Észak-Magyarország, 2004. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-20 / 16. szám

2004. január 20., kedd KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Kőkapui művésztelep. Január 29-én nyílik a Miskolci Galériában, és március 6-ig látogatható a Kőkapui Nemzetközi Mű­vésztelep és Európa-szoborpark kiállítása. 0 Talán jó... Talán jó mégis az ember címmel ad elő válogatást Márai Sándor verseiből Cseke Péter és Sára Bernadett. Az ismert színészek műsorát a szerencsi Rákóczi-vár színháztermében tekinthetik meg az érdeklődők, január 30-án, este 6 órától. TELEVÍZIÓ A kultúra magyar ünnepe Miskolc (ÉM - BA) - Visszafogottan ün­nepli a magyar kultúra napját a hazai te­levíziózás. Az m2-n láthatjuk és hallhatjuk majd a Nemzeti Fil­harmonikus Zenekar ünnepi hangverse­nyét, 80 éves jubileu­muk alkalmából - a közvetítésnél kifeje­zetten a magyar kul­túra napjára hivat­kozik a műsorújság. A minőséget Kocsis Zoltán és Ránki De­zső neve szavatolja. (m2, csütörtök, 21.05) A Duna Televízió Lajtha László népze­nekutatót ajánlja nézői figyelmébe az ün­nep apropóján. Nem az ünnep miatt, ha­nem a Bekezdések című sorozatban kerül képernyőre ugyanezen a napon valamivel később Jordán Tamás színművész is. (Du­na Televízió, csütörtök, 18.45 és 21.35) Az állami főcsatorna műsorában délelőtt szentelnek időt az ünnepre: a Jónás köny­ve című tévéjátékkal adóznak a magyar kultúrának. Nem az ünnep orvén, viszont az előbbi produkcióéhoz foghatóan kedve­zőtlen időpontban tűzték műsorra Janisch Attila híres filmjét, a Hosszú alkonyt, Törőcsik Marival a főszerepben. (Mtv, csü­törtök, 10.05 és 23.05) mtmmmmg Kocsis Zoltánról bővebben az interneten: ISZM www.kocsiszQltan.hy Kocsis Zoltán KIADÓI AJÁNLAT A cselekvés álarcában Miskolc (ÉM) - Ritka kezdeményzés ma­gyar könyvkiadóktól: irodalmi pályázaton keresni szerzőt. A Konkrét Könyvek, Bu­dapest ezt tette. A re­gény kategóriában hir­detett verseny nyerte­sének munkáját közre is adták. Kristóf Zol­tán: A cselekvés álarcá­ban című munkája. így méltatja a kötetet Eg- ressy Zoltán, a zsűri tagja, az ismert dráma­író: „Végig izgultam, mi lesz: megteszi a fő­hős, amire készül, vagy nem. Végül már annyira, hogy a fridzsidert sem mertem ki­nyitni. Nagyon örülök, hogy úgy alakult, ahogy alakult.” ÉSZAK A KOnkr^t K°nyvek eSy^b kiadványairól az interneten: KÖNYVBARÁT A Géniusz Könyváruház és az Észak játéka Legutóbbi kérdésünk: melyik városban áll az Empire State Building? A helyes vá­lasz: New York. A helyes választ bekül­dők közül Stephens Dobyns: Három lány síremléke című könyvét Brosch Renáta (Bocs) a Géniusz Könyváruházban (Mis­kolc, Széchenyi u. 107., tel.: 46/412-932) ve­heti át. Mai kérdésünk: Milyen állatokat legel­tetett Rideg Sándor Indul a bakterház cí­mű regényében Bendegúz? A helyes vá­laszt beküldők között Rideg Sándor: Kris­tóf rózsafái című könyvét sorsoljuk ki. A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk szerkesztőségünkbe (Miskolc 3501 Pf.: 351). Válasz: .. •............................ ................. Név: ......................................................... Cím: ......................................................... Furmann Imre, a közéleti ember tíz év szünet múltán ismét verseivel jelentkezik Balogh Attila Miskolc (ÉM) - Hivatása: költő. Mikor szerepelhetett ez a megjelölés Furmann Im­re neve után egy életrajzi le­xikonban? Utoljára talán másfél évtizede. Azóta sok más feladata jobban előtérbe került: politikus, képviselő, ügyvéd, kisebbségi jogvédő. Most ismét költői minőségé­ben kértünk interjút tőle. ÉM: Egy korábbi interjúban elhangzott: a kilencvenes évek elején írt utoljára verset. Az évtized során, a rendszervál­tástól kezdve különféle vonat­kozásokban találkozhattak az újságolvasók a nevével. És most, az utóbbi időben megint az irodalmi lapok ha­sábjain. Megint „hivatására nézve” költő? Furmann Imre: így nem is le­het ezt meghatározni, hogy „hi­vatásos költő”. Pusztán úgy, hogy költő. Költő az is, aki nem ír, vagy hosszú ideig nem ír, az­tán megint ír, elkezdenek megje­lenni a versei. Én annyiban for­dultam megint a költészet felé, hogy olyan világot észlelek ma­gam körül, amit, érzem, meg kell változtatni. És ha az ember összekülönbözik a világgal, ak­kor először is önmagával kell rendbejönnie. Erre a vers a vá­lasz - a vers szép, a vers nem bánt, alakít, aki írja és aki ol­vassa, egyaránt. ÉM: Az utóbbi időszakban napvilágot látott írásaiból az tűnik ki: menekül, elhatáro­lódik, eltávolodik, térben és időben egyaránt. Furmann Imr®: Nagy társadal­mi átalakulások idejét éljük. Megfigyelhető, nagyon sokan ki­vonulnak a városi létből, az örö­kös taposómalomból, ha megte­hetik, legalább vidékre költöz­nek, megteremteni a saját vilá­gukat. A költészet sem más, ilyen elköltözés, csak nem való­di, nem anyagi értelemben. ÉM: Egy évtizeden át inkább mint politikus, képviselő, ké­sőbb jogász vétette észre ma­gát. Valamit nem sikerült ilymódon elérnie, hogy visszatér a költészethez? Furmann Imre: A világot meg­változtatni csak a művészet ál­tal lehet. Nem lehetséges harcos publicisztikával, politikai ráha­tással, jogszabályokkal. Tény, közel tíz év kihagyás, 1992 után kezdtek újra megjelenni ver­seim; írtam én időközben, nem igaz, hogy nem írtam, nagyon szeretem, a szó szoros értelmé­ben. Szeretem a nyelvet. Ami­kor kérdezik, milyen nyelven beszélek, azt válaszolom, magya­rul, talán.-.. Ami pedig a kivonulást, kiáb­rándultságot illeti: soha nem voltam kiábrándult. Voltak ne­héz pillanataim. Bajok, problé­mák, családiak, egészségiek, amik az elmúlt három évben ér­tek. Egy teljes lapszámot meg le­hetne velük tölteni. De az ilyes­minek se régen nem voltam híve, se most. Emlékszem, Hor- pácsi Sándor írta egyszer rólam, hogy „heroikus pesszimizmus”, amit csinálok. Örülök, hogy ezt kitalálta, úgy érzem, jellem­ző rám. http://eszak.boon.hu írásaink a kultúra világából Furmann Imre NÉVJEGY Furmann Imre, költő Az ismert közéleti ember Nyékládházán született 1951-ben, felesége is­mert szociológus, egy fiuk van Tanulmányai: Jogtudományi egyetemet végzett, a rendszerváltás környé­kén erőteljesen politizált, 1990-93 között az MDF általános alel- nökeként tevékenykedett. írói munkássága keretében négy könyve jelent meg, az ötödik most készül (Jogvédő kézikönyv). A NEKI létrehozója 1993-ban, majd azóta is igazgatója. Kitüntetése: Legutóbbi komoly kitüntetése a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Tisztikeresztje, amit tavaly augusztus 20- án vehetett át a köztársasági elnöktől. Kötetei: Versei először egy 1984-es többszerzős kö­tetben láttak napvilágot, első önálló kötete a Lendü-J letlenül volt 1988-ban. „Mulattattam, de magam is mulattam” Bilicsi Tivadar „víg” színháza Miskolcon Miskolc (ÉM - MG) - A magyar színház egyik legde­rűsebb alakját, Bilicsi Tiva­dart idézi meg a miskolci Színháztörténeti és Színész­múzeum időszakos tárlata, melynek anyagát a művész családja bocsátotta a mú­zeum rendelkezésére. A szeretetet és emberséget su­gárzó színművész pályakezdésé­nek meghatározó helyszíne volt a miskolci színház, amely akkor - a Se­bestyén testvé­rek igazgatása alatt - az or­szág egyik leg­jobb színtársu­lata volt. Bi­licsi Tivadar először 1920-22-ben kardalosként lépett fel Miskol­con, majd az Országos Színész­egyesület színiiskolájának elvég­zése után 1929-ben újra a mis­kolci együttes tagja lett. A tár­lat korabeli plakátok, kritikák, fotók segítségével felidézi a mis­kolci pályakezdés éveit is. Nagy­méretű tablók elevenítik fel le­gendás alakításait: a Csinn- Bumm Cirkusz Kelemen bohócá­tól Az öreg hölgy látogatása Ilijéig. Az öltözőben A kiállítás látogatói „belép­hetnek” a művész öltözőjébe is: megtekinthetik legszemélyesebb tárgyait, kedves jelmezeit, bele­pillanthatnak leveleibe is - töb­bek között partnerei, Neményi Lili, Sulyok Mária hozzáírt so­rai olvashatók. S mindeközben újrahallhatóak Bilicsi Tivadar slágerei. A kiállítást január 23-án dél­után négy órakor Halasi Imre, a Miskolci Nemzeti Színház igaz­gatója nyitja meg. Bilicsi Tivadar Toldi Az Arany János és Jékely Zoltán műve alapján készült, | Toldi című bábjátékot mutatta be a miskolci Csodamalom Báb­színház. (Fotó: Kőhalmi Péter) ...............................................................................................................J MOZI Balogh Attila Miskolc (ÉM) - A Gyűrűk ura első részét a rajongók megszerették, a másodikat végigélvezték, a harmadik pedig megríkatta őket. Ezzel szemben a GYU-szkeptikusok az első epizódban csalódtak, a másokat unták, a harma­dik megtekintése közben pe­dig nevetgéltek. A fentiek azonban az aktuális filmfeldolgozásra vonatkoznak; az eredeti regényfolyam a fél év­század alatt egyáltalán nem osz­totta meg az olvasóközönséget. Aki túljutott a „legendás” első száz oldalon - ami a hozzértők szerint a választóvonal -, az ked­velte Tolkien trilógiáját, akinek nem sikerült (mint annak idején jelen sorok írójának), az tisztel­te. A Peter Jackson rendező ál­tal 2000-ben moziba küldött meg­filmesítés az általános tapaszta­latok szerint inkább az első cso­portba tartozókat fogta meg; a tisztelők között több volt a csa­lódott: mintha nem azt látták volna vissza a vásznon, amiről addig saját képük nem volt, csak elképzelésük. Maga az új-zélandi alkotó a néhai angolszász mes­Jelenet a filmből tér lelkes hívének vallja magát, akár jelképesnek is tekinthető ilymódon, hogy a fél évszázados bestseller filmre vitele nem Hol­lywoodban történt meg, és szo­katlan módon épp azt célozta, hogy egy hűséges olvasó képileg is megjelenítse az olvasás során szerzett személyes (egyszersmind társas) élményeit. Nem szabad feltenni A kérdés, amit nem szabad fel­tenni, hogy maga Tolkien mit szólna, ha látná a könyveiből ké­szült mozit. Nemigen gondolha­tott akkor arra, hogy a majdani - egyébként történet- és szöveg­hű - átiratban olyan motívumok bukkanak majd fel, mint a hor­rorelemek, az akciófilmszerű harcijelenetek, vagy éppen a legutóbbi folytatásban kidombo­rított - vélt vagy valós? - homo- erotikus utalások (ami a nézők egy részét meglepte, mások szá­mára viszont elfogadhatónak bi­zonyult). Annak viszont kétség­kívül örülne a valaha volt oxfor­di nyelvészprofesszor, hogy a filmfeldolgozás írásaira, egyálta­lán (a Harry Potterrel együtt) az olvasásra irányította újabb nem­zedékek figyelmét. Az esztétákét és laikus érdeklődőkét pedig az írásaiban immár hatvan éve je­len lévő úgynevezett menekülés­irodalom mélységeire. CCIAIf A ,e6ielentősebbnek mondható, magyar bi&aLfIBm nyelvű site a témáról az interneten a Magyar Tolkien Társaság honlapja: www.tolkien.hu Hol vetítik? Miskolcon a filmet a Hol­lywood Multiplex és a Cinema City filmszínházai vetítik, a Kossuth Moziban január végén tűzik műsorra. Egy könyv mind fölött - három film, két tábor, sok-sok rajongó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents