Észak-Magyarország, 2004. június (60. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-07 / 131. szám
2004. június 7., hétfő ÉSZAK-MA6YAB0RSZÁG# ÉSZAK-UNIÓ / 7 Az Európai Parlament taglétszáma a huszonöt tagú EU-ban jjg Népesség (millió fő) JEGYZET Ez más lesz Marschalkó Ildikó E-mail: ildiko.marschalko@eszak.boon.hu M inden választás nagyjából úgy zajlik, hogy mire a szavazófülkéig jutunk, a könyökünkön jön ki az egész, s alig várjuk, hogy túl legyünk rajta. A június 13-i uniós választás sincs másként, de ezen kár is filozofálni, a kampányok természete már csak ilyen. Viszont ez a választás azért mégis más - és nem is kicsit. Jelesül arról van szó, hogy az EU közösség, s annak törvényhozása biztosíték arra, hogy életünkben egyre több lesz az olyan terv, törvény, szabály, amit egy hazai választási forduló utáni hatalomváltás nem képes lenullázni, sutba vágni, átírni, megfojtani. Ez az ország kissé belefáradt abba, hogy minden négyéves ciklus után átírnak sok mindent: az a reform, amit az egyik párt kezdett, azonnal elhalálozik, indul egy másik, de befejezni azt sincs idő'. Az EU egyben állandóság is - ami ott eldől, ahhoz tartani kell magát bármilyen kormánynak, mert ha nem, akkor kiiratkozunk gyorsan ebből a táborból. Ezért nagyon lényeges, kik és hogyan fognak ott képviselni minket. Ugyanis munkájuk, döntéseik hosszú távra szólnak majd. Remélhetőleg a Budapest és Brüsszel közötti távolság arra is elég lesz, hogy elfeledjék az itteni gondolkodásmódot... EO-PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Nemzetközi közgyűlés Miskolc (ÉM) - A közvetlen választásának 1979-ben történt bevezetésével az Európai Parlament a világ első oiyan nemzetközi közgyűlése, amelynek tagjait a polgárok közvetlenül választják meg. A 2002-es tanácsi határozat alapján az EP tagjait az arányos képviselet elve alapján kell megválasztani a listás rendszer vagy az egyéni átvihető szavazati módszer alkalmazásával. Az 1999-es egységesen arányos rendszer alapján tartott választásokon csak annyi különbség volt tagállamok között, Írországban, valamint Észak-írországban az úgynevezett egyéni átvihető szavazat módszerét alkalmazták, míg a többi tagországban a pártlistás rendszert használták. Arányos pártlista Az egyes országokban használt európai választási rendszer általában kisebb-na- gyobb mértékben eltér a nemzeti választásokon alkalmazott szisztémától. Francia- országban a nemzeti választásokon alkalmazott kétfordulós abszolút többségi szisztémával szemben az európai választásokon arányos pártlistás rendszerben zajlik az európai választás. Németországban a nemzeti választásokon alkalmazott vegyes rendszer helyett tisztán arányos pártlistás szisztémát dolgoztak ki az európai választásokra, megtartva az ötszázalékos küszöbhatárt. Ausztriában, Dániában, Finnországban, Görögországban, Luxemburgban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban a nemzeti választásokon alkalmazott arányos rendszerben folynak az európai választások, azzal a lényeges különbséggel, hogy az egész ország egy választó- kerületet alkot. A tizenötök közül a nemzeti választási rendszerhez képest a legkisebb változást Hollandia eszközölt, az európai parlamenti választások megrendezésében, mivel mindkét választást arányos rendszerben tartják, ahol az egész ország egy választókerületet alkot. Hazánk is ebben a rendszerben tartja meg az EP- választásokat. Az oldal a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központ támogatásával készült. Összeállította: Marschalkó Ildikó Grafika: Észak Magyarország, forrás: F.urőpai Parlament Közösségi ügyekkel foglalkozik az EP Az EP-ben szakbizottsági tagok is lehetnek Miskolc (ÉM) - Még néhány nap és tudni fogjuk, hogy kik képviselik a jövőben orszáa megválasztandó magyar képviselők gunkat a közösség legfőbb törvényhozó testületében, az Európai Parlamentben. Mivel ők lesznek az első delegáltjaink, a gyakorlatban még keveset tudunk arról, hogy mi is lesz a dolguk a testületben és hogyan is működik a parlament. Az Európai Parlament, amelynek tagjait - mint ahogy a hét végén nálunk is - általános közvetlen választásokon választják meg, az Európai Unió nemzetei politikai akaratának demokratikus kifejezésre juttatása. Az EP kétségtelenül a legnagyobb multinacionális parlament a világon és a közösség mintegy 370 millió lakosát - köztük minket, magyarokat - képviseli. Feladatai pedig hasonlóak minden más parlamentéhez: törvényhozás és a végrehajtó hatalom működésének ellenőrzése Együtt a nemzetiekkel Az Európai Parlament egyértelműen az európai érdekeket és a polgárok jogait hivatott védeni. Az EU valamennyi polgárának egyénileg és kollektiven, vagy választott képviselőjén keresztül joga van petíciót benyújtani a parlamenthez, de csak az Európai Unió hatáskörébe tartozó kérdésekben. Az EP nem helyettesíti a nemzeti parlamenteket, nem szól bele a helyi munkába, de nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti parlamentekkel való együttműködésnek. Teszi ezt a parlamenti bizottságok együttes ülései által. Az Európai Parlamentet amúgy 1979 óta választják közvetlenül. A tagokat egységes európai kritériumok alapján kellene választani, ez azonban a mai napig nem valósult meg, bár a parlament időről időre napirendre tűzi az egységes választási rendszer lehetőségét. Tucatnyi bizottságban A legutóbbi ötéves választási ciklus idén jár, tehát a megválasztandó magyar képviselők együtt kezdik meg európai törvényhozó munkájukat más országbeli társaikkal. Az Európai Parlamentnek 626 tagja van, akiket 3600 egyéb dolgozó szolgál ki. A legtöbb küldöttel Németország rendelkezik. A parlament legitimitása nőtt a közvetlen választás által, ám hatásköri bővülést ez nem jelent. A leendő magyar képviselők nem alkotnak önálló frakciót, hanem a párthovatartozásuknak megfelelő képviselőcsoport tagjai lesznek. A parlamentnek 18 szakbizottsága van, amelyekben természetesen valamennyi pártcsoport képviselteti magát. www.boon.hu http://forum.boon.hu írja meg a véleményét! s _* Ót százalék, választási küszöb Az új EU-tagállamok közül kettő vezeti be EU Pont. Miskolcon az Almássy-kúriában várják az unió iránt érdeklődőket. (Fotó: Bujdos Tibor) Miskolc (ÉM) - A jelenlegi közösségi szabályozás szerint öt százaléknál nem lehet magasabb a testületbe jutáshoz szükséges, a pártokra vonatkozó választási küszöb. A választási küszöb kérdését a már régebbi tagállamnak számító tizenötök 14 listás rendszert alkalmazó országa közül ötben szabályozzák: Németországban és Franciaországban öt százalék, Ausztriában és Svédországban négy százalék, Görög- országaban pedig három százalék a küszöb, amely szavazati arány alatt az adott pártlista nem jut mandátumhoz. A többi listás rendszert használó tagállamban nem alkalmaznak bejutási plafont. Nálunk bevezetik Az újonnan csatlakozott Tízek közül listás rendszert használó kilenc országból csak Magyarország és Szlovákia vezet be választási küszöböt, amely mindkét esetben öt százalék. A június 13-i európai parlamenti választások magyar fordulója hasonlóképpen fog lezajlani, mint a klasszikus hazai országgyűlési választások. A vártnál több szavazó Miskolc (ÉM) - Egy új felmérés szerint, melyet az Európai Parlament jelentetett meg, az európaiak 45 százaléka biztosan elmegy szavazni az európai parlamenti választásokon. Hazánk a közvélemény-kutatás szerint a középmezőnyben foglal helyet. Az utolsó, 2004. május 7-én közzétett felmérés szerint az európaiak mindössze 34 százaléka mondta biztosra, hogy június 13- án leadja voksát. A legtöbben Belgiumban (76%), Cipruson (67%), Görögországban (66%) és Máltán (64%) mennének el szavazni. A szkeptikusakban hoz- záálló britek mindössze 32 százaléka válaszolt, hogy. elmegy szavazni, amely mégis nagy előrelépés lenne az 1999-es választásokon mért 23,3 százalékos részvételi arányhoz képest. A felmérés szerint a részvételi arány Csehországban (20%), Észtországban (26%), Szlovákiában (27%) és Svédországban (31%) lenne a legalacsonyabb. Mi a középmezőnyben foglalunk helyet, 57 százalék voksolna. Az Európai Parlament politikai csoportjai Támogatások, befektetők nélkül a találmány csak ötlet marad Miskolc (ÉM) - Az Európai Parlamentben a képviselők nem nemzetiség, hanem politikai hovatartozás szerint nemzetközi pártfrakciókban, úgynevezett politikai csoportokban tevékenykednek. A politikai csoportoknak tükrözniük kell nemzetek felet- , ti jellegüket, ezért a június 13- án megválasztandó parlamentben a frakciók tagjainak már legalább a tagállamok egyötödéből, azaz öt tagállamból kell érkezniük, a frakciók létszámának pedig minimum 16 fősnek kell lennie. Több tagországból A frakciók nemzetek feletti jellegét erősítendő az az elv érvényesült, hogy minél több tagországból képviseltették magukat egy frakcióban, annál kevesebb tag volt szükséges annak létrejöttéhez. Legalább 23 fő kellett egy politikai csoport megalakításához. Természetesen egy euroképviselő egyszerre csak egy frakció tagja lehet, de mandátumának ideje alatt szabadon változtathat képviselőcsoportot. Állásfoglalás a döntő A politikai csoportok politikai állásfoglalásai alapján dől el, hogy egy adott kérdésben hogyan dönt, milyen álláspontot foglal el az EP, és a frakciók közötti politikai egyezségek alapján döntenek a parlament eljárási szabályzatában. Emellett az alábbi formális jogokkal rendelkeznek a frakciók: a bizottságok és az interparlamentáris delegációk tagjainak és helyetteseinek megválasztása, a frakcióelnökön keresztül kérhetik az ülések berekesztését, felfüggesztését, illetve név szerinti szavazást, a Bizottság ellen bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be. Az Európai Parlamentben, illetve annak különböző politikai csoportjaiban valójában több mint 140 politikai párt képviselteti magát, így a testületben különböző nemzeti, regionális és szektorális érdekek kereszteződnek. Ez azt is jelenti, hogy a szavazási magatartások sokszor nem is az ideológiai azonosság, hanem az előbb említett érdekek mentén zajlanak. így fordulhat elő, hogy egy-egy kérdésben politikai csoportokon átnyúló koalíciók jönnek létre. Nem csoda, a politikai csoportok játsszák a főszerepet a képviselők álláspontjának kialakításában. A döntés megszületése előtt jó pár körben megvitatva. m http://www.euoldal.hu \_j írja meg véleményét! www.boon.hu
