Észak-Magyarország, 2004. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-19 / 167. szám

2004. július 19., hétfő ÉS2AK-MAGYAR0RSZÁ6# ÉSZAK-UNIÓ / 7 JEGYZET Várnak minket Marschalkó Ildikó E-mail: ildiko.marschalko@eszak.boon.hu Az Egyesült Királyság egyike azon kevés tagállamoknak, akik nem korlátoz­zák az újonnan csatlakozót EU-s orszá­gok munkavállalóinak bevándorlását. Csakhogy mindent megtesznek közben azért, hogy ha már valaki kimegy a szigetországba, ne legyen olyan könnyű az élete. Féltek is a britek a bevándorló az újon­nan csatlakozóktól rendesen, de kiderült alaptalanul, hiszen május elseje óta mindössze nyolcezer legális bevándorló érkezett, a nyolc közép- és kelet-európai országból, Ciprusról és Máltáról Nagy- Britanniába. A magyarok által szintén kedvelt munkavállalást célzó EU-s ország Németország. Ahol végre nekünk is ked­vez a szerencse, hiszen a bevándorlási törvény új szabályozásával, a németek szívesen látják a külföldi munkaeró't. Mire ez a nagy vendégszeretet? - tehetjük fel a kérdést. A válasz az, hogy társadalmuk elöregedó'ben, így óriási szükség van a fiatal szakemberekre, illetve ők is belátták valahol történelmi pozícióikat nem vál­toztathatják meg, és mindig is a kelet és nyugat átjáró házai maradnak. A németek most ebből akarnak szerencsét kovácsolni, hogy szabad utat engednek a külföldi munkaerőnek. Persze azért nekik is van néhány feltételük: Ottó Schilly német belügyminiszter úgy vélte, hogy .„ha egy külföldi nem tiszteli a ne­mek közötti egyenlőséget, akkor ez a sze­mély nem veti alá magát a német alkot­mánynak, és így nem élhet Németország­ban".Hát van némi igazsága, remélem mi ezzel rég tisztában vagyunk... FELHÍVÁS Ingyenes informatikusképzés Miskolc (ÉM) - A Miskolci Kós Károly Építőipari Szakközépiskola érettségizettek részére tandíjmentes, kétéves emelt szin­tű informatikus-térinformatikus képzést in­dít. Jelentkezni lehet az iskola irodáján személyesen, vagy levélben az érettségi bi­zonyítvány másolatával. Cím: 3527 Miskolc, Latabár Endre utca 1. Telefonszám: 46-508- 939, fax: 46/412-337. Jelentkezési határidő és tájékoztató eligazítás: 2004. augusztus 12. Első foglalkozás: 2004. szeptember 1. A Leonardo pályázati felhívása Miskolc (ÉM) - A Tempus Közalapít- vány/Leonardo Nemzeti Iroda pályázatot hirdet a Leonardo pályázatok magyaror­szági bírálatában való részvételre. Pályá­zati feltételek: a pályázaton azok a magán- személyek vehetnek részt, akik a szakkép­zés, illetve a pályázati űrlapon felsorolt va­lamely szakterület elismert szakértői, és az Európai Unió valamely hivatalos nyel­vét munkanyelvként használják.Pályázni a Leonardo Nemzeti Iroda által erre a cél­ra összeállított pályázati űrlapon lehet.A pályázati űrlapok letölthetők a Tempus Közalapítvány/Leonardo Nemzeti Iroda honlapjáról: www.tka.hu vagy e-mailben igényelhetőek a Leonardo Nemzeti Irodá­nál: reka.pejpv@tpf.hu. A pályázati űrlapot a kért mellékletekkel 2004. szeptember 1- ig kell e-mailben eljuttatni az alábbi cím­re: reka.pejov@tpf.hu További információ kérhető Tóth Csengétől az alábbi számon: 237-1300. Az oldal a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központ támogatásával készült. Összeállította: Marschalkó Ildikó Jelnyelv - a siket emberek nyelve A hallássérültek kommunikációs eszköze - minden országnak megvan a maga jelnyelve Miskolc (ÉM) - A jelnyelv nem nemzetközi nyelv. Min­den országnak van saját nem­zeti jelnyelve. A különböző országok jelnyelvei szerkeze­tileg hasonlítanak egymás­hoz, de a jelnyelvi szókészle­tekben akkora különbségek vannak, hogy különböző jel­nyelvekről beszélhetünk.- A jelnyelv a hallássérültek kommunikációs eszköze, gesztu­sokon alapuló, vizuális típusú nyelv, a kézfejjel és a kéz ujjai­val kivitelezett jelrendszer - ma­gyarázta dr. Simigné dr. Fenyő Sarolt egyetemi docens. Jelnyelv az EU-ban A siketek és nagyothallók a jelnyelvet ugyanolyan kommuni­katív célok kifejezésére használ­ják, mint a halló emberek a be­szélt nyelvet. Minden országnak saját, nemzeti jelnyelve van. Az Európai Unió egyik fontos célki­tűzése az, hogy a siketek és na­gyothallók számára is biztosíta­ni kell az információhoz való hozzáférést. Az Európai Unióban egyre több ország ismeri el a he­lyi jelnyelvet a siket közösség ki­sebbségi nyelveként. Ennek meg­felelően biztosítják az informáci­óhoz való hozzáférést jelnyelvi tolmácsolás útján. Magyarorszá­gon 2003 októberétől vált hiva­talos szakmává a jelnyelvi tol­mácsolás. Jeltolmácsok Annak, hogy valaki jelnyelvi tolmácsképzésre beiratkozhas­son, elengedhetetlen feltétele a magyar jelnyelv magas szintű is­» ........................ A jelnyelvi prog­ram két féléves képzésből áll, cél­ja jeltolmácsok létrehozása. dr. Fenyő Sarolta TANSZÉKVEZETŐ .................................................!! merete és a jelnyelv társalgási helyzetekben való életszerű hasz­nálata.- Az Alkalmazott Nyelvészeti tanszék által 2004 szeptemberé­ben beindítandó jelnyelvi prog­ram célja az, hogy a 2005 szep­temberére tervezett jeltolmács képzés számára elsősorban gya­korlati, részben pedig elméleti alapot nyújtson, amelynek el­végzése után lehetősége nyílik a hallgatónak a tolmácsképzésben való részvételre - mondta a tan­székvezető. A jelnyelvi prog­ram két féléves képzésből áll, amelynek során biztosítják, hogy a hallgatók a magyar jel­nyelvet társalgási szinten elsa­játítsák és élethelyzetekben használni tudják, továbbá meg­ismerjék a siketek közösségének kulturális szabályait, valamint a nyelvhasználók helyzetének szociolingvisztikai, pszichol- ingvisztikai, jogi és gyógypeda­gógiai vonatkozásait. A két fél­éves, tolmácsolást megalapozó programra az egyetemen hallga­tói jogviszonnyal, valamint dip­lomával rendelkezők (elsősor­ban magyar, angol, német, antropológia szakos bölcsész- hallgatók, továbbá védónőjelöl- tek és joghallgatók) iratkozhat­nak be két sikeres félév lezárá­sát követően. Végzettség Nappali tagozatos hallgatók a program elvégzését tanúsító lá­togatási bizonyítványt, diplomá­val rendelkezők pedig a diplo­mába betétlapot kapnak, ezen kí­vül jelentkezhetnek a SINOSZ (Siketek és Nagyothallók Orszá­gos Szövetsége) által meghirde­tett jelnyelvi vizsgára. Bár jel­nyelvi tanfolyamokat a régióban rendszeresen indítanak középfo­kú oktatási intézmények is, je­lenleg az érdeklődők kizárólag Budapesten tudnak a jelnyelvi tolmácsképzésbe bekapcsolódni. - Amennyiben az egyetem hall­gatói körében fokozott érdek­lődés mutatkozna ezen új prog­ram iránt, elképzelhetőnek tart­juk, hogy a későbbiekben két fél­éves, önköltséges, jeltolmács mo­dult is beindítanánk - jelezte a szakember. Születő törvény Születőben van a jelnyelvi tör­vény, amely a magyar jelnyelvet hivatalos nyelvként ismeri el, ebből kifolyólag a nyelvhaszná­lók számára állampolgári jogon biztosítja az információhoz való hozzáférést, a közoktatásban és az élet más szféráiban való sza­bad alkalmazást. A Miskolci Egyetem által meghirdetett prog­ramot egy miskolci, jelenleg a SINOSZ Budapesti Központjában tevékenykedő alkalmazott nyel­vész, Szabó Helga karolta fel, ő fogja biztosítani a jelnyelvi kép­zés szakmai hátterét, a két és fél éve során. http://boon.karrler.hu írja meg a véleményét! MINDEN NEMZETNEK MÁS ÉS MÁS A IELNYELVE Ez nem nemzetközi nyelv a siketek között, ezért érdemes tanulni más országok jelnyelveit (Foto: Kőhalmi Péter) A britet nem „felnek” Miskolc (ÉM) - Messze eltúl­zottak voltak az új tagállamok munkavállalóinak tömeges be­áramlásával kapcsolatos félel­mek - derül ki egy, a brit bel­ügyminisztérium által múlt hé­ten közzétett statisztikából. A Britek tartottak a legjobban at­tól, hogy az a május elsejei uni­ós csatlakozás után az új tagok országainak munkavállalói nagy számban fognak a szigetország­ban szerencsét poróbálni. Indokolatlan Egy, a múlt héten közzétett brit belügyi statisztika szerint indokolatlanok voltak azok a fé­lelmek, hogy május elsejét kö­vetően munkát keresők tömegei árasztják majd el a szigetorszá­got az újonnan csatlakozott or­szágokból. A Home Office az elsősorban a brit bulvársajtó ál­tal gerjesztett kampányra rácá­folva arra az eredményre jutott, hogy május elseje óta mindössze 8 ezer legális bevándorló érke­zett a nyolc közép- és kelet-eu­rópai országból, Ciprusról és Máltáról Nagy-Britanniába. A szigetország egyike annak a ke­vés tagállamnak, amelyek nem korlátozzák az új tagországok ál­lampolgárainak munkavállalá­sát, miközben különböző admi­nisztratív intézkedésekkel igye­keznek elejét venni a szociális el­látásokkal való visszaéléseknek. A Home Office szerint az újon­nan érkezetteknek mindössze egy csekély hányada kérelmezte eddig a szociális ellátórendszer által biztosított kedvezményeket. A briteknek egyelőre nem kell a bevándorlóktól tartania. http://boon.karrler.hu \_J írja meg a véleményét! Németország utat nyit a munkaerőnek Egyezségre jutottak a bevándorlási törvény szabályozásában Miskolc (ÉM) - A frissen elfogadott német bevándor­lási törvény első ízben is­meri el jogszabályban a külföldi „bevándorló” munkaerő iránti igényt Né­metországban. Heves viták előzték meg a végleges szö­veget, amely a szakképzett munkaerő „ellenőrzött” be­vándorlását írja elő. Több éves politikai huzavo­na után a német pártok egyez­ségre jutottak a bevándorlási törvény szabályozásával kap­csolatban. Az első bevándorlá­si törvény utat nyit a szakkép­zett külföldi munkaerő be­áramlása előtt német földön, a bevándorlók hatékonyabb in­tegrációját szorgalmazza a né­met társadalomba, új szabályo­kat állít fel a menedékjog meg­adásával kapcsolatban, vala­mint meggyorsítja és egysze­rűbbé teszi a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek kitoloncolását. Elöregedőben A bevándorlásnak különös jelentősége lehet, ismerve a tényt, hogy a német társadalom - csakúgy mint több más euró­pai társadalom - elöregedőben van. Az úgynevezett „ellenőr­zött bevándorlás” koncepcióját először Gerhard Schröder kan­cellár 2000-ben terjesztette elő, az elmúlt négy év folyamán pe­dig alapos szakmai és parla­menti viták tárgya volt, míg vé­gül 2004. júniusában minden politikai párt áldását adta rá. Külföldiek integrációja Ottó Schilly német belügy­miniszter a Financial Times Deutschland újságnak adott in­terjúban elmondta, hogy a jog­szabály megalkotásával Német­ország maga mögött hagyta azt az elméletet, hogy az ország nem bevándorló állam, és vég­re hangsúlyozta azt a tényt, hogy a 82 milliós német népességből 7,3 millió fő külföl­di. Az új törvény egyik érde­kes célkitűzése a külföldiek sokkal hatékonyabb integráci­ója a német társadalomba. A kormány vállalja, hogy fizeti a bevándorlók számára biztosí­tott német nyelvtanfolyamok jelentős részét, ez az összeg 215- 235 millió euróra is rúghat. Schilly hangsúlyozta, hogy az újdonsült letelepedőknek min­dent meg kell tenniük az „in­tegrálódás és asszimiláció” ér­dekében. A belügyminiszter úgy vélte, hogy „ha egy külföl­di nem tiszteli a nemek közöt­ti egyenlőséget, akkor ez a sze­mély nem veti alá magát a né­met alkotmánynak, és így nem élhet Németországban”. Az in­tegráció kérdése heves viták tárgya volt az utóbbi időben az Európai Unió szintjén is, a hol­land elnökség egyik célki­tűzése, hogy lehetőleg elérjen egy egyezményt az integrációs politika alapvető céljairól és alapelveiről. Németország várja a szakképzett munkaerőt (Fotó: illusztráció)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents