Észak-Magyarország, 2004. január (60. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-08 / 6. szám
2004. január 8., csütörtök ÉSIM-MAGYARORSZÁG # INFORMATIKA / 7 • • Az összeállítás ••• •••• az Informatikai és Hírközlési Informatikai és Minisztérium Hírközlési (vYYWY.lhm.hul Minisztérium támogatásával készült. A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS ELTERJESZTÉSE HÍRES LINKEK LinEUx - a szabad forráskódért Szabad forráskódú szoftvereket népszerűsítő weboldalt indított az Európai Unió. Az Európai Bizottság olyan honlapot állított üzembe, melynek célja a szabad forráskódú szoftverek ismertetése, egyúttal népszerűsítése, mivel sok EU-tagállam az ilyen programokban látja az informatikai költségek csökkenésének egyik lehetőségét. A Free and Open Source Software (F/OSS) fontos feladata, hogy az éves szinten eurómilliárdokat megtakarító programok elterjedésének oka ne az ismeretlentől való idegenkedés legyen. A euro- pa.eu.int/information_society/activities/- opensource/text_en.htm címen elérhető oldal az Európai Bizottság információs társadalom programjának alapján kezdte meg működését, vagyis főként az e-kormányzat és a társadalmi feladtok ellátása szemszögéből mutatja be a szabad forráskódú szoftvereket. Nem véletlen, hogy az EU 1998 óta többször is deklarálta elkötelezettségét az ilyen szoftverek iránt, és jelenleg is 20, közvetlenül a szabad forráskódú programokat támogató alapot működtet, hiszen ezzel nemcsak a Windows rendszerek okozta függőséget csökkenti, de az európai szoftverfejlesztő piacot is támogatja. tippünk: europa.eu.int/information societv/acti- vities/opensource/text en.htm Nyerők: Irak és Hány Potter A Yahoo keresőportál közzétette, hogy mely szavakra, kifejezésekre kerestek rá a legtöbben 2003-ban. A fáljcserélő KaZaA az abszolút versenyben megverte Harry Pottert, de kategóriagyőztes lett a hírek mezőnyében a klónozás, sztárként Britney Spears, a Jenni- ferek közt Jennifer Lopez, pletykatémában pedig a Harry Potter-pletykák. A Közel-Kelet és Roxfort „varázslótanonca” Jennifer Lopez elég érdekes kategóriát nyert meg, a „legtöbb Jennifer-keresést”, míg a hírességek mezőnyében csak ötödik lett. Az Irakkal kapcsolatos keresésekben csak a negyedik hely jutott Szaddám Huszeinnek (az első Irak térképe), a mozi témakörében pedig Harry Potter, a Mátrix és a Gyűrűk ura került fel a dobogóra. A valóságshow mezőnyét az American Idol vezeti, második a Survivor és csak hatodik a Big Brother. Külön statisztikai érdekesség, hogy ki- gyűjtötték, melyik elgépelés lett a leggyakoribb Arnold Schwarzenegger neve kapcsán... tippünk: www.vahoo.com Kerékpáros kínálat a Keresztéi A most induló esztendőre ajánl biciklis túrákat honapján a Kerékpárosok Országos Szövetsége. Az összeállításban egyelőre januártól augusztusig szerepelnek kétkerekű-programok. tippünk: www.kerosz.hu/aianlat.htm#2004 PÁRHUZAMOS INTERJÚ A néző nem sokat lát, mégis ő az, Digitális forradalom zajlik - halljuk nap mint nap, s hol volna ez jobban érzékelhető, mint az amúgy is különleges adatrögzítési és információtovábbítási technológiákat alkalmazó televíziózásban. A helyi televízióknak, anyagi lehetőségeik függvényében, komoly beruházásokat kellett és kell a közeljövőben eszközölniük, hogy versenyben maradhassanak „a nézők kegyeiért”. A technológiai fejlődés és a televíziózás összefüggéseiről Boronkay Gusztávval, a Pulzus Tv producerével, és Szaniszló Bálinttal, a miskolci városi tévé főszerkesztőjével beszélgettünk. aki diktál BORONKAY GUSZTÁV: Először tíz éve, a mon- tírozás terén jött be a számítógép alkalmazása. Mára a Pulzus a műsorkészítés minden területén az átlag előtt tart digitalizáltságban: a műsor másfél évvel ezelőtti beindulása után mostanra a teljes munka digitálissá vált. Mindez százmillió forintos beruházást igényelt. A technológiaváltás drága, bár a digitális magnó olcsóbb, mint a hagyományos eszközök, és jobb minőséget is nyújt. Milyen technológia újítások lépnek szolgálatba az utóbbi időben a tévéstúdiókban? Mennyi költséget jelent ez a televíziós társaságoknak? SZANISZLÓ BÁLINT: A korszerű technológia használata alapvető a televíziózásnak; a helyi televíziózásnak is. A néző is elvárja, mióta a számtalan műholdas adás révén hozzászokott a látványos trükkökhöz, képi technikákhoz. És nem tolerálja az anyagi korlátokat, amik egy városi tévé előtt tornyosulnak. Miskolcon a fejlesztések elmaradtak, az átállás legfeljebb kétharmadosnak mondható, a hiány pótlása ötvenmillió forintba kerülne. A digitális forradalom jelen szakasza még nem a néző szeme előtt zajlik. A képminőség javítására nincs is szükség. A vizualitás pedig pusztán kreativitás kérdése, és megfelelő berendezések beszerzéséé. A nézői igények önmagában a technika fejlődésétől nem változnak. Az igazi áttörést majd az hozhatja el, ha lezajlik a televízió és az internet rég megjósolt egy- bemosódása. Hogyan érzékelheti a tévénéző mindezt? Várható-e, hogy a digitális forradalom jegyében a néző igényei is megnövekednek a tévé kínálta vizualitás egészével szemben? Öt éve még Bétára dolgoztunk, ma a kamera már digitális, a rögzítés is részben az. Viszont közte az adat analóg módon áramlik... Ilyesmit, persze, a néző nem lát a képernyőn. De a hozzáértő csodálkozik a bonyolultságán. A fejlődésben amúgy mindig is a néző, aki diktál. A miskolci tévé is a dizájn megújítása előtt áll, de még nem dőlt el, milyen irányba mozduljunk; ez is pénzkérdés. Az lesz majd a forradalom, ha megtehetem, hogy böngészek a hírek, filmek között, épp úgy, mint ma egy portálon. Várhatóan a nézők akkor is az előre elkészített hírösszeállításokat fogják megnézni, a tévés szerkesztőségek szerepe megmarad, csak közelednek a portál funkcióhoz. Persze, kétséges, ha például holnaptól egy egérkattintással lehívható lesz a tévéhíradó, attól még hogy veszem rá a piripócsi polgárt, hogy azonnal vásároljon internetes televíziót. Szóba került az internet. A digitális hálózatok fejlődése hogyan hathat a televíziózásra? Az internet dolgában konzervatív vagyok. Szeretem a készüléket kapcsolgatni. Ám igaz, a tévéknek gyorsulniuk kell, a neten percre pontosan jelennek meg az információk, ezt kell követnünk. A technika segít; kis kamerával felvett képek, komputeres vágás - percek alatt kész a riport. Ez a hírtelevíziózás vonzó szakmai kihívás. Ám lehet, hogy a „nagyok” átalakulása mellett a nézők a helyi médiától a hagyományos megoldásokat fogják elvárni. Városokat kerestünk a webtérképen Miskolcé a legtöbb találat, de „Miskolciéig Brazíliába kell menni Az érvényesüléshez, a talpon („piacon”) maradáshoz, mondják, ma már elengedhetetlen a világhálós megjelenés. Igaz ez cégekre, szervezetekre, de bizonyára épp annyira településekre is. A Google (www.google.hu) az utóbbi években a legismertebb internetes keresővé nőtte ki magát. A program napról napra végigpásztázza a webhálót, s minden egyes szóra feljegyzi, hány oldal tartalmazza. Ha egy betűcsoportra rákeresünk, az az adott kifejezésre kézve kétségkívül jelent valamit: hogy ismert, hogy gazdája aktív, „jelen van”. Hogy a találati arány települések esetében mit mutat - szakemberek biztos értik. Termál és cukor Tehát megyénk településnevei. Kezdtük a megyeszékhely- lyel: Miskolc - 259 ezer találat. Érdekes, hogy az első nem a helyi önkormányzat honlapja, azt megelőzi a Miskolci Egyetemé. Ez egyetlen más település esetében sem fordul elő. A nagyvárosok közül mind Tiszaújváros (17 700 találat), mind Ózd (17 500), Kazincbarcika (19 100), Sárospatak (17 900), Szerencs (29 800) és Mezőkövesd (29 200) beírásakor a helyhatóság hivatalos website- ját dobja ki elsőként a Google. Sok meglepetés a második-harmadik „helyezéseknél” sincs, legtöbbször a városnév plusz a net szócskából képzett cím, illetve a Vendégváró útikönyvsorozat vonatkozó aloldala kerül a dobogóra. Egy-két kivétel: Tiszaújváros- ban második a helyi termálfürdő attraktív dizájnú honlapja. Ózdnál harmadik a (feltehetően testvérváros) Rimaszombat home page-e, míg Szerencsnél egy távoli link: a Cukormúzeumra való hivatkozás a Központi Fizikai Kutatóintézet oldalán. Attól függ Megnéztük még a Borsod- Abaúj-Zemplén (123 ezer találat), a Borsod-Abaúj-Zemplén megye (70 900), továbbá a B.-A.-Z. megye (1660) keresőszavakat. Az elsőnél a Google listája a megyei önkormányzat webcímével az élén jelent meg, a második kombinációnál, meglepő módon, az élre a Vendégváró tematikus site-ja került, mögé pedig a Borsod Online regionális híroldala. A „B.-A.-Z. megye” formára az Észak-magyarországi Regionális Civil Portál volt a válasz. Osztrák-magyar és spanyol A mellékelt nyomozati beszámolóból kimaradt egy exkluzív találat. A kereső- programban kipróbáltuk a „miskolci” kifejezést is - váratlan eredménnyel. A kifejezés kilencvenezer- szer fordul elő, ezek közül a Google elsőként az egyetemet dobja ki, másodikként a listán viszont egy brazil site szerepel. Egy Sao Pau- ló-i szociológus személyes honlapjáról van szó: a kutató esszéit bocsátja közszemlére. De mitől „borsodi” ez? Az úriember felmenői az Osztrák-Magyar Monarchiából és Spanyolországból vándoroltak ki Dél-Ameri- kába 1930 táján, utódjukra hagyva a Miskolci vezetéknevet! Richard Miskolciról megnézhetünk egy fényképet is, amely Prágában ábrázolja a büszke név tulajdonosát. Utóiratnak még: tán meg is lehetne hívni a Sao Pau- ló-i professzort egy kis „hazalátogatásra”! tipplink: richardmiskolci.slg.br HOL TALÁLHATOK A keresésünk-kutatásunk során fellelt oldalak címei a következők: A Miskolci Egyetem honlapja: www.uni-miskolc.hu A Well-PR-ess kiadó Vendégváró-sorozata: www.vendegvaro.hu A tiszaújvárosi termálfürdő oldala: www.termal.tujvaros.hu Ózd Rimaszombat home page-én: www.rimavskasobota.sk/67.htm Cukormúzeum a KFKI weboldalán: www.kfki.hu/chemonet/hun/food/muzeum/cukorip A megyei önkormányzat honlapja: www.baz.hu A Borsod Online megyei hírei: ww.boon.hu/borsod/Borsod.shtm Az Észak-magyarországi Regionális Civil Fórum honlapja: www.ci- vil.e-magyaro.hu HÁLÓHELY www.korhazak.hu .KorhaiaK.hu ■kapcsolatkeresés Információ regisztráció ■ÉSSS ■ MMMMM az online egészségügyi adatbázis Szerettük volna e héten a hamar híressé-hírhedtté vált www. halapenz.hu honlapot bemutatni: lássuk, megyénkben, településeinken (mondjuk, a nagy miskolci kórházakban) mi a helyzet a paraszolvencia terén. Ám nem mindenki szereti, ha ilyen kérdésekről nyilvánosan szó esik; a site üzemeltetését pár napja, mint nagy port felverve ismertté vált, felfüggesztették, számunkra pedig nem maradt más, minthogy a lakóhelyünkön élő és dolgozó egészségügyiek adatai, jellemzői után sajátos nyomozást kezdjünk a neten. Hogyan, mivel szerepelnek orvosok és intézmények a világhálón? - kutattuk tehát a fentiek firtatása helyett, ám ez a keresés is már az elején elakadt. Ne gondolja ugyanis senki, hogy, mondjuk, a www.semmel- weiskorhaz.hu, avagy a www.- bazmegyei-korhaz.hu címeken talál valamit. Sőt, még abba se bízzon, hogy a www.korhaz.hu alatt a magyar gyógyító létesítmények webes listáját találja (korántsem: valami vírusirtót kínálnak az oldal gazdái). Kórházi honlapokhoz az egészségügyi minisztérium oldaláról sem juthatunk el. Nincs www.orvos.hu, ahogy sok minden más sem... ...És akkor, csodák csodája, ha eszünkbe jut a www.korhazak.- hu többes számú nyelvtani alak, eredményre jutunk: van ilyen - csak mielőtt még igazán megörülnénk neki, szemünkbe ötlik a felirat (rögtön a bejelentkezési lehetőség ablaka mellett): „Az oldal jelenleg fejlesztés alatt áll”. Ps.: Jegyezzük meg a korrektség kedvvért, a medlist.com/Ma- gyar/Korhazak című adatbázis tanúsága szerint mind a négy miskolci kórház rendelkezik legalább elektronikus postacímmel. Hogy páciensként az mire használható, nem próbáltuk kitalálni.
