Észak-Magyarország, 2003. november (59. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-25 / 274. szám

2003. november 25., kedd ÉSZflK-MflfiVflRORSZflG j SPORT 9 A CSAPAT BOZSIK JÓZSEF Született: 1925. november 28. Elhunyt: 1978. május 31. Vdlogatottság/gól: 101/11 Pályafutása: Kispesti AC, Bp. Honvéd. Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstér- mes (1954), ötszörös magyar bajnok. Eurőpa-kupa 1. hely (1953), 6. hely az Aranylabda-szavazáson (1956). Szö­vetségi kapitány (1974). BUZÁNSZKYJENŐ Született: 1925. május 4. Válogatottság/göl: 48/0 Pályafutása: Dombóvári Vasutas, PVSK, Dorogi Bányász. Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstér- mes (1954). BUDAI II LÁSZLÓ SzületettTl928. július 1£L ' Elhunyt: 1983. Július 2. Válogatottság/göl: 39/10 Pályafutása: FTC, ÉDOSZ, Bp. Honvéd. Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstér- mes (1954). CZIBOR ZOLTÁN __________________________________ Született: 1929. augusztus 23. Elhunyt: 1997. szeptember 1. Válogatottság/göl: 43/17 Pályafutása: Ferencváros, ÉDOSZ, Csepel, Bp. Honvéd, AS Roma (olasz), FC Barcelona (spanyol), Espanyol (spa­nyol), Austria Wien (osztrák). Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstér- mes (1954), kétszeres magyar bajnok, gólkirály (1955), kétszeres spanyol bajnok, Spanyol Kupa-győztes, BEK-dön- tős. GROSICS GYULA Született: 1926. február 4. Válogatottság/göl: 86/0 Pályafutása: MATEOSZ, Teherfuvar, Bp. Honvéd, Tatabá­nyai Bányász Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstérmes (1954), háromszoros magyar bajnok, a 18. helyen végzett az elmúlt évszázad hírességeit összesítő rangsorban. HIDEGKÚTI NÁNDOR____________________________ Született: 1922. március 3. Elhunyt: 2002. február 14. Válogatottság/göl: 69/39 Pályafutása: MTK Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstér­mes (1954), KEK-győztes a Fiorentinával (1961), Olasz Kupa-győztes, háromszoros magyar bajnok. A Győri ETO-t 1963-ban bajnoki címig vezette, irányításával az egyipto­mi Al-Ahly Nationalnak ötször sikerült ugyanez a bravúr. KOCSIS SÁNDOR Született: 1929. szeptember 21. Elhunyt: 1979. július 22. Válogatottság/göl: 68/75 Pályafutása: FTC, ÉDOSZ, Bp. Honvéd, Young Fellows (sváj­ci), FC Barcelona (spanyol) Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstér- mes (1954) - a vb legeredményesebb góllövője, hatszo­ros magyar bajnok, háromszoros gólkirály, kétszeres spa­nyol bajnok, kétszeres Spanyol Kupa-győztes, WK-győztes, BEK-döntős. LANTOS MIHÁLY Született: 1928. szeptember 29. Elhunyt: 1989. december 31. Válogatottság/göl: 52/5 ’ Pályafutása: MTK, Textiles, Sp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó. Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstér- mes (1954), háromszoros magyar bajnok. LÓRÁNT GYULA Született: 1923. február é. Elhunyt: 1981. május 31. Válogatottság/göl: 37/0 Pályafutása: Nagyváradi AC, Vasas, Bp. Honvéd Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstér­mes (1954), négyszeres magyar bajnok. PUSKÁS FERENC _____________ Született: 1927. április 2. Válogatottság/göl: 85/84 Pályafutása: Kispesti AC, Bp. Honvéd, Reál Madrid (spanyol) Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstér­mes (1954), játékosként háromszoros BEK-győztes (1959, 1960, 1966), edzőként BEK-döntős a Panathinaikosszal (1971). Ötszörös magyar bajnok, négyszeres gólkirály. Hat­szoros spanyol bajnok, négyszeres spanyol gólkirály, két­szeres Spanyol Kupa-győztes, világválogatott. Világrekor­der az élvonalban lőtt bajnoki gólokat tekintve, az IFFHS összeállítása alapján vezeti az Évszázad góllövőinek lis­táját. Szövetségi kapitány (1993). ZAKARIÁS JÓZSEF __________ Született: 1924. március 5. Elhunyt: 1971. november 22. Válogatottság/göl: 35/0 Pályafutása: MATEOSZ, Bp. Előre, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), vb-ezüstér­mes (1954), Ek-győztes (1953) kétszeres bajnok. GELI.ÉR SÁNDOR Született: 1925. július 12. Elhunyt: 1996. március 13. Válogatottság/göl: 8/0 Pályafutása: Püspökladányi SC, Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó Legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1952), háromszo­ros magyar bajnok N. SEBES GUSZTÁV Született: 1906. január 22. Elhunyt: 1986. január 30. Pályafutása: 1918-tól 1940-ig futballozott. 1945 és 1949 között a labdarúgó-válogatott édzője, majd 1949-től 56-ig a legendás Aranycsapat szövetségi kapitánya volt. Irányí­tásával a magyar válogatott 1952-ben olimpiai bajnoki cí­met, 1954-ben világbajnoki ezüstérmet nyert. 1954-ben az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alapító tagja lett, s 1960-ig alelnöke is volt. 1948 és 1960 között a Ma­gyar Olimpiai Bizottság elnökeként tevékenykedett, 1950 és 1956 között elnökhelyettesként részt vett a legfelsőbb sportirányítás (Országos Testnevelési és Sportbizottság) vezetésében. Amikor a magyar „futballisteneket” ünnepeljük Fél évszázada győzte le 6-3-ra a magyar labdarúgó-válogatott az angolokat a Wembleyben Molnár István Budapest (ÉM) - Régen tör­tént, de az ország és a világ még mindig emlékezik rá: a magyar labdarúgó-válogatott történelmének egyik legna­gyobb sikerére, az angolok elleni, londoni 6-3-ra. Az étterem előtt fiatal úr húz­ta elő reklámszatyorjából a ko­pott mezt, majd egy filctollat, s mind a kettőt odanyújtotta az ép­pen érkező BuzánsZky Jenőnek, aki egy laza csuklómozdulattal odakanyarintotta nevét a trikóra. Az egykori jobbhátvéd kabátját gondosan igazította a vállfára a vendéglátó vendéglátósa, aki mindeközben még egy „Jól néz ki, Jenő bácsi!” bókkal is hódolt, amire „Reggel kivasaltak” - vá­laszt kapott. Az Aranycsapat tag­ja mesélte, hogy öt éve Puskás öcsivel, Grosics Gyulával és Hidegkúti Nándorral Kanadában jártak, s egy milliomos - aki lab­daszedőként «ott volt a londoni szentélyben - meghívta őket ebé­delni. A gazdag úr azt mondta, büszke arra, hogy láthatta azt a 22 csodálatos futballistát... Látogató Angliából A nemzet Fekete Párducát, Grosics Gyulát sokan kérték ide­jekorán a londoni emlékek ki tudja hányadszor! felidézésére, amely akkor szakadt félbe, ami­kor Puskás Ferenc érkezett - za­kóján Reál Madrid jelvénnyel, öcsi bácsi kerek szemüvegében látszódtak a tucatnyi vakuk vil­lanó fényei, el nem maradhatott csibészes arcmimikája, mialatt A legendák (balról) Grosics Gyula, Buzánszky Jenő és Puskás Ferenc a történelmi felvétel előtt lassan közelített a számára fenn­tartott hely felé. Eztán el-elcsi- pegetett pár pogácsát, s fáradt te­kintettel szemlélte a körülötte zaj­ló eseményeket. Talán nem is tudta, de egy bizonyos Gary Pearson azért jött a vesztes or­szágból, hogy életében először ta­lálkozzon azokkal, akik még él­nek abból a csapatból, amely az ő, kilencven hosszú esztendőn ke­resztül verhetetlennek hitt tizen­együknek hatszor rezegtette meg a hálóját. Az angol úr - ki hin­né? - húsz éve rajong Puskásék­ért, s úgy látta: 1953. november 25-én, tökéletes meccset játszott a két együttes, ami a háromorosz­lánosok számára nagy tanulság­gal szolgált. Lecserélték a focis­tákat, majd 13 évvel később meg­nyerték a világbajnokságot... Nem sokkal a meccs előtt egyébként az angolok szövetségi kapitánya, Walter Winterbottom Pesten járt, s miután megnézte (Fotó: Juhász-Léhi István) a magyar-svédet, kijelentette: nem lesz gond, négy-öt góllal fog­nak nyerni. Aztán már az első percben csendre intettük az őr­jöngő „százezret”, amikor Hi­degkúti 15 méterről a jobb fel­sőbe küldte a lasztit. S csak úgy peregtek a kockák az étterem­ben. A kivetítő előtt a legendák, mögöttük a legendás pillanatok váltogatták egymást. Szepesi György hangja lengte be a csen­dessé vált helyiséget, amit ugyanő (is) hallgatott merengve: „3-1, 3-1, Puskás. A futballtörté- nelem talán legcsodálatosabb ak­ciója, a legszebb gólja” - ordítot­ta Magyarország felé majd’ két­ezer kilométerről. 5-2-nél egy idős helyi tűnt fel a vásznon, mi­re a sportriporter: „Ez az öreg londoni már sok gólt látott éle­tében, de ilyet még talán soha...” Oktatták a labdarúgást Az ismertető papíron írták, hogy a világsajtó minden jelentős orgánuma a helyszínről tudósí­tott, s jő minőségű fílmfelvétel is készült az egész mérkőzésről - ez Magyarországon 1956 után a szi­gorúan titkos minősítést kapta, s nyilvánosan csak 1996-ban mutat­ták be nálunk először, holott a vi­lágon mindenütt e felvétel alap­ján oktatták a labdarúgást... „Hatot rúgtunk Angliának, olyan, mint egy álom...” (Hobo). ÖTVEN ÉVE (JEGYZŐKÖNYV) Anglia - Magyarország 3-6 (2-4) London, Wembley-stadion, 105 000 néző. V.: Leó Horn (holland) Anglia: Mernek - Ramsey, Johnston, Eckersley - Wright, Dickinson - Matthews, E. Taylor, Mortensen, Sewell, Robb. Magyarország: Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai II, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. Csere: Grosics helyett Gellér a 78. percben. Gólszerzők: Hidegkúti (0-1) az 1., Sewell (1-1) a 14., Hidegkúti (1-2) a 22., Puskás (1-3) a 25., Puskás (1-4) a 29., Mortensen (2-4) a 38., Bozsik (2-5) az 50., Hidegkúti (2-6) az 53., Ramsey - 11-esből (3-6) az 57. percben. RAGYOGÓ MAGYAR GYŐZELEM LONDONB 4N Az olimpiai bajnok magyar labdarúgó válogatott diadalt aratott az otthonában 90 óv óta veretlen angol csapat felett Magyarország—Anglia 6:3 (4:2) „SzfahénoviJ I tt mm wmőeski mjmriw * á*y *rti, őrre • Wotr.bj. 1 »»♦(»! Wit*. «!*«»• M I j Jj ! imlud legiMfyóMi mer- kJ i] Váé*,>: jitewák, beyy pij* fej ott \nu Londonknt, a préri’ ij tí’.mlilo-xUdinnbín. öronufl* J 1V4Í* DirésySrbon vaktól. i nrwjú * DiMAVAC <«é|f d kúhiirieumójvu), somot j vMu, mit tíktxáirk e#íl- Twk j Kfcffl.nl U emberek, *«• ©w* 1 «ewny»k, fiataMt óre- kitt, l>f < »ek- Három órára meg- aki cl! üt * k*ru« », JiÜ w! aég üli a torov-t, kéjeit. 300 ífltpi orri-n íoeölt- mutat tág*. Megkmfődik a kor 4:l-re véutré. Féljd Egy perc és máris győzelem Ölök a rádiónál •., Az utca is kihalt, Szurkolok Ihrrr.,. hallgatom .iz angol—magyart. A rádióhoz most MUUó magyar hajol, Sistereg az éter, Bozsik lő A szpíker Hált: gól! Rajta fiúk! fej de nehéz Ez a mér.kő.., zés .. , Gól! Megáll az angol ést De ez még kevés. Egy perc és máris gyogaiem Pattognak újabb bombagólok, Kapufa, háló, -hej a bíró ... Csak hidegtér angolok. Győzni fogunk, győzni, győzni Történhetik bármi Nem lehet a, nem lehet a Magyarokkal klkukaricámi. Az angolok jól kikaptak... Milyen lázban égtek... Magyar fiúk hősök vagytok, Üdvözlet tínéktek! SZEGEDI :.AS7M Lapunkban is A fantasztikus sportsi­kerről természetesen la­punk, az Észak-Magyar- ország is megemlékezett „Ragyogó magyar győzelem Londonban” címmel. Sőt, az újság hasábjain olvasható volt az is, hogy a DiMÁVAG kultúrtermében műszak után mintegy 300 dolgo­zó szorított a rádió előtt nemzeti csapatunknak és bár „a mérkőzés vé­get ért, de szívünkben tovább él ennek a nagyszerű tettnek ere­je”. Sőt, a diadalról egy vers is született „Egy perc, és máris győzelem” címmel. (Fotó: ÉM) Az ország „szeme” volt Szepesi György biztos volt a sikerben Budapest (ÉM, MTI) - Ma lesz ötven éve, hogy a ma­gyar labdarúgó-válogatott vi­lágszenzációt jelentő 6-3-as győzelmet aratott Anglia leg­jobbjai felett a Wembley-sta- dionban. Az évszázad mérkőzésének ne­vezett találkozó alapjaiban vál­toztatta meg a futballról addig kialakult képet, és azóta is a ma­gyar sport egyik csúcsteljesítmé­nyének tekinthető. Az Aranycsa­pat a s pop tág felfedezőinek szá­mító angolok 90 éves otthoni ve­retlenségének vetett véget. Aki közvetítette A legendás találkozót Szepesi György, a Magyar Rádió riporte­re közvetítette Londonból.- Pontosan ugyanúgy készül­tem erre a meccsre, mint az összes többi sporteseményre - mesélte a magyar sportújság- írók „nagy örege”. - Természe­tesen volt némi különbség, hi­szen az ellenfél sem volt akár­ki. Ennek ellenére jómagam annyira biztos voltam a magyar sikerben, hogy már előre jelez­tem a rádió vezetésének, s kér­tem, a meccs tudósítását este is­mételjék meg. Szepesi elmesélte, hogy mi­lyen sokat jelentett ez a diadal a földkerekség összes magyarja számára:- Óriási ünnep volt. Utána, hazafelé jövet, amerre csak jár­tunk a csapattal, mindenütt elő­kerültek a piros-fehér-zöld zász­lók. Hogy mi volt a titka ennek a gárdának, az Aranycsapat­nak? Nos annyi, hogy nem csu­pán tizenegyen voltak. A tarta­lékok, az edzők: csupa-csupa te­„Ezt már soha senki sem veheti el tőlünk” hetséges sportember: összefog­tak, hogy sikert sikerre halmoz­zanak. Kilencvenévnyi hazai ve­retlenség után először mi győz­tük le az angolokat. A 6-3 bevonult a futballtörténelembe, és ezt már soha senki sem ve­heti el tőlünk.

Next

/
Thumbnails
Contents