Észak-Magyarország, 2004. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-16 / 39. szám

2004. február 16., hétfő ÍSZAKMAGYAR0RSZÁ6# KARRIER / 7 JEGYZET Jelentés Marschalkő Ildikó E-mail: ildiko.marschalko@eszak.boon.hu í”ebruár 10-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2007-2013 közös költségvetésére vonatkozó javaslatait. A 41 oldalas dokumentum arra a következ­tetésre jut, hogy amennyiben az unió meg kívánja ó'rizni, vagy épp növelni sze­retné súlyát a nemzetközi gazdasági és politikai életben, akkor jelentó's változta­tásokra van szükség a költségvetésben is. Csak így érhető' el, hogy a jelenlegi kedvezőtlen tendenciák - a tartósan ala­csony GDP-növekedés - megforduljanak. Viszont a fejlődésért áldozatot is kell vál­lalni, ami mellett a Bizottság úgy érvel, hogy a költségvetés összegére vonatkozó­an az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,24%-át javasolja, míg hat tagország a közös költségvetés kiadásait GNI 1%- ban kívánja maximálni. Kevesebb pénzből pedig - állítja a Bizottság - egyszerűen nem lehet elérni a kívánt eredményeket, a legfontosab célkitűzések megvalósítását, mint például a fenntart­ható növekedést. A jelentés már megszületése előtt éles viták kereszttüzében állt. Az alaphangot a már említett hat ország nemtetszése adta, több magasrangú tisztségviselő pedig ta­karékosságra intette a Bizottságot. Az EU- hoz májusban csatlakozó közép- és kelet­európai országok - köztük hazánk - szá­mára a Bizottság bővebb költségvetésből tervező javaslata jóval többet tartogathat, mint a szűkítést Szorgalmazó hatok elkép­zelései. A vita éleződni fog a felek kö­zött, s mi csak abban bízhatunk, az érde­kek össztüzében nem mi maradunk megint alul, hanem végre nekünk is ked­vez szomszédaink döntése... Fenntartható fejlődés Miskolc (ÉM) - A 2000. évi lisszaboni Európai Tanácson az állam- és kor­mányfők egy olyan program mellett dön­töttek, amelynek célja, hogy az uniót a tudásalapú gazdaság és társadalom élvo­nalába helyezze. Annak érdekében, hogy ezt az ambiciózus célt elérhessük, most olyan, a jövőre szóló befektetésekre kell összpontosítanunk, mint a vállalkozások versenyképességének előmozdítása a bel­ső piacon, a kutatás és fejlesztés, Európa hálózatokon keresztüli összekapcsolása, a képzés és oktatás minőségének javítása az unióban, és a társadalom támogatása ab­ban, hogy sikeresen előre lássa és kezelje a szociális változásokat. Ezek valójában azok a kérdések, amelyek megoldása Eu- rópa-szerte az állampolgárok és a vállal­kozások javát szolgálja. Szolidaritás Európának ugyanakkor szolidaritást kell tanúsítania az elmaradottabb régiók­kal szemben. A növekedésnek és a kohé­ziónak egymást kiegészítő tényezőknek kell lenniük. Május 1-jén az unió 10 új tag­államot fogad be, ami ez idáig ismeretlen kihívást támaszt az EU versenyképessé­gével és belső kohéziójával szemben. Eb­ben a helyzetben a kohéziós politikából olyan eszközt kell kovácsolni, amely fokoz­za az unió versenyképességét és a bővített EU kevésbé fejlett tagállamaira és régiói­ra összpontosít. A jelenlegi tagállamok ese­tében ideiglenes intézkedéseket javaslunk azon régiók megsegítésére, amelyek to­vábbra is súlyos nehézségekkel néznek szembe, ám a továbbiakban statisztikailag már nem lesznek jogosultak a legmaga­sabb fokú támogatásra. Az oldalt összeállította: Marschalkő Ildikó E-mail: ildiko.marschalko@eszak.boon.hu irány az Európai Unió Mely országokra vonatkoznak az átmeneti megállapodások? Az átmeneti megállapo­dásokat a csatlakozási szerződésben a kővet­kező országokra vonat­Svédo. kozóan kötötték meg: Cseh Köztársaság Litvánia Magyarország Belgium Luxemb. Szlovénia Szlovákia Franclao. Ausztria Ciprusra és Máltára vonatkozóan nem érvényesek korlátozások a munkaerő szabad áramlását ille­tően, Málta viszont hasznát ve­heti a védőzáradéknak. Olaszo. Észak-Magyarország, forrás: EU-Delegáció Magyarország A 2007-2013-as időszakra tervezett új középtávú költségvetési kerettervről - jelentős változás Miskolc (ÉM) - Az Európai Bizottság múlt hét kedden elfogadta azt a tervezetet, amelyben felvázolja az Euró­pai Unióval és annak költ­ségvetési terveivel kapcsola­tos jövőképét a 2007-2013-as időszakra - derült ki az Eu­rópai Bizottság Magyarorszá­gi Delegációjának tájékozta­tásából. A bővítés előnyeinek teljes körű kihasználása és Európa jó­létének előmozdítása érdekében a testület három alapvető prio­ritást javasol. Három pillér Ezek közé tartozik: a fenntart­ható fejlődés, az európai állam- polgárság és az unió világpoliti­kai súlyának megerősítése. E cé­lok a majdani 27 tagállamot számláló Európai Unió számára elérhetőek, mégpedig anélkül, hogy emelni kellene a kiadások jelenlegi plafonját. A szükséges éves kiadások mértéke 2013-ra elérheti a 143 milliárd eurót, az­az az EU bruttó nemzeti jövedel­mének (GNI) 1,15%-át. Átlagosan az időszak során a kiadások ösz- szege a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,14%-a lesz. Elvárások Romano Prodi, az Európai Bi­zottság elnöke leszögezte: „Az elkövetkező években az Európai Unióval szemben az lesz az el­várás, hogy fokozza a növeke­dést és a versenyképességet, több és jobb minőségű munkahe­lyet biztosítson, óvja polgárai jo­gait és védelmet nyújtson szá­mukra a bűnözéssel és az ille­gális bevándorlással szemben, biztosítsa a környezet védelmét és nagyobb nemzetközi beleszó­lással rendelkezzen. Ezzel párhu­zamosan maximálisan támogat­nunk kell a kohéziót és a mezőgazdaságot. Modellünk bi­zonyítja, hogy mindezt úgy is ké­pesek vagyunk elérni, ha nem lépjük túl a megszabott költség­ig ................................................. Az unióval szembeni elvárás fokozza a növekedést és a versenyképességet. Romano Prodi, elnök vetési plafonokat - még akkor is, ha 12 új tagállammal bővülünk. Az unió jogos igényeit ki kell elégíteni a rendelkezésre álló erőforrások optimalizálásával.” A jövóbeni pénzügyi keretek­nek az unió politikai célkitűzé­seit kell támogatniuk. Úgy kell kialakítani azokat, hogy olyan konkrét, egyedi prioritásokat tartalmazzanak, amelyek a tag­államok és az állampolgárok ja­vát szolgálják. A Bizottság nézete szerint nem megengedhető, hogy tovább nőjön a szakadék a nagyralátó, legmagasabb szintű politikai el­kötelezettségek és azok megvaló­sítása között. Sok olyan új, pri­oritással rendelkező terület van, ahol a politikai akarat hiánya és az elégtelen erőforrások gátolják az Európai Unió képességét ab­ban, hogy eleget tegyen a tagál­lamok ígéreteinek. Az unió szá­mára kijelölt célokat és elvárá­sokat hiteles útitervvel, meg­felelő eszközökkel, ezen belül pe­dig pénzügyi erőforrásokkal kell alátámasztani. anno wwwIboán .tiu http://forum.boon.hu r'v j Mondja el véleményét! Az Európai Unió helye a világban Elvárások, kockázatok az „új” rendszerben Brüsszel. Az uniós életszínvonalat szakemberek szerint re­álisan 10-15 év múlva érjük utol, persze fokozatosan. (Fotó: Marschalkő Ildikó) Törvények, támogatások a fejlődésért Szabadságért, biztonságért, a környezetért Miskolc (ÉM) - A bővítés nyomán még nagyobb elvárá­sok keletkeznek az unióval szemben, úgy is mint a régió vezető szereplőjével és úgy is mint nemzetközi partnerrel szemben. Ahhoz^ hogy ezeknek az EU megfeleljen, gazdasági erejének megfelelő politikai szereplővé kell nőnie. Regionális vezető­ként az EU felelősséggel bír majd nemcsak önmaga, hanem szomszédai stabilitásáért is. A kereskedelem és a befektetések liberalizációja, a jogi konvergen­cia elősegítése és a közlekedési, energetikai és kommunikációs hálózatok összekapcsolása ezek­kel az országokkal az unión be­lül is mindannyiunk javát szol­gálja. Védelem Az uniónak egyúttal súlyának megfelelő szerepet kell betölte­nie a világpolitika kormányzásá­ban és a stratégiai biztonságá­ban is. Ez éppúgy jelenti a kü­lönböző fenyegetésekkel szembe­ni védekezést, mint a polgári biztonság és az állampolgárok védelmének biztosítását az olyan kockázatokkal szemben, mint a természeti katasztrófák, az egészségügyi és környezeti vál­sághelyzetek, illetve a szervezett bűnözés. Pénzügyi szükségletek Figyelembe véve a fent emlí­tett kihívásokat, ahhoz, hogy egy megbízható politikai projektet építsünk fel, elő kell teremteni az ennek megvalósításához szük­séges erőforrásokat. A Bizottság átlagosan 1,14%-os kiadási szin­tet javasol. Ez lehetővé tenné az EU költségvetésének jelentős el­mozdulását az új prioritások, tá­mogatásának irányába. A kiadá­sok szintje a bővítés következté­ben eleinte növekedni fog, de az időszak végére visszatér az ere­deti szintre. A kifizetések nem lépnék túl a jelenlegi plafont, ami a nettó bruttó nemzeti jö­vedelem (GNI) 1,24%-a. Igazságos bánásmód Igazságos bánásmód vala­mennyi tagállammal szemben. A Bizottság javaslatot tesz egy olyan általános korrekciós me­chanizmusra, amelynek célja, hogy ellensúlyozza azokat a költ­ségvetési terheket, amelyeket úgy ítélnek meg, hogy valamely or­szág relatív jólétéhez képest túl­ságosan nagyok. Ami a pénzügyi perspektívák bevételi oldalát ille­ti, a Bizottság ezt a Tanács elé 2004 nyaráig benyújtandó „Saját erőforrások” c. jelentésében vizs­gálja majd részletesebben. 2004 közepére a Bizottság el­készíti a megfelelő törvényi előterjesztéseket a kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos poli­tikamódosításokra. Ez elegendő időt biztosít a Tanács és az Eu­rópai Parlament számára, hogy reagáljon a mai tervezetre. Á döntést azután a bővített Bizott­ság hozza meg. Annak érdekében, hogy ele­gendő idő maradjon a progra­mok előkészítésére, a pénzügyi perspektívákat 2005 első félévé­ben kellene jóváhagyni. Reméljük az adott időpontig elfogadják a pénzügyi tervezetet, és a fent említettek megvalósul­hatnak. http://forum.boon.hu ”v_j Szóljon hozzá! Miskolc (ÉM) - A közös ag­rárpolitika reformja 2013-ig megszabja a piaci intézkedé­sekre és a közvetlen kifizeté­sekre fordítható mezőgaz­dasági kiadások mértékét. A reform radikálisan a fenn­tartható fejlődés irányába tereli az EU mezőgazdasági politikáját azáltal, hogy megszakítja a kap­csolatot a termelés és a támoga­tás között. A majdani egységes eszközzé átszervezett vidékfej­lesztési politika javítani fogja a vidéki környezet minőségét. A megreformált közös halászati po­litika továbbra is az erőforrások fenntartható kihasználására összpontosít majd. A környezeti politika célja, hogy megfeleljen a polgárok elvárásainak a jobb életminőség és a generációk kö­zötti szolidaritás iránt. Részletes útiterv Állampolgárság, ideértve a szabadságot, a biztonságot és az igazságosságot. A szabadság, a biztonság és az igazságosság az európai társadalmi modell alapvető alkotóelemei. Az 1999. évi tamperei Európai Tanácson az állam- és kormányfők részle­tes útitervben állapodtak meg a szabadság, biztonság és igazsá­gosság térségének megteremtése érdekében. Az eredmény a cél A tamperei tanácskozás óta az e területhez tartozó politikák leg­nagyobb része átkerült a Közös­ség kompetenciájába. Ma min­denki elismeri, hogy a bevándor­lás, a menekültek, a bűnözés és a terrorizmus elleni harc olyan kihívásokat jelent, amellyel szemben a nemzeti szinten ho­zott intézkedések nem vezethet­nek megfelelő eredményre. Ugyanez igaz a természeti ka­tasztrófák, az egészségügyi és környezetvédelmi válsághelyze­tekkel szembeni védekezésre, va­lamint a fogyasztó- és egészség- védelemre is. Ezt a hatékonyabb eszközök és a megfelelő finanszírozás te­szi majd lehetővé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents