Észak-Magyarország, 2004. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

2004. január 5., hétfő ÉSUX-MAGYRRORSÚGt MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /4 Miskolc és környéke- ­. .. .■ ■ • ..... HÍRCSOKOR 0 Zöld Családok Klubja. Az energia­felhasználás és -csökkentés lehetőségei a háztartásban lesz a témája a Zöld Csa­ládok Klubja klubnapjának január 7-én (szerdán) délután 5 órai kezdettel az Ady Művelődési Házban. 0 Új helyen az ügyelet. A mai naptól este 7-től az eddigi Első utcán működő háziorvosi ügyelet a Diósgyőri Kórház főportája mellett kialakított új ügyeleti helyiségben működik. Ellátási területe változatlan. Elérhetősége: 46/531-799 még vadasparki állatokat nézegethettek a Hősök terén kialakított jászolban a gyere­kek. Az ünnepeknek azonban vége, egy-két nap, s már a díszkivilágítást is a múlté lesz (Fotó: Bujdos Tibor) _________________________________ ­Szobrászatból országos fődíj Miskolc (ÉM) - Miskolci díjazottja is van a XVIII. Országos Képző- és Ipar- művészeti Tárlatnak, Borsos István sze­mélyében. Január 12-ig láthatók Budapes­ten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Az országos rendezvényt, amelyen részt vettek a megyei művelődési központok, a képző- és iparművészeti alkotókörök, a nem hivatásos alkotók számára hirdették meg a tárlat szervezői. A szobrászat kate­gória egyik fődíját Borsos István miskol­ci alkotó nyerte el. Új nyelvvizsga Miskolcon Miskolc (ÉM) - Új, államilag akkredi­tált nyelvvizsga tehető Miskolcon ez év decemberétől. Az Euro Nyelvvizsga angol nyelvből tehető le, alap-, közép- és felső­fokon, általános nyelvből, vagy az úgyne­vezett Euro Pro vizsgák szakmai anyaggal bővített (üzleti) nyelvből szerezhetők meg. A nyelvvizsgák ára: alapfokú „C” típu­sú vizsga 6400 forint, középfokú „C” típu­sú vizsga 9500 forint, felsőfokú „C” típu­sú vizsga 12 700 forint. Miskolcon két helyen lehet jelentkezni az Euro Nyelvvizsgára: BLB Mentor Nyelv­iskola, Miskolc, Király utca 28., és Favo­rit Nyelvstúdió, Miskolc, Mindszent tér 3. Párhuzamos interjú S'Jj j j j j Kinek szól a rádió? - ötvenéves a miskolci stúdió + ■■ > Pro Comitatu közösségi díjat adott a megyei köz­gyűlés a Magyar Rádió Rt. Miskolcon működő regi­onális stúdiójának - ötvenéves fennállásának és a megyéért végzett tevékenységének elismeréséül. A díj kapcsán a szerkesztőség két tagját, Mács Ildikót (aki 1979-ben kezdte itt a rádiós munkát) és Balogh Zoltánt (aki 1999-ben szólalt meg először az éter­ben) arról kérdeztük, milyennek látják a fél évszá­zados rádiót és annak jövőjét a helyzetükből eredően más-más szemszögből. MÁCS ILDIKÓ, Mindig van egy korosztály, akik fel­nőnek ahhoz, hogy a helyhez kötöttség nélkül hallgatható beszélő rádiót részesítsék előny­ben, akik hozzáérnek ahhoz, hogy ne csak a zene szóljon, akik felismerik, hogy a dj nem rádiós - ilyenkor áthangolnak egy közszolgála­ti rádióra. A kereskedelmi tévék, a megszámlálhatatlan műholdas csatorna és az Internet korában ki­nek szól a rádió? BALOGH ZOLTÁN, Munka közben nem lehet tévét nézni, sem könyvet olvasni - azoknak szól a rádió, akik szeretnének közben valamit halla­ni, ami szórakoztatja őket. És az, hogy ki ho­gyan rádiózik, valószínűleg ugyanúgy szülői minta alapján alakul., mint az, hogy mit olvas. Emlékezetes volt, amikor a számítógépeket hozták - azt nagyon megszenvedtük. Előtte a szalag soha nem repült a kukába, de a gépek­nél elég volt egy rossz mozdulat és egy húsz perces anyag egy pillanat alatt eltűnt, hogy so­ha többé nem találtuk. De fantasztikus lehető­ségeket is adtak a gépek - tartottunk ezektől, de hatékonyabb és gyorsabb a munka, ha már megtaláltuk a közös hangot. Igaz, voltak kollé­gák, akik sokáig vágtak szalagot „illegálisan”, de ma már mindenki számítógépet használ. A szerkesztőségben töltött Idő során ml volt a legemlékezete­sebb esemény - vagy a legfájóbb veszteség? Nagyon fájó veszteség, hogy az a fiatal kis csapat, akik valamikor MR+ néven csináltak kábelfrekvencián műsort, már nincs meg. Na­gyon jó volt velük dolgozni és nagyon sokat tanultunk. Igazi jó iskola volt, leszoktatott a mikrofon előtti lámpalázról és olyan szabadsá­got adott, amit azóta nem érzek. Bár akkor az­zal a 10-15 korombeli kollégával sem voltunk meggondolatlanok, most nagyon figyelni kell arra, mit mondunk. A jó értelemben vett laza­ságot hiányolom a „nagy” rádióból. Valamikor elég volt a tehetség és az általá­nos műveltség - ma egy plusz tudással is fel kell vértezve lenniük a pályát elkezdőknek: tá­jékozottnak kell lenniük a politika minden irányzatának eseményeiben, a homlokegyenest ellenkező véleményeket is ismerniük kell. Nem csak azért, hogy ne szülessenek egyolda­lú tudósítások, hanem hogy magukat is védjék attól, hogy „jégre viszik” az újonc rádióst... Milyen képességeknek legyen birtokában az, aki ma kezd közszolgá­lati rádiózni? Ml fontos ma ezen a pályán? Ehhez a szakmához végtelen nagy türelem kell - magával a szakmával szemben. Sajnos gyakran úgy tűnik, hogy azokból, akik ezt a szakmát választják, éppen a türelem és az alá­zat hiányzik. Vannak, akik túl gyorsan szeret­nének a szakma birtokába jutni, de ahhoz sok-sok időre és nagyon nagy türelemre van szükség, hogy biztos alapokról léphessenek to­vább. Nem túl biztató, hogy a régiók Európájában rendszeresen felmerül a Magyar Rádió regio­nális szerkesztőségeinek leépítése. A szűkös anyagi helyzet mellett az is nehezíti a munkát, hogy a mindenkori politikusok nem lobbiznak elég hatékonyan a működésünkért. Ha szemlé­letváltás és hatékonyabb lobbi segíti a mun­kánkat, az erősödő régiószerepben a regionális rádió is megtalálja a jövőjét. Egyelőre szerelemből rádiózunk - és a szerelem vak... Milyen lehet a miskolci szerkesztőség, a regio­nális stúdió következő ötven éve? Bízunk benne, hogy a régiók Európája nem csak szlogen marad és a regionális médiumokban folyó munkát szakmailag és anyagilag is elismerik majd. Arra is szükség lenne, hogy nyugati normás FM frekvenciára kerüljünk, mert a középhullám nem támogatja a mi adásunk hallgatóinak generációváltását, középhullámos hangminőségben a fiatalok már nem hallgat­nak rádiót. Minden városban emelkednek a díjak januárban Nyíregyházán már korábban, Debrecenben karácsonykor Miskolc (ÉM - Hl) - Az év vége mindig az áramelések ideje az önkormányzatoknál, ahogy Miskolcon, úgy a szomszédos megyeszékhelye­ken is emelkedtek a közüze­mi díjak, némelyik nem is kevéssel. Mint azt korábban megírtuk, a miskolci közgyűlés december 4-i ülésén döntött a kéménysep­rőipari közszolgáltatás, az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás, a folyé­kony kommunális hulladék szál­lítása, illetve a települési szilárd hulladék szállítása és lerakása díjának 2004. évi emeléséről. Nem volt ez másképp Nyíregy­házán és Debrecenben sem, ahol szintén emelkedtek ezek a díjak. Közelítik a díjat Méghozzá némelyik nem is kis mértékben. így például a sze­métszállítási díj Nyíregyházán 20 százalékkal nő, míg nálunk csu­pán 6-tal. Ezzel kapcsolatban Petró Árpád, a nyíregyházi Vá­Dijváltozások Szemétszállítás __________ Nyíregyháza: 7100 forintról 8500-ra emelkedett Miskolc: 60 literes edény- zetnél 5408 110 literes esetén pedig 9880 - heti egy ürítéssel. Debrecen: 120 literes edény- zet heti egyszeri ürítéssel 13 468 forint A csatornadíj_____________ Nyíregyházán 110 forint köb­méterenként, Miskolcon 111,8 forint Debrecenben 109,9 forint lett. rosüzemeltetési Kht. kommuná­lis ágazatának vezetője elmond­ta: a díj Nyíregyházán évekig az országos átlag alatt volt, most egy progresszív emeléssel pró­bálják közelíteni az átlaghoz. A vízé szinte azonos Miskolcon 8,6 százalékos emelésről döntött a képviselő- testület az ivóvíz- és csatorna­szolgáltatás esetében. Ebben sze­repet játszik az ökoadók körében bevezetendő vízterhelési díj is. Nyíregyházán 7 százalékkal, Deb­recenben 8 százalékkal emeltek. A kéményseprő-ipari közszol­gáltatás díja Nyíregyházán 5, Miskolcon 6,2, Debrecenben 7,8 százalékkal emelkedett januártól. www.boon.hu http://forum.boon.hu Szóljon hozzá! Fruskák az esélyegyenlőségért Miskolc (ÉM) - 3 millió forintot nyert el a Fruska Gyermekotthon az illetékes minisztériumtól tavalyi pá­lyázatán. A Miskolci Gyermekvá­ros Gyermekjóléti Gyer­mekvédelmi Központ gyer­mekotthona módszertani otthon kialakítására kapta a pénzt, az összeget Miskolc önkormányzata 1,2 millió forinttal egészítette ki. Fel­adatuk az lesz, hogy a régió hasonszőrű otthonaiban a módszertani munkát koor­dinálják. Elsődleges céljuk, hogy a gyermekotthoni gye­rekek életminőségén tovább javítsanak, s biztosítsák ne­kik az életbeindulás esély- egyenlőségét. SZÍNE ÉS FONÁKJA W V V € 'V v -V ú C V Wí ÍV'vVw «.'W VV V V V V Vv ’fc V v'C'v V v vVv v"v v v v v v'V C v'V WV V v'v'v v v v C 'li v V V * v v v v v v“v V. V. vL'w v v v 4; ?• . . . , v v v v v v v vVv V X. V V V V V V V V V V V V v v vvvvvvvvlvVvvv v v v’v V V V V V'V V V V V V V V V V V V V V V W t ki k'u UkkkVkkVk tv V v A felfalt madárfütty Békés Dezső n osszú évek óta hiába várom azt az újsághírt, ami valahogy így szólna: az olasz rendőrség letar­tóztatta Lmgi Moffó vendéglőst. Moffót azzal gyanúsítják, hogy nagy mennyiségben vásárolt Ma­gyarországon lőtt és a határon át­csempészett madarakat. Étlapján ugyanis ínyencfalatként szerepelt a pacsirtanyelv-pástétom és sok más énekes madárból készült pe­csenye. Hogy meddig marad édes re­mény a képzelt hír, azt megjósolni sem lehet. Olaszországban ugyanis - tudomásom szerint - nem tiltja a törvény az énekes- és más madarak éttermi feldolgozását. Ráadásul, vadászismerőseim egyhangú tájé­koztatása szerint „csizma-ország­ban" az apró szárnyasok vadászata sem tilalmas, minek következtében a tálján puskások ki is pusztítottak már minden repülni tudó jószágot az erdeikből. Hozzánk tehát azért jönnek nagy előszeretettel, mert itt még van mire vadászni, és a ha­szon sem elhanyagolható. Magyar- országon a madarak elsöprő több­sége, ezen belül az énekesek mind egy szálig védettek. Ami kellemet­len következménnyel is jár: nem kell sokáig lesben állnia, sok lő­szert pazarolnia annak, aki puska­végre akar kapni néhány száz ma­dárkát. Különösen ilyenkor télvíz idején, amikor még a lombok sem védik, takarják az ártatlanokat. Egy­két gyakorlott puskás úgy szedheti le őket a fagyos ágakról, mint az alkalmi lövészbajnok a vásári cél­lövöldében a rózsaszín plüssmacit a hurkapálcáról. Csak míg a maci­ért legfeljebb csókot lehet kapni egy bögyös hajadontól, addig a madárkák busás haszonnal cserél­hetnek gazdát. Rizikó tulajdonkép­pen csak a határon van, mert a ha­zai erdőkben bóklászó megannyi erdész, vadász, turista, favágó, mészégető és egyéb úgy tesz, mint a nótabeli nyárfás tanya lakói: „vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják". A határon olykor-olykor lebu­kik egy-egy madárcsempész, mint például az a román állampolgársá­gú nő, aki a minap madártetemek ezreit vitte volna az olasz célállo­másra. A becsült kár tizenötmillió forint. A „becsült" - jelző itt szó szerint értendő, hiszen egy cinké­nek, rigónak vagy gerlének az érté­két nem lehet úgy megmondani, mint például a herendi porcelánét. Csak azért „árazzák be" a pici szárnyasokat, hogy a bíróságnak le­gyen mihez viszonyítania, ha elkö­vetkezik a felelősségre vonás. Mel­lesleg: nem lehetnek túl szigorúak a büntetési tételek, hisz a hazai fegyintézetek zsúfoltságát sem arra vezetik vissza a belügyben, hogy valósággal hemzsegnek ott a ma­dár-ügyben elítéltek. Csodálom, hogy az EU illetéke­sei, kik egyébként oly szigorúak vi­gyázzák, milyen alapanyagból és milyen körülmények között készül­nek az étkek (tapasztalhatjuk ezt már mi is) még nem figyeltek fel az olasz vendéglők étlapjára. És hol vannak a Greenpeace máskor oly harcos aktivistái? Valamit csak-csak tenni illene már, mert az nem le­het, hogy itt Európa szívében, jó étvágyú emberek felfalják a madár­füttyöt is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents