Észak-Magyarország, 2004. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-26 / 72. szám

2004. március 26., péntek iSZAKüMGYARORSZÁG# INFORMATIKA / 7 • • Az összeállítás ••• •••• az Informatikai és Hírközlési Informatikai és Minisztérium Hírközlési(vmw.ihm.hH) Minisztérium támogatásával készült. ÁTMENET A DIGITÁLIS VILÁGBA Bezárták a Hamasz weboldalát (Internet) - A svéd TeliaSonera távköz­lési vállalat múlt csütörtökön értesült ar­ról, hogy a szerverén működik a Hamasz palesztin szélsőséges szervezet weboldala. A cég az adott internetes oldalt azonnal le­vette a hálóról. A svéd Sapo nyomozóha­tóság ezt követően arról számolt be, hogy tavaly ősz óta tudott a weboldal létezé­séről. Nyomozást folytattak ebben az ügy­ben, és az oldal svéd tulajdonosának kilé­te is ismert. A svéd rádió szerint az anti­szemita jelszavakat használó és öngyilkos merénylőknek emléket állító oldal már egy éve működött a TeliaSonera szerverein. A távközlési cég azzal indokolta az oldal zárolását, hogy az vétett a hasonló tartal­mak megjelentetését szabályzó általános szabályok ellen. Egyelőre nem ismeretes, hogy a weboldal gondozói milyen kapcso­latban álltak a Hamasz vezetésével. Kéretlen reklámlevelek ellen (Internet) - A Comcast lekapcsolja az internetről azon ügyfelek vírussal fertőzött számítógépeit, amelyeket kéretlen reklám­levelek (spam) küldésére használnak. A szolgáltató megkeresi azokat az ügyfeleket, akiknek „zombivá” változtatott számítógé­pe spam üzeneteket küldözget. Előfordult már, hogy egyes ügyfelek számára teljesen letiltották a hálózati hoz­záférést. A spammelő „zombik” letiltása nem új ötlet, azonban csak mostanában kezdett szerves részévé válni a hálózat vé­delmi stratégiájának. A Comcast az Egye­sült Államok egyik piacvezető szélessávú internet-szolgáltatója, 5 milliónál is több előfizetővel rendelkezik és a hálózatából küldik a legtöbb e-mailt. A vállalat már régóta számos anti-spam aktivista célpont­ja, akik szerint a Comcast nagyszámú ott­honi előfizetője elősegíti a spam terjesz­tését. toyot; Forma-1 a neteil. A Forma-l-es sze­zon március elején indult. A versenyzők eredményeit, az autók és csapatok adata­it azonban folyamatosan nyomon követ­hetik az interneten is. A Forma-1 adatbá­zisban minden versenyzőről és istállóról, eddigi helyezéseikről, az autók paraméte­reiről kaphatunk információt. A 2004-es Formula-1-ös világbajnokság csapatai Az oldalt összeállította: N. Szántó Rita e-mail: rita.szanto@eszak.boon.hu A közvetlen jövőnk már majdnem a jelen Fontos számok a mobilban vagy a neten Miskolc (ÉM - BAL) - Zöm­mel pedagógusok előtt tar­tott előadást Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, de a Zrínyi gimná­zium előadójának széksorai­ban önkormányzati vezetők, kistelepülési polgármesterek is helyet foglaltak. A beszélgetés - kérdés-felelet, ami Kovács Kálmán összegző előadását követte - az oktatás, il­letve a helyi közigazgatás infor­matikai problémái körül forgott. Utolértük - továbbmentek „A közvetlen jövőnk, ami már majdnem a jelen” - ezzel a rög­tönzött definícióval vezette fel gondolatait a jelen számítástech­nikai, infokommunikációs folya­..................... Két éve az sem volt világos, mi is a szerepe a tárcának. Kovács Kálmán miniszter matait elemezve: mint mondta, talán magunk sem hisszük, mi­lyen fontos szerepet játszik ez a terület a mindennapjainkban, holott kimutatható, a (nyomta­tott) telefonkönyvet a legtöbb ember már havi gyakorisággal sem nyitja ki - a fontos számo­kat mobiljában tárolja, vagy a neten keresi ki.- Ehhez képest két éve, a mi­nisztérium létrehozásakor az sem volt világos, mi is a szerepe a tár­cának - fogalmazott a miniszter, aki többször utalt rá: a mainál is rosszabb helyzetben vette át akkor a hazai informatika gar- dírozásának feladatát. - Elalud­tak az előző négy-öt évet. Most az a tét, hogy az Európai Unióba, amely maga is le van maradva a másik két nagy világrégióról, be­megy Magyarország, amely még ettől is mérföldekkel van lema­radva... Alig tudunk egy-két ál­lamot megelőzni a csatlakozásra várók közül az internetes ellátott­ság számadatai terén. Hátrányból előny? A könyvnyomtatás hajnalához hasonlította a ma kihívását Ko­vács Kálmán miniszter: ahogy akkoriban - zömmel - csak a tu­dás nyomtatásba öntött része maradt fenn az utókor számára, most is ez vár a felhalmozott in­formációtömegre, de már a digi­talizálás megtörténte vagy lema­radása a határvonal.- Az abszolút hátrány azonban hazánk számára relatív előnnyé válhat. Fejlettebb EU-országok- ban sokkal alacsonyabb a széles­sávú internetkapcsolattal rendel­kezők aránya a hagyományos technikáéhoz képest, mint ná­lunk - mivel ott az utóbbi már elterjedt. Amiben rosszabbul ál­lunk, azt módunk van egyből magasabb szintűre fejleszteni. De abból is erényt kovácsolha­tunk, hogy az egyetlen tagállam leszünk, amelynek szomszédsá­A nyomtatott forma lassan elavul, felváltja a digitális adattárolás? gában az integrációs folyamat minden állomását képviselő or­szág megtalálható. Most dől el, hogy tranzitország leszünk vagy logisztikai elosztóközpont. www.boon.hu http: lnformatlka.boon.hu Olvassa el korábbi cikkeinket! Élethosszig tartó tanulás és pénzhiány A tudás Európájához több képesség megszerzése szükséges (Internet) - Bár az európai­ak többsége személyes és szakmai fejlődése szempontjá­ból igen fontosnak tartja az élethosszig való tanulást, idő és pénz hiányában sokan még­sem élhetnek lehetőségével. A megkérdezettek elismerték, hogy a tudás Európájának meg­teremtéséhez jóval több képesség megszerzésére van szükség, be­leértve az infokommunikációs is­mereteket, az idegen nyelveket, valamint a kommunikációs kész­ségek fejlesztését is. Informális keretek A megkérdezettek mindössze 58 százaléka tudja használni a számítógépet; a megkérdezettek fele már nem boldogul az inter­nettel; 60 százalékuk pedig nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. Az infokommunikációs. technológiák ismeretében külö­nösen Görögországban és Portu­gáliában mutatkozik hiány, ahol a válaszadók kétharmada nem rendelkezik számítástechnikai ismerettel. Spanyolországban, Írországban és az Egyesült Ki­rályságban pedig a felmért lakos­ság 70 százaléka nem beszél ide­gen nyelvet. A felmérésből az is kiderült, hogy az európai polgárok több­sége szívesebben tanul „informá­lis” keretek között, így például otthon, szabadidejében, könyv­tárban vagy a helyi oktatóköz­pontokban. A megkérdezettek­nek csak 17 százaléka számolt be hivatalos oktatási intézményben - iskolában vagy egyetemen - folytatott kiegészítő tanulmá­nyokról. Szintén említésre mél­tó, hogy az oktatási formák rang­sorában kiemelkedő helyet fog­lal el a távoktatás és a külföldi tanulmányút. A felmérés készítői végezetül az élethosszig tartó tanulás legfőbb gátjairól kérdezték az eu­rópai munkavállalókat. Norvégi­ában például a felmérés alatt a válaszadók több mint fele nem vett részt semmilyen oktatási vagy képzési formában. Görögor­szágban és Portugáliában csak minden ötödik válaszadó számolt be arról, hogy az elmúlt évben továbbképzést kapott volna. (az európai válaszadók százalékos megoszlása) Igen Igen 58 Tudja-e használni a számítógépet? ik­40 gg |» Beszél-e idegen nyelvet? 60 Nem Nem Igen 4’ 50 Nem ■L Elboldogul-e az Internettel? Grafika: Észak-Magyarorszáf Példát mutatnak a fiataloknak Eleinte nem hitt a digitális középiskolában Miskolc (ÉM - NSzR) - A Föl­des Ferenc Gimnázium, a Mis­kolci Egyetem és az Innocenter Innovációs Központ Kht. kon­zorciumi együttműködésével, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával jött létre múlt év szeptemberé­ben a Digitális Középiskola. A képzés négyéves, érettségi­vel zárul, az oktatás nagy része távoktatásos, számítógéppel tá­mogatott, online digitális közép­iskolai képzés. A konzultációk, a tanárokkal való találkozások a megye kistérségi központjaiban lévő középiskolákban folynak. A kezdeményezés a középfokú ok­tatásban nemzetközileg is új­szerű. Gép vagy tanár? Váradi Gábor, a Miskolci Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta: eleinte nem gondolta, hogy a adni. Ezt az állás- Váradl Gábor pontját azonban megcáfolta a kép­zés, mivel sok olyan roma is be­iratkozott a középiskolába, akik a közéletben már korábban sze­repet vállaltak. Ezek a diákok úgy gondolták, hogy a saját és a közösségük érdekeit csak úgy tudják képviselni, ha szakmailag felkészültek, tanultak. Váradi Gábortól megtudtuk azt is, hogy sok középkorú is vállalta, hogy a digitális középiskola segítségével leérettségizik, sőt ma már to­vábbtanulási terveik is vannak. Ezzel is példát mutatva a roma fiataloknak. laoseooeK is eiKezaneiiK. Egyszerre több helyen indul­nak programok, melyek az időseket kívánják megismertetni a cybervüág által kínált lehetőségekkel. Budapesten az egyik ön- kormányzat saját költségén szervezett kurzust idősek számá­ra. Az őrmezei Közösségi Házban a WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet pedig N@gyi Klubot indított, ahol a nyug­díjasok a számítógép mellett az internet használatát is megis­merhetik. (Fotó: Bujdos Tibor)

Next

/
Thumbnails
Contents