzetes is lehet. Ördögi kör alakult ki aluljáróügyben, mert a keveset használt aluljárók leromlot­tak, (köz)veszélyesek lettek, és a gyalogo­sok - ebből a szempontból érthető módon - nem szívesen „lépik a lépcsőt". A kihasz­nálatlanság azonban tovább rontja az alul­járók esélyeit. A közlekedésszervezők pedig újabb és újabb ötletekkel kénytelenek előállni (Lásd alább az avasi helyzetről szó­ló írást!), hogy a gyalogosokat „a föld alá kényszerítsék". „Parlagfüvünk és allergiánk nyara” érdeke a parlagfű irtása, pontosabban környezetünk gondozása A közterületeket rendszeresen kaszáltatják (Fotó: Bujdos Tibor) Mindannyiunk közös Miskolc (ÉM - Sz. B.) - Kétséget kizáróan megkezdő­dött a parlagfűvirágzás idei szezonja, és ezzel együtt a pollenallergiások legkelle­metlenebb napjai. De mit is tehetünk ellene? Ennek jár­tunk utána. A parlagfű - ez ma már egy­re több ember allergiás megbe­tegedését okozó gyomnövény - az 1920-as évekből került Észak- Amerikából hazánkba. Rendkí­vül gyors terjedése közismert, mivel nincs természetes biológi­ai ellensége nálunk. Egyetlen megoldás, hogy mindent megte­gyünk a kiirtása érdekében... Parlagon terem Dr. Gyulai Ákosné egészség- nevelő-mentálhigiénikus, az ÁNTSZ Miskolc Városi Intéze­tének munkatársa elmondta, hogy a parlagfű agresszív elter­jedésének egyik oka, hogy egyes növények átlagosan 3-4 ezer csí­raképes magot érlelnek, amelyek életképességüket - bizonyos kö­rülmények között - 30-40 évig is megőrzik. „Mint neve is utal rá, főleg a megműveletlen, parlagon ha­gyott területeket, utak mentén fordul elő. Június végétől egé­szen októberig virágzik. Porzós virágai rengeteg allergén pollent termelnek - mondta a szakem­ber. - Megdöbbentő szám, hogy egyetlen parlagfű 8 milliárd pol­lenszemet képes szétszórni, ame­lyek a szél segítségével akár 30- 40 kilométeres távolságra is el­juthatnak.” Jelzőnövény „A parlagfüvet úgy is hívják, hogy jelzőnövény. Jelzi a terület elhanyagoltságát, gazdátlansá­gát. Éppen ezért nem elég irta­ni a parlagfüvet, hanem kitartó­an gondozni, művelni is kell a területet, hiszen a pázsitos, virá­gokkal beültetett kert a legjobb védekezés a gyomok ellen.” Ha irtani kell, akkor arra a legalkalmasabb időszak az, ami­kor már felismerhető, de még nem virágzik. A szakember el­mondta: „ez azért is fontos, mert a virágzás után már fokozottan ki van téve a pollen hatásának az irtást végző ember.” A rendszeres kaszálásnak, nyí­rásnak van a legnagyobb jelen­tősége, ám a gyökérrel együtt el­távolítás a leghasznosabb, de nem könnyű hatékonyan elvégezni. Milliárdos kár Az allergiások és asztmások (ha a parlagfűről beszélünk, ró­luk sem szabad elfeledkezni!) száma világszerte növekszik. A hazánkban nyilvántartott aszt­mások száma meghaladja a 120 ezret, az allergiában szenvedőké 2 millióra becsülhető. „Látható, hogy ez a gyomnövény komoly egészségügyi károkat okoz, de a mezőgazdaság számára sem éppen előnyös. Csak a megbe­tegedésekből származó anyagi teher több milliárd forintot tesz ki.” Mindezek fényében a parlagfű - és minden más allergén nö­vény - irtása a földhasználók számára kötelező. Erről jogsza­bályok is rendelkeznek. „Mindebből látható, hogy mindannyiunk közös érdeke a parlagfű irtása, pontosabban a környezetünk gondozása. Az er­^ Megdöbbentő, de egyetlen parlagfű 8 milliárd pollen­szemet képes szétszórni. Dr. Gyulai Ákosné, egészségnevelő ........................................................W re való nevelést már az általá­nos iskolában el kell kezdeni a diákok szemléletének, környezet- tudatos magatartásának kialakí­tásával, formálásával. A felnőttek számára pedig a hírközlő, tömegtájékoztató szer­veken (televízió, rádió, újság) ke­resztül lehet eljuttatni a par­lagfűvel és más allergén növé­nyekkel kapcsolatos legfonto­sabb információkat. Ha nem kaszálnak, jöhet a bírság A parlagfű terjedése elleni védekezést ma már jogsza­bályok határozzák meg. Az ál­lami költségvetésben és az ön- kormányzatok büdzséjében rendszerint pántlikázott ösz- szeg áll rendelkezésre a szük­séges intézkedések meghoza­talára. Ugyanakkor az önkormány­zatok, karöltve a területileg il­letékes növényvédelmi állo­másokkal, hatóságként is mű­ködnek a kérdésben. A gyommentesítés elmara­dása esetén növényvédelmi bírság szabható ki. Ennek mértéke 20 ezer és 1 millió fo­rint között változhat. A parlagfű irtásával kapcso­latos szakmai kérdésekben megyénkben a Növény- és Ta­lajvédelmi Szolgálat Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Intéze­téhez lehet fordulni. Az ellen­őrzéseket a polgármesteri hi­vatalok szakhatóságával össze­fogva végzik. SZOLASTER OLVASÓINK LEVELEIRŐL A kerítés talán segít... (Fotó: Bujdos Tibor) Jól jönne... Támogatást sajnos sehon­nan nem kapok, nagyon szegényen élünk, öt kiskorú gyermekem van. így élünk egy kis lakásban mindany- nyian, még élelemre sem jut mindig, kérem, ha tud valaki, segítsen rajtunk, nem tudom, kihez fordul­hatnék. Már megpróbáltam mindent, de bármerre for­dultam egy kis segítségért, mindenhol elutasítást kap­tam. Nem tudom, mit tehet­nék még. Ónodi Zoltánné, Kázsmárk Mostohagyerekek Már megint a DVTK foci­csapata van a középpont­ban. Sajnos nem a sportsi­kerek révén, hanem a bot­rányok miatt. Úgy néz ki, a város vezetése elkötelezte magát a diósgyőri labdarú­gásnak. Remélem, azért nem kell szégyenkeznünk amiatt, hogy mi MVSC- szurkolók vagyunk. De most a város mostoha gyerekei. Más is van Ha jól tudom, az MVSC az egyedüli klub Miskolcon. Tizenegy szakosztályt tart fenn. Ez a tizenegy szakosz­tály együttvéve kevesebb pénzt kap a várostól, mint a DVTK labdarúgócsapata. Már-már az az érzése az em­bernek, el akarják tüntetni az MVSC-t. így a Diósgyőr egyedül tudna uralkodni a városban. A városvezetésnek nem lenne gondja, baja az MVSC-vel. Remélem a város- vezetés rám cáfol és leveszi a piros-fehér mezt, és egész Miskolc város sportját fogja képviselni. Ehhez a munká­hoz kívánok sok sikert. Vízkeleti József Miskolc Köszönik a lámpát A közelmúltban a Győri kapui lakókat - főleg idős és beteg embereket - nagy boldogság érte. A város egyik legforgalmasabb pont­ján, a Zoltán utcai útkeresz­teződésnél, forgalomirányító lámpát szereltek fel. Na­gyon szépen köszönjük a fi­gyelmet, e rég húzódó prob­léma megoldását. A KÖRNYÉK LAKÓI, MISKOLC Hibás parkolás? Június közepén egy na­pon délben a fiamat baleset érte fűnyírás közben, és sürgősen kellett beszállíta­nom a B.-A.-Z. Megyei Kór­ház Sebészeti Osztályára. Mozgáskorlátozott vagyok, a kórház területén álltam meg a személygépkocsim­mal. Utólag derült ki, hogy megállni tilos helyen par­koltam. Amikor kijöttem a sebészetről, láttam, hogy a gépkocsi szélvédőjén el van helyezve a büntetésre szóló felszólítás. Hiába... Hiába mentem el a Közte­rület-felügyelethez az ügy tisztázására, hogy sürgőssé­gi helyzet volt. Azt mond­ták nekem, hogy mindenki erre hivatkozik, és nincs hatáskörükben a büntetést méltányolni. Ment a levél Majd írtam a történtekkel együtt egy levelet is, de egy fizetési felszólítást kaptam újból a társaságtól, amin nem is a helyes adatok áll­tak, ebből csak arra tudtam következtetni, el sem olvas­tál az illetékesek a levele­met, hanem küldtek rá egy sablonszöveget, amit még nem is ellenőriztek. Aluljáró fia... Az a régi rocksláger jut eszembe, hogy „Alujáró fia, a sorsod valahol hi­bás...” Mégpedig arról, hogy az avasi lakótelepen - tudják, ahol az Ifjúság útja felér és kettéválik - van egy aluljáró, amiről annak idején úgy gondol­ták, hogy megoldja a gya­logosproblémákat. Korlátok közt Nos, nem oldotta meg, mert - szerintem - a gya­logosoknak csak csekély része mászik le a föld alá. Egyszerűbb átrohanni az úton a buszmegállóba vagy az iskolába (mert ugye az is van a környé­ken). Az autók persze szá­guldoznak, és kész a baj. Csoda, hogy az utóbbi időben nem történt semmi nagyobb baleset. Pedig most már egy élelmiszer­áruház is van a környé­ken, ahova az aluljáró se­így segítik a betegeket, nemhogy igazságosan járná­nak el, inkább hátat fordíta­nak. Név és cím a szerkesztőségben Gratulálok! Nagy örömmel olvastam a Semmelweis Kórház helyi lapjában hogy dr. Simkó Csaba, a Hospice osztály vezető főorvosa állami ki­tüntetésben részesült. Nevét fémjelzi az „Egészségügyi, Szociális és Családügyi Mi­niszteri Dicséret ”. Amióta ismerem, orvosi elhivatottsága, tudása, önzet­lensége és a betegekkel való lelki törődése példamutató. Olyan osztályt vezet, ahol a gítségével csak kerülőúton lehet eljutni, így nem ma­rad más, mint az átszala- dás. Nem jelent akadályt az út széli korlát sem, mert alatta könnyedén át lehet bújni. Most végre valami meg­mozdult, mert néhány napja elkezdtek egy egyéb­ként tetszetős kerítésfélét építeni a sávokat elválasz­tó középső útpadkára. Ez vezetése alatt bizonyosságot tett: a beteg sorsának intézé­se számára nagyon fontos. Később tudtam meg, kicsit elkésett a kitüntetésének ün­nepélyes átadásáról, mert az én vizsgálataimmal volt el­foglalva. Ezért elnézést ké­rek, és még egyszer, teljes szívemből gratulálok! O. Ferencné, Miskolc Mi lesz utána? Nagyon előnyös a polgári szolgálat, amennyiben ott is maradhat a későbbiekben a fiatal, de ehhez szerencse kell. Az én fiam is ezt az utat választotta. Nagy öröm­mel és tele reményekkel járt dolgozni a munkaügyi talán megakadályozza az átszaladni szándékozókat. Persze az aluljáró-problé­ma még mindig nem oldó­dik meg ezzel, mert való­ban nagyot kell kerülni, ha használni akarják. Talán jobb lenne volna rendőrlámpát és rendes gyalogátkelőhelyet létrehozni a kereszteződés­ben. Még nem késő... Nagy Péter, Miskolc által meghatározott munka­helyre. Fontos munkát vé­gezhetett, kiváló emberek voltak a kollégák, és tele volt bizakodással, hogy később is lesz munkája. Saj­nos nem így van. Most újra munkanélküli és látom a szenvedését. Megértem azo­kat, akik a polgári szolgála­tot választották. De mi lesz azután? Név és cím a szerkesztőségben Nyári „ebédszünet” Rakacaszenden élünk, és többségében mozgáskorláto­zott, idős emberek nevében írok. Közüzemi étkeztetést megszüntetették arra hivat­kozva, nyári szünet van. Telefonáltunk Krasznokva- jdára, innen hozták az ebé­det, azt mondták, hogy igény esetén továbbra is hordhatják nekünk az ebé­det. Kéréssel fordulunk Rakacaszend polgármester­asszonyához, aki szünet cí­men elutasította az ebéd to­vábbi szállítását. Sajnos jogi ismeretek hiá­nyában nem tudjuk, mit te­hetnénk, ezért bízunk az Önök segítségében. 13-15 ebédet hordtak a faluban le­bénult, idős embereknek. Mit tehetünk, nyáron ne ebédeljünk, mert szünetet rendeltek el? NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Ördögi kör A szurkolók és a szimpa­tizánsok - a honi labdarú­gás színvonala miatt - nem hajlandók annyi belépődíjat fizetni, amiből ezt a sportot fenn lehetne tartani. Az ál­lam és az egykor jobb napo­kat megélt nagyvállalatok kiszálltak belőle. Kevesebb az olyan vállalkozó, aki szimpátiából, támogatásból kockáztatná a tőkéjét. A szurkolókat viszont ez a körülmény egyáltalán nem vigasztalja. Ezt a klu­bot emberöltőkön keresztül a vasgyár tartotta fenn. A problémák ott kezdődtek, amikor a vasgyárnak is le­áldozott. Pedig most meg­köttethetett volna az évez­red üzlete, ez esetben 2,25 millió forintért sikerült vol­na a városnak megszerezni a tulajdon 75 százalékát. A 30 millió forint jegyzett tőkéjű kft.-nek, ha sikerült volna indulási jogot szerez­ni az első osztályban, ma 200 millió lett volna az üzle­ti értéke. Ki érti ezt? NÉV ÉS CÍM SZERKESZTŐSÉGBEN

Next

/
Thumbnails
Contents