Észak-Magyarország, 2004. április (60. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-29 / 100. szám

2004. április 29., csütörtök TOP 100 KLUB / 6 JEGYZET A tőzsde így néz ki Olajos Katalin e-mail: katalin.olajos@eszak.boon.hu Filmekben láttam tizenévesen, hogy jól öltözött férfiak ordibálnak egymásnak, egymásra, s cetliket rázogatnak a kezük­ben. Ekkor, ilyenformán találkoztam éle­temben először a tőzsdével. Majd évekkel később, újságíró pályám elején az egyik helyi brókerházban melegítős öregurakat láttam, akik izgatottan követték figyelem­mel a projektoron futó, számomra átlát­hatatlan dolgokat. Ez a kép nem illett a korábban alkotott „a tőzsde így néz ki" elképzelésembe, s gyanakodni kezdtem, hogy valami átverés áldozata lehetek. Vagy a hollywoodiak ráztak át, vagy a sa­ját szememnek nem hihetek. Aztán rájöttem, ilyen is a tőzsde, és olyan is (volt). Igaz a nyílt kikiáltásos tőzsdei kereskedés - ami jól öltözött em­berek tömegverekedésének tűnt - mára megszűnt, hiszen a technika itt is teret nyert, s egyben rájöttem, a tőzsde nem csak üzletemberek állandó helye lehet, ide szinte bárki beszállhat. Később azt is megtudtam, a tőzsde működése nem olyan átláthatatlan s misz­tikus, mint azt sokan gondolják. Kicsit durva hasonlat, de részben olyan, mintha nyerőautomatán játszanánk: vagy nye­rünk, vagy nem (csak itt minden kicsit nagyobban megy). Aki már jól ismeri a gépeket, tudja, mikor érdemes pénzt be­tenni, s tudja, mikor szálljon ki. Persze a gazdasági folyamatokat - amelyek száz százalékig kihatnak a tőzs­dére - nem lehet egy nyerőautomatához hasonlítani. Igazából a tőzsdéhez ismeret (vagy egy brókercég), pénz kell, s persze nem árt egy kis szerencse sem... Tőzsdéről, háttérről, előnyökről Miskolc (ÉM) - A Budapesti Értéktőzs­de április 20-án tartott miskolci nyílt nap­ján, ami egyben lapunk TOP 100 Klubja is volt, előadások hangzottak el a tőzsdéről, va­lamint ingyenes tanfolyamot tartott a BÉT. Kihat az árfolyam Az előadások sorában hallhattuk Török Bálintot, a Buda-Cash Brókerház Rt. elem­zőjét a tőzsdét körülvevő, arra kiható gaz­dasági folyamatokról, a devizaárfolyamok­ról, amely kapcsán felszólalt Kovács F. László, a BorsodChem Rt. vezérigazgatója is. Elmondta: a magyar társaságok többsé­ge exportorientált, például a BC termékei­nek 83 százalékát külföldön értékesíti, így ki van téve a devizaárfolyamok hatásainak, az olyan hektikus árfolyam-ingadozások­nak, mint amilyenre nemrégiben is példa volt. Kifejtette: a pénzügyi politikának ar­ra kellene törekedni, hogy az árfolyam egy állandó, stabil szintet képviseljen. Ajánlják a tőzsdét A vezérigazgató a tőzsdei tapasztalatok kapcsán feltett kérdésre válaszolva elmond­ta: a társaság '96-ban ment a tőzsdére, s há­rom ütemben értékesítette a részvényeit, ezáltal friss forrás jött a cégbe 100 millió euró értékben. Tapasztalataik alapján aján­lani tudja minden cégnek a tőzsdei részvé­telt, elsősorban mert forráshoz juthat a cég, s az ismertsége is jelentősen növekszik. Kockáztatva óriásit, avagy óvatosan sokat.. A tőzsdén nem csak milliókkal, s nem csak üzletembereknek érdemes próbálkozniuk Sok egyetemistát is vonzott a Tőzsdei Nyílt Nap, az előadások mellett az ingyenes tanfolyam is népszerű volt. (Fotó: Végh Csaba) j4t Miskolc (ÉM) - Kisebb vagy nagyobb kockázat vál­lalásával is befektethetjük pénzünket a tőzsdén, s akik ezt hat hónappal ezelőtt vagy korábban megtették, igen szépen gyarapították mára vagyonukat. A magyar lakosságra máig jellemző, hogy megtakarított pénzét otthon dugdosva érzi csak biztonságban. Felmérések sze­rint Magyarországon a felnőtt la­kosság 41 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, ami nem egy kiugró szám, s ebből 28 százalék otthon tartja pénzét. Részben a fent említett bizton­ságérzet miatt, de sokan azért, mert nincsenek tisztában azzal, milyen befektetési lehetőségek kínálkoznak. Ha azt mondják, tőzsde, so­kunknak a nagy nyereség, ám magas kockázat jut eszünkbe. Pe­dig ez nem feltétlenül van így. Erről, s hogy mit kell tudni a tőzsdéről, informálódhattak az érdeklődők április 20-án a Miskol­ci Egyetemen tartott nyílt napon. Például a tőzsde- Lehet úgy tőzsdézni, hogy közvetlenül a vevő választja ki a részvényeket, de aki kevésbé ért hozzá, viszont szeretne megtaka­rításából nyereséget kihozni, be­fektetési alapokban is elhelyez­heti a pénzét, ahol szakemberek határozzák meg, mikor milyen részvényekbe, értékpapírokba fektetik be az összeget, ami per­sze kisebb kockázatot jelent - vá­zolta Horváth Zsolt, a Budapes­ti Értéktőzsde vezérigazgatója. A csatlakozás szerepe Az elmúlt hónapokban jelen­tős emelkedésnek lehettünk ta­núi, a tavalyi 7 ezerről 11 ezer­re emelkedett, majd nemrégiben 11 400 ponton állt a BUX. Egyes részvények megduplázódtak, így például a földhitel és jelzálogpa­pír, ami nem egészen 6 hónap alatt zajlott le. Persze ez nem re­cept, nem garantálható, hogy mindig így történik - jelezte a vezérigazgató -, ám a szakembe­rek szerint a márciustól tartó tőzsdei erősödés egy ideig még biztosan tartja magát. Kérdésünkre elmondta: a fel­lendülésben része van az uniós csatlakozásnak és az e körül ki­alakult várakozásnak is. Ez ab­ban gyökerezik, hogy ma a BÉT- en lévő cégek alulértékeltek, nem azon az áron mozognak a papírjaik, mint a külföldi hason­ló cégeké. A másik befolyásoló tényező, hogy az elmúlt hóna­pokban mind több adat jelent meg a magyar gazdaság erősö­déséről, ez megmutatkozik a tőzsdei árfolyamban, s a befek­tetők egyre magasabb áron haj­landók megvenni a papírokat. www.boon.hii ^ A régió és a nagyvilág hírei! A Tőzsdeképes Cégek Klubja 30 cég jelezte tőzsdére jutási szándékát Miskolc (ÉM) - A BÉT-en jelenleg 49 papírral lehet ke­reskedni, ugyanakkor már az idén bővül ez a szám, ugyanis a tőzsdei társaság szükségesnek tartja újabb cé­gek tőzsdei megjelenését. Ez azért is fontos, mert a 49 papírból a legnagyobb forgalom 6-8 cég részvényeiben bonyoló­dik, további 10-12-nek n'agy for­galma van, míg a többiek kevés­bé likvidek, vagyis ezeknél nem mindennap történik adásvétel. Vállalkozói klub Ennek érdekében tavaly létre­hozta vállalkozói klubját a BÉT, ahová a részvény kereskedésbe bevonható cégek jelentkezhet­nek. Eddig 30 társaság lépett be, amiből 16-ot bemutattak a nyil­vánosságnak, illetve májusban, júniusban további cégeket ismer­tetnek meg. Az egyik Free Soft társaság pedig idén első félévben meg is jelenhet a tőzsdén, emel­lett 2004-ben további 1-2 társaság bevonása várható, ami az elkö­vetkező években folytatódik.- Probléma, hogy hazánkban a pénzügyi vezetők körében a forráshoz jutás kevésbé ismert formája a tőzsde, ezen szeret­nénk változtatni. A klub ingye­nes és önkéntes csatlakozás alap­ján történik, persze van egy kri­tikus tömeg, ami alatt nem tud­nak tőzsdére menni a vállalatok - hangsúlyozta Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója. Fél év a bevezetés Egy cég tőzsdei bevezetése kö­rülbelül fél év, ez függ egyebek mellett a cég hátterétől, piaci je­lenlétének idejétől, s a bevezetés költsége 50-150 millió között mo­zoghat, ugyanakkor a tőzsdei je­lenlét számtalan előnyt jelenthet. A BÉT a cégek megkérdezése út­ján végzett felméréséből az de­rült ki, hogy javult a tőzsdei tár­saságok banki megítélése, javul­tak üzleti kapcsolataik, egyben megbízhatóbbnak ítéltettek. Emellett a tőzsdei jelenlétnek van egy marketing-, PR-értéke, vagyis a korábbiakban ilyen cí­men kiadott pénzek jelentősen lecsökkenthetők. Megtudtuk: megyei szereplője nincs a klubnak, ám folyamato­san keresi maga a BÉT is az er­re alkalmas cégeket. A TOP 100 Klub előadói (balról): Kovács F. László, a Borsod­Chem Rt. vezérigazgatója, Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója és Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője. (Fotó: Végh) Kis kockázattól a Miskolc (ÉM) - Ha papírok­ról beszélünk, akkor az nemcsak részvény lehet, hanem állampa­pír, vállalati kötvény, befekteté­si jegy, s meg kell említeni a tőzsdei részvények másik piacát, a határidős termékekét. A részvénykereskedésnél ki­sebb kockázatot jelent, ha pél­dául az állam által kibocsátott kötvényekbe fektetjük a pénzün­ket, illetve a másik szélsőség a nagy rizikóig határidős tőzsdei kontaktus, aminek a legmagasabb a rizikó- faktora. Ezek azért lehetnek von­zóak, mert nem a teljes értékét kell kifizetni, hanem egy 10-20 százalékos betétet kell letenni, vagyis kisebb pénzzel nagyot le­het „kaszálni”, vagy bukni. Igaz, a kockázatokat fedezeti ügyletek­kel lehet csökkenteni, ám a ha­táridős ügyletek igazából csak erős idegzetűeknek ajánlott. M iután menedzser vagyok, foglalkoztat ez a terület, s így ez a kiállítás is, ahol sok ér­dekes információhoz jut­hat az, aki érdeklődik, de az is, aki némileg já­ratos a tőzsdében. S zerintem az emberek nagy többsége nem tud sokat a tőzsde vilá­gáról, de biztos, hogy egy részük szeretné né­mileg átlátni, így min­denképpen hasznos egy ilyen rendezvény. F ontos, hogy az embe­rek tájékozódhassa­nak, megismerhessék a tőzsdét, a tőzsdei cége­ket, a befektetési lehetőségeket, aminek legegyszerűbb módja egy ilyen rendezvény. A jó befektetési lehetőségek, de egy­általán a befektetési te­rületek sok ember szá­mára ismeretlenek, még akkor is, ha van megta­karított pénzük. Ez a rendezvény ezt szolgálja. F ontos rendezvény, ki­váltképpen mert pénzügyi területen aka­rom folytatni a tanulmá­nyaimat, de egyébként is gondolkodom, hogy valamikor megpróbálko- zok tőzsdézni. Tapasztó Gábor (21) EGYETEMI HALLGATÓ Főldesi Márton (20) EGYETEMI HALLGATÓ Lipcsik Marianna (23) KIÁLLÍTÓ Rubányi Tamás (27) KIÁLLÍTÓ Dravecz Péter (21) EGYETEMI HALLGATÓ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents