Észak-Magyarország, 2004. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-26 / 48. szám

tsieK. A Városházi esték sorozatban lépett fel Vígh Andrea (hárfa) és Hajnóczy Júlia (ének) Miskolcon, a polgármesteri hivatalban. FELLÉPÉS: A karmesterverseny nyertese dirigált a Miskolci Szimfonikusok koncertjén KONCERT Ez az ország egyetlen Miskolc (ÉM - SZG) - Az ország egyetlen vidéki szink­ronstúdiója a miskolci. Ed­dig tizenegy filmet csináltak benne. Pál Tibor, a Miskolci Nemze­ti Színház produkciós és kopro- dukciós igazgatója elmondta la­punknak: az egyik vezető szink­ronstúdióval kötötték meg a » ........................ Az egyik vezető szinkron- stódióval kötött szerződést a miskolci színház. Pál Tibor igazgató <3 .................................................W szerződést, amelynek eredmé­nyeként megszületett a miskolci. Az anyacég több tévécsatorná­nak dolgozik. Február 9-e óta tizenegy tudo­mányos ismeretterjesztő film magyarítása történt meg a szín­ház könyvtára fölötti helyiség­vidéki stúdiója ben, amelynek kialakítása, be­rendezése húszmillió forintjába került a pesti cégnek. Szinte mindenkinek A társulat csaknem minden színésze jelentkezett szinkro- nizálásra-hangalámondásra, de rajtuk kívül is vannak - énekka­ri tagok -, akiknek a hangjával találkozik majd az ország. A mis­kolci stúdió alapvetően a színház tagjaira épül, de mert nyáron is zajlik majd a munka, valószínű­leg másokat is be kell vonni - tudtuk meg Pál Tibortól. (A szinkronstúdió köteles a színház működéséhez igazodni.) A hangmérnök is színházi em­ber, most tanul be a következő. Fazekas Lajos rendező az anya­cégnél dolgozik, most „vendég­ként” irányít és tanít be. Akik átvehetik majd tőle a stafétabo­tot: Reiter Krisztina, Viski Do­rottya, Pöltz Juli, Radnai Erika. www.boon.hu http://szlnhaz.boon.hu írásaink a színházról 2004. február 26., csütörtök ÉSZAK-NU6YAR0RSZÁ6 $ KIADÓI AJÁNLAT Aposztolosz Doxiadisz: Petrosz bácsi és a Goldbactvsejtés Miskolc (ÉM) - Petrosz bácsit csak „kész csődtömegnek” nevezik a családjában. S hogy mi köze lehet Petrosz bácsinak a Goldbach-sejtéshez, a matematika egyik hí­res megoldatlan prob­lémájához, amellyel immár majd’ három évszázada küszködnek hasztalan a legna­gyobb matematiku­sok? Ennek a különös kapcsolatnak a titkát deríti ki Petrosz bácsi unokaöccse, s közben bepillanthat a magas matematika rejtélyes világába, ahol nem­csak bizonyítható vagy bizonyíthatatlan té­teleket talál, hanem különös, gyakran tra­gikus emberi sorsokat is. Aposztolosz Doxiadisz húsz országban sikert aratott könyvét az Európa Könyvkiadó révén ve­heti kezébe a magyar olvasó. ÉCTRIf írásaink könyvekről. Új könyvrecenziónk Karinthy Márton ummR Ördöggörcs című művéről; http://konw.boon.hu HÍRCSOKOR 0 Bolyki Brothers-koncert. Az együttes tegnap este lépett fel a miskolci Rónai Műveló'dési Központban. A zenekar né­metországi turnéja után kereste fel a bor­sodi megyeszékhelyet. 0 Amatőrök koncertje. Miskolci ama­tőr zenekarok mutatkoznak be azon a koncerten, amelyet február 27-én, este 8 órától rendeznek az Ifjúsági és Szabad­idő Házban. A XXI. század múzeuma Miskolc (ÉM - HM) - Az év végére el­készül a Hermán Ottó Múzeum átalakítá­sa, s akkor az intézmény a modern kor követelményeinek teljes egészében meg­felel majd. Március végén lesz a múzeum képtárának szakmai átadása.- A XXI. század múzeuma lesz - mond­ta Veres László a Hermán Ottó Múzeum igazgatója. - A tervek szerint egy-egy kiál­lításhoz (a múzeum egyedül alkalmas a ré­gióban átfogó festészet bemutatására) több szolgáltatás is kapcsolódik. Rendelkezésre áll majd a ruhatár, lesz­nek az épületben üzletek, a látogatók leül­hetnek egy kávéra, s más információhoz is hozzájuthatnak: ingyen leporellóhoz, újsá­gokhoz, az iskolások foglalkoztatási lapok­hoz. Az épület alkalmassá válik arra is, hogy mozgáskorlátozottak is látogathassák. Átalakítás közben (Fotó: Bujdos Tibor) Magyar hang Miskolcról - szinkron a könyvtár fölött Toshihiko Matsunama 2002-ben a Magyar Televízió X. Nemzetközi Karmesterversenyének első helyezettje vezényelt a színházban invenciózus zeneszerző, jó torkú énekes, zseniális szövegíró. Az első sorból nézve a múlt héten nagyon hasonlított - és egy idő után még jobban - Bruce Springsteenre. Jelen sorok írója a minap távkapcsoló-nyomogatás közben bukkant Bruce koncertjé­re és bár eredetileg mást akart nézni, ottragadt. Ugyanaz a min­dent a zenéért mentalitás jellem­zi Laárt, aki ha kell, szétrobbant­ja magát a színpadon. Néhány nótát befeszített torokkal énekel, pedig megvannak még a magas­ságai. Kicsit bántja, hogy nem ül­nek a poénok, hiszen nem tom­bol az intellektus a nézőtéren, de ez neki nem számít. Ugyanúgy zokog a gitár a lelkiszegényekért a Teca közben, ugyanúgy visszaidézi lírai dalszerzeményé­ben a debreceni időket, reszel a rock a Volvóban. Leíródhat mindez, túl van ő már azon, hogy elszálljon vele a paci. Túl sokat tud a zenéről, hogy tudja, mennyi mindent nem fog belőle sohasem tudni, de nem bánja, a korlátokon be­lül is van mit megmutatnia. Bornai Tibor briliáns mester­ségbeli tudását abszolút módon alárendeli a műfajnak, saját nó­táit sem játssza túl. Lengyelffi Miklós klasszikus zenei képzett­ségét csillogtatja, visszafogott, nem szaggatja a húrokat, nagy tisztelettel bánik hangszerével, vibrátói jót tesznek a hangzás­nak. Márton András pedig ugyanolyan bámulatos lazaság­gal dobol, amivel minden KFT- koncerten eléri, hogy néhány ra­jongó hosszú időn keresztül csak őt nézi. Milliméternyi pon­tossággal csak annyit dobol, amennyit az adott nóta megkö­vetel. Az arcunk valamennyi­ünknek megváltozott, de a KFT- vel jó együtt öregedni. t Homonai István színész a szinkronstúdióban (Fotó: Kőhalmi Péter) Változnak az arcok... Bánhegyi Gábor E-mail: banhegyi@eszak.boon.hu Amikor 1981 decemberében első miskolci fellépésének kez­detekor Laár András a sötétség­ből hirtelen berontott a színpad­ra, széttárta a karját és behar­sogta a diósgyőri éjszakába: „Ekkora puszit küld a Télapó!" Azóta Laár tehet, amit akar, mi szeretjük, mert akivel a Télapó üzen, az rossz ember nem lehet, pláne, ha mindenekelőtt az ajándékot igyekszik átadni. Azóta több mint huszonkét év telt el. A rockszakmában ez hihetetlen nagy idő, még az iga­zán sok mondanivalóval megál­dott zenészeknek sem sikerül egyben ennyi évet lehúzniuk. A KFT-nek sem sikerült. Vannak azonban olyan emberek, akik huzamosabb időn keresztül kép­telenek zene nélkül élni. Laár és Bornai feltétlenül ilyen. Megpróbáltak másokkal, más­hol, de ők ketten már a Küllő­rojt óta összeforrtak, és most új­ból megpróbálják összeilleszte­ni, ami egyszer már eltörött. Laár nagy varázsló. Ő „A muzsikus", a zenész, akinek lét­eleme a színpad, akinek exhibi­cionizmusa nem öncélú. Túl so­kat tud rólunk és szeretné, ha mi is magunkra ismernénk. Emellett Irodalom a pincében. Kupcsik Lidi költő szervezi a felolvasóesteket a Miskol­ci Galéria Dőry-pincéjében. Kortárs iro­dalmárokkal találkozhatnak az érdeklődők. Felvételünk Mizser Attila (balról) és Var­ró Dániel költők között Kupcsik Lidi. Slágergyanús: Bárcsak lennék férfi... A Sugarloaf albumát népszerűsítették Miskolcon a zenekar tagjai Miskolc (ÉM - SOB) - Va­donatúj lemezének megjele­nése alkalmából járt Miskol­con a Sugarloaf. Pontosab­ban csak két tagja: Szabi (gi­tár) és Stephan (trombita). Az együttes tagjai a napokban, hetekben járják az országot, hogy propagálják a Nő a baj cí­mű nemrégiben napvilágot látott lemezüket. Erről is a legtöbb említést ér­demlő Bárcsak lennék férfi című dal volt beszélgetésünk tárgya, melyet a csapat slágerváromá­nyosként választott ki és képileg is a nagyközönség elé tárta. Az ironikus hangvételű dal a fér­fiközpontú világban az elfogadá­sért bármit megtenni képes nők­ről szól. Gitáros a falon- A forgatásra hullafáradtan érkezett a csapat, mivel két kon­certünk is volt az azt megelőző napon - tudtuk meg Szabitól, az együttes egyik alapítótagjától. - A rendező Herkó Attila és stáb­ja nagyszerűen szervezték és bo­nyolították le a 13 óra hosszúsá­gú felvételt. Nem egy olyan kli­pet akartunk, ami szóról szóra a nóta szövegét mutatja be. So­kan mondták, hogy túlságosan elvonatkoztatott lett, de nem is akartuk másképp. Ez inkább egy imidzs-videoklip.- Számos megpróbáltatás várt ránk - folytatja Stephan, a trom­bitás. - Ebből csak egy eset, ami­kor a basszusgitárosunknak Gá­bornak, egy négy méter magas, és húsz centiméter széles tégla­falon kellett - legalább olyan lel­kesedéssel és beleéléssel - gitá­roznia, mint a koncerteken. Nem volt könnyű neki, főleg, hogy rettenetesen tériszonya van. De mégis nagyon jó han­gulat volt az egész forgatás so­rán. A fáradtság csak másnap jött ki, de megérte...

Next

/
Thumbnails
Contents