Észak-Magyarország, 2004. május (60. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-19 / 116. szám

2004. május 19., szerda ÉSIAN-MAGYARORSZáfi# MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE / 7 HÍRCSOKOR 0 Cukorbetegeknek. A Diósgyőri Cukor­betegek Egyesülete Kht. május 20-án (csü­törtökön) délután 2-re orvosi előadásra várja tagjait és az érdeklődő cukorbetege­ket a Diósgyőri Kórház előadótermébe. 0 Lőrincz László dedikál. A Géniusz Könyváruházban május 20-án (csütörtö­kön) délután 4 órakor a legújabb, „A fe­kete anya kígyója” című könyvét dedi­kálja Lőrincz László. 0.Üjságírók. Élet és Irodalom Estet tart május 20-án, csütörtökön délután 5 órá­tól az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Győ­ri kapu 27.) a Miskolci Szabadelvű Kör. A rendezvény vendégei: a lap főszerkesz­tője és munkatársai, Kovács Zoltán, il­letve Tarnői Gizella és Károlyi Csaba. FÓROM, FOGADÓÓRA 0 Horváth Ottóné önkormányzati képvi­selő (MSZP) ma délután fél 5 órától lakossági fogadóórát tart a Területi Gondozó Szolgálat (Felsőhámor, Palota u. 26. sz.) helyiségében. 0 Csordás Mihály önkormányzati képvi­selő (MSZP) május 21-én (pénteken) délután 5 órától lakossági fogadóórát tart a 13. Sz. Hunyadi Mátyás Általános Iskolában (Miskolc, Mátyás király u. 21.) JEGYZET így kerek Hegyi Erika e-mail: khe@eszak.boon.hu Kissé ügyetlen a mozdulat, suta a láb, a kéz, a szem sem lát tökéletesen. Az ének kissé hamiskás, a vers is akadozó. A produkció mégis tökéletes, a legjobb, ami tőlük várható. Fogyatékkal élők - mondjuk mi, a „tö­kéletesek". Jő nekünk. Jól megy a futás, a tánc, az ének, a vers. Építünk házat, hidat, bankot, börtönt és kínzókamrát...Ők meg? Ámulva néznek bennünket. Kérdésük ezer, mosolyuk el nem fogyó. Szeretnék tudni, hogy hívnak, hány éves vagy, mit szeretsz rajzolni, hogy énekel a kedvenc madarad, s hogy mikor jössz újra egy kis beszélgetésre. Ők örülnek neked. És örülnek egymásnak is. A taps förgeteges, a hurrá szívből jövő, ha buzdítani kell a versenytársat, abban sincs hiány - így örül a fogyatékos ember, s azt se bánja, ha az első díj nem az övé. A velük foglalkozók azonban aggódnak, hisz probléma akad jócskán. Ők sem telhetetle­nek, csupán emberhez méltó sorsot szeret­nének gondozottaiknak: megfelelő finan­szírozást, a szülő halála utáni megnyugtató ellátást, s akadálymentes világot. Akadály. Egyelőre ott tornyosul az épü­letek előtt lépcső formájában, a buszmegál­lóban járdaszigetként, a rendezvény előtt szűk ajtó állja el az utat, s a legnagyobb akadály: a „sajnos nincs rá pénz". Kulturá­lis gálának és sportrendezvénynek örülhet­tek a napokban a miskolci fogyatékos em­bereket nevelő intézmények gondozottjai. Bár gond és akadály még jócskán akad, a főszervező jól tudja: értük, velük, együtt, így kerek a világ. Számítógépes rajzpályázat. Hete dik alkalommal rendezték meg a miskolci Hunyadi Mátyás Általános Iskolában azt a számitógépes rajzpályázatot, amire Miskolc és a megye 14 iskolájából 84 pályamunka érkezett. (Fotó: Bujdos Tibor) Hiába nosztalgiázunk, hogyan épült Továbbra sem megnyugtató az egy bank kezébe került Technika Háza sorsa Miskolc, Budapest (ÉM - BAL) - A fővárosi MTESZ-ve- zetés kótyavetyélte volna el a miskolci Technika Házát? címmel írtunk egy éve a miskolci létesítmény kálvá­riájáról, s a kérdés ma is jo­gos: azóta sem zárult le meg­nyugtató módon az ügy. Egy, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövet­sége (MTESZ) országos központ­ja által sikertelenül intézett (szá­mítástechnikai tárgyú) beruhá­zás nyomán keletkezett a szerve­zetnek akkora adóssága, amit csak bizonyos - vidéki - épüle­teinek eladásával tud(na) kom­penzálni. »................................ Az elmúlt hetekben több megbeszélés is zajlott a ház ügyében. Gribovszki László, A BIZOTTSÁG VEZETŐJE .............................................................H A miskolci Tudomány és Technika házát jogi értelemben már korábban átadta a pesti el­nökség a hitelező banknak, ám http://forum.boon.hu *\i Szóljon hozzá! A ház rendezvényei sok látogatót vonzanak (Fotó: archív) információnk szerint a tulaj don- és használati jog még a (megyei) MTESZ-nél maradt; egész addig, míg a milliós lízingdíjat havon­ta fizetni képes a szövetség. Idő­közben a helyi vezetés igyekszik megoldást találni, ahogy a hírek szerint az önkormányzat is, to­vábbá egy, a Technika Háza úgy­mond megmentésére alakult (ci­vil) bizottság is. Nincs „fentről” válasz Utóbbi vezetőjétől, Gribovszki Lászlótól tudjuk, hogy az elmúlt hetekben több megbeszélés is zajlott az ügyben (a MTESZ-köz- pont képviselőinek részvételé­vel), ezek részleteiről azonban mindeddig nem kaphattunk tájé­koztatást. A MTESZ elnökségét az el­múlt napokban többször kereste kérdéseivel lapunk, ám válasz nem érkezett. Mindeközben különböző helyi piérnökcsoportoktól érkeznek a hírek, sejtetések szerkesztősé­günkbe: küszöbön az épület vég­leges eladása, aminek következ­tében a félelmek szerint meg­szűnne eddigi funkciója, a mér­nökszakma intézményi hátteré­nek biztosítása. Pénzre van szükség- Mi szeretnénk az épületben maradni, legalább egy részében - informálta lapunkat a MTESZ megyei vezetője. Pados Imre el­mondta: ők, azaz a területi szerv valójában nem kompetensek az ügyben, a tulajdonos a pesti köz­pont. Miskolcról csak kísérlete­ket tehetnek, hogy olyan befek­tetőt vagy hosszútávú bérlőt ta­láljanak, amely biztosítja a fenn­tartáshoz (és lízingeléshez) szük­séges bevételt, esetleg a tulaj­donjogot vagy annak egy részét is átveszi. A keresés mindeddig eredménytelen maradt..- Azon munkálkodunk, hogy a ház a Technika Háza ma­radhasson. Ám tény, az épület jogi értelemben már el van ad­va. Hiába nosztalgiázunk, hogy hogyan épült - társadalmi mun­kában - egykor, a működte­téshez egyszerűen pénzre van szükség. Reálértelmiségi fórum Reálértelmiségi fórum cím­szó alatt ültek össze több mér­nökszakmai szervezet tagjai a napokban, hogy a Tudomány és Technika Házáról, amely Bodonyi Csaba megfogalmazá­sa szerint nem másra épült annak idején, mint hogy egy­fajta reálértelmiségi fórum szerepét töltse be, tanácskoz­zanak. A MTESZ helyi elnö­ke, illetve a ház igazgatója in­formációnk szerint nem volt jelen a tanácskozáson. Nagy sikert aratott a fogyatékosok gálaműsora Harmadik alkalommal szervezte meg a rendezvényt az Értük-Velünk-Együtt Egyesület (Fotó: Végh Csaba) „A fogyatékosok őszintén tudnak egymásnak örülni” A rendezvényen a megyeszékhely tíz intézményének növendékei vettek részt Miskolc (ÉM - KHE) - Az Értük-Velük-Együtt Egyesü­let már évek óta azon mun­kálkodik, hogy összefogja azon miskolci intézménye­ket, melyek fogyatékos gye­rekek, illetve felnőttek gon- dozását-nevelését vállalta föl. Mint ahogy Saláta Sándorné egyesületi elnök fogalmazott, „így vagyunk egy kerek egész”. Harmadik alkalommal szervezett az egyesület kulturális és sport- rendezvényeket, melyeken a me­gyeszékhely tíz intézményének növendékei, lakói vettek részt. Nagy sikert aratott a gálaműsor, ahol a fogyatékkal élő emberek egymás produkcióit tekinthették meg. - A sérült emberek őszin­tén tudnak örülni egymás sike­rének, lelkesen tapsolnak tár­saiknak - fogalmazott Saláta Sándorné. - Igazi élményt jelen­tett számukra a meghívott ven­dégek tánc- és zenei műsora. Két megyében Az volt benne a nagyszerű, hogy a műsort adó zenészek és táncosok ugyanolyan színvona­las produkcióval érkeztek, mint­ha egészséges emberek számára készítették volna műsorukat. A nyitórendezvényen részt vett dr. Nagy Marianna, az Esély­egyenlőségi Kormányhivatal Fo­gyatékosügyi Koordinációs Igaz­gatóságának vezetője, aki elmond­ta: a társintézmények közötti pél­daértékű összefogást két megyé­ben tapasztalta csupán, Baranyá­ban és Borsod-Abaúj-Zemplénben. Pro Űrbe díjat kapott a történész postás Kamody Miklós országosan is ismert és elismert tudóssá vált Békés Dezső E-mail: eszak@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Még emlék­szem arra a doboz formájú, lovas kocsira, melynek olda­lán sárgaréz kürt csillogott. A bakján pedig egy szép baj- szú, egyenruhás ember ült, aki az ostornyelet kék csákójához Postatörténeti kutatás Doktor Kamody Miklós, nyugállományú postafő­tanácsos, 1918-ban született. Kenyéradó foglalkozása mellett, 1959 óta postatör­téneti kutatással is foglal­kozik. Életművét a miskol­ci Hermán Ottó Múzeum­nak adományozta. Miskolc város napján Pro Űrbe ki­tüntetésben részesült. emelve szalutált, ha jó hangosan ráköszönt valamelyik járókelő. Ez volt a postakocsi, mely napon­ta többször is megtette a vasútál­lomásról a központba vezető utat. Hozta-vitte a vonattal érke­ző leveleket, csomagokat. Annyi­ra imponált nekem a jármű és kocsisa, hogy amikor éppen nem tűzoltó, akkor postás akartam lenni. Ebben megegyezünk dok­tor Kamody Miklóssal, mert ő is e hivatás bűvöletében élt, amió­ta az eszét tudja. Igaz, választá­sát még valami más is befolyá­solta: szülei is postások voltak. Több mint hobbi Édesanyja a hévízgyörki hi­vatalt vezette: postáskisasszony volt. Édesapja is ugyanabban a hivatalban dolgozott. így hát ele­ve elrendeltetett, hogy a Miklós fiú is ezt a szakmát választja. És lön: érettségi után, órabéres díj- noknak állt, mégpedig a Miskol­ci Postahivatalban. Beiratkozott az Evangélikus Jogakadémiára. Tanulmányait azonban nem fe­jezhette be, mert közbejött a há­ború. Munka mellett fejezhette be az egyetemet is és jogi dok­torátust szerzett. 1959-ben hozzá­látott hely- és postatörténeti ku­tatásaihoz. Több mint hobbi, sze­reled volt ez „első látásra”, hi­szen az egyáltalán nem könnyű munkája, felelős beosztása mel­lett, országosan ismert és elis­mert tudósává vált a Magyar Posta történetének. Izgalmas olvasmány Kutató munkáját a Kazinczy Ferenc Társaság emlékplakettel ismerte el és megkapta a Miskol­ci Városszépítő Egyesület pla­kettját is. Kevesen tudják, s aki tudja, alighanem tőle olvasta, hogy a hazai posta története az Árpád­házi királyok koráig nyúlik vis­sza. Már az 1077-es törvénykönyv­ben foglalkoztak a futárok, hírvi­vők tevékenységével. Mátyás ko­rában szervezett postakocsijárat Dr. Kamody Miklós volt Buda és Bécs között. Rákó­czi fejedelem is óriási figyelmet fordított a postahálózat kiépítésé­re, az 1800-as évek derekán pe­dig már működött a Pest-Eper- jes Gyorskocsi Intézet, melynek egyik járata Miskolc érintésével haladt Pestről Lőcséig. Ízelítőül idéztem néhány mon­datot Kamody Miklós Észak-Ma- gyarország Hírközlésének Törté­nete című művéből. Állíthatom, kifejezetten izgalmas olvasmány.

Next

/
Thumbnails
Contents