Észak-Magyarország, 2004. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

2004. január 5., hétfő ÉSZAK-MABYABORSZftG# KARRIER / 7 Az Európai Unió kapujában Az elmúlt évben, közeledve rohamos léptekkel az uniós csatlakozás felé, mi is elkezdtünk folyamatosan foglalkozni min­denféle területen az Európai Unióval. E heti összeállításunkban a tavaly készült anyagokból szemezgettünk, persze friss in­formációval is szolgálunk. JEGYZET Visszaszámlálás Marschalkó Ildikó e-mail- ildiko.marschalko@eszak.boon.hu N4ár csak 116 nap van a május else­jén bekövetkező EU-csatlakozásig. Sokan várják és persze vannak sokan, akik eltol­nák még ezt a dátumot néhány évvel, talán az idők végezetéig. Pedig már sokan hangoztatták, az EU- csatlakozással egykettőre nem fog megváltozni semmi, sőt sokkal inkább néhány év múlva, vagy ahogy a hoz­záértő szakemberek mondják, évtized múlva lesznek érezhető változások. így konkrétan május elsejétől nem kell tarta­nunk. Viszont sokan tehetik fel a kérdést: milyen lesz az élet a nagy unión belül? - mennyiben leszünk nyertesei vagy veszte­sei ennek a változásnak? - erre sajnos megnyugtató választ nem adhatunk, csak annyit: ha nem lépnénk be, azzal biztos vesztesek lennénk. . Az elmúlt évben a fenntiekhez hason­ló kérdésekre kerestünk kimerítő vála­szokat még akkor is, ha igen kuszának és átláthatatlannak tűnt az EU rendszere. Május elsejével egy új korszak kezdődik, amiben még van mit megismerni, az vi­szont már egészen más lesz, mindezt nem kívülről, hanem belülről uniós tagként, élesben tekinteni. Remélem, többnyire jó hírekről és változásokról szá­molhatunk majd be, és azt is remélem, kellemes csalódás lesz azoknak is uniós állampolgárnak lenni, akik eddig szkep­tikusan, kicsit fanyalogva, vagy épp háttal tekintettek előre. Legyen szebb jövőnk az unión belül, csak ezt kívánhatom mind­annyiunknak. Magyar uniós hivatalnokok Miskolc (ÉM) - Az uniós csatlakozás előszeleként az idén kiválasztották azokat a leendő EU-s hivatalnokokat, akik a ha­zai apparátusban fognak dolgozni. Az elmúlt héten Debrecenben felvéte- liztettek európai uniós hivatali állásokra (főleg asszisztens és titkári beosztásban) magyar jelentkezőket.- Az érdeklődés meglehetősen nagy volt, a követelményekről nem is beszélve - me­séli tapasztalatait a húszas éveiben járó Kovács Katalin miskolci németnyelv-tanár. Tesztek és esszék Elmondása szerint a felvételi egész nap tartott, ami két fő részből állt, egy tesztek­kel sűrített blokk és egy esszékkel zsúfolt délutáni rész. - Persze a feladatok teljes mértékben idegennyelvűek - angol, fran­cia, német - voltak. Délelőtt három tesz­tet kellett kitöltenünk, amelyek informa­tikai, uniós ismereteket és szövegértés- készségfelmérést tartalmaztak, a megoldás­ra egyenkét egy-egy óra állt rendelkezé­sünkre. Majd a délutáni órákban három kérdésre kellett válaszolnunk esszé formá­ban és négy alkérdésre - tette hozzá. A há­romfordulós felvételi következő szakasza hasonló jellegű lesz, de már mindez szó­ban és nem írásban fog történni. Egy ilyen uniós hivatali állás megszerzése nem kön­nyű feladat - ahogy azt Kovács Katalin is hagsűlyozta - komoly követelményeknek kell megfelelni a jelentkezőknek, mert ter­mészetesen csak azok juthatnak tovább, akik a teszteken jó vagy nagyon jó ered­ményt értek el. Miskolc hírnevét öregbítette Brüsszelben Az uniós referens tanulmányozta az Európai Parlament plenáris ülésének munkáját is Barva Attila az Európai Parlament bizottságainak brüsszeli székháza előtt (Fotó: Magánarchfvum) ciáldemokrata frakció vezetőjé­vel és Markku Valtonennel, a tamperei régió képviselőjével. A német politikus és a finn kép­viselő, továbbá Rosemarie Mül- ler is megígérte, hogy Miskolcra látogat. Beszélgettem Dirk Schü- bellel, az EU-bizottság bővítési főigazgatóságának munkatársá­val, aki hazánk csatlakozásának előkészítésében segédkezett. ÉM: Utazását felhasználta a megyeszékhely idegenforgalmi és turisztikai nevezetességei­nek népszerűsítésére is? Barva Attila: Káli Sándor pol­gármester és Melkovicsné Tömösi Katalin kabinetfőnök megbízott ilyen teendőkkel. Ki­adványokat vittem magammal, igyekeztem öregbíteni Miskolc hírnevét és informálódtam a pá­lyázati lehetőségekről. ÉM: Bizonyára örökre szóló szóló élményekkel gazdagodottJ Barva Attila: Olyan világba kóstoltam bele, amelynek min­dennapjairól, működési mecha­nizmusáról eddig az újságokból értesültem. Kolodzey Tamás szerint már hétszázharmincket­tő lesz. Miskolc (ÉM) - A közel­múltban másfél hónapot Brüsszelben töltött dr. Barva Attila. A miskolci polgár- mesteri hivatal európai uni­ós referense Rosemarie Müller németországi EU- képviselő asszisztenseként dolgozott. ÉM: Hogyan került a szoci­áldemokrata párti képviselő asszony látókörébe? Barva Attila: Személyes kap­csolat és pályázat útján. A Rheiland-Pflaz-i tartományi bel­ügyminisztériumban töltöttem a gyakorlatomat, s ekkor ismer­kedtem meg Rosemarie Müller- rel. 2002 októberében adtam be pályázatomat és egy hónap múl­va telefonon kaptam az öröm­hírt, mely szerint mehetek Brüsszelbe. ÉM: Hány képviselője van az EV-parlamentnek? Barva Attila: Hatszázhuszon- hat. A csatlakozó államok belé­pése után, a nizzai szerződés ÉM: Milyen feladatokat vég­zett? Barva Attila: A levelek, az újsá­gok és a kiadványok átolvasását, valamint kijegyzetelését. Jelen voltam a bizottsági és a frakció­üléseken, amelyeken szintén jegy­zetelnem kellett a képviselőnő számára. Az önkormányzatokat érintő támogatási rendszerrel is foglalkoztam, ezen kívül írásban be kellett mutatnom önmagam, s ez az anyag bekerült Rosemarie Müller választási kiadványaiba. Itt említem meg, hogy meglátogat­tam a Magyai- Régiók Képvisele­tét és eljutottam a franciaországi Strasbourgba, ahol egy hétig ta­nulmányoztam az EU-parlament plenáris ülésének munkáját. Örö­mömre szolgált, hogy jártamban- keltemben sok honfitársammal is összefutottam. ÉM: Személyes kapcsolato­kat is kiépített? Barva Attila: Igen és nagyon remélem, hogy ezekből hivatali munkám során profitálok. Talál­koztam Martin Schulzcal, a szo­Dr. Barva Attila európai uniós referens Hobbija a sakk, FIDE-mesteri minősítéssel rendelkezik, az Edelényi VSE NB l/B-s csapatának játékosa Született: 1976. november 14. Végzettség: A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2001-ben szerzett diplomát. Az intézményben európai uniós oklevelet is kapott. A németországi Speyerben lévő Közigaz­gatástudományi Főiskolán két féléves posztgraduális képzé­sen vett részt. Nyelvtudás: felsőfokú német vizsgát tett, angolul társalgási szinten beszél. Munkahely: miskolci önkormányzati hivatal, polgár- mesteri kabinet. NÉVJEGY Az EU karrierközpontja - Brüsszel Mi be voltunk sózva - sokan jelentkeztek Miskolc (ÉM) - Az unióban az egyik legnagyobb karrier- lehetőséget az jelentheti, ha valaki bekerül a brüsszeli hivatali vérkeringésbe és el­tölt ott néhány évet. Uniós hivatalnokká válni nem olyan egyszerű, igen magas a léc amit viszont nekünk magyarok­nak eddig nem volt olyan nehéz átugrani, állítja Fóris György, a Bruxinfo internetes EU-tartalom- szolgáltató ügyvezetője.- Több mint egy évtizede élek Brüsszelben, ez alatt az idő alatt volt szerencsém megtapasztalni milyen és hogyan kell dolgozni Európa speciális színpadán, nyelvtudáson kívül mit kell nyújtani ahhoz, hogy sikeres le­gyen az ember - meséli az új­ságíró. Többfordulós felvételi Magas a szűrő az uniós állá­sokba, három európai nyelv fel­sőfokú ismerete az alapvető kri­térium nem beszélve az intelli­gencia és diploma kérdéséről.- A felvettek egy várakozólis­tára kerülnek, nem automatiku­san kezdenek el Brüsszelben dol­gozni, akár évek is eltelhetnek, mire sorra kerül az illető - je­gyezte meg Fóris György. Jó színvonal Több mint tíz éve folyamato­san látogatnak ki Brüsszelbe frissen végzett magyar szakem­berek gyakorlatszerzés, megfi­gyelés céljából, a tapasztalat az EU-s hivatalrendszerről így né­miképp már kialakult. Jelenleg az összes csatlakozó ország szá­mára EU-hivatalnoki állásra több mint 480 álláshely volt, amiből a magyarok 77 helyre kaptak megbízást, ez a szám ma­gasnak mondható, ha figyelem­be vesszük, hogy 10 ország szak­emberi gárdájáról van szó.- Mi jobban be voltunk sóz­va, nagy volt a többi csatlakozó országokhoz képest a magyar felvételizők száma és hozzá kell tenni sokan be is kerültek, ami azt jelzi, a tudásunk színvonala nem lehet rossz - magyarázta Fóris György, (a hivatali pozíci­ók az Al-től, a felsővezetéstől az A8-ig a beosztotti kisegítő mun­káig terjednek, jelenleg A8-as ál­lások betöltésére volt lehetősége a magyar tisztségviselőknek) Az Európai Parlament külsejében Is lenyűgöző (Fotó: ma) Európa soknyelvűsége - érték Mi lehet a megoldás Miskolc (ÉM - MA) - Május elsejétől 25 ország­ból fog állni az Európai Unió, 25 ország 25 fajta felfogásával, nem beszélve a különböző nemzetek nyelveiről, ami az előb­biekhez képest a talán a legnagyobb kihívást jelen­ti majd. Európa soknyelvűsége ér­ték is, komoly probléma is. A probléma megoldására kínál lehetőséget egy új javaslat, amely nagy­részt annak a feltáró és elemző mun­kának, kö­zös gondol­kodásnak az eredménye, amely a Változó Világ isme­retterjesztő könyvsorozat és internet portál, illetve a szel­lemi műhelyként működő Változó Világ Klub keretében folyik. Európa vezető szerepe A most formálódó sokpólu­sú világban Európa az egyik legjelentősebb világtényező le­het. Ugyanakkor az egyetlen, amely nyelvileg nem képvisel egységet. Európa vezető sze­repe az új világban nem egy­szerűen bármelyik versenyzőt megillető természetes törek­vés. Európa sikere a sok ezer éves demokrácia, a szolidari­tás és a tolerancia, a sok­színűség. beleértve a nyelvi és kulturális sokszínűség győzel­me lenne. így tehát most Eu­rópa ügye a haladás záloga, az egész világ ügye. Soknyelvűség A soknyelvűség összeegyez­tetése a demokratikus integ­a mindennapokra? rációval valóságos kihívás, olyan összetett probléma, amelynek megoldásához egy összetett, hosszú távú prog­ram szükséges - mondja Szi- meonov Todor, a Változó Vi­lág szerkesztőségének mun­katársa. Megoldás Matematikailag a legegy­szerűbb és minden szempont­ból a leghatékonyabb, nem mellesleg a legolcsóbb megol­dás az, ha minden megnyilat­kozást először lefordítanak egy közös nyelvre, egy máso­dik lépésben pedig ezen közös nyelvről lefordítják a megnyi­latkozást az összes többi nyelvre. Mivel egy fordítóról általánosan is elvárható az oda-vissza fordítás két nyelv között, 20 hivatalos nyelv (az­az egy közös és 19 más nyelv) esetében ilyen munkamódszer mellett pontosan 19 fordítóra lenne szükség. Ez a módszer viszont a közfelfogás szerint sérti a nyelvek egyenjogúsá­gának elvét. Megoldásként kí­nálkozik a másik munkamód­szer, amikor ilyen áthidaló közös nyelv közbeiktatása nélkül a fordítás minden nyelvről minden nyelvre tör­ténik. Ebben az esetben vi­szont pontosan 380 fordítóra lenne szükség. Ez az Európai Unió gyakorlata. Megfelelő kiút A nyelvek egyenjogúságá­nak elvetése természetesen nem vállalható, mert akkor éppen az európai integráció egyedülálló demokratikus és értékőrző jellege sérülne. A különféle kompromisszumos megoldások (pl. több munka­nyelv alkalmazása) sem lát­szanak megfelelő kiútnak.

Next

/
Thumbnails
Contents