Észak-Magyarország, 2003. december (59. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-03 / 281. szám

2003. december 3., szerda ÍSZAK-MAGYARORSZÁG % INFORMATIKA / 7 • • Az összeállítás ••• •••• az Informatikai és Hírközlési Informatikai és Minisztérium Hírközlési (wyyyv.ilmhú) Minisztérium támogatásával készült. ÁTMENET AZ ELEKTRONIKUS VILÁGBA. SZEM A HÁLÓN 0 Drei, zwel, eins, start. Az Orion űr­hajó fantasztikus kalandjai (csak mert olyan szép, németül is: Die phantastis- chen Abenteuer des Raumschiffes Orion) egy nyugatnémet tévésorozat a hatva­nas évekből - ki más is készíthetne a filmhez rajongói oldalt, mint egy magyar fiatalember (nem épp tizen-huszonéves), napjainkban. Az illetőnek, még szalagos magnón rögzítve, megvolt a korabeli ma­gyar televíziós vetítés hangja, s szeret­te volna a hallgatás élményét megosz­tani másokkal. Aztán kiderült: az Orion- ra „mindenki" emlékszik, pláne hogy idén egy csatorna ismét műsorára tűz­te a szériát. A site-on közben egész szép kis közösség alakult ki, zömmel harmin­cas-negyvenes éveikben járó néhai sci- fi kedvelőkből (köztük olyannal, aki Ka­nadából írogat a fórumba), de bármely alkalmi látogató találhat érdekességet: egykori társasjáték leírását, magyar és német szövegkönyvet, kimaradt jelene­teket (!), miegyebet. Aki nem mai gye­rek, az főleg nosztalgiát. http://users.freestart.hu/orion8/ NÉZŐPONT Kisfiam már egy hónapja készül de­cember 6-ra, és kívánságlistájáról már jó pár dolgot előre kierőszakolt. Még így is maradt sok játék, édesség, amit a Télapó­nak be kell zsúfolni a hátizsákjába. Hát, nem irigylem. Igaz, a tengerentú­lon Santa Clausnak becézett öreg még meg sem kapta kisfiam listáját, bár elhatá­roztuk, hogy a héten nekiülünk, és együtt írunk a Télapónak. A gond akkor kezdő­dött, amikor a Mikulás postacímére pró­bált rákérdezni gyermekem. Miután he- begtem-habogtam, az ötéves fiam előruk­kolt egy frappáns megoldással: anya küld­jünk e-mailt a Mikulásnak! Kifejtette, hogy az gyorsabb, nem kell postára szaladgál­nunk, és még azt is ellenőrizni tudjuk, hogy megkapta-e, elolvasta-e a nagysza- kállú. Az ötlet jónak tűnik, így már csak a Mikulás e-mail címét kell kitalálni: telapo.hu, vagy com, esetleg santaclaus.kukac.lappland.com? Az idén tehát virtuális kapcsolatba kerülünk a Tél­apóval, és az előreláthatólag hosszú listát az outlook segítségével juttatjuk el címére. Talán ez a történet is bizonyítja, hogy a mai gyerekeknek már milyen természe­tes az internet, mennyire megszokott érintkezési forma az SMS és az e-mail. Reménykedjünk azonban, hogy Santa Claus nem halad ennyire a technikával, és a várva várt ajándékokat nem virtuáli­san küldi el a modern kor gyermekeinek. Bár, ha egy kicsit is kényelmes Mikulásról van szó, zsákcipelés helyett elképzelhető, hogy az internet nyújtotta lehetőségeket választja, és egy kedves karácsonyi ké­peslappal letudja az ajándékozást. De azt is szigorúan a neten... Adózók vallhatnak a neten Jövőre kizárólag elektronikusan, vagyis az interneten keresztül adhatja be adóbe­vallását Magyarország háromezer legna­gyobb adózója. A tervek szerint 2005-tól minden társas vállalkozás, sőt magánsze­mélyek is csatlakozhatnak a rendszerhez. Februártól elektronikus úton köteles be­nyújtani adóbevallását a háromezer leg­nagyobb hazai adózó, a társaságok a jö­vőben a hagyományos módon már nem adhatnak számot gazdálkodásukról - ad­ta hírül az APEH. Cél: az informatikai felzárkóztatás szoftver-szabadalmak, távközlés és a környezet változása, védelme Pályázatok készítése, Miskolc (ÉM - PÁ) - A ma­gyar gazdaság fejlődését a következő évtizedre nagy­mértékben az határozza meg: tud-e az informatika a ma­gyar gazdaság húzó ágazatá­vá válni - kérdeztük Jen Istvánt, az ÍVSZ alelnökét. ÉM: Az Informatikai Vállal­kozások Szövetsége (ÍVSZ) en­nek a folyamatnak az egyik legfontosabb katalizátora. Olyan erő. amely erős infor­matikai ipart segíthet létre­hozni Magyarországon. Mik a szövetség céljai? Jen István: Az 1991-ben alakult szervezet jogutódjaként 1994-ben létrejött IVSZ-nek jelenleg több mint 260 tagja van, de talán nem is a taglétszám a lényeges, ha­nem az, hogy ez a tagság a ma­gyar infokommunikációs iparág összárbevételének több mint há­romnegyedét állítja elő. A tag­jaink által foglalkoztatott mint­egy harmincezer, magasan kép­zett szakember pedig meghatáro­Húzó ágazat lesz-e az informatika? zó tényezője a hazai „intellektuá­lis tőkeállománynak”. Ugyanak­kor küldetésünk az informatikai iparág vállalkozásainak képvise­lete, az infokommunikációs piac bővítése, és az informatikai kul­túra fejlesztése. Ezzel nagyban (Fotó: Végh Csaba) hozzájárulhatunk hazánk infor­matikai felzárkózásához és a tu­dásalapú társadalom kialakításá­hoz. Mindezek érdekében rend­szeres klubnapokat tartunk ak­tuális kérdésekről, sokakat ér­deklő témákról. Ilyen volt idén a pályázatok készítése, a távköz­lési környezet változása, a szoft­ver szabadalmak és a környezet- védelem. ÉM: Milyen kitörési pontok kínálkoznak a jövőben? Jen István: A K+F területén nagy hagyományokkal és arány­lag jó lehetőségekkel rendelke­zünk. Ezek ápolása és kihaszná­lása rendkívül fontos, de mellet­tük új lehetőségeket (és hagyo­mányokat) is kell teremtenünk. Segítenünk kell a tudásiparban, az egyetemeken és kutató intéze­tekben lértrehozott új tudások, találmányok, fejlesztések beveze­tését és az ehhez szükséges in­tézményeket, mint például a technológiai park, a tudomány- park vagy a kooperációs kutatá­si központ http://forum. boon.hu \__j Mondja el véleményét! Üzleti elgondolások Az unióba való belépé­sünk sok területen okoz majd változásokat az üzleti folyamatokban. Ezek nem­csak lehetőségeket, hanem veszélyeket és kötelezettsé­geket is rejtenek. Ezért ha­zánkban is egyre nagyobb hangsúlyt kap az a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika, amely az új üzleti elgondolások kidolgozásá­ban, a piaci rések feltárásá­val, az innováció és új tech­nológiák használatával igyekszik segíteni a kisvál­lalkozások fejlődését. Ebben az IVSZ-nek fontos szerepe van. Hiszen, hogy mást ne említsek, a hazai gazdasá­gi vállalkozások kilencven- hét százaléka a mikro-, kis- és középvállalkozás, akik a bruttó nemzeti termék kö­zel felét állítják elő. NÉVJEGY Jen István, villamosmérnök Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke, kis- és középvállalkozások osztályának képviseletében Kora: 52 éves Korábbi beosztásai: Hejőcsabai Cement Műveknél részleg- vezető, Professziónál Kft. ügyvezető, Jelenlegi beosztása: a Projen Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, valamint az Informatikai Vállalkozások Szövet­ségének alelnöke Családi állapot: nős, két gyermeke van MEGKÉRDEZTÜK A FIATALOKAT: Használják-e a világhálót? N incs otthon lehetősé­gem internetezni, így Kazincbarcikán netkávézökban szoktam szörfözni. Legtöbbször nem töltök ott sok időt, mindig céllal megyek oda. Általában a levelei­met nézem meg és chatelek. Horváth Zoltán (19), TANULÓ N incs internet-hózzá- férésem, de más he­lyen sem használom ki a lehetőségeket. Talán azért, mert nincs rá időm, igazából viszont - ha jobban végiggondo­lom - nincs is rá szüksé­gem. Sem a munkámban, sem a magánéletemben. Végső Enikő (23), ÉTTEREM-MENEDZSER S ajnos nincs otthon internetünk, így isko­lában netezek számítástecnika órán vagy délután, amikor er­re engedélyt kapunk. Leginkább sportoldala­kat nézek meg, az ak­tuális sporthírek érde­kelnek általában.' Fekete Pál (14), TANULÓ incs internetünk, de hamarosan bekötik nálunk is, amit már na­gyon várok. Sok min­denre használnám, ha naponta hozzá tudnék férni, de így csak a ba­rátoknál és az iskolá­ban van alkalmam ba­rangolni. Tóth Levente (14), TANULÓ N álunk nincs bekötve az internet, így nem tudom rendszeresen használni. Ha szeretnék valamit megnézni, akkor haveroknál vagy pedig az iskolában tudom használni. Legjobban a spoi't érdekel, de máshol is szétnéznek. Nikell Zoltán (15), TANULÓ A lakosság negyede intemetezik Már otthon is fent vagyunk a világhálón A World Internet Projekt (WIP) nevű vizsgálatot tíz éve indította el a Kaliforniai Egyetem (UCLA) és a szinga­púri kommunikációs kutatá­sok intézete. A WIP felmérésben 15 ország vesz részt, Magyarország három éve. Dessewffy Tibor, a WIP pro­jektvezetője az MTI érdeklődésé­re elmondta, hogy a korábbi évekkel ellentétben az internet használóinak többsége idén már nemcsak a munkahelyen vagy az iskolában használja a világhálót. Az internetezés helyszíneként otthonukat is megjelölők aránya az összes internetezőn belül ma már eléri a 41 százalékot, ami a teljes 14 éves és idősebb lakossá­gon belül 10,3 százalék. Ezzel az otthon az első helyre került az internetezés lehetséges helyszí­neinek rangsorában. Az internethasználók a leg­gyakrabban e-mailezésre és munkával, tanulással kapcsola­tos információk keresésére, illet­ve szórakozásra, ügyintézésre használják az internetet. A netezők harmada legalább heti gyakorisággal internetezik ilyen célból - derült ki a felmérésből. On-line vásárlásra legalább heti vagy havi rendszerességgel 11 százalék használja az internetet, ami jelentős növekedés a tavalyi 2 százalékhoz képest. Motiváció hiánya A WIP felmérte az is, miért nem használják sokan az inter­netet: az idei válaszok alapján ennek legfőbb oka a motiváció hiánya. A nem használók 36 szá­zaléka azt nyilatkozta, hogy azért nem internetezik, mert nincs rá szüksége. Továbbra is fontos gát a számítógép hiánya, amit a megkérdezettek 30 száza­léka jelölt meg. A felmérés szerint az idén is előkelő helyen található az anya­gi okokra hivatkozás. Tavaly a megkérdezettek 21 százaléka, az idén pedig 18 százaléka mondta azt, hogy azért nem internetezik, mert túl drága. A tudásbeli hiá­nyosságok is fontosak, a nem netezők 17 százaléka említette, hogy azért nem használja a vi­lághálót, mert nincs ehhez meg­felelő tudása. Advent a Borsod Online*nal. Itt számos érdekességet találhat az adventról, a karácsonyról és a Mikulásról. . (Fotó: Kőhalmi Péter)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents