Észak-Magyarország, 2004. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-26 / 21. szám

2004. január 26., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# GAZDASAG / 7 HÍRCSOKOR 0 Szállásadókat, rendezvényszervezőket, kézműveseket, turisztikai termékcsopor­tok gazdáit és beutaztatókat vár az első turisztikai workshopra a megyei önkor­mányzat. A január 26-án, délelőtt 10 óra­kor kezdődő rendezvény helyszíne: ITC- székház (Miskolc, Mindszent tér 1.). 0 A hatvani székhelyű Róbert Bosch Elektronikai Kft. a tervek szerint 2006-ra megháromszorozza 2002. évi 150 millió eurós termelését, miután az anyacég a következő három évben mintegy 70 mil­lió euró értékű fejlesztést hajt végre Hat­vanban - jelentette be Raveczki Róbert, a társaság marketingmenedzsere. Sokat vásárolunk A kiskereskedelmi forgalom nagy­sága 2003 novemberében 8,1 száza­lékkal nőtt az előző év azonos idő­szakához viszonyítva, míg évkezdet­től november végéig 8,4 százalékkal bővült. Kiemelkedő növekedést értek el az elektromos háztartási cikkek eladásai, ennek következté­ben együttesen 12,6 százalékkal nőtt a bútor-, háztartásicikk-, vasáru-kis­kereskedelem forgalma. A KSH ada­tai szerint 10,1 százalékos bővülés­sel folytatódott a könyv-, újság-, pa­píráru- és egyéb iparcikk-kiskeres­kedelem értékesítésnek dinamikus növekedése is. (Fotó: archív) KAMARAI HÍREK Adójogszabály-változások A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara (BÖKIK) tájékoz­tatót rendez „Adójogszabály változások 2004-ben” címmel ma délelőtt fél tíztől Szerencsen, a Népházban (Kossuth tér 1.), valamint délután fél kettőtől Sátor­aljaújhelyen, a BÖKIK képviseleten (Pa­taki u. 43.). A rendezvényen való rész­vétel a kamarai tagok részére ingyenes. A szakképzési hozzájárulásról A szakképzési hozzájárulásról és a kép­zési rendszer fejlesztésének támogatá­sáról szóló törvény módosítása következ­tében új elemek jelentek meg a szakkép­zési hozzájárulás elszámolásának gyakor­latában. A BÖKIK a 2004 februárjában esedékes elszámolás (bevallás) hibátlan elkészítéséhez segítséget kíván nyújtani a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállal­kozásoknak, ezért február 5-én délelőtt 10 órától konzultációval egybekötött tá­jékoztatót tart a BOKIK-székház IV. eme­leti tanácstermében (Miskolc, Szentpáli u. 1.). A programon való részvétel a ka­marai tagok részére ingyenes. Már minden második magyar bankkártyával fizet vásárláskor Miskolc (ÉM) - Banki kapcsolattal a magyar lakosság 68 százaléka rendelkezik, bankkártyával az ügyfelek kétharmada - derül ki a GfK Piackutató Intézet kutatá­sából. A kutatásból kiderül, az egyes de­mográfiai csoportok közül a banki ügyfe­lek aránya továbbra is a szellemi foglal­kozásúak között a legnagyobb, 93 száza­lékkal. Jelentősen bővült ugyanakkor a bankok ügyfélköre a tizenéves felnőttek körében, amely már eléri a 44 százalékot. Bankkártya-használók Bankkártyával az ügyfelek kétharmada, 66 százalék rendelkezik, ami a felnőtt la­kosság 42 százalékát jelenti. A kártyatu­lajdonosok aránya felülreprezentált a 20-49 évesek, legalább érettségizettek és legalább havi nettó 140 ezer forint jövedel­mű háztartásban élők, illetve a 20 ezer lakosúnál nagyobb városban lakók köré­ben. A kártyát a tulajdonosok zöme auto­matából történő pénzfelvételre használja. Összehasonlításban A hazai bankok piaci hatóköre közepes­nek mondható régiónk országaival össze­hasonlítva. Amíg 2002-ben a magyar felnőt­tek 66 százaléka volt valamelyik bank ügy­fele, addig Szlovéniában 99, Ausztriában 97, Horvátországban és Csehországban 83, Szlovákiában 82 százalék. A magyarorszá­ginál alacsonyabb a mutató Lengyelország­ban 57, Bosznia-Hercegovinában 59, Szerbia-Montenegróban 52, Oroszországban 49, Ukrajnában 42, Romániában 35 és Bul­gáriában 22 százalékkal. A http://ekntlppek.boon.hu A felmérés teljes szövege letölthetől Mind többen fizetnek kártyával (Fotó: archív) INTERJÚ NAGYNÉ DANKA SZILVIÁVAL Faktoring: egy megoldás a finanszírozásra A finanszírozás eme formája egyelőre csak szűk körben terjedt el a hazai gazdaságban Miskolc (ÉM) - A kis- és középvállalatok számára gyakran gondot jelent a „ha­gyományos” hitelhez jutás, ezért nő az igény az alterna­tív finanszírozási megoldások, így a faktoring iránt is. Nagyné Danka Szilviával, a Raiffeisen Bank régióigazga­tójával beszélgettünk a témáról. ÉM: Hogyan ítéli meg a fak­toring (követelésvásárlás) le­hetőségeit a hazai piacon? Nagyné Danka Szilvia: Ma­gyarországon a faktoring még csak szűk körben terjedt el, a vállalatfinanszírozásban betöl­tött szerepét kevéssé ismerik. El­sősorban a multinacionális cé­gek, nagy áruházláncok beszállí­tói veszik jelenleg igénybe, akik így a szállítást követően néhány napon belül hozzájuthatnak a ki­számlázott áru ellenértékéhez. Meggyőződésünk azonban, hogy a faktoring iránti kereslet a jö­vőben jelentősen emelkedni fog. ÉM: Mi a faktoring előnye a hagyományos banki hitelek­kel szemben? Nagyné Danka Szilvia: Sok kis- és középvállalat számára a tradicionális banki hitelek nem elérhetők, illetve meglévő hite­leik nem növelhetők saját cégük növekedési igényeinek megfele­lően. Számos cég esetében a hi­telfelvétel gátja, hogy nem ren­delkeznek a bank által megköve­telt biztosítékokkal. A faktoring esetében viszont a gyengébb pénzügyi mutatókkal bíró, fede­zettel nem rendelkező cégek is finanszírozhatók, amennyiben nem lejárt, nem vitatott vevőkö­vetelésüket a bankra engedmé­nyezik. A hagyományos hitelek­kel összehasonlítva a faktoring olcsóbb finanszírozást jelent, se­gítségével a cégek alkalmazkod­ni tudnak a vevőik által megkí­vánt fizetési határidőkhöz, javít­hatják piaci versenyképességü­ket, tervezhetőbbé tehetik pénz­ügyeiket. ÉM: Tapasztalata szerint kik élnek ezzel a lehetőséggel? Nagyné Danka Szilvia: A fak­toring a nagyvállalatok körében egyre gyakrabban kerül előtér­be, de mindazoknak ajánlható, akiknek folyamatos működésük biztosítása és likviditásuk érde­kében, a termelés és a szállítás ütemezésében van szükségük fi­nanszírozásra, illetve valamilyen rizikó kizárása érdekében keres­nek számukra megfelelő finan­szírozási technikát. http://www.boon.hu \j Régiónk és a nagyvilág hírei NÉVJEGY Nagyné Danka Szilvia, igazgató A Raiffeisen Bank Észak-keleti Régiójának régióigazgatőja Született: 1969-ben Karcagon Tanulmányok: a Miskolci Egyetemen végzett, okleveles köz­gazdász Pályafutásának főbb állomásai: Price Water Hause. Ma­gyar Nemzeti Bank, 1995-től Raiffeisen Bank Családi állapot: férjezett, két gyermek édesanyja Hobbi: sport, gyermekivel töltött idő VSIIy aki így gondoskodik a téli tüzelőről. Uniós feladatokat (is) kapnának Program az elbocsátott köztisztviselőknek Budapest (ÉM) - Január 20-ig jelentkezhettek a Fog­lalkoztatáspolitikai és Mun­kaügyi Minisztérium nonpro- fit programjára azok, akiket tavaly év végén bocsátottak el a közszférából. A nem végleges adatok szerint 728-an kívánnak részt venni a programban, amelyre a megyei munkaügyi központokban jelent­kezhettek. A nonprofit szerveze­tek pályázatait máig fogadják be a munkaügyi központok, ezt kö­vetően derül ki, hogy a civil szervezetek milyen munkaerőt keresnek.- A munkaügyi minisztérium azt szeretné, ha az elbocsátott köztisztviselők az uniós pályáza­tok kiírásában segítenének, illet­ve a következő évek uniós fej­lesztéseivel foglalkoznának - jelezte Szabó József, a megyei munkaügyi központ igazgatója. Hatszázmillió képzésre A konkrét munkavégzést és az ehhez szükséges átképzést, to­vábbképzését a civil szervezetek határozzák meg. Ezek támogatá­sára a Munkaerőpiaci Alapból idén 600 millió forint áll rendel­kezésre. A munkaügyi tárca ál­tal kidolgozott program célja, hogy egyrészt erősödjön a civil szféra, másrészt a közszférából kikerült tisztviselők mielőbb el­helyezkedjenek. A beérkezett nonprofit szerve­zetek pályázatairól Burány Sán­dor munkaügyi miniszter feb­ruár 25-ig dönt. Januártól „vihetjük” a telefonszámunkat A verseny élesedése, s az alacsonyabb díjak megteremtése a cél Miskolc (ÉM - OlKa) - Idén január 1-jétől minden táv­közlési társaságnak biztosí­tania kell ügyfelei számára, hogy megtarthassák telefon­számukat akkor is, ha más szolgáltatóhoz pártolnak át. A hírközlésről szóló 2001. évi törvény az uniós irányelvekhez igazodóan, a verseny elősegíté­se érdekében elrendelte a veze­tékes távbeszélő szolgáltatók szá­mára, hogy biztosítsák a szám­hordozhatóságot, ha előfizetőjük szolgáltatót változtat, de lakhe­lyéről, illetve telephelyéről nem költözik el. Felkészültek a cégek A számhordozhatóság biztosí­tására felkészültek a vezetékes telefonszolgáltatók, s immár majd mindegyikhez érkezett is ilyen jellegű kérés - az elsőt a GTS-Datanetnél regisztrálták.- A Nemzeti Hírközlési Hiva­tal tájékoztatása alapján a GTS- Datanethez beérkezett kérelem volt az első, amióta törvényileg biztosított a számhordozhatóság Magyarországon - tudatta la­punkkal Kónya Andrea, a társa­ság kommunikációs menedzsere. - A váltás adminisztratív terhei nagyrészt a szolgáltatóknál je­lentkeznek, az előfizetőnek csu­pán annyi a dolga, hogy a vá­lasztott új társaságnál a megfe­lelő nyomtatvány kitöltésével je­lezze, hogy szolgáltatót szeretne váltani. Innentől kezdve az új és a régi szolgáltató intézi a kére­lem végrehajtását. Kérdésünkre elmondta: a számhordozhatóság feltétele, hogy az előfizetőnek ne legyen számlatartozása. Amennyiben ez teljesül, az új szolgáltatóval tör­ténő szerződéskötést követő 15 munkanapon belül megtörténik a tényleges váltás. Májustól a mobilszolgáltatók­nak is biztosítani kell a számhor­dozhatóságot, de ennek feltételei, módja nincs még lefixálva. A mobilszolgáltatók is- A mobilszolgáltatók szám­hordozhatóság-biztosításáról egy dolgot tudunk biztosan: május 1-jétől lép életbe, de az ma még nem ismert, hogy ennek milyen különleges szabályai lesznek, ugyanis a minisztérium jelenleg is dolgozik a rendeletén. Termé­szetesen mindennek meg kell te­remteni az infrastrukturális hát­terét, de azt gondolom, hogy az ügyfeleket nem a műszaki olda­la, sokkal inkább az érdekli, ezen lehetőséggel milyen módon tudnak élni, milyen költséggel, mennyi idővel jár mindez. Eze­ket sem tudni még jelenleg - hangsúlyozta kérdésünkre Buj- tor László, a Pannon GSM táv­közlés-szabályozási igazgatója. A vezetékes után nyártól a mobil­számokat Is átvlhetjük (Fotó: K. P.)

Next

/
Thumbnails
Contents