Észak-Magyarország, 2004. május (60. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-21 / 118. szám

2004. május 21., péntek ÍSZfiK-MAGYARORSZáGt SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK / 9 A JOGASZ VÁLASZOL „ w - --r- J J J - -■ -www-w-wwv.- C „ . . .. v. - ^ ^ w w v w A szomszédjogi szabályokról Miskolc (ÉM) - Olvasónk azzal a kér­déssel fordult hozzánk, hogy milyen sza­bály vagy törvény vonatkozik a lakásra és telekre lehulló csapa­dékvíz elvezetésére? A csapadékvíz elveze­tésére vonatkozóan az Országos Településren­dezési és Építési Kö­vetelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) korm. rendelet (OTÉK) tartal­maz előírásokat. A te­lek, terület csapadékvíz-elvezetési rend­szerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telken és építményekben, va­lamint a közterületen kárt (áztatást, ki­mosást, korróziót stb.) ne okozzon és a rendeltetésszerű használatot ne akadá­lyozza. Lehet „elszivárogtatni” is A csapadékvíz a telken belül is elszi­várogtatható, ha ez a telek és a szomszé­dos telek, továbbá építmények állékony­ságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A telekről a csapadékvizet a közterületi, nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az ut­cai járdaszint alatt szabad kivezetni. Ha az árok a közút tartozéka, úgy a csapa­dékvíz bevezetése az út kezelőjének hoz­zájárulásával történhet. A nem közterületre nyűló tető csator­názására vonatkozóan ugyan nincs kötelező előírás, de saját épületünk állé­konyságának védelme érdekében célszerű a vízszintes és függő ereszcsatorna ki­építése és a csapadékvíznek az épülettől történő elvezetése. Ezen építésügyi jogszabályi előírások a Polgári Törvénykönyv általános szom­szédjogi szabályán túlmenően konkrét rendelkezéseket tartalmaznak. Az erre vo­natkozó előírások megszegése esetén a birtokháborítás megszüntetése - és amennyiben az kárt is okoz kártérítés iránt eljárást lehet kezdeményezni a szomszéd ellen. Az ilyen típusú birtokhá­borítás esetén is egy éven belül a jegyzőhöz, ezen túl az illetékes bíróság­hoz lehet fordulni. Demeter Lajos A (túlfeszültséget a televízió sem lmja Ha szakértői vélemény támasztja alá a hálózat „bűnösségét”, kárigénnyel élhetünk Miskolc (ÉM) - Olvasónk levelében osztotta meg velünk bosszúságát, melynek sajnos anyagi vonzatai is voltak. A dolog kellemes vasárnapi tévézéssel indult, majd televízió javításba torkollott. Amint írja: „2004. január 18-án vasárnap délelőtt a családommal tévét néztünk. Dél körül leültünk ebédelni, de a készüléket nem kapcsoltuk ki, ebéd után sze­rettünk volna tovább tévézni. Tanácsot kértek Sajnos közben áramszünet lett, s majd amikor visszakap­csolták az áramot, minden üze­melt, csak a televíziókészülék nem. Egyértelmű volt számunk­ra, hogy ezt a meghibásodást az áramkimaradás okozta. Ezért azonnal hívtam az ÉMÁSZ-t a központi számon ke­resztül (535-000) és Salk Edi­nával sikerült beszélnem. El­mondtam neki a történteket és tanácsot kértem, mit tegyek. Azt válaszolta, hívjak szerelőt, javíttassam meg a készüléket és az ÉMÁSZ rendezi a számlá­mat. A készülék javítása meg­történt, a szerelő megállapítot­ta, hogy az áram kimaradása, illetve a túlfeszültség okozta a hibát. A javítási számlát személye­sen vittem be a miskolci köz­pontba. Orbán Zsolt úrral beszél­tem és azt kérte, levélben írjam meg a történteket és a számlával együtt küldjem Budapestre.. A második levél Azóta már a második elutasító levelet kaptam, majd 2004.03.02- án telefonon (1/238-1649) felhív- tamaz ÉMÁSZ Rt. panaszme­nedzsmentjét, ahol csak üzen­etrögzítő volt, melyre rábeszélve LEGJOBB VÉDEKEZÉS A VÉDŐALJZAT Mennyit „bír” a készülék? A gyártók pontosan közük Mivel az elektromos berendezé­sek, főként a szórakoztató elekt­ronikai készülékek és számí­tógépek csak meghatározott fe­szültség értékek között működ­nek, a gyártók gondosan feltün­tetik (többnyire a hátoldalon), mi­lyen hálózati feszültség szükséges az üzemeltetéshez Őrzőnk és védünk A hálózati feszültség ingadozásá­ból és az eletromos hálózatokat ért villámcsapások következtében évről évre számos berendezés hi- básodik meg, illetve megy tönkre végérvényesen. A drága berende­zéseink védelmére érdemes áldoz­ni néhány ezer forintot. Szaküzle­tekben kaphatók különféle tel­jesítményre olyan hálózati csatla­kozó aljzatok (elosztók), amelyek el vannak látva védő, áram- és fe­szültségkorlátozó funkcióval. A televízió érzékeny berendezés (Fotó: Illusztráció) kértem, hogy hívjanak vissza. Sajnos ez a mai napig nem történt meg. Ez ma Magyarországon a demokrácia?!” írásban kellett volna Megkeresésünkre az ÉMÁSZ válaszolt: „Olvasójuk, fogyasz­tónk panaszát kivizsgálva megál­lapítottam, hogy munkatársaink a panaszos levelére határidőben, szakszerűen és további jogor­voslati lehetőséget felajánlva válaszoltak. Fogyasztónk ezzel az írásos jogorvoslati lehetőséggel nem élt, telefonon keresztül pedig ilyen ügyek nem in­tézhetők el (más cégeknél sem). Ettől függetlenül a rendelkezé­semre álló iratokat továbbítot­tam jogi szakterületünkhöz, akik az ügyet felülvizsgálva választ adnak fogyasztónknak. A fenti esetnek azonban vannak vala­mennyiünk számára megfonto­landó tanulságai: soha ne üze­meltessünk elektromos beren­dezést felügyelet nélkül, illetve híradástechnikai eszközeinket használat után kapcsoljuk ki még a készenléti üzemmódból is (ez utóbbi energia-megtakarítást is jelent). Amennyiben esetleges " Telefonon keresztül ilyen ügyek nem intézhetők el más cégeknél sem. ÉMÁSZ ..............................................................W meghibásodással kapcsolatban mégis felmerül a szolgáltató fele­lőssége, úgy írásos kártérítési igényt kell eljuttatni az ÉMÁSZ Rt. Jogi szakterülete címére (3501 Miskolc, Pf. 99.), melyhez csatolni kell a kár okát indokoló szakvéleményt és a kár mértékét igazoló számlát. SZÓLÁSTÉR ,*, - -üw!h-hI: sj/m S .'.*4 V 4 4 3 ÍS 4 4 44 4 ' ^ ■. -. h OLVASÓINK LEVELEIBŐL Erdei ügyek Legutóbbi telefonos szakértőnk, Dömötör Zol­tán, a megyei természet­járó-szövetség elnöke volt. A telefonálók többsége - szerintük a környezetet károsító - tömeges favá­gásokra, környezetkárosí­tó jelenségekre hívta fel a figyelmet. Törvény van Szó volt a Putnok köze­lében lévő Lehóczki-liget állapotáról és többen is jeleztek egy aggasztó tar­vágást Varbón, a Derek- oldalon. Kiderült, hogy többségében ma már ma­gántulajdonban lévő terü­leten vágják a fákat, ezért nem egyszerű do­log befolyásolni a tulaj­donos szándékait. Annyi bizonyos azonban, hogy az erdőművelésről szóló törvények rájuk is vonat­koznak és a területileg il­letékes erdőfelü­„Nyugalom és rend kellene” gyelőségeknek ellenőriz­niük is kell a jogszabály­ok betartását. Példaértékű kezdemé­nyezésről is érkezett jel­zés. Az Alsó-Gömör Va­dásztársulat például tagjai - és azok családtagjai - közreműködésével nemrég szemétszedő akciót tartott az általauk is használt erdőben. Dömötör Zoltán el­mondta: a megyei termé­szetjáró-szövetség „termé­szetes módon" elsődleges­nek tartja, hogy a termé­szetben felüldülést keresőket nyugalom és rend fogadja erdeinkben. Éppen ezért maga szövet­ség is igyekszik kivenni a részét erdeink védelmé­ből. Tavaly például 200 esetben adtak polgári ter­mészetőri szolgálatot és ezáltal részt vehettek töb­bek között fajtolvajok, tu- ristaház-fosztogatók lelep­lezésében. Mindezeken túl a szö­vetség - erejéhez mérten - karbantartja, megújítja a megye területén lévő tu­ristajelzéseket. Megtudhat­tuk azt is, hogy az Euró­pai Unióhoz való csatlako­zás révén szorosabban működhetnek együtt szlo­vák természetjárókkal. Valóra válhat egy régi álom: a két ország egyes turistaútjainak összeköté­se a jelképessél váló hatá­ron keresztül. A 2004. május 12-i ÉM 4. ol­dalán jelent meg: „Tudakoztam” Felhívtam a Tiszai pálya­udvaron lévő tudakozót. A telefont felvevő hölgy köszö­nésemre válaszolta, hogy „Tessék! Tudakozó.” A kér­dés, hogy Szolnokra hajnal­ban (4-5 órára gondoltam) mikor indul vonat, átszállás nélkü1 Válasz: Hajnalban? \ Udvarias válasz Miskolc-Tiszai pályaud­var telefonos felvilágosítása során tapasztalt kellemet­lenségért utasunktól utóla­gosan elnézést kérünk. Mivel a telefonálás napját és időpontját nem adta meg, így nem tudjuk megállapíta­ni, hogy ki végezte akkor az információs tevékenysé­get. Kérjük, hogy az eset pontos dátumáról tájékoz­tasson minket, hogy a szük­séges vizsgálatot le tudjuk folytatni. A hasonló esetek elkerü­lése érdekében valamennyi információadást végző mun­katársunkat soron kívüli oktatás keretében figyelmez­tettük a körültekintő, pon­tos tájékoztatásra, segítő­kész, udvarias munkavég­zésre. Löczi Csaba MÁV Sárgul a határ Munkámból adódóan évek óta rendszeresen já­rom a Miskolc környéki fal­vakat, s mint aki a gyer­mekkorát faluban élte, jóleső érzéssel tölt el a ki- zöldült-kivirult határ. Mos­tanában a zöld szín mellett egyre inkább jellemző - itt Borsodban - a sárga szín. A repce virágzásának a színe. Nagy területeket, dombolda­lakat tölt be ez a szín. Most kedvező az időjárás is, így dúsan, erős szárakkal, üde szirmokkal virulnak. Lent okosan A nagy táblák mellett lá­tom a kitelepített méhkap- tárakat is. Örülök, s büszke is vagyok kicsit falusi mi- voltomra; lám, míg „fent”, a nagypolitikában folyton vitatkoznak egymással poli­tikai pártjaink nagyjai a mezőgazdaság szerkezeti át­alakításának szükségessé­gén, addig itt „lent” egy másfajta magyar ember okosan - igaz, a „fentiek” miatt kicsit lassan - válta­ni, alkalmazkodni akar, tud a megváltozott európai vi­szonyokhoz. Vajon mennyi pénz fog még „odafent” el­folyni a vitákra? És miskolci lévén eszem­be jut városunk „kukorica­földjének”, a DAM-nak a sorsa. Mennyi pénzt, ener­giát beleölt a város, az or­szág! És csak egy-két em­ber zsebe lett tele, a több­ségé üres maradt. Nem kel­lene már itt is váltani és . „repcével beültetni” a vas­gyárat?! Naqy József, Miskolc Nem untat! Éppen mostanában fog­lalkoztam azzal a gondolat­tal, hogy megkérdezem, nem untatom-e Önöket az állandó levélírásommal, mivel helyesen, szépen írni nem tudok. így nagyobb odafigyelés és több munkát vesz igénybe a levél meg­írása. Azoknak könnyen megy a fogalmazás és a he­lyesírás, akik az iskola el­végzése után továbbgyako­rolták, irodai munkát vé­geznek. Fiatal koromban nehéz fizikai munkát vé­geztem és csak akkor vet­tem a kezembe tollat, ha a fizetésem felvételekor alá kellett írnom. Egy éve fog­lalkozom olyan közös té­mákkal, amiről írni szok­tam Önöknek, mert még csak mostanában van erre időm. Még idős korom elle­nére is dolgozom, de már nem maltert keverem és nem a téglát talicskázom, könnyebb munkát vállal­tam és csak napi 4 órában. Drab LAszlóné, Miskolc Igazi változás Kerestem az ún. Zsupán­udvart, de csak a volt Deb­receni utca felől akadtam rá. Ügy 7-8 évesen ott lak­tam a 10. sz. alatt és mel­lette volt közvetlenül a Zsupán-udvar. Hát csak romnyomokat és olyan ál­lapotokat találtam, ami a város főutcájának hátsó traktusához nem illett. Mintha a „sötét Balkán” valamelyik csücske lett volna. A levelem egy példá­nyát elküldtem a polgár- mester úrnak. Előtte vala­mivel vettem kezembe a - nyugodjon békében - haj­dani munkatársunk, Bene­dek Miklós „Miskolci macskakövek” című soroza­tát és ott is megemlítette a Zsupán-udvart. Zsupán Já­nos volt pl. az egyike a családnak, aki asztalosmes­ter volt, a műhelye a Zsu­pán-udvarként nevezett ud­var Pece-patak felőli olda­lán volt. A másik a Széche­nyi utcára nyílt. Meglepetés A napokban elmentem megnézni, vajon megvan-e még a balkáni állapot. Nem akartam hinni a szemem­nek a csodálatos változást látva! így már tetszett (ugyan a lerombolt rész, a műhely stb. már nyomaiban sem maradt meg). Őszintén megörültem a hátsó traktus ilyen „emberi” megváltozta­tásának. Ez már igazán odaillő. De mi volna, ha egy kis táblát is elhelyeztek vol­na, hogy lássa mindenki, egy neves mesterember, aki a város polgára volt, itt élt, itt dolgozott, emlékét meg­őrizzük? De ha csak ennyi, ezt is köszönöm Miskolc vá­rosának. RAcz Ilona, Miskolc Hol vagytok? Hol vagytok, gólok? A kérdést feltehetném világvi­szonylatban is, mert szűki- ben vagyunk belőle - né­hány kivétellel persze... Még 1996-ban olvastam, hogy a fociszabályzatban módosítás lesz... Az oldalbe­dobást nem dobják, hanem rúgni fogják, hiszen ez nem kézilabda! Állítólag néhány belga meccsen kipróbálták, de nem vált be (?), nem lel­kesedtek érte. Az új szabályzat minden bizonnyal népszerűbbé, iz­galmasabbá, vonzóvá tenné a meccseket. Szóval több ér­dek fűződik a „szegény” ja­vaslathoz, hiszen az oldalbe- rúgás - igaz, a kapusnak szinte rémálom - egy kala­majka, általában ebből „szü­letik” a játék sava-borsa, a gól! Jó volna, ha valakik felébresztenék Csipkerózsi­ka-álmából esetleg a fiókban szunnyadó javaslatterveze­tet, hiszen annyi újítás, mó­dosítás lát napvilágot, hát ebben a „műfajban” miért ne lehetne? Nyíri Kálmán, Miskolc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents