Észak-Magyarország, 2004. május (60. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-06 / 105. szám

2004. május 6., csütörtök ÉSZJMMAGY&nORSZÁG# EM-EXTRA: A MAGYAR NYELV HETE / 5 JEGYZET I Nyelvemben élek Fecske Csaba jIB' J*» E-MAIL: fecskemiskolc@freemail.hu Nekem, a toliforgatónak különösen fon­tos a nyelv, édes anyanyelvem: munkaesz­közöm, nyersanyagom. Csaknem olyan fél­tett kincs, mint szemem világa. Nélküle el­sötétülne a világ, elkorhadna a lélek. Persze másnak is fontos a nyelv, mindenkinek fon­tos. Összeköt és szétválaszt. Nekem termé­szetesen a magyar a legszebb nyelv a vilá­gon. Arany János és Weöres Sándor nyelve. Édesanyám nyelve, amit szinte az anyatejjel szívtam magamba. Az a kissé palócos, zárt magánhangzós tájnyelv, melyet mifelénk, Szögligeten és környékén beszélnek. Sajnos vannak nyelvrontók, manapság, ha végigmegy az ember a városon, ször­nyűséges, habarék-nyelvű feliratokkal talál­kozik lépten-nyomon. A nyelvrontók elle­nére a nyelv elpusztíthatatlan, örök. Egyes szavak, só't egyes nyelvek - kis népek nyelvei, mert beszéló'i elfogynak - kihal­hatnak, eltűnhetnek, de a nyelv, az embe­riség legnagyobb fölfedezése, az emberség ébren tartója halhatatlan. A nyelv is, miként az élet, örök, noha mi éló'k halandók vagyunk. SMS-ezó', e- mailezó' gyermekeink hovatovább nem tud­nak beszélni, csak dadognak, olyan alpári módon szövegelnek, hogy az ember elpirul. A trágárság betört a színpadokra, a szépiro­dalomba is, olykor szinte esztétikumképzó' elemként funkcionál. A köznyelv és irodal­mi nyelv egykori harmonikus kölcsönhatása megbomlott, úgy tűnik, a köznyelv nagyobb hatással van az irodalmira, mint fordítva. Mégsem féltem anyanyelvűnket. Ha néhány száz év múlva valamilyen csoda folytán föl­támadnék, találnék itt magyarul beszéló'ket. Bár lehetséges, só't biztos, hogy nem érte­ném ó1<et, mint ahogy az Árpád-kori nyel­vet sem érteném. Az akkori emberek pedig minket nem értenének. Csak mi, jelenkori magyarok értsük meg egymást! A NYELV A KENYERÜK Szép szavakról szólnak Miskolc (ÉM - HM) - A múlt század ele­jén Kosztolányi Dezső publikálta a szerin­te legszebb tíz magyar szót: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. De vajon ugyanezeket találja-e a ma em­bere is a legszebbnek? A legszebbek: csendít, dar- vadozik, duruzsol, elbeszé­lés, hálapénz, hárs, kereszt- út, napraforgó, rianás, test­vér. Sok olyan szó van, amelynek nemcsak a hang­zása nem tetszik, de a jelen­tése sem (fasírt, pacal). Van, ami szép, hoz­zám mégsem áll közel (cicamica). Filip Gabriella, az Üj Holnap szerkesztője összetett és képzett sza­vak a kedvenceim. Mint az egybekel, édesanya, elanyát- lanodni, testvér, dajkál, hang­szer, madárlátta, szerelem, fe­leség, magzat. A magyar olyan gyönyörű, egyetlen sza­vakkal fejez ki gondolatokat, amelyeket ide­gen nyelven csak körülírni lehetne. Máhr Áqi színművész A legszebbnek a számom­ra legfontosabbakat tartom. Mint haza, édesanyám, édes­apám, gyermek, szere-tet, szabadság, napsugár, szivár­vány, gyöngyvirág, jókíván­ság. Úgy gondolom, hogy ha valaki elárulja a legkedvesebb szavait, ak­kor az életébe enged bepillantást. Mantlik Józsefné óvónő Pillangó, szellő, gyöngy, unoka, könyvtár, üzenet, já­ték, öröm, boldogság, üdvös­ség. Meg tudnám magyaráz­ni, melyiket miért választot­tam. De inkább annyit mon­dok: a szavak hangokból áll­nak, a hangok hallható, érzéki hatást kel­tenek. Ez esztétikai érzékünket befolyásol­ja. A szavak emlékeinkkel kötődnek. Kabdebó Lóránt irodalom professzor A nyelvet csiszolni és alakítani kell! Kiváló szavakat tudnak kitalálni a fiatalok Miskolc (ÉM - KHE) - Ke­mény munka ma magyarta­nárnak lenni - vallja Job­bágy László középiskolai szaktanácsadó azonban op­timista vagyok, hiszen ezt a hivatást nem lehet másként gyakorolni. A magyar nyelv hete alkalmá­ból faggattuk a Földes Fe­renc Gimnázium magyartanárát, 99 ................................ Nagy vészt nem Iá- tok, de csiszolás­ra, alakításra szükség van. Jobbágy László SZAKTANÁCSADÓ .....................................................99 mennyire ismeri és szereti anya­nyelvét a mai középiskolás ko­rosztály. Nem öncélú feladat- Sok türelmet és időt igényel, mire a gyerekek megértik: a ma­gyar nyelv tanulása nem öncé­lú feladat, hanem az ő létük függ tőle. Hiszen hiába vannak valakinek nagyszerű gondolatai, ha azokat nem tudja megfogal­mazni. http:/ / forum.boon.hu Szóljon hozzá! Jobbágy Lászlónak a középis­kolás diákok nyelvhasználatával kapcsolatban két meglátása van: a fiatalok stílusára egyrészt jel­lemző a szleng, a trágárság, az idegenszerűség, másrészt viszont gyakran bebizonyítják, hogy ki­váló szavakat tudnak kitalálni, ami annak a jele, hogy jól isme­rik a nyelvet.- Nagy vészt nem látok - fogal­mazott a magyartanár -, de csi­szolásra, alakításra szükség van. Sokszínű tanítás Jobbágy László kedvező folya­matként értékeli, hogy a magyar­tanítás előtérbe helyezi a gyakor­latot. A diákok nem csupán leíró grammatikát tanulnak, a tanórá­kon sokszínű nyelvtanítás folyik. Napirendre kerül például a mai nyelvhasználat, a szövegértés, az érvelés vagy például a hétközna­pi szövegek elkészítése.- Az anyanyelv szerepe a 21. században felértékelődik - hívta föl a figyelmet a magyartanár. - Az iskolákban a pedagógusok közös felelőssége lett az anya­nyelv szeretetére és helyes hasz­nálatára nevelés. A kétszintű érettségi bevezetése után új té­makörök jelennek meg, mint például a nyelv és társadalom vagy a retorika. Amikor a fia­talok történelemből, biológiából vagy fizikából elkészítik esszé­jüket, a helyesírásra is vigyáz­niuk kell, hiszen a hibákért pontlevonás jár. Prózamondó verseny a miskolci „Pattantyúsban", ahol évről évre rendezvények sorozatával köszöntik a nyelvhetet (Fotó: Ádám János) Kell-e féltenünk nyelvünket önmagunktól vagy az uniótól? SMS-ek, valóságshow Miskolc (ÉM - SZG) - Kell-e féltenünk nyelvün­ket önmagunktól, vagy pél­dául attól, hogy uniós taggá váltunk? A szakember sze­rint nem. A magyar nyelv hete rendez­vénysorozata adta az apropót, hogy Illésné dr. Kovács Máriá­nak, a Miskolci Egyetem Ma­gyar Nyelvtudományi Tanszéke vezetőjének feltegyük kérdé­seinket. Elsőként azt, hogy kel­l-e féltenünk nyelvünket önma­gunktól, illetve uniós taggá vá­lásunktól. Jött és jön az angol Dr. Kovács Mária szerint nyelvünket nem félteni kell, ha­nem odafigyelni, igényesen hasz­nálni, hogy gondolatainkat való­ban egzakt módon jelenítsük meg. Mint mondta, úgy gondol­ja, hogy az uniós csatlakozás nem feltétlenül jelent veszélyt anyanyelvűnk számára. Az an­gol eredetű idegen szavak eddig k és egyéni hozzáállás: Illésné dr. Kovács Mária is nagymértékben áramlottak be nyelvünkbe, e téren jelentős vál­tozás nem várható. Azt viszont fontos lenne fölismernünk, hogy az Európai Unióban is meg kell őriznünk nemzeti identitásun­kat, gazdag kultúránkat és anya­nyelvűnket. nehezen cáfolható és A média szerepe óriási a nyelvhasználat alakításában, kü­lönösen a gyerekek, fiatalok szá­mára jelent követendő példát. A média divatba hozhat bizonyos jelenségeket, alkalmasint az igénytelen szóhasználatot, pon­gyolaságot, durvaságot is - fogal­mazott a tanszékvezető, példa­ként említve a valóságshow-k nyelvi igényszintjét. „Antihelyesírás” És vajon mi a helyzet a he­lyesírásunkkal? Valóság-e, vagy csak úgy tűnik, hogy romlik? Sőt: nemcsak helyesírásunk, ha­nem nyelvhasználatunk.- A digitális kommuniká­ció révén valóban érzékelhető az elsősorban írásbeliségben megnyilvánuló „antihelyesí­rás” - kezdte válaszát Illésné dr. Kovács Mária. Az okot így OH www.boon.hu i .....................................................................................................HIlMtJUlHMM 1 • * ^ http://forum.boon.hu Szóljon hozzá! igazolható a romlás magyarázta: különösen az SMS- ek százhatvan karakterre kor­látozott terjedelmű mini szöve­gei jellemezhetők a helyesírási szabályok figyelmen kívül ha­gyásával. Egyének szintjén- Az a vélemény, hogy egyre kevésbé beszélünk, írunk helye­sen, nehezen cáfolható és nehe­zen igazolható, hiszen ahányan vagyunk, annyiféle anyanyelvi kompetenciánk is - mondja a szakember, aki úgy látja, hogy az anyanyelvhasználat minősí­tése inkább csak az egyének szintjén lehetséges. Anyanyelvi kompetenciánk formálásában nagy szerepe van az oktatásnak és az olvasási szokásoknak, azonban meghatározó az egyén saját hozzáállása is. Van, aki igényes, és van, aki nem foglal­kozik azzal, hogyan ír és beszél magyarul. Az anyanyelvi igé­nyesség hiányát az oktatás igen nehezen és kevés eredménnyel tudja pótolni. M ivel az anyanyel­vemmel tudom a legjobban kifejezni ma­gam, így számomra na­gyon fontos. Az unióba való belépés kapcsán pe­dig még inkább ügyel­nünk kell arra, hogy megőrizzük magyarsá­gunkat a nyelvünk tisz­teletével, becsületével is. M agyar vagyok, így a mindennapi kom­munikáció feltétele a nyelvünk, annak hasz­nálata, gyakorlása. Ter­mészetesen rendkívül fontos a nyelvünk, na­gyon szeretem beszélni, habár minden bizonnyal van még hova fejlőd­nöm. H a nem tudnám be­szélni az anyanyel­vemet, az egyenlő lenne azzal, hogy elvesztem az identitásomat. Szüksé­ges, hogy aki magyar, ez az anyanyelve, mű­velje és őrizze azt. Véle­ményem szerint az EU- ban nem lesz nagy sze­repe nyelvünknek. N agyon szép nyelv a mienk, büszke va­gyok rá, hogy ezt be­szélhetem. Mindenkép­pen lényeges, hogy fi­gyelmet fordítsunk rá, gyakoroljuk, és meg kell tanulnunk egyre jobban, egyre szebben beszélni, még ha anya­nyelvűnk is. Ú gy gondolom, hogy az unióban nem kis szerepe lesz a nyelvünk­nek. Igenis fontos a ma­gyarságunk, ezzel együtt az anyanyelvűnk is, hiszen ettől vagyunk azok, akik vagyunk. Fejleszteni talán a min­dennapos beszélgetések során lehet. Máté Gyula (17), TANULÓ Jobbik István (20), TANULÓ Zólyom Károlyné (57), NYUGDÍJAS Lipták Róbert (17), TANULÓ Varga György (17), TANULÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents