Észak-Magyarország, 2004. március (60. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-12 / 61. szám

2004. március 12., péntek ÉSZAK-MAfiYARORSZÁGt INFORMATIKA / 7 • • Az összeállítás ••• •••• az Informatikai • ••••• és Hírközlési Informatikai és Minisztérium Hírközlési (www.lhm.hul Minisztérium támogatásával készült. A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS ELTERJESZTÉSE HÍRES LINKEK Bili Gates és a megbélyegzés A Microsoft tulajdonos-vezetője a davosi világgazdasági fórumon (WEF) egy évek óta vitatott elképzelés mellett tette le a voksát, miszerint „bélyeg”-rendszert kel­lene bevezetni az e-mailek világában is a spamözön megállítására. A CNN úgy tudja, a szoftveróriás kutató- részlegnél már 2001 óta foglalkoznak az elkép­zelés megvalósíthatósá­gával. Az ötlet logiká­ja szerint a hagyomá­nyos postai forgalom azért nem bénul meg, azért nem áraszt el mindent egy bizonyos szint fölött a marketingküldemények so­ra, mert ez a levélküldési forma pénzbe ke­rül. Az online üzenetek világában a fizetőssé válás elkerülésére, de a kedvező hatások megtartására a „bélyeg” 10 másod­perc gépidő lenne, amit a felhasználó va­lamilyen matematikai probléma megoldá­sára adna át. Ilyen módon a spamme- lőknek rendkívüli mennyiségű hardverfel­szerelést kellene vásárolniuk, ami vél­hetően komoly szűrót jelentene. Tippünk: infotars.hu/cikk/38293 A kvantum tudja, de nem mondja A forradalmi kvantumkódolásos techno­lógia hosszú számsorok helyett egyetlen fényrészecske segítségével képes digitális adatok titkosítására. Az amerikai Magiq és a svájci ID cégek által kidolgozott, kvantumkriptográfiának elnevezett technológia lényege, hogy a tit­kosítás feloldásához szükséges kódot egyet­len foton hordozza. Míg a hagyományos eljárásnál a számkó­dok feloldásához szük­séges idő szavatolja a biztonságot, addig az új módszer hatékony­sága a kvantumfizika törvényein alapszik. Abban az esetben ugyanis, ha egy fényré­szecskét eltérítenek útjából és fizikai be­hatásnak tesznek ki azért, hogy megpró­bálják leolvasni az általa hordozott kódot, tulajdonságai megváltoznak, így a rajta tá­rolt információ elvész. A QPN Security Gateway elnevezésű esz­köz ára 50 000 és 100 000 dollár között mo­zog, a gyártó mégis bízik az üzleti siker­ben. Az alkalmazás első felhasználói kor­mányok és hadseregek, illetve internetes szolgáltatók lehetnek, akik segítségével ult­ra-biztonságos vonalat biztosíthatnak ügy­feleiknek magasabb előfizetési díj fejében. Tippünk: www.magiqtech.com/press/qpn.pdf www.idquantique.com Time-archívum: 80 év történelme A Hewlett-Packard és a Time magazin digitális archívumot hoznak létre a maga­zin elindítása óta megjelent valamennyi lapszámból. Az online hír­archívumban (májustól) az érdeklődő olvasók, tanárok és történészek részletesen olvashatnak az elmúlt 80 év világtörténelmét alakí­tó valamennyi eseményről. A digitális archívum fej­lesztése egyedülálló a Ti- me-hoz hasonló, nagy múltú kiadványok között, a tervezés, kiépítés és bevezetés a HP Digital Asset Management technológi­ája segítségével történik. A Time magazin egyesült áUamokbeli lapszámait egészen az 1923-as indulástól kezdve teljes terjedelem­ben tartalmazó archívum egyszerűen kezel­hető, gazdag online információforrást biz­tosít a Time előfizetői és a többi érdeklődő számára. Tippünk: www.time.com/time/magazine- / archives/advanced Az oldalt összeállította: Balogh Attila e-mail: wmitty@inform.hu A megyénkbeliek fele „informatikai analfabéta” Az IHM pályázatai révén a roma közösségekhez is betörhet a „digitális civilizáció” Februárban már farsangoltak a Digitális Középiskola első évfolyamosai a Földesben (Fotó: Adóm. János) Miskolc (ÉM - SOB) - Ha­zánkban ma már elenyésző az analfabéták száma, de ho­gyan állunk az úgynevezett digitális írástudással? így már nem csekély a probléma; Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának közel ötven szá­zalékát érinti a kérdés. A digitális írástudás a fiata­loknál már készségszinten jelent­kezik, alapvető szükségletként van jelen az életükben, viszont a negyven év felettiek sok-sok hi­ányossággal küzdenek ezen a te­rületen. A felsőoktatásban egyre inkább megkövetelik az informa­tikai ismeretek, elsajátítását, el­várják, hogy a diákok bizonyos szinten kezelni tudják a számí­tógépet. Ma már ott tartunk, hogy ez hozzátartozik az alap- műveltséghez. Pályázat útján Pétenié Czakó Edit, a Digitá­lis Középiskola (az on-line for­mában oktató intézményt a Föl­des Ferenc Gimnázium pedagó­giai bázisán tavaly hozták létre) irányítója elmondta, hogy azok­nak, akik 1985-87 után kerültek ki a középiskolából, könnyebb a dolguk, ők már rendelkeznek egy bizonyos szintű - és ilyen irányú - műveltséggel. Ám az idősebbek hátrányba kerültek, különösen nagy hátránnyal in­dulnak közülük a roma közös­ségek tagjai.- Éppen ezért az Informatikai és Hírközlési Minisztérium jó néhány pályázatot kiírt, amelyek W.......................... Ezekkel a lépések­kel megpróbálják megállítani, illetve lassítani a lesza­kadás folyamatát. Péterné Czakó Edit KOORDINÁTOR .................................................w a hátrányos helyzetű kisebbsége­ket segítik - mondta a szakem­ber. - Lehetővé teszik számukra, hogy gépközeibe kerüljenek, internet-hozzáférést is biztosíta­nak. Ezekkel a lépésekkel meg­próbálják megállítani, illetve las­sítani a leszakadás folyamatát. Chatelnek, e-maileznek Ebben is próbál segíteni a 2003 szeptemberében indult Digi­tális Középiskola - ismertette Péterné Czakó Edit -, amely az utóbbi fél évben jelentős eredmé­nyeket ért el a romák között (mintegy száz cigány származá­sú tanuló vesz részt a középisko­lai képzésben).- Hihetetlen akaraterővel küz­denek a tanulóink. Öröm látni, ahogy középkorú, idősödő embe­rek ismerkednek a szövegszer­kesztővel, táblázatkezelővel, megtanulnak kommunikálni a számítógép segítségével, chatel­nek, e-maileznek és különböző fórumokat vesznek igénybe. A négyéves középiskola elvég­zése után érettségi vizsgát tehet­nek a tanulók, akik egyébként egy meghatározott tanulmányi átlag felett rendszeresen ösztön­díjban részesülnek. http://lnformatlka.boon.hu v ,' Olvassa el korábbi cikkeinket! „VlldgKIS lejátszó. A Samsung bejelentette, hogy megkezd­te a világ legkisebb mp3-lejátszójának forgalmazását. Az YP-T5- ös modell mindössze 5,4 cm magas és csupán - akkumulátor nél­kül - 24 grammot nyom. A készülék kis mérete ellenére, típus­tól függően, 128, 256, vagy 512 MB-nyi mp3, wma, illetve asf formátumú zenei fájl tárolására és lejátszására alkalmas. Netet mindenhova, 2007 vegére Kovács Kálmán miniszter széles sávot ígér Kaposvár, Budapest (ÉM) - Négy esztendő múlva minden településen adott lesz az internet-elérhetőség a közin­tézményekben - jelentette be a napokban sajtótájékoztatón az informatikai és hírközlési miniszter Kaposvárott. „A program keretében az uni­ós csatlakozás időpontjára jelké­pesen az ország 2004 pontján fo­gunk közösségi internet-hoz­záférési lehetőséget biztosítani” - ismertette Kovács Kálmán. A hosszabb távú program első lépcsőjében, 2006-ig 20 milliárd forint áll majd rendelkezésre, hogy megteremtsék a közösségi internet-szolgáltatást a közintéz­ményekben, az úgynevezett e-Ma- gyarország pontokon: könyvtá­rakban, teleházakban, oktatási intézményekben, megyei ipar- és agrárkamarákban, MÁV-pálya- udvarokon, egyetemeken és kis­postákon. 2005 szeptem­berére a Közháló­programban 2350 településen lesz szélessávú in­ternet-elérhetőség, 2008-ig pedig min­den Kárpát-me­Kovács dencei’ magyar Kálmán nyelvú közintéz­ményben. Infor­matikai fejlesztésekre 2006 végé­ig összesen 55 milliárd forint értékű uniós forrásra lehet pá­lyázni a gazdasági versenyképes­ség operatív program keretében. Tippünk infotars.hu/cikk/38309 PC-SULI 4. Processzorfronton: harc az Intel és az AMD között Nehéz feladat a választás, a döntés kihatással lesz az egész számítógép teljesítményére Vajon melyiket válasszam: az Intelt vagy az AMD-t (vagy mást)? (Fotó: Balázs Attila) Ezúttal két cég, az Intel és az AMD processzorait vizsgál­tuk meg részletesebben. Mára már kialakult a „kemény mag” mindkét oldalon, ezért a cikk nem a meggyőzés cél­jából készült, hanem informá­ciószolgáltatásként. Sokszor vagyunk úgy, felhasz­nálók, hogy elhatározzuk, most nekiülünk és végigolvasunk 100 cikket, és akkor „jól eldöntjük, melyiket fogjuk majd szeretni”. Melyiket szeressem? Általában így is történik. Az ol­vasott cikkek és javaslatok alap­ján elkötelezzük magunkat vala­melyik gyártó mellett. Miután megvettük a csúcsprocesszort, amelyre már oly régóta vártunk, és oly sok pénzt, időt fektettünk bele, használatakor arcunkba csap a rengeteg ellenvélemény, ta­pasztalat, hogy miért is kellett volna a másikat venni, és miért nem szabad semmiképpen sem azt választanunk, amelyiket teg­nap vettünk drága pénzért. Biztosan sok olvasónk járt már így, de ez a körmenet lehet, hogy soha nem fog változni. A másik buktató pedig, hogy mi­kor is vásároljuk meg az áhított CPU-t. Szinte biztos, amikor vég­re rászánjuk magunkat, úgy gon­doljuk, hogy most megtorpant a fejlődés, lezuhantak az árak, és biztos most kell venni - néhány nappal, héttel később már olvas­suk is, hogy újabb processzor­családot jelentettek be. Ez szin­te kikerülhetetlen, s ebből a szempontból van nem szerencsés és még kevésbé szerencsés vá­lasztás... No, de nem ennyire sú­lyos a helyzet, csak érzékeltetni szeretnénk, hogy a processzorvá­lasztás igen nehéz feladat, ha alaposak és megfontoltak aka­runk lenni, mivel ez a döntés ki­hatással lesz az egész rendsze­rünk teljesítményére. A titánok harca Az ezredforduló éveiben rend­kívüli harc alakiüt ki az Intel és az AMD között. Az új, Socket 462­es Thunderbirdök, még kisebb hő­leadással, még olcsóbb és jobb processzoroknak számítottak, mint az Intel akkori versenyzői, például a PIII. Az egyetlen prob­léma: a még mindig túl nagy hő­leadás. A Celeronok ekkor próbál­tak teljes uralomra törni, azon­ban az AMD processzorai (Ath­lon, Duron) jóval alacsonyabb árukkal és kitűnő túlhajtási ké­pességeikkel állták a sarat. Jelen­leg mindkét cégnek van procesz- szora az élmezőnyben, és alkalma­zástól függően ülnek együtt a tel­jesítmény trónján. Mivel szinte mindenki pártfogolja valamelyik oldalt, nem kívánunk fejtegeté­sekbe bocsátkozni, melyik mire jobb. Viszont tény, hogy a csúcs­kategória alatt egy lépcsővel az AMD jelenleg jobb áron kínálja processzorait. Ne feledjük, a két processzor fizikailag nem kompa- tibüis egymással, tehát különbö­ző felépítésű alaplapot igényel. A sorozat következő részében a memóriákról írunk. Kemény László, a RutinSoft Kft. szerviztechnikusa ÉCTAftf A cikkekkel kapcsolatos leveleket, kér- CSMJIII eléseket a következő címre várjuk: e-mall; pcsulierutinsoft.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents