Észak-Magyarország, 2004. május (60. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-24 / 120. szám
2004. május 24., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSIÁG* ÉSZAK-UNIÓ / 7 JEGYZET Érdekek és érvek Marschalkó Ildikó E-mail: marschalko@eszak.boon.hu Érdekes lenne a jövőbe látni, vajh a magyar közvélemény hogyan fogja kezelni az EU-parlamentet. A hazait is sóhivatalnak tartja többnyire. így nem lesz könnyű dolga azoknak, akik képviselőként majd a magyar érdekek szószólói lesznek, hiszen egyrészt valahogy el kell tudniuk magyarázni nekünk, az ittenieknek, hogy mit intéztek ott kinn, másrészt meg kell értetniük velünk, mi is igazán a magyar érdek. Itt van „a kutya lényege", ahogy Fülig Jimmy mondaná, hiszen mindenki másként látja ezt a bizonyos magyar érdeket. Ki-ki a maga önös politikai nézőpontjából értelmezi, és fél szemét - vagy mindkettőt - a hazai választási hatalmi esélyeken tartva nyilatkozik erről még a messzi távolból is. Mentségükre legyen mondva, azt, hogy pontosan egy adott történelmi helyzetben mi a valódi magyar érdek - avagy a sok lehetséges érdekünk közül a legfontosabb -, általában az utókor szokta tisztázni, bár akad jó néhány döntés, amiről történelmi távlatból is megoszlik a vélemény. Talán nem járunk messze a lényegtől, ha azt állítjuk - akkor teszi helyesen a magyar választó, ha elmegy szavazni majd júniusban. Ugyanis a fentebb sorolt nehézségeken túlmenően azzal is meg kell küzdenie az EU-parlamenti képviselőinknek, hogy kicsik vagyunk, kevesen vagyunk. Nem kell ezt még azzal is tetézni, hogy csak a lakosság töredéke adja majd a maroknyi magyar csapat hitelét, legitimációját, ott, a több mint hatszáz főá EU-parlamentben. Az Európai Unióból jelentjük Európai kérdések, uniós lépések Miskolc (ÉM) - Miskolc nonprofit rádiója, a közszolgálati jellegű műsort sugárzó Európa Rádió Miskolc nevéhez méltóan, a műsor indulása óta feladatának tekinti az uniós ismeretek terjesztését. A rádió történetének 2 és fél éve alatt a fenti címmel jelentkezett az uniós magazinműsor a 90.4 MHz-en, amely októbertől a kis- és középvállalkozásokat érintő uniós kihívással foglalkozott. Szó volt a vállalkozások üzleti környezetének felkészítéséről, a beruházási támogatásokról, pénzügyi szabályozókról, a turizmusról, a PHARE-támogatá- sokról, a Nemzeti Fejlesztési Terv' operatív programjairól. A 16 részes sorozat anyaga - hallgatható és olvasható formában - CD-ROM formájában is megjelent. Ez az anyag ingyenesen átvehető azon a konferencián, amelyet május 27-én, csütörtökön 10 órától a miskolci Vigadóban hallgathatnak meg az érdeklődők. Az előadók és az előadások témái a következők: 10.00 Kis vállalkozások, nagy lehetőségek, előadó: Juhász Nóra, az ITDH irodavezetője 10.30 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások uniós érettsége az EU-s csatlakozáskor, előadó: Stoll Gáborné - a BÖKIK szolgáltatási vezetője 11.00 KKV-k innovációs tevékenységét támogató pályázati lehetőségek az EU-csatlakozás tükrében, előadó: Lenkeyné dr. Bíró Gyöngyvér igazgatóhelyettes, a szerkezetintegritási osztály vezetője - Btiy Logi Intézet 11.30 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal B.-A.-Z. megyei kirendeltsége tevékenységéről - közvetlen kifizetések, pályázati lehetőségek, előadó: Mészáros Péter kirendeltségvezető Konferencia: az Európa Rádió Miskolc szervezésében 2004. május 27-én, csütörtökön, délelőtt 10 órai kezdettel a miskolci Vigadó étteremben kerül megrendezésre. Az oldal a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központ támogatásával készült. Összeállította: Marschalkó Ildikó Az Európai Parlament hatáskörei Széles hatókör az Európai Unió működésében ment jogalkotási jogköre és döntéshozatali eljárásai:- konzultációs eljárás,- az együttműködési eljárás,- a hozzájárulási eljárás,- az együttdöntési eljárás. Költségvetési jogkör:- költségvetési eljárás,- költségvetési zárszámadásnak jóváhagyása. Az Európai Parlament ellenőrző jogosítványa: képviselői kérdések, viták egyes uniós intézmények beszámolóiról, I az egyes uniós intézmények Parlament elé kerülő jelentései. Az Európai Parlament kinevezési jogköre. Grafika. Észak-Magyarország. forrás: Európai Parlament Milyen parlament az Európai Parlament? Nem önálló politikaalakító, hanem sokkal inkább politikabefolyásoló parlament Nem egyedüli döntéshozó Miskolc (ÉM) - Néhány nap múlva Magyarország választópolgárai a többi 24 EU- tagállammal együtt döntenek arról, hogy kik képviseljék őket az Európai Parlamentben (EP) folytatva a május elsejei uniós taggá válás történetét. A 2004. június 13-i európai parlamenti választás révén előtérbe kerül az Európai Parlament (EP) szerepe, működése, feladatainak sora, amelyről Horváth Zoltán, az Országgyűlés Külügyi Hivatala EU Főosztályának vezetője adott lapunknak tájékoztatást.- Az Európai Parlamentet csak akkor lehet megérteni, ha abban az egyedi intézményi felépítményben vizsgáljuk, amit Európai Uniónak nevezünk - mondta Horváth Zoltán az EP Parlamentről szóló könyvének bemutatóján. nőtte ki magát, és mint ilyen mára nélkülözhetetlen tényezője a közösségi döntéshozatalnak. Háromszög Az Európai Parlamentnek rendkívül speciális jelleget ad az EU intézményi háromszögének működése, azaz az EP-nek az EU Tanácsával és az Európai Bizottsággal való kapcsolata.- Ha ebben az intézményi háromszögben vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy ugyan valódi parlamentnek tekinthető, de nem önálló politikaalakítő, hanem sokkal inkább politikabeAz EP-t csak akkor lehet megérteni, ha az EU intézményi felépítményében vizsgáljuk. Horváth Zoltán .................................................M folyásoló parlament - magyarázta Tar Gábor, az Országgyűlési Könyvtár EU Letéti GyűjteméA kezdetben vitafórumként működő EP, kizárólag tanácsadói, felügyeleti jogosítványokkal felruházott szerv az évtizedek során valódi társjogalkotóvá A Parlament csak akkor tud Jogalkotóként fellépni, ha ezt a Tanács is úgy akarja (Fotó: m. a.) nyének munkatársa, az EP-ről szóló kiadvány társszerzője. Az EP mindig csak arról tárgyalhat, amit a Bizottság terjeszt elé, ráadásul csak a Tanáccsal közösen dönthet, illetve a Parlament csak akkor tud jogalkotóként fellépni, ha ezt a Tanács is úgy akarja. EU-polgárok ügyeiben Azt ki kell hangsúlyozni, hogy míg az EP befolyásolása minimális néhány közösségi kulcsterületen (mezőgazdaság, külkereskedelem), ugyanakkor jelentős szinte minden, az EU lelkét és fő célkitűzését adó egységes piaci harmonizáció és az állampolgárokat érintő közösségi tevékenységek alakításában (állampolgárság, oktatás, kultúra, környezet- védelem). Azokon a területeken terjed ki tehát a parlament bevonása, amelyek az unió célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából fontosak, de nem érintik, nem változtatják meg az EU jellegét. http://forum.boon.hu írja meg a véleményét! Az EP politikabefolyásoló ereje Láthatatlanok, de erős befolyással bírnak Miskolc (ÉM) - Az Európai Unióban való tagság miatt ma már a nemzeti parlamentek sem teljesen szuverén döntéshozók, hiszen számos szakpolitikai területen döntéshozatali jogukat átadták az unió intézményeinek. Az Európai Parlamentet jelenleg a Közösség számára felsorolt hatáskörök mintegy kétharmadába vonják be, és ehhez hasonlóan az EU Tanácsa által kibocsátott jogszabályok mintegy kétharmadának megalkotásában vesz részt a Parlament. Az EP függetlensége Az EP érdekérvényesítő képessége kiemelkedően jó, főleg a mai parlamenti demokrácia gyakorlatát alapul véve, ahol a nemzeti parlamentekben a parlamenti többség első számú célkitűzése általában a kormány javaslatainak támogatása, és nem azzal szembeni módosítások érvényesítése. Az EP tehát ebből a szempontból egyedülálló, a nemzeti parlamentekhez képest rendkívül független helyzetben van. Tartalmukat tekintve pedig az Európai Parlament indítványai nagyon gyakran az egyes jogszabályok lényegi pontjában hoznak jelentős változásokat. EU-polgárok érdekeiért Az egységes piaccal összefüggő jogalkotásban az EP társdöntéshozói szerepén keresztül magasabb standai’dok bevezetését tudta elérni. Az EP együtt a döntési eljárás bevezetésével, társdöntéshozóként bekapcsolódott EU szabályozó tevékenységébe. Az EP - mint az állampolgárok által közvetlenül választott testület - elsősorban arra koncentrált, hogy a választópolgárok éi’- dekeit pi'óbálja minél erőteljesebben bekapcsolni a közösségi döntéshozatalba. Jelentős befolyás Annak ellenére, hogy az Eui'ó- pai Parlament nagyon jelexxtős szabályozó szerepet játszik az Európai Unióban, mégis mind a mai napig fennálló paradox helyzet, hogy az EP fellépéséből az uniós állampolgárok vajmi keveset érzékelnek. Miután az Euró- pai Unióban nincsen koi-mány, az Európai Parlamentben sincsen kormányt támogató parlamenti többség, ez pedig szélesebb mozgásteret biztosít az EP-nek és képviselőinek. Az eurokép- viselők sokszor a választópolgárok számára ismei'etlenek és láthatatlanok, jelentős hatalmi befolyással rendelkeznek a közösségi jogalkotásban, kezdve a levegőminőségtől az értékpapírpiaci szabályozásig. Ne felejtsük el, az EP képvi- selőixxek fellépése a közösségi jogszabályoknak köszönhetően a kibővülő unió xxxintegy 450 millió polgárának életét befolyásolja. Ezért nem elhanyagolható szempont, június 13-án kiket választunk Magyarország képvise- lőixxek az Európai Parlament so- í'aiba. * http://forum.boon.hu \^j írja meg a véleményét! Az EU-parlament három pillére Strasbourg, Brüsszel és Luxembourg Miskolc (ÉM) - Az Euró- pai Parlament (EP) három- központúsága nem véletlenül jött létre, okait az európai integráció történetében kell keresnünk. Az EP elődje, az ÉSZAK Közgyűlése Strasbourgban tartotta üléseit, ugyanis a testület legtöbb tagja egyben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is helyet foglalt, amelynek székhelye az elzászi város volt. A hatvanas évek végétől egészen a közvetlen választás bevezetéséig, 1979-ig a Pai'lanxent azt a gyakorlatot folytatta, hogy plenáris üléseinek egy részét nem Strasbourgban, hanem Luxembourgban tartotta, amit logikusan indokolt az, hogy így a Főtitkárság közvetlen közelében végezhette munkáját. A helyzet gyökeresen megváltozott a közvetlexx választások bevezetésével, ugyanis a létszámában is jelentősen kibővülő Parlament plenáris üléseinek számára a luxembourgi épület kicsinek bizonyult. Három központ 1992-től habár a Parlament hivatalos székhelye Strasbourg, működése mégis megoszlik három központ: Strasbourg, Brüsszel és Luxembourg között. Strasbourg szolgál a plenáris ülések színhelyéül, míg Brüsszelben kerül sor az ún. „rövid plenáris ülésekre”, valamint az egyes par- lamexxti bizottságok üléseire. A hivatali apparátus, a Főtitkárság egy részének azonban Luxembourgban kellett berendezkednie. A Parlament igazgatási szervezetrendszerének csúcsán az elnök és 14 al- elnök áll, akiket a tagok maguk közül választanak meg két és fél éves időszakx'a A mindennapi munka legfőbb irányító testületéi a Bui'eau - az elnök és az alelnökök testületé - és az elnökből, valamint a politikai csopoi'tok vezetőiből álló Elnökök Koxxfe- renciája. Brüsszelben kerül sor a „rövid plenáris ülésekre” (Fotó: m. a.)
