Észak-Magyarország, 2004. március (60. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-05 / 55. szám
2004. március 5., péntek ÉSZM-MJIGYJiRORSZÁS# KARRIER / 7 JEGYZET Egy lépés Marschalkó Ildikó E-mail: ildlko.marschalko@eszak.boon.hu Izzad a tenyerünk, szárad a szánk, s a szívünk úgy ver, mintha ki akarna ugrani a helyéről - ezt érezhetjük akkor, ha szerelmesek vagyunk, és talán sokkal gyakrabban akkor is, amikor átlagos stresszhelyzetbe kerülünk. Általában a stresszről azt állítják káros dolog, valami olyasféle ami sok bajt okozhat és feszültséget teremt, amiből nem sülhet ki jó. Yedig feszültség nélkül nem sok mindenre jutnánk az életben. Gondoljunk csak bele, ha nem kényszerítene minket az élet arra, hogy megtanuljunk járni, ha nem lennénk rákényszerítve az egyre több ismeretnek az elsajátítására: Lenne-e egyáltalán emberiség? Teher alatt nő a pálma.Sajnos sokan nem így látják, emiatt valami nagyon nehéznek, teljesíthetetlen dolognak vélik az életet, amiben csak szenvedés és fájdalom jut az embereknek. Ezért vannak sokan elkeseredve, akik nem képesek mosolyogni, mert arra várnak mások mosolyogtassák meg őket, ezért van sok elhízott ember, akik nem képesek mozogni, mert arra várnak majd lefogynak maguktól, ők nem tesznek érte semmit. A világra mondhatjuk stresszes, és felgyorsult, nagy terheket és nyomást rak ránk, de nem mondhatjuk azt: mindez megoldhatatlan és élhetetlen. Az első lépést minden esetben nekünk kell megtennünk, egy mosollyal, egy gesztussal ahhoz, hogy jó irányt vegyünk, ha ezt nem tesszük, a stressz marad, és árnyékban éljük le életünket... Éltető stressz? Sokkal magasabb a koszorúér-megbetegedések és az elhalálozások aránya azoknál, akik felnőttkori életük jelentős részét háztartásbeliként élik le, nem pedig stresszes munkahelyeken - fedezték fel amerikai kutatók. A tudósok azt is megállapították, hogy a szívbetegségek kétszer olyan gyakran fordulnak elő azoknál a foghíjas műveltségű személyeknél, akiknek éves jövedelme nem éri el a 10 ezer dollárt, mint azoknál, akik legalább 50 ezer dollárt keresnek évente. A tanulmány készítői külön kiemelik, hogy a jelentős stresszel járó munkák férfi képviselői, mint például az orvosok, ügyvédek, tanárok, építészek és mérnökök körében a vártnál lényegesen alacsonyabb a szívérrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélye. Külső hatások, családi. társas-szociális, környezeti, anyagi, munkahelyi-iskolai. genetikai hajiam, megbirkózási készségek, életmód. tapasztalatok, attitűdök, vélemények. értékek, fiziológiai, pszichológiai, fiziológiai, pszichológiai, viselkedéses, hiányzás, betegállomány termelékenység csökkenése, konfliktusok. ÉS SZERVEZETI KÖVETKEZMÉNYEK: IOYENI Munkahelyi stressz modellje Kiváltó okok és tünetek Munkahelyi stressz Csökkenő munkakedv, növekvő vérnyomás Miskolc (ÉM) - A munkahelyi terhelésekből, bizonytalanságból származó stresszt szinte mindenki érezte már a saját bőrén. A Gordio Tanácsadó Csoport által végzett kutatásból kiderül, hogy a magas általános stressz- szint a hazai munkavállalóknál jelentősen növelik a magas vérnyomás és a hátfájás kockázatát, valamint rontják a munkateljesítményt és csökkentik a munkakedvet. A vizsgálat eredményei A munkatevékenységek jellemzőit tekintve a legtöbben az időnyomás alatt végzett munkákra, a munka mennyiségére és a munka túl gyors ütemére panaszkodtak. Átlagos munkaidő a törvény által megszabott 40 óra helyett 44.5 óra hetente, ezt a megkérdezettek mintegy 3/5-e részben az elvárások miatt, részben önként vállalja. A fizikai munkakörülmények közül a legtöbb panaszt a zaj és hőmérséklet okozza (kb. 40% Túlzott stressz, rohamosan vezethet szervi megbetegéshez, kiégéshez. KOVÁCS ÁGOTA PSZICHOLÓGUS .................................................» nincs megelégedve ezekkel a tényezőkkel). A munkahelyi kapcsolatok területén a legtöbb stresszt a vezetők intézkedései, és a vezetői támogatás elmaradása okozza. A túlzott munkahelyi terhelésekért a válaszolók 62%-a okolja a rossz kommunikációt, 54%-a pedig a munka- szervezési hiányosságokat. Szomorú tény, amely jól jelzi az ország lakosságának leromlott egészségi állapotát, hogy a megkérdezettek 20 %-a szenved valamilyen tartós betegségben. Kiégés, betegség A káros következmények közül kimagaslik a kiégés (24,1%), a magas vérnyomás (23,5%), a betegállomány (17,2%) és a teljesítmény-csökkenés (16,2%).- A túlzott stressz rohamosan vezethet szervi megbetegedéshez, kiégéshez, ha nem tudja az illető megfelelően kezelni, levezetni a rá háruló nyomást - hangsúlyozta Kovács Ágota pszichológus. A stresszel való megküzdés fő egyéni segítői: a céltudatosság, a pozitív gondolkodás, a megvalósítható célok, a szabadidős programok és a hobbik - tette hozzá. Megoldások A stressz-oldási stratégiák közül a leggyakrabban alkalmazott a problémacentrikus megközelítés (81,2%), a kevésbé hatékony támaszkeresést a megkérdezettek 10,5%-a, az érzelmi reagálást pedig 8,3%-a választotta. A szervezetek segítsége a stresszel való megküzdésben elsősorban az orvosi ellátás biztosítására terjed ki (79,8%). A vállalatok mintegy 30%-ánál vannak szabadidős és egészségmegőrző programok, ami még elég kevésnek tűnik. 23^ — - — http://forum.boon.hu Szóljon hozzá! Testmozgás, humor lehet megoldás. Mindennapi testmozgás, a sport segít a konfliktusok megoldásában és a stresszhormonok leépítésében. A mozgás elősegíti a nevetést, amely pozitív jelzéseket közvetít ember és ember között és mindemellett segíti a kreativitást és a motivációt. A nevetés társadalmi olajozó eszköz, felébreszti az életkedvet. Már egy mosoly is pozitív hatással van az agy tevékenységére. (Fotó: Kőhalmi Péter) MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: Önre a stressz építő vagy romboló hatással van? R ám sajnos nagyon rossz hatással van a stressz, bár igazán nem vagyok ideges típus. Engem igazából a stressz lelkileg visel meg, nincsenek szervi panaszaim, ha idegeskedem. Nem szoktam sokat stresszelni. Csóka Miklós (27), DIÁK N agyon tudok stresszelni, főleg a munkahelyi dolgok miatt, hiszen sok mindenkiért felelek. Stresszes típus vagyok, hamar kiborulok, de ezt nem mutatom ki, sokkal inkább magamat emésztem. bényei Attila (34), MOZDONYVEZETŐ M ostanában sokat stresszeltem, hiszen felvételire készültem. Attól függ milyen a nyomás, mert van amikor a jót hozza ki belőlem, de van olyan is amikor teljesen leblokkolok és nem tudok mit kezdeni vele. Fekete pál (15), diák E gyszerűen nem vagyok stresszes, de ha ér valami akkor nem a jót hozza ki belőlem általában, megbirkózom a rám háruló feladatokkal, nem gondolkodom sokat rajta, szerintem ez az egészséges, így lehet haladni. Tóth levente (15), DIÁK típus. Ha stressz ér általában a rossz dolgokat hozza ki belőlem, szorongást mint erőt s, felszabadultságot, de ez szerintem természetes reagálás. Nem jó dolog stresszelni. Misi Anett (23), DIÁK Leggyakoribb stressztényezők, és hatásaik A tünetek, következmények a terheléssel arányosan változnak Miskolc (ÉM) - A stresszin- dex alkalmasnak mutatkozik arra, hogy összegezze a különböző terheléseket, és lehetővé tegye a különböző változók differenciálását. A stresszindex tartalmazza a - magas munkaterhelésekből, a döntési-, cselekvési tér hiányából, a magánéleti problémákból és a társas támogatás hiányából származó problémákat. Stresszről szóló kutatások kimutatják, hogy a tünetek és a következmények a terhelésekkel arányosan változnak, és hogy ezek mértékét az egyéni és a vállalati stresszt kezelő megoldások jelentősen csökkenthetik. Tünetek Hazánkban a magas vérnyomásban az alacsony stressz mellett dolgozók csupán 10 %-a érintett, míg a magas stresszt elszenvedőknél ez az arány 27%. A testi tünetek közül a legerőteljesebben az általános kimerültség, majd a hátfájás jelentkezik. Mindkét esetben szoros összefüggés van a terhelések nagysága és a tünetek előfordulásának mértéke között. A pszichés tünetek közül sorrendben az elégedetlenség, a csökkent munkakedv és a szorongás a legkifej ezettebb. A munkahelyi stressz Ebben az esetben is a stressz fokozottabbá válásával a tünetek nagysága is növekszik. A két leggyakrabban jelentkező viselkedéses következmény (betegállomány, illetve a munkateljesítmény és -hatékonyság-csökkenés) esetében a magasabb terheléssel a következmény előfordulása is növekszik. Amikor a dolgozóra ható követelmények és terhelések meghaladják a rendelkezésére álló erőforrásokat, vagy nem elégítik ki az egyén szükségleteit vagy motivációit, stressz léphet fel, amely veszélyeztetheti az egyén egészségét vagy jó közérzetét. Rövid távon a stressz meggyengít, hosszú távon halálos is lehet. Az EU-tagországokban és a felvételre kerülő országokban elvégzett munkafeltételi felmérés szerint a munkavállalók 28, illetve 29 %-a dolgozik magas stressz mellett, és ez mintegy 510 millió embert érint. óvatos becslések szerint az Európai Unióban a munkavállalóknál kimutatható munkahelyi stresszel kapcsolatos költségek elérik az évi 20 milliárd eurót. Figyeljünk Sajnálatos módon a stresszt nem sokan tudjuk kezelni, inkább struccpolitikát folytatva nem szeretnénk róla tudomást sem venni. Pedig számos oldó tevékenység van, mint a jóga avagy a futás, amely megkönnyítheti mindennapi életünket, elsimíthatja feszültségeinket. ».||l 11 HU) 1.1 II 11.(11IIII V ^ http://foruni.boon.hu y _j Szóljon hozzá! Tudatos törődés A rendszeres és tudatos törődés nem jellemzi a munkaadókat, sem a munkavállalókat. A vállalatoknak csupán egyharmada kínál a dolgozóinak valamilyen stresszoldó vagy megelőző programot, és alig néhány folytat stresszmegelőzést célzó felvilágosító propagandát. A dolgozók esetében pedig jellemző példa, hogy a tudatos törődést elhanyagolja, nem foglalkozik saját magával. VESZÉLYBEN 1. 28-39 évesek _______________ 2. fizikai dolgozók 3. termelési területen fogalkoz- tatottak 4. munkahelyüket elhagyni szándékozók 5. elégedetlenek 6. egészségi, pszichés panaszokkal küszködök
