Észak-Magyarország, 2004. június (60. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-04 / 129. szám
2004. június 4., péntek ÉSZAKNUI6YAR0RSZÁG# KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Évadzáró. A Déryné-kertben tartják a Miskolci Nemzeti Színház 2003/2004-es évadzáró társulati ülését, június 5-én, szombaton délután 1 órától. 0 Csajkovszkij mesevilága. Ezzel a címmel nyílt kiállítás tegnap a miskolci Színészmúzeumban. A rendezvény az idei Bartók+Csajkovszkij Nemzetközi Opera- fesztiválhoz kapcsolódik. Elszerződnek az új évadban Miskolc (ÉM) - Halasi Imrétől, a miskolci színház igazgatójától megtudtuk, több színész is elszerződik a következő évadtól. így jövőre már biztos, hogy nem tagja a színháznak a színművészek közül: Földi László, Kiss László, Kiss József, Szitás Barbara, valamint Dienes Ágnes díszlet- és jelmeztervező. KIADÓI AJÁNLAT Németh Gábor: Zsidó vagy? Miskolc (ÉM) - Felkavaró és provokatív mű. A Zsidó vagy? című könyvével Németh Gábor végre megírta a regényt, amit olvasói régóta várnak tőle. Az elbeszélő gyermekkora tragikusan fájdalmas pillanatait felidézve keresi leküzdhetetlen idegenségérzetének eredetét. Ezt az érzést azonban nem származása értelmezi és igazolja, hanem annak az ismétlődő tapasztalata, ahogyan mások félreértik és stigmatizálják. E szavakkal ajánlja az 1956-ban született író, Németh Gábor új kötetét az olvasók figyelmébe a könyvet kiadó Kalligram. OLVASÓNAPLÓ Viszonylag rossz. Viszonylag jó Egy szakavatott „grafológus” szemével A képzőművészetben a legárulkodóbb dolog a rajz - állítja a grafikai biennále atyja Szalóczi Katalin e-mail: szaloczi@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Bár nekem is szerepet szántak az idei megnyitón, s el is vállaltam, hiszen szívügyem a grafika, de néhány éve a zsűrizésben már nem vállalok részt - jelentette ki Feledy Gyula festő- és grafikusművész. Vajon miért? ÉM: A sokszorosított grafika városhoz való kötődése sokak szerint alapvetően önnek köszönhető. Miből lett a biennále? Feledy Gyula: Valóban én voltam az elindítója. A krakkói akadémián, bár festő szakon tanultam, letévedtem a jól felszerelt grafikai műhelybe, és sikerült belehabarodnom a grafikai eljárásokba. Akkor ott a legfőbb tanszék a grafikai volt, itthon pedig egyáltalán nem volt ilyen tanszék. Amikor letelt a hároméves ösztöndíjam, a főiskolán, mint adjunktus, én kezdtem okítani a grafikát. A kötelező három év után Miskolcról meghívást kaptam, amit el is fogadtam, s a képzőművészeti főiskola addigi nyári művésztelepén igyekeztem kialakítani egy kis grafikai műhelyt. Innen már csak egy lépés volt, krakkói mintára, a biennále létrehozása. ÉM: Mi a fő különbség a kezdetek és az utóbbi idők között a Miskolci Grafikai Biennále történetében? Feledy Gyula: Lényeges a különbség. Manapság nem ritka az olyan alkotás, amelyet öt perc alatt előállíthat akár egy ötéves gyermek is, elektronikus eljárásokkal. Hol mérhető ez össze egy rézkarccal, aminek elkészültéig olykor hónapokig kell „inni” a salétromot?! Nem azért, mert haragszom a számítógépre, de egy számítógépes grafika korlátlanul sokszorosítható, percek alatt hetven példány is kinyomtatható, olcsón. ÉM: Más kiállításokon, például Krakkóban nincs „keveredés”? Feledy Gyula: Az a tapasztalatom, hogy jobban elválasztják az újfajta technikákkal létrehozott darabokat a hagyományos eljárásokkal készült alkotásoktól. ÉM: Önnek is vannak nonfiguratív alkotásai, s számtalan technikát kipróbált. Aligha az újszerűség zavarja. Feledy Gyula: Ahogyan nem lehet egy avatott grafológust átverni a megváltoztatott írással, úgy számomra a legelvontabb ábrázolás is elárulja, hogy van-e amögött saját élmény. A képzőművészetben a legárulkodóbb dolog a rajz. ÉM: Előfordulhat, hogy valaki díjazottja lesz a grafikai biennálénak, anélkül, hogy rajzolni megtanult volna? Feledy Gyula: Elvileg előfordulhat. Sőt: nagyon gyakran előfordulhat. ÉM: Meddig mehet el az úgynevezett modernizmus? Feledy Gyula: A teljes kiüresedésig. NÉVJEGY Feledy Gyula festő- és grafikusművész A most 22. alkalommal megrendezett Miskolci Grafikai Biennále szellemi atyja Született: Sajőszentpéter, 1928. máj. 13. Tanulmányok: Képzőműv. Főisk., 1947-49, Krakkói Képzőműv. Ak., 1949-53. Életút: 1952- szerepel hazai és külf. kiállításokon, 1955- a miskolci művésztelepen dolgozik. 1990-1993 a Holnap rovatvez. Munkácsy-dQ (1960, 1966), érdemes művész (1975), SZOT-dlj (1976), Kossuth- dQ (1978), kiváló művész (1989). Hobbi: asztalitenisz RORSODI FONÓ: A Diósgyőri várba várják az érdeklődőket az előttünk álló hétvégén is Hétfő óta tart az érdeklődéssel kísért rendezvény, sokan keresték már eddig is fel a programok helyszínét (Fotó: Bujdos Tibor) Bujdos Attila e-mail: bujdos@eszak.boon.hu Legyél kemény, mint a vaj, ezt kapja út- ravalóul apjától Bódis Kriszta regényének elbeszélője. Nehéz bármit kezdeni ezzel a tanáccsal - nemcsak a saját történetét leíró lány bizonytalan benne, hogyan is kell értenie, amit az apja az élethez való viszonyról mondani akart, vagy hogy egyáltalán a helyes és követendő emberi magatartásról osztotta-e meg a tapasztalatait és az elA kép hétköznapisága dacára (vagy azért): költői. Ez a költészet abban a valóságban születik, amelynek létét valóságként nehéz egyáltalán elfogadni is. Aki benne él, annak azért, akinek csak odatéved a tekintete, annak pedig azért. Bódis Kriszta könyve persze nem társadalomismereti mű az igazságosság eszméjéről, bár amire könyvének ismerete nélkül rávágnánk, rossz, arról elárulja: ott van benne a rossz és a jó is. Viszonylag rossz, és viszonylag jó: lehetne sokkal jobb és lehetne belátha- tatlanul rosszabb. A leninél is van lentebb. Megaláztatás, idegenség A szerző többet akar, mint amit egy do- kumentátor a romákról és a prostituáltakról ma elmesélhet. Regényíróként küéphet a megfigyelő elfogulatlan szerepéből, megteremtve hősét, a nehezen beszélő, naplóíró prostituáltat, rábízhatja olvasóit, hogy vele utazzanak az érzések történéseken túli világába. Az elbeszélő létélményként számol be az önrendelkezés hiányáról, az ehhez köthető helyzetekről: megaláztatásról, idegenségről - de a szabad ember hangján. Akkor is varázsos, ha végül szinte csak keserűén egyszerű vágyakhoz vezet el, az élni akaráshoz és a másként élni tudáshoz. Ha nem ez lenne benne, mi mástól válna emberivé bármely történet. Például ez, itt. Bódis Kriszta: Kemény vaj (Magvető, 2003) http://konw.boon.hu írásunk hosszabb változatával képzeléseit vele. Ráadás: Kis Kis Tehén zenekar mutatkozott be a Miskolci Nemzeti Színház Ráadás bérletsorozatának szezonzáró rendezvényén a héten a Csarnokban. (Fotó: Végh Csaba) Kocsmákba viszik el a fesztiválzenét Dixie-busz jár a városban, A kölyök és a Beatles a színpadon Miskolc (ÉM - BGO) - A Miskolci Nyári Színházban (is) látható programok közt találjuk idén a Miskolci Nemzetközi Dixieland Fesztivált, a Kaláka Nemzetközi Folkfesztivált, a Mindhalálig Beatles fellépőit és a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeinek előadását. A nyári programok sajtótájékoztatóján Halasi Imre színház- igazgató és Ádám Ibolya, a városháza kulturális és idegenforgalmi osztályának vezetője elmondta: fennállása óta először bemutatóval várja közönségét Miskolcon a nyári színház. olyan újdonságokkal is találkozhatnak, mint az azonos című Chaplin-filmet is idéző, Pozsgai György, Nagy Tibor és Bradányi Iván által írt musical, A kölyök. Világszínvonalú produkcióval szórakoztat majd a világhírű » .............................. Megpróbáljuk felidézni a dixie úgynevezett kocsmahangulatát. Ádám Ibolya osztályvezető .................................................» felidézni ennek a zenei stílusnak eredeti „kocsmahangulatát”, ezért miskolci éttermek, sörözők adnak majd helyet a fellépőknek - a „dixie-kocsmák” közt hajnalig külön buszjárat közlekedik. Bartus Csaba csellóművész a cremonai Canetti Nemzetközi Fesztivál művészeinek miskolci fellépéséről elmondta, ennek a nyári színház július 23. és 24. között ad helyet. Tapolcáról is A sajtótájékoztatón elhangzott: a tapolcai Ákropolisz Szabadtéri Színpad felújításának idején, idén nyáron ennek produkcióit is a Déryné utcán láthatja a közönség. Kölyök Nem az évad darabjait láthatják újra az érdeklődők, hanem változatos programok során olasz Cremonai Zenei Fesztivál hegedűverseny díjnyerteseinek miskolci koncertje. Ádám Ibolya elmondta, az idei dixie-fesztiválon megpróbálják írásaink a színház világáról Szalon: irodalom, film, zene Miskolc (ÉM) - Máger Ágnes és Zemlényi Attila irodalmi szalonjában legutóbb Bódis Kriszta olvasott fel Kemény vaj című regényéből és levetítette Romani kris című dokumentumfilmjét, melynek a Miskolci Egyetem tanszékvezetője, Loss Sándor PhD volt a szakértője. Ugyanitt Cselényi Béla költő is felolvasott - őt és munkáit Selmeczi György zeneszerző ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Bódis Kriszta és Loss Sándor Költő, plusz költők találkozója Miskolcon... Miskolc (ÉM) - Felolvasóesten találkozhatott a miskolci irodalombarát közönség a galéria udvarán a kortárs magyar líra egyik leginkább meghatározó alakjával, Kemény Istvánnal és K. Kábái Lóránt költővel a héten. A rendezvényt a Miskolcon élő költő, Kupcsik Lidi szervezte, annak a sorozatnak a részeként, amelyben országos hírű és Miskolcon élő alkotókat lát vendégül. Kemény István (balra), Kupcsik Lidi és K. Kábái Lóránt Cselényi Béla (balra) és Selmeczi György (Fotók: Ádám János)
