Észak-Magyarország, 2004. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-25 / 71. szám

2004. március 25., csütörtök ÉSZAK’MAGYftöORSZÁG # INFORMATIKA / II • • Az összeállítás ••• •••• az Informatikai és Hírközlési Informatikai és Minisztérium Hírközlési(wwwjlmhu) Minisztérium támogatásával készült. A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS ELTERJESZTÉSE HÍRES LINKEK Szűrik a gyűlöletet a franciák A francia iskolákban internetes szűrővel védekeznek a virtuális rasszizmus ellen. A rasszista és antiszemita weboldalák elérését megakadályozó internetes szűrő telepítését tervezik Franciaországban az összes állami iskola számára. A gyűlöletkeltés elleni fel­lépéssel foglalkozó minapi kormányülés után a miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy a rendszert központilag naponta fris­sítik majd azzal az adatbázissal, amelyet a franciaországi zsidó intézmények képvise­leti tanácsa (CRIF) biztosít az antiszemita weboldalákról. Közvetlen internetes kapcso­latot létesítenek a CRIF, az internetszolgál­tatók és az internetes bűnözés elleni közpon­ti hivatal között, hogy a rasszista és antisze­mita oldalak megjelenésekor azonnali rendő­rségi nyomozás indulhasson. Tippünk: infotars.hu/cikk/38603 Fabio Colassanti és dr. Csepeli György Tudj többet! - az informatikáról Brüsszel, Budapest (ÉM) - A magyar információs társadalom is bemutatkozik a brüsszeli „Learn More” kiállítássorozat ke­retében - adta hírül a szaktárca közlemé­nye. Az Informatikai és Hírközlési Minisz­térium március 19-től április 7-ig kiállítást rendez Brüsszelben, az Európai Unió Infor­mációs Társadalom Főigazgatóságán. Az „eHungary in eEurope” című tárlatot az unió illetékes bizottsága részéről Fabio Colassanti, a főigazgatóság vezetője, míg az IHM részéről dr. Csepeli György politikai államtitkár nyitotta meg múlt pénteken. Neumann János munkássága is A kiállítás látogatói - az Európai Unió információs társadalomért felelős döntés­hozói - megismerhetik a csatlakozó orszá­gok információs társadalmainak fejlődését; a sorozat keretében hazánk mellett már Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Észtor­szág is bemutatkozott. A magyar kiállítási anyag összeállításához több minisztérium hozzájárult. A szaktárca múltbéli és jelen­legi programjai (a Nemzeti Digitális Archí­vum, a Brunszvik Teréz óvodai program, a Közháló, a Digitális Középiskola és a Mi­niszteri Konferencia az Információs Tár­sadalomról) megjelenítésével kívánja il­lusztrálni az ország eredményeit a témá­ban. A tárlat részét képezi Neumann János munkásságának bemutatása is. Gépet vettek, kaptak, nyertek Az informatika, a szá­mítástechnika adta le­hetőségek kihasznált­ságát rendszerint az oktatásban tartják a legfontosabbnak. Két megyénkben iskola, a legnagyobb felsőok­tatási, illetve a legma­gasabban jegyzett kö­zépfokú tanintézmény komputeres ellátottsá­gának fejlődési „regé­nyét” próbáltuk felvá­zolni az alábbi kronoló­gia formájában. A mellékelt grafika fel­ső sávjában a Földes Ferenc Gimnázium, az alsóban a Miskolci Egyetem adatai szere­pelnek. Az oldalt összeállította: Balogh Attila e-mail: wmitty@inform.hu Hátrányból előny: jó, hogy már sok a zokszó... Kovács Kálmán informatikai miniszter szerint azért érezzük a hiányt, mert van igény Múlt szombaton a Búza téri piacon „informálódott" Kovács Kálmán; a képen Gyárfás Ildikó és T. Asztalos Ildikó társaságában (Fotó: v. cs.) Balogh Attila E-mail: wmitty@eszak.boon.hu Miskolc (ÉM) - Jelen mel­lékletünk riportjaiból, inter­júiból gyakran kitűnik: a társadalom, gazdaság legtöbb területén lemaradást érzékel­nek az informatikában az érintettek. A napokban Mis­kolcon járt szakminiszterrel, Kovács Kálmánnal beszélget­tünk erről. ÉM: Valós ez a kép? Szinte mindenki panaszkodik, ha a számítástechnikai, infokom­munikációs ellátottság szint­jéről, hatékonyságáról kér­dezzük. Kovács Kálmán: Hogy Magyar- ország lemaradásban volna a vi­lág többi részéhez képest, erre két dolgot tudok mondani. Egyrészt nagyon jó, hogy ennyi helyen hangzik el a zokszó. Pár éve még rosszabb volt a helyzet, de észre se vettük... Mára mindenki meg­értette, hogy ennek az eszköznek a hiánya a saját életét, munká­ját, cégének, szervezetének ver­senyképességét rontja - az élet- benmaradás esélyét. A hiányérzet jelzi, végre keletkezett igény. ÉM: Persze minden rosszban van valami jó, de azért ennek kevésbé lehet örülni, mint ahogy az Ön szavaiból kitet­szik... Kovács Kálmán: Természetesen nem azt állítom, hogy jó a hely­zet, hogy minden rendben van. Éppen ellenkezőleg. Ám az tény, hogy megindult egy fejlődési fo­lyamat. Mikor két éve átvettük ezt a kormányzati területet, volt egy felmérés, még az előző admi­nisztráció idején készült, amely­ben a nem internetezők közel öt­ven százaléka a „miért nem?” kérdésre első helyen azt a vá­laszt jelölte meg, hogy „mert nem érdekli”... A kép tehát nem kedvező, de azért összetettebb, mint elsőre látszik. Az Európai Unióhoz kapcsolódó országok kö­zött a 21.-ek, tehát az utolsók kö­zött vagyunk az informatikai sta­tisztikák szerint. Ezen belül né­mely témában jól állunk - példá­ul a szakközépiskolák számítógé­pes ellátottsága, a háziorvosi há­lózat felszereltsége terén az elsők között míg másban nagyon lent: az igazgatás, közigazgatás, belső ügyintézés komputerizált- ságában, az otthoni internetezés elterjedtségében. ÉM: Felteszem, földrajzi érte­lemben is nagyok az eltérések. Kovács Kálmán: így van. Bor­sod-Abaúj -Zemplén megye az utolsó az internetellátottságban a megyék között. Ugyanakkor több itteni nagyváros, elsősor­ban Kazincbarcika, dé Tisza- újváros és Miskolc is országosan a legjobbak közé tartozik a tele­pülési önkormányzat informati­kai fejlettsége dolgában. Az össz­kép tehát nem jó, de részleteiben találunk pozitívumokat. Itt em­líthetem meg, hogy, mondjuk, az informatikusképzés nagyon erős Borsodban. ÉCYfttf Az •n^ormat'^a' és Hírközlési Minisztéri- Cd&SUI um honlapjának címe: www.ihm.hu PC-SIILI 6 A VGA-kartya a kepeloallitasert felel a számítógépben Régen a videovezérlőket az ISA, majd PCI buszába csatlakoztathattuk, most az AGP-n a sor A számítástechnikai eszkö­zök közül talán a videokár­tyák kínálata a leggazdagabb. Ez a kártya (VGA-kártya) ha­tározza meg a gépünk kép- előállítási képességeit (már ami az elektromos jellemző­ket illeti), a kép a monitoron jelenik meg - a kettő együtt felelős a látványért. E két egységet egymással, az igényeinkkel és pénztárcánk vas­tagságával kell összehangolni. Amennyiben egyszerű irodai fel­adatokra alkalmazzuk a PC-t, nincs szükség erős VGA-kártyára (a monitor azonban itt sem lehet gyenge). Ha tervező programokat (DTP, CAD) programokat haszná­lunk, akkor „nagyképernyős” mo­nitorra van szükségünk, ennek megfelelően nagy felbontásra és képismétlési frekvenciára képes, gyorsan és jól rajzoló, profi kate­góriás kártyát ajánlatos a gépünk­be építeni. A játékprogramok fut­tatása ugyancsak grafikuskártya- próbáló kihívás. Itt azután elsza­badul a pokol. Az animált térha­tású (3D) számítógépes grafikák előállítása nagy feladatot ró a megjelenítő processzorára, mert az ehhez szükséges teljesítményt a számítógép egyébként is erősen leterhelt processzorára már nem lehet áthárítani. Mit is tudnak ezek? A számítógépes kártyák kíná­lata a videoáramkörök terén a legnagyobb. A verseny úgyszin­tén, hiszen az utóbbi időben meg­indult sebességőrület egyre töb­bet hoz a gyártók konyhájára. Csatlakozók Korábban a videovezérlőket (CGA. EGA, Hercules) a PC egy­séges ISA, majd PCI buszába csatlakoztathattuk, később a kár­tyák illesztésére speciális megol­dásokat eszeltek ki a konstruk­tőrök - most az AGP-n a sor. Az AGP 1.0 verziója rögzítet­te az IX és a 2X AGP sebessége­ket; 3,3 V-ban határozták meg a videokártyák és a jelátvitel fe­szültségét. Az AGP 2.0 négysze­res sebesség mellett bevezette az 1,5 V-os feszültséget is. Az AGP 3.0 definiálta a nyolcszoros se­bességet, és végleg szakított a 3,3 V-os feszültséggel. Eltűnőben van a PC-k egyik legidőtállóbb csatlakozási felülete is, a 15 tűs DSub csatlakozó, a beszerezhető kártyák között las­san kisebbségbe kerülnek a DVI- illesztőt nem tartalmazó megoldá­sok. Olyan kártya is akad, ame­lyikről hiányzik a megszokott analóg VGA-csatlakozó, de ezek­hez a kártyákhoz mellékelnek DVI-VGA átalakítót. Az egyre népszerűbb DVI-csatlakozóból két alaptípus ismeretes: a csak digi­tális jel továbbítására szolgáló DV1-D, és az analóg és digitális je­let egyaránt szolgáltató DVI-I. Amennyiben analóg bemenetű a monitorunk, akkor a DVI-csat­lakozóval semmit sem tudunk kezdeni, amelyet csak akkor tu­dunk kihasználni, ha digitális bemenetű monitorunk van. A monitor csatlakozóján kívül né­hány kártyán megtalálható a tv- készülékre analóg videojelet to­vábbító csatlakozó, valamint ki­meneti és bemeneti jelet egy­aránt szolgáltató Videó In - Videó Out (VIVŐ) illesztő. Kártya hűtővel Korábban az alig melegedő VGA-kártyákat nem kellett hűteni. Később egyes kártyákon hatalmas hűtőbordák jelentek meg. Bizonyos hőteljesítmény fe­lett - a gép CPU-jáhqz hasonló­an - kényszerhűtést kell alkal­mazni. Itt a legegyszerűbb ven­tillátoroktól a bonyolult hűtőfe­lületek kombinációján át a két- ventillátoros csodahűtőkig min­dent megtalálhatunk. A legcso­dálatosabb kártyahűtő sem ér semmit, ha a ház belsejében már 60 fokot mutat a hőmérő: gon­doskodni kell a bent keletkezett hőmennyiség elszállításáról, pél­dául egy jókora ház ventillátor­ral. A ház belsejében úgy aján­latos elhelyezni a kábeleket, hogy azok a légáramlást ne aka­dályozzák. A sorozat következő részében a hangkártyákról írunk. Kemény László, a RutinSoft Kft. szerviztechnikusa ÉCYMf A cikkekkel kapcsolatos leveleket, kér- fcwJIII déseket a pcsuli@rutinsoft.hu e-mail címre várjuk. Ha megvan a videokártya, még sokat bíbelődhetünk a beállításával 1968 - megkezdődött a számítástechnikai okta­tás a speciális matemati­ka tagozaton. Gép hiá­nyában a Miskolci Egye­tem adott otthont a gya­korlatok lebonyolításá­hoz. A diákok CELLA- TRÓN és ODRA 1013 gé­peken tanulták a progra­mozás alapjait. Kezdet­ben a Lenin Kohászati Művek is bekapcsolódott, Bull Gamma gépeivel. Földes Ferenc I Gimnázium 1981 - az első személyi számítógép, egy ABC-80 érkezése. A következő évben a Progresz '82 programozási versenyen az iskola tanulói elsőségükkel egy Aircomp gépet nyernek. 1971 - egy hazai gyártmányú TPA/1001-i típusú számítógépet telepí­tettek. Focal, majd Basic nyelven lehe­tett programozni. ______I i--------------­1983 - egy VC-20 számítógépet vásá­rol az iskola. Egy év múlva, az induló is­kola-számítógép programban jön az első három HT- 1080Z. Nemsokára a TPA-t elcserélik egy nyomtatóra... 1990 - a PC-korszak kezdete a Földesben: egy IBM PC-vel (és nyomtatóval). Progra­mozási versenyen nyernek egy másikaat is. A C+4-es gépek cseréje PC-kre. 1996 - jön az internet. Az egyetem számítóközpontjának munkatársai (volt földesisták) segítenek beállítani egy Linux­szervert. 1993 - 12 tanulói terminál (286 - 16/21 MHz Notebook), egy tanári gép (386 - 33/42 MHz CPU), és egy server (386 - 40/50 MHz CPU) - feláll a hálózat. 1997 - indul a Sulinet prog­ram - 8 új gép, majd to­vábbi 9. 2004 - ma 59 számító­gép mű­ködik háló­zatban. Az iskola hon­lapja a wwwjfg. sullnet.hu címen. 1968 1971 1981 19831985 1988 1990 1992 1993 1996 19972000 200120022004 Miskolci |----------------­Egyetem 1985 - létrejön a Miskolci Egyetem Számítóközpontja. 1988 - a központi Siemens számítógép üzembe helyezése. 1992 - 4 db IBM RS6000 központi szerver beszerzése. Az Egyetemi Szá­mítóközpont a NIIF regionális központja. r~ 1993 - az egyetemi szá­mítógépes gerinchálózat átadása (10 Mbps). Az IP alapú hálózat első össze­köttetése Budapest-Mis- kolc között 64 Kbps-os. Két év múlva már 512, majd 1998-ban 1 Mbps-os a gerinchálózati kapcsolat. 2000 - az országos internetes gerinchálózatra kapcsolódó re­gionális központként az egye­tem nagysebességű számítógé­pes hálózati kihosszabbítást kap, sebessége 34 Mbps volt. Később az adatátviteli kapcso­lat 155 Mbps-ra nőtt Budapest és Miskolc között. 2001 - új IBM SP köz­ponti erőforrás beszer­zése. Az egyetemi szá­mítógépes gerincháló­zat átépítése (1 Gbps). Nyolc központi számí­tógépes oktatóterem. 2002 - a Neptun Tanulmányi Rendszer és központi vírusvé­delmi rendszer bevezetése. A sávszélesség az előző évi 1 Gbps-ről 2,5-szörösére nő. A belső egyetemi hálózat átalakí­tása - a már elavult hálózati struktúra 1993-tól lényegében nem változott. Az egyetem hon­lapja: www.uni-miskolc.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents