Észak-Magyarország, 2004. május (60. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-12 / 110. szám

2004. május 12., szerda ÉSZAK MAGYARORSZÁG# GAZDASÁG /5 HÍRCSOKOR 0 Megalakult a párizsi székhelyű Vám- és Pénzügyi Egyeztető Egyesület, elnö­ke Arnold Mihály, a korábbi magyar or­szágos vámparancsnok lett. Az egyesü­let célja, hogy segítse a vámmal kapcso­latos magyarországi törvények és végre­hajtási rendeletek előkészítő munkáját. 0 A csonthéjas gyümölcsfajoknál erős a moníliafertőzés a csapadékos időjárás miatt - állapítja meg az FVM legfrissebb felmérésében, amely a megyei tapasz­talatok alapján készült. Ami biztosnak tűnik, hogy gyenge lesz a kajszitermés. Képviselői aggodalom a Tokajiért Budapest, Sárospatak (ÉM - BG) - Dr. Hörcsik Richárd, Zemplén fideszes ország- gyűlési képviselője hétfőn interpellációt nyújtott be az Országgyűlésben a föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter­hez a tokaji borvidék ügyében. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Né­meth Imre szakminiszter megállapodást kötött szlovák kollégájával, amelynek ér­telmében a magyar fél 220 hektár helyett 565 hektár szőlőterületet ismer el, hogy szlovák oldalon ennyi tartozik Magyaror­szág első és egyetlen zárt, történelmi bor­vidékéhez. Az 1908-as bortörvényben sza­bályozták, hogy Tokaj-Hegyalja termő- területének 4 százaléka tartozhat szlovák részen a borvidékhez. Jelenleg Tokaj- Hegyalján 5500 hektár szőlőterület találha­tó, ennek 4 százaléka 220 hektár, így Hör­csik Richárd véleménye szerint 345 hek­tár területet odaajándékoztak a szlovákok­nak. Ez plusz 3 millió liter tokaji bort fog jelenteni, ami tovább nehezíti a magyar bor világpiaci helyzetét. Tokaj egységéről tárgyalnak A megszólított nevében dr. Szanyi Tibor államtitkár válaszolt, aki elmondta: a tár­gyalások 2001-ben indultak azzal a céllal, hogy a szlovák oldalon lévő tokaji terüle­tek visszatérjenek a magyar szabályozás világába. A szlovák fél már intézkedett, hogy visszavonja azokat az eredetmeg­jelöléseket, amelyeket egy egységes, közös borvidék tekintetében zavarónak tekint a többség, erre példa egyebek mellett a két- puttonyos tokaji aszú. Dr. Szanyi Tibor ki­jelentette, a folyamatban lévő tárgyalások Tokaj végleges egységéről szólnak. Dr. Hörcsik Richárd nem, ám az Ország- gyűlés 172 igen, 113 nem szavazattal tar­tózkodás nélkül elfogadta a választ. Orosz-magyar siker Grazban Miskolc (ÉM - OlKa) - Magyar-orosz üzletember-találkozót tartottak Grazban az április végén megrendezett nemzetközi vá­sár keretében. A találkozó a megyei ön- kormányzat és Vologda régió partnersége révén valósulhatott meg, akiknek meghí­vására (a megyei önkormányzat és a me­gyei kereskedelmi és iparkamara szerve­zésében) 9 megyei cég delegációja utazott Grazba, hogy 27 vologdai cég képviselői­vel tárgyalásokat folytassanak. Vállalkozói tapasztalatok Megkérdeztünk két, a grazi találkozón részt vett vállalkozót a tárgyalások ered­ményeiről, a jövőbeni kapcsolatokról.- Eredményes volt az ottlétünk, igaz, egyelőre csak részeredmény született, ugyanis sikerült felvenni olyan cégekkel a kapcsolatot, akikkel a későbbiekben ala­kulhat ki gyümölcsöző együttműködés az általam irányított vállalatcsoport egészére nézve - ismertette Szalay József, a Csa­var és Húzottáru Rt. elnök-vezérigazgató­ja. - Azt gondolom, hogy ez egy úttörő ta­lálkozó volt, ami egy folyamatot indított el a későbbi sikeres együttműködés irá­nyába, de ez csak az első lépés, a többi a vállalkozókon áll (vagy bukik). Mindenkinek partner Osváth Júlia, a Jutka Szűcs tulajdono­sának van orosz üzleti ismerete, korábban moszkvai céggel állt kapcsolatban.- Ezt a partneri viszonyt szeretném fel­frissíteni, illetve bővíteni. Grazban két vologdai szőrmés vállalkozóval is tárgyal­tam, aminek úgy gondolom, hogy jó ered­ményei lesznek, igaz, ez kisebb átfutási idő után tisztul le. Az orosz piacon kereset­tek az általunk gyártott termékek, s a ko­rábbi partneri kapcsolatok alapján azt gon­dolom, jó üzleti viszony alakulhat ki, mind az én vállalkozásom és az ottani partne­rek között, de a két megye közötti kap­csolat is szorosabbá válik ezáltal. ÍGY KÉSZÜL... A borkészítés fázisai a szőlőmetszéstől a hordóban érlelésen át a palackozásig, hogy a boltok polcaira kerülhessen a finom nedű (Fotók: ÉM) A Tokajiról hallottak, de nem kóstolták... ...avagy mit ér a magyar bor az Európai Unióban és a világpiacon Miskolc (ÉM - OlKa) - A magyar bor meglehetősen alulértékelt a világpiacon, s a Tokajit is csak hallomás­ból ismerik - hangzott el a minap egy miskolci rendez­vényen. Mit ér a magyar bor az EU- ban? címmel tartották a Minisz­terelnöki Hivatal támogatásában zajló EU-forrás újságíróképzés miskolci sajtóklubját, ahol Ra- dóczné Kocsis Teréz, az Agrár- gazdasági Kutatóintézet munka­társa a világ, az unió és a hazai szőlő- és bortermelés helyzetéről számolt be. Mint elmondta, a vi­lágon 7,4 millió hektáron termel­nek szőlőt, amiből 260-280 millió hektoliternyi bort készítenek. A világ lakossága 227-240 millió hektolitert fogyaszt el - némileg m http://hlrek.boon.hu A régió és a nagyvilág hírei! csökkenő mértékben, ugyanis az elmúlt években visszaesett a bor- fogyasztás. Az unióban 3,3 millió hektá­ron művelnek szőlőt, amiből 160- 180 millió hektoliter bor készül, s a 2000. évi adat szerint 129 mil­lió hektolitert fogyasztott el az EU lakossága. Itt is visszaesés tapasztalható, mivel 2001-2002- ben már csak 121 millió hektoli­ter volt az elfogyasztott mennyi­ség. Ezen belül az asztali borok fogyasztása csökkent, a minősé­gi boroké viszont növekedett, de még ez sem tudta fedezni az ál­talános visszaesést. Csökkenő magyar export A magyar lakosság évente 3­3,5 millió hektoliter bort fo­gyaszt, s mivel a borexport rész­aránya nem számottevő, a hazai borok legnagyobb piaca Magyar- ország. Mint azt Radóczné jelez­te, az exportpiacon kétszer szen­vedtünk veszteséget, s '99 óta fo­lyamatosan csökken a kivitel.- A magyar borok alulértékel­tek, az EU piacán a mi boraink a legolcsóbbak, ami jelenthetne előnyt is, de akkor a kiviteli mennyiség növekedésének kelle­ne bekövetkeznie, ám nem így van - hangsúlyozta. Elöregedett ültetvények A hazai szőlőültetvények kap­csán megtudtuk: közel 23 száza­lékuk 30 éves, illetve annál idősebb, vagyis biológiai élettar­tamukat meghaladták. Az elkö­vetkező időszak feladata a terme­lési potenciál növelése, ezen be­lül 25 ezer hektár ültetvény fel­újítása, s 10 éven belül további 20 ezer hektár szorul frissítésre. Gervald László borász előadá­sában a tokaji borokról beszélt, példaként említve, hogy a néme­tek többsége hallott róla, de nem kóstolta. Ennek kapcsán megem­lítette a bormarketing fontossá­gát, annak megteremtését, erősí­tését, mint az e téren jelentkező feladatok egyikét. Sok rajongója van a Tokajinak Kátyúk nélkül. Lassan minden gödröt „betömnek” a me­gyeszékhely útjain, ugyanis a szerződés szerint május 15-e a határidő a kátyúzások befejezésére. (Fotó: Bujdos Tibor) Az ásványvíz a legkedveltebb ital Többet és gyakrabban is iszunk belőle Miskolc (ÉM) - Idén is folytatódik az ásványvíz fo­gyasztásának növekedése. Januárban mennyiségben 39, értékben pedig 28 százalékkal nagyobb forgalmat regisztrált a GfK Piackutató Intézet, mint ta­valy az első hónapban. A januá­ri magas mutató azt jelzi, hogy a szomjoltó italok nyári szezon­ján kívül is emelkedik a fogyasz­tás - derül ki az intézet nemré­giben kiadott felméréséből. Több vizet iszunk A szinte ugrásszerű növekedés fő oka, hogy egyre többen isznak ásványvizet. A háztartások 78 százaléka vett legalább egyszer ásványvizet tavaly, míg egy év­vel korábban még csak 73 száza­lék. Gyakoribban lettek a vásár­lások is: a háztartásokban átla­gosan majdnem minden második héten kerül ásványvíz a boltban a kosárba. A háztartások ásvány­víz-beszerzéseinek értéke megha­ladta a 20 milliárd forintot. A legkedveltebb lett Az étkezési szokások változá­sa szintén belejátszik a forgalom növekedésébe. Majdnem meghá­romszorozódott azok száma, akik különösen szívesen fogyasztják az ásványvizet, amely ma már a legnépszerűbb szomjoltó ital. Amíg ugyanis 1989-ben a magyar felnőttek 29 százaléka ivott szí­vesen ásványvizet, addig 2003- ban már 68 százalék. A fogyasztás gyakoriságában szintén sok változás történt: egy magyar felnőtt hetenként átlago­san 3 napon fogyaszt ásványvizet. Szakértői telefon az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisrél j j j j j j j j 'j j lljabb mozaikszó, amit erdemes megjegyezni EMMA: a munka világában teremt rendet, várhatóan a feketemunkákat illetően is Szabó József (balra) és Dobrozsl Zoltán felváltva fogadták a hívásokat Miskolc (ÉM - OlKa) - Má­jus 3-án kezdte meg működé­sét az EMMA, amely kap­csán tegnap a szerkesztősé­günkbe telefonon érkező kér­désekre válaszoltak a megyei munkaügyi központ vezetői. Szabó József és Dobrozsi Zol­tán, a megyei munkaügyi köz­pont igazgatója és helyettese teg­nap reggel szerkesztőségünkben fogadták olvasóink telefonját az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázist (EMMA) illetően. A szakemberek elöljáróban el­mondták: fontos a folyamatos tá­jékoztatás, ugyanis sokan nem ismerik az EMMA lényegét. A legtöbb bejelentés- Négy oka volt az adatbázis létrehozásának: az átlátható mun­kapiac megteremtése, a munka- viszony jogbiztonságának növe­lése, a munkaügyi ellen-őrzés ezen adatbázissal történő segíté­se, valamint az EU adatszolgál­tatásának kiszolgálása - ismer­tette Szabó József igazgató. Megtudtuk: megyénkben aktí­vak a munkáltatók és a munka- vállalók, ugyanis a rendszer in­dulása óta 1169 bejelentés érke­zett a megyei kirendeltségekre munkaviszony megszűnéséről, il­letve létesítéséről, s ezzel az el­sők között vagyunk az országban. Az igazgató olvasói telefonra válaszolva elmondta: a munkál­tatóknak május 1-jétől a munka- viszony létesítését, avagy annak megszűnését kell bejelenteniük a munka megkezdése előtt, illet­ve a munkaviszony megszűnését követő első munkanapon. Beje­lentési kötelezettségüknek a munkáltatók az e célra létreho­zott adatlapon tehetnek eleget, amit a munkaügyi központok ki- rendeltségein szerezhetnek be, avagy az internetről is letölthe­tik, és személyesen vagy postai úton nyújthatnak be. Az adatbá­zisba történő belépéshez - ami interneten és telefonon egyaránt történhet - PIN-kódot kell igé­nyelnie a munkavállalóknak és a munkaadóknak, amivel kizá­rólag a saját adataikat tekinthe­tik meg. Kérdések a szakértőkhöz A telefonálók többsége mun­kavállaló volt, s általánosságban érdeklődtek az EMMA-ról, de né- hányan konkrét információt kér­tek, például alkalmi munkavál­lalói kiskönyvvel való foglalkoz­tatás kapcsán, s egyéni vállal­kozónál a segítő családtag beje­lentési kötelezettsége merült fel kérdésként. Az előbbire elmond­ták, az alkalmi munkavállalást is be kell jelenteni, míg az utób­bira nincs ilyen kötelezettség.

Next

/
Thumbnails
Contents