Észak-Magyarország, 2003. december (59. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-11 / 288. szám

2003. december 11., csütörtök ÉSZM-MAGYARORSZÁG# KULTÚRA / 5 0 Kiállítás a könyvtárban. Teliinger Ist­ván grafikusművész Kétezerhárom című kiállítását nyitja meg Szabó Bogár Imre költő december 16-án, délután 5 órától a Miskolci Városi Könyvtár József Attila Fiókkönyvtárában. 0 Verdi-operaest. Verdi-operaest, Kará­csony köszöntésével - ez a címe a mis­kolci Zenepalotában december 15-én, dél­után 5 órakor kezdődő rendezvénynek, melyet a Miskolci Operabarátok Egyesü­lete szervez. KIADÓI AJÁNLAT Nick McDonall: Láncreakció ÉSZAK írásaink könyvekröl: vyww.boon.hu/estra/konvv Egy Kiss Erzsi Zene - ezzel a pro­dukcióval folytatódott a Miskolci Nemzeti Színház Csarnokában a héten az úgyneve­zett Ráadás bérletsorozat, melynek kere­tében az ország más, hasonló intézménye­iben sikerrel futó produkciókat ismerheti meg a közönség. (Fotó: Ádám János) Miskolc (ÉM - BA) - A New York-i fia­talokról szól Nick McDonall könyve - a Láncreakciót a Konkrét Könyvek adta köz­re, Totth Bence fordí­tásában. A regény többnyire magukkal mit kezdeni nem tudó szereplőit kísérhetjük el, végzetes útjukon. Házibulik, drog, szex, félreértések, önértéke­lési zavarok, kegyet­lenség, apokalipszis - mindez egy tizenéves szerző tollából. Letisz­tult, szinte szenvtelen stílus. Nícíi SVIcOörtöíí Kötet és megkötöttség nélkül Budapest (ÉM) - Háromtucatnyi fiatal írót kíván felkarolni s első megjelenés­hez segíteni pályázat útján az Accordia Kiadó. A kiírás szerint a pályázati anya­gokat 2004. január 15-ig várják (a cím: Accordia Kiadó, 1062 Budapest, Lehel ut­ca 3/B) - a bírálat a Magyar írószövet­ségben történik majd. „A legnehezebb helyzetben, kulturális elszigeteltségben a vidéki lakosság él. Nagy, klasszikus íróink, Petőfi, Jókai, Arany, Móricz, Mikszáth, Kosztolányi, Márai sem a fővárosból származtak” - em­lékeztet a kiadó lapunkhoz eljuttatott köz­leménye. A kiírók tehát azon pályakezdők irodalmároknak nyújtanának segítséget, akik még nem rendelkeznek önálló kötet­tel, életkortól függetlenül. Hasonló kezde­ményezés keretében tavaly 12 szerző mű­vei (vers, próza, tanulmányok) jelenhettek meg, Létszám feletti angyal címen. Jövő­re ugyanígy kötetet terveznek megjelen­tetni a 36 legjobbnak ítélt, most bekülden­dő írásból. Műfaji, tematikus és terjedel­mi megkötöttség nincs.' További információk a (06)l/239-2330-as telefonszámon, vagy az accordia@axelero.- hu e-mail címen nyerhetők. ÉSJÜÜif Az Accordia könyvkiadó honlapja: www.accordla.hu ÉM-INTERJÚ A TÉLI TÁRLAT ZSÜRIIÉNEK KÉT TAGIÁVAL J J J J J J' J J J J J J J J J J J J J J J J w J * J J V J J J J J W J V J *1 J J V J J J J V V "J J -i J J J J :J J'■ J'w J' J j’j J' J'‘ J J J J j ......... ...................... „Majd ha akasztva látom, megítélem...’’ A Miskolci Galériában szombaton nyílik a XVII. Miskolci Téli Tárlat. A beérkezett alkotások zsűrizésekor 230-250 al­kotó munkáit bírálták el, közülük 133 művész körülbelül 300 alkotását láthatja a közönség. A kulturális esemény jelentős szerepet foglal el Miskolc képzőművészeti életében, idén először nemcsak jelentkezők munkáit fogadták, hanem erre az alkalomra felkért művészek alkotásait is. Összeál­lításunkban a zsűri két tagját, egy művészettörténészt és egy állandó önálló tárlattal rendelkező alkotót kérdeztünk arról, milyennek látják a tárlatra érkezett műveket és magát a tárlatot az ország más ilyen rendezvényei között. KISH0NTHY ZSOLT (művészettör­ténész): Nem vagyok különö­sebben elégedett, volt már erősebb mezőny is. Sok munka jött be, de a művészi kvalitás úgy általában halo- vány volt. Az ok talán az, hogy sokan kísérleteztek más művészeti ágakban, és az átruccanásoknak megvan ez a kockázata. Rengeteg alkotást láttak, azok között voltak, akik eldönthették, hogy a beérkezett munkák közül melyek legyenek láthatók a téli tárlaton. Elégedettek a miskolci seregszemlére beadott munkákkal, alkotásokkal? FELEDY GYULA (Kossuth-díjas grafikusművész): Mi az, hogy elégedett...? Ami a zsűri elé került, híven tük­rözi a képzőművészet jelen állapotát. Bár gyakorló „iparosként” nem biztos, hogy a legjobb zsűritag va­gyok, de amik elénk kerül­tek, azok közül a legjobba­kat választottuk ki Nincs óriási reputációja, lokális maradt a tárlat, nem nőtt ki országos rendez­vénnyé. A Budapesten kívü­li többi seregszemléhez ha­sonló jelentőségű. A megyehatáron túl ismert és elismert ez a tárlat? Rangján kezelik az országos képzőművészeti események közt? Munkák nem csak Mis­kolcról és környékéről, de Budapestről is érkeznek. Azt hiszem, számon tartják a Miskolci Téli Tárlatot, az évről évre visszatérő ren­dezvények közt jelentőség­gel bíró esemény, az orszá­gos érdeklődést is felkelti. Vannak jelentős munkák, de igazán mellbevágó, kor­szakos munka, remekmű ezek közt nem található - igaz, ilyen egy évben alig néhány születik, nem meglepő, ha épp ezen a tár­laton nem találkozunk kor­szakos munkával. 1 Az idei zsűrizés során találkoztak olyan munkákkal, amelyek jelentősek, kiemelkedőek a hazai képzőművészeti életben? A beérkező munkák hí­ven tükrözik a képzőművé­szet jelen állapotát. Egye­lőre az egész kép még nem állt össze, csak az egyes da­rabokat tudtam megfigyelni, majd ha akasztva látom az anyagot, akkor lehet meg­ítélni. Minden bizonnyal van kiemelkedő mű és van­nak szokványosabbak is. CINE-MAT0L r...................................... Apám beájulna a— ....... A . v . . . . . ............... , . . Bolondos dallamok Színes, magyar film, 102 perc A tinédzserkor álmainak több-keve­sebb része valóra válik, persze ál­talában később mint kellene, vagy korábban mint szabadna. Családi vígjáték, 90 perc A Bolondos dallamok főszereplői között ismét áll a bál. Épp filmfor­gatásra készülnek, ■ amikor egy szörnyű titokra derül fény Fraser szüleivel kapcsolatban. Volt egyszer egy Mexikó Akció, romantikus, 111 perc A magányos hős, a fegyverek vir­tuóza, akinek gitártokja halálos tit­kokat rejtett, eltűnt. Már csak a le­gendája jár szájról szájra a forró mexikói éjszakákon. Deus ex machina Az izraeli Názáretben egyre nő a fe­szültség, és nem csak a zsidók és a város lakosságának nagyobb ré­szét kitevő arabok között. A palesz­tinok egymás közötti ellenségeske­dése sem csitul. Édesapjától tanult gitározni A Megasztár döntőse matematikát tanul Miskolc (ÉM - BGO) - Ka­maszkora óta gitározik, még- sincs mögötte évtizedes ze­nészmúlt. Schmidt Vera mindössze 21 éves. Miskolci lány, a Megasztár című te­hetségkutató felfedezettje. Az elődöntőt másodmagával megnyerte, abból a fordulóból ő volt az egyik, aki továbbjutott a döntőbe - mint mondja, azt va­lamikor januárban rendezik, ak­kor dől el, ki lesz Megasztár a csapatból. Saját számok Gitározni édesapjától tanult, aki szintén inkább csak otthoni zenészként játszott. Vera első együttese a Kazinc­barcikáról indult SZER volt, itt szerzett először tapasztalatot a másokkal együtt zenélésben. A tévéműsorban saját számai­val vette le a lábáról a zsűrit - mint mondja, az előselejtezőn épp saját szerzeményét játszotta és annak pozitív fogadtatása miatt maradt is ezeknél. Amit csinál, egyelőre inkább Tracy Chapmen-es, de igazi kedvence Jamie Winchester stílusa. Tanítana, zenélne A zene mellett tanul, az ELTE harmadéves matematikatanár szakos hallgatója. W A szó szoros értel­mében nem szeretnék mega­sztár lenni, de énekelni szeretnék, Schmidt Vera énekes W Tanítani nagyon szeretne, és ha lehet, énekelni - mondja -, a szó szoros értelmében nem akar megasztár lenni, nem hiszi, hogy megnyeri a versenyt és igazából nem is szeretne első lenni. De re­méli, hogy a zenész szakma kép­viselői felfedezik és ez a szerep­lés segít megtalálnia a helyét a pályán. A HANGVERSENYTEREMRŐL * Jv XvVvW. Befogadtattunk Bánhegyi' Gábor Karácsony felé hosszabbod­nak az esték, ilyenkor a korai sötétbe belefér egy maratoni hangverseny. A Népszerű zenei estek koncertsorozat harmadik hangversenyén a Kovács László vezényelte Miskolci Szimfonikus Zenekar két szószátyár szerző' közé rövid átmenetnek beiktatott egy zsenit. Ennyit dióhéjban. Schubert szimfonikus művei­ben nem arról volt híres, hogy könnyen átlendíti hallgatóságát a befogadás gyönyörén. A Befe­jezetlen szimfónia két kottába faragott tétele is meglehetősen terjedelmes. Nehezen vesszük ezt észre akkor, ha tanúi va­gyunk egy remekbe szabott megszólaltatásnak. Sokadszori megfigyelés eredménye, a mis­kolci szimfonikusok soha nem indulnak annyira egységesen és lágyan, mint amikor Kovács László áll a karmesteri pulpitu­son. Hogy erről a megszólalás­ról most több szó nem esik, az IMRMMHMHMS annak tudható be, hogy kell a hely a szólistának. Frankl Péter visszatérő vendé­ge a miskolci koncertpódiumnak. Az ő játéka tökéletes vegyítése a klasszikus jam-session-nek és a végletekig precíz munkának. Franki Péter már a zongorához is valami olyan utánozhatatlan le- zserséggel ül le, mintha Glenn Gouldot látnánk. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, egy min­den idegszálában zenészt látunk a színpadon, aki egyéniségéből fakadóan úgy érzi, kötelessége mindenkit szeretni a teremben színpadon és nézőtéren egyaránt. Ha zenél, közben egyfolytában minket fürkész mosolyogva, mintha ezt mondaná: „Hát nem klassz fiú ez a Wolfgang Amadeus?" Ha éppen nincs jele­nése a Mozart A-dúr zongoraver­senyben, akkor átfordul a zene­kar felé és átlényegül befogadó­vá, egy olyan hallgatóvá, akinek véletlenül éppen a színpadra szól a jegye. Franki Pétert hall­gatva egyre inkább aZ az érzé­sünk, erre a néhány percre befo­gadtattunk, tagok lettünk a zené­szek klubjában, ahol felszabadul­tan hallgathatjuk az örömzenét. N4ahler I. szimfóniája ezen az estén sütött. Hosszát alig-alig éreztük, kicsit csodálkozva is néztük koncert után a színházból kilépve a toronyórát, tényleg ennyire beleszaladtunk volna az éjszakába? Jaj, majd' elfelejtődött, a Mozart opuszban külön köszö­net a gyönyörű fagotthangzásért!

Next

/
Thumbnails
Contents