Észak-Magyarország, 2004. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-17 / 166. szám

2004. július 17., szombat ÉSZAK-MA6YAR0RSZÁG# UTÁNAJÁRTUNK / SZÓLÁSTÉR / 9 A SZERKESZTŐ ÍRJA Kutyajcy Kiss József e-mail: kiss.jozsef@inform.hu Az úgynevezett profilalkotó szakem­berek nagyban segítik a bűnüldöző' mun­kát, mert az ismeretlen tettesről meg­lepően jó jellemrajzot, sőt külső jegyeik leírását képesek produkálni. Munkájuk - túl az elegendhetetlen empatikus képessé­geken - számos területet ölel fel a pszi­chológiától kezdve a megtörtént esetek elemzéséig. Legtöbb munkájuk éppen azokkal az esetekkel akad, amelyek során az el­követő leginkább igyekszik háttérben ma­radni, nincs benne olyan szereplési vágy, mint például a híres személyek elleni merénylőkben. E rejtőzködő csoportba tartoznak a robbantok és a mérgezők. Utóbbiak néha legközelebbi hozzátarto­zóikat igyekeznek eltenni láb alól a sze­mélytelen - és általuk felderíthetetlennek vélt - módszerrel. / Állatokat hivatásszerűen is mérgez­nek: a rágcsálóirtás bevett módszere a patkánymérég kihelyezése. A patkánymé­reg időzített bomba: csak 4-5 nap múlva hat. A patkányok ugyanis intelligens álla­tok: társaik azonnali pusztulása esetén le­vonják a logikus következtetést. Nem vagyok profilalkotó, de hasonlóan „áttételes műfajnak" érzem a rovatunkban itt leírt esetet, hiszen az illető aligha a kutyákon akar bosszút állni, vélhetően in­kább a gazdáikon, akiknek nem ritkán egyetlen társuk a négylábú kedvenc. A gazdiknak érzékeny veszteséget jelent kedvencük pusztulása. Kérdés azonban, jelent-e - jelenthet-e egyáltalán - örömöt, ha „eredménnyel" helyezte ki a gyilkos falatokat. Ha igen, akkor sok állatked­velővel együtt kívánom, hogy ne érje en­nél nagyobb öröm... Ahogy bánunk velük, olyanok vagyunk Házi kedvenceinket soha fel nem növő gyermekekként kell kezelnünk, és óvnunk A házi kedvenceink néha bármit megesznek Olvasónk egy óvatosan nejlonzacskóba felszedett kolbász darabbal jött be szerkesztőségünkbe. A kol­bász be volt vagdalva, és dú­san meghintették patkány­méreggel. „Van egy Mahatma Gandhi- idézet, amit pontosan nem tudok idézni, de az a lényege, hogy ahogyan bánunk a körülöttünk lévő élőlényekkel, olyanok va­gyunk.” - mondta olvasónk Idézőjeles „emberek” „Tudom, hogy nagyon sok he­lyen, így pl. az Avason is, vagy ahol én lakom, a Stadion u. kör­nyékén - folytatta olvasónk - időnként felbukkannak olyan „emberek”, akik mérget raknak le. A patkánymérget, a szöget, a tűt kolbászba teszik, összekötö­zik cérnával, s igy teszik ki bok­rok alá, járdára stb. Az sem ér­dekli őket, hogy játszótér van á közelben, az sem, hogy a mada­rak (rigók) stb. szintén felcsipe­getik. Minden élőlény kínok-kín- jával hal így meg.” A levélíró ál­tal szerkesztőségünkhöz eljutta­tott esettel kapcsolatban érdek­lődtünk a Miskolci Rendőrka­pitányságon. Mint elmondták, feljelentést nem kaptak, és nem is emlékeznek arra, hogy valaha bárki ilyen ügyben feljelentést tett volna. Amíg nincsen baj Az ügy érdemi részét tekintve a vizsgálati osztály illetékese el­mondta, hogy amennyiben nem történik tényleges baj, sem állat, sem ember nem nyúl a kihelye­zett anyaghoz, akkor bűncselek­mény elkövetésének gyanúja nem vethető fel. Legfeljebb foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyezte­tés gyanúját lehetne vizsgálni, amennyiben az elkövető célja (mégha nem szakember is) eset­legesen a rágcsálók kiirtására irányult volna. Az állatvédelmi törvény megfelelő paragrafusa is akkor lenne alkalmazható, ha bizonyíthatóan a kihelyezett méregtől, vagy tárgytól pusztul­na el kutya, vagy valamilyen há­ziállat. Megkérdeztük Dr. Gulya An­géla állatorvost is, mit tegyünk, ha kutyánk efféle mérgezés áldo­zata lett. Mint megtudtuk, a pat­kányméreg hatásának kialakulá­sához viszonylag (a patkányok fejlett intelligenciája miatt) hosz- szú idő kell. Három óra az élet Patkányméreg esetén, ha há­rom órán belül az állatorvos meghánytatja á kutyát, az meg­menekül. Ha már hosszabb idő telik el, és kialakul a mérgezés, kicsi az esély az állat megmen­tésére. A patkánymérgek egyes fajtái vérzékenységet okoznak, ilyenkor a kutya testén bevér­zések alakulnak ki, a nyálkahár­tyái egyészen fakó rózsaszínűvé válnak. Sajnos ebben a stádiumban már az intenzív kezelések sem segítenek sok esetben. Legjobb, ha megtanítjuk az állatot, ne szedjen fel semmit, séta közben, és ne fogadjon el mástól (idegen­től) semmit. Erre a kutyák jól megtaníthatok. Más mérgek, pl. csiga-, vagy rovarirtók, melyek (Fotó: Ináncsi Nóra) általában idegmérgek, heveny, szinte azonnal jelentkező tünete­ket okoznak, így erős hányást, görcsöket. Ilyenkor a lehető legygyorsab- ban állatorvos kell vinni az álla­tot, és fontos tudni, milyen szert evett. Szerencsére a praxisban na­gyon ritka a szándékos mérge­zés. Elég gyakori viszont sajnos azonban a gyermekbalesetekhez hasonló eset, amikor a kutya, ^ Legjobb a megelőzés: ne fo­gadjon el a kutyánk idegentől semmiféle élelmet Dr. Gulya Angéla .................................................» macska valami háztartásban elő­forduló mérgező anyagot - tisz­títószert, festéket, oldószert stb.- eszik, iszik. „A háziállatokat soha fel nem növő gyerekekként kell kezelni- fogalmazott az állatorvos - és minden veszélyforrást gondosan el kell zárni előlük.” Mit mond az állatkínzásról a törvény? Állatkínzást követ el:- aki gerinces állatot indo­kolatlanul oly módon bántal­maz vagy azzal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkáros- dását okozza- állattartóként háziasított emlős állatot vagy az ember környezetében tartott veszé­lyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi- aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel (például hurok) vagy tiltott módon (például reflektorral szembe világítva bénítja meg az állatot) vadá­szik,- aki a halászatról szóló tör­vény által tiltott eszközzel pél­dául (varsa) vagy tilott módon horgászik Büntetési tétel: maximum két év börtön, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. OLVASÓINK LEVELEIBŐL „Kacér” fotó Bartha Márton csok- vaományi olvasónktól kap­tuk ezt a képet, mely ugyan nem jó minőségű, de mégis közöljük, hiszen nagy pillanatot örökít meg. Születésnap Márton bácsi éppen 76- ik születésnapját ünnepel­te a közelmúltban. Ennek részeként Magyar Attila felnyergelte Kacér névre hallgató lovát, és az ün­nepelt nyeregbe szállt, Tóth Károly pedig meg­örökítette. Bartha Márton azt is megírta nekünk levelében, hogy a lovaglás remek sport, fiatalnak, időseb­beknek egyaránt melegen ajánlható, örömmel látta a tévében, hogy a kormány is támogatja. A SZERKESZTŐ Márton bácsi a nyeregben (Fotó: Tóth Károly) SZÓLÁSTÉR Vészhelyzet Egy szombati napon utal­ta be a férjemet a háziorvo­sunk a stroke-ambulanciára a kórházba. Én mentem ve­le, mivel gyógyszereit én is­merem, én szoktam beadni neki naponta. Kedves, fiatal nővér fogadott, rögtön vér­nyomást mért, közölte ve­lem, hogy nem magas, azon­nal jön a doktor. Kár volt... Jött is, aki első látásra szimpatikus volt, csak kár, hogy kinyitotta a száját, rögtön elszörnyedtem. El­kezdtem sorolni, hogyan is kezdődött a baj, mire rám kiáltott: „Maga mit gondol, nem érek én rá a maguk nyavalygásával foglalkozni, vagy kimegy, vagy itt ha-, gyom magukat és kész!” Mire én: „De uram, ez a szerencsétlen azt sem tudja, mit szed.” „Nézze - rivallt rám -, vagy kimegy, vagy viszontlátásra, van neki szája.” Bár akkor hagytuk volna ott, megkíméltem volna 77 éves férjemet egy olyan megaláztatástól, amiben ré­sze volt. A doktor úr vis­szajött egy hosszú paksa- métával, odaadta a men­tősöknek, irány egy másik kórház... Okulásképpen Hasonlóan alakult a to­vábbiakban is a kórházi kaland, amint azt özv. Ta­kács 'Mihályné, tornaszent- jakabi olvasónk írja hosszú levelében. Az efféle esetekkel az a baj, hogy szinte bizonyítha­tatlanok, és legtöbbször a betegek, hozzátartozóik zak­latott idegállapotát hozzák fel magyarázatképpen. Ez igaz is, hiszen kevesen tud­MiPH'■%£ >1 \ ,t¥ • \ -v _ ják megőrizni nyugalmukat az efféle helyzetekben. Saj­nos a bánásmód pontosan nem rögzíthető a törvé­nyekben, ennek minősége az íratlan törvényekben szerepel. A betegeknek azért mégis vannak jogaik: jogi sza­kértőnk hamarosan tájékoz­tatja rovatunkban ezekről olvasóinkat. A SZERKESZTŐ Nem egyformák Egy pár helyen már meg­magyarázták, de nem értem azt a tényt, miszerint az egyik özvegy nem olyan mint a másik. 1999-ben halt meg a férjem, mivel leszáza­lékolt vagyok ezért kapom utána az özvegyi nyugdíjat. Minden hírforrásban csak azt hangoztatták, hogy az özvegyi nyugdíjat novem­bertől felemelik 25%-al, vagy 25%-ra, de arról nem esett szó, ez csak egyesekre vonatkozik. Az esetemben 2003. novemberre 2,2 %-os és az özvegyi emelés ezer Ft-tot tett ki. Azzal érvelt a nyugdíjfolyósító, hogy eb­ben az 1000 Ft-ban benne van mind a két emelés, de ha valaki utána számol ez sehogy sem jön ki. Aztán azt írták, hogy én nem szá­zalékban kaptam meg az emelést hanem csak összeg­határig. Ezt a mai napig nem tudom feldolgozni, hogy miért tesznek ilyen különbségeket. Bánóczki Ferencné Sárospatak A csábítás öröme Én egy 18 éves lány va­gyok. Velem történt, hogy egyik ismerősömmel egyik nagyáruházban vásároltunk. Fizetés után távoztunk vol­na a pénztárgéptől, mikor is megszólalt a pénztárnál a riasztó. Jött a biztonsági őr, és kérte mutassam meg a táskámat ott a pénztárnál mindenki előtt. Az átvilágítás Én meg is mutattam a táskámban lévő összes sze­mélyes holmimat. Ez nem volt elég, mert megkérdezte, hozzájárulok-e ahhoz, hogy a táskámat átvilágítsák, és én beleegyeztem, mert nem vagyok tolvaj! Ekkor beve­zettek egy szobába. Termé­szetesen most sem találtak lopott tárgyat. De a szemé­lyes tárgyaim között volt az a púder, amelyet karácsony­ra kaptam ajándékba, me­lyet a nővérem vásárolt eb­ben az áruházban. Később kiderült, hogy a púderes do­bozon lévő A csábítás örö­me nevezetű címke zavarta meg a biztonsági rendszert, mely azonosítóként szolgált. Ennek vásárlásakor ezt a címkét elfelejtették az ott dolgozók eltávolítani a do­bozról. Úgy érzem ezzel mindenki előtt megsértettek és rossz híremet keltették. Ez az áruház szégyene, nem az enyém, lelkileg nagyon megviseltek a történtek. Név és cím a szerkesztőségben Rázós ügy Az Országgyűlés elfogadta a villanykompenzációról szóló rendeletet, tehát jár annak, aki a rendeletben szereplő kitételeknek megfe­lel. Pontosan nem ismerem a rendeletet, de ha jól em­lékszem, 3 kitétel van, s ha a három közül valamelyik­nek megfelel valaki, akkor jár a kompenzáció, azaz csak járna! Benne vagyok Én a háztartásomban üzemelő elektromos beren­dezések miatt jócskán ben­ne vagyok az áramfogyasz­tásban. Havi 12.700 Ft-os áramdíjat fizetek, a rok­kantnyugdíjam 48.200 Ft. Ezután érdeklődtem ez év januárjában a városhá­zán, ahol azt a választ kap­tam, hogy még nem jelent meg a rendelet. Februárban is érdek­lődtem, a válasz: az ÉMÁSZ-nál, most állítják össze, ki mennyit fog kap­ni. Márciusban is érdek­lődtem, azt mondták, majd áprilisban. Utoljára 2004. 04. 20-án érdeklődtem az ügyfélszolgálati irodán, s azt a választ kaptam, hogy ilyen adatlap, amit kitölte­ni a kompenzációhoz, nem is lesz! A kérdésem az volna, hol akadt el a villanykom­penzáció? Hol vesztette ér­vényét a rendelet? Talán más városokban van, csak Putnokon nem ismerik?! Marcelli József, Putnok Benne és mellette Sajnálattal tapasztalom az utóbbi hónapokban azt, hogy az Erdélyi u. 2-2/A-4. sz. lakóépületek által hasz­nált egyetlen konténer nem konyhai hulladékkal, ha­nem lakástulajdonos-válto­zás miatt - egyes esetek­ben az új tulajdonos által elvégzett belső átalakítás­ból (pl. közfal-megszün- tetés, szerelvények áthe­lyezése) adódó különféle hulladékkal, téglatörmelékkel, nem oda való dolgokkal. Gyakran szemétdomb van a konté­ner körül. A tárolót az illetékes szállítóvállalat heti két esetben rendszeresen üríti. A lakók közül 1-2 személy rendet tesz a konténer kö- x’ül, ha azt nem akadályoz­za meg a zsákokban lévő szemét, ugyanis a nehéz súly miatt azok nem moz­díthatók. A szemét terjedel­me tönkreteszi a zöld terü­letet. Közösképviseleti iro­dánk: Inszolg Bt.,A közös képviselőnket többször kér­tem, hogy javítsák ki a balesetveszélyes erkélyemet (peremtégla meglazulása), azonban nem végezték el. Virányi Judit, Miskolc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents