Észak-Magyarország, 2003. november (59. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-25 / 274. szám
2003. november 25., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK /HIRDETÉS / 6 A JOGÁSZ VÁLASZOL A bánatpénz jogintézménye Az ún. bánatpénz jogintézményét a Polgári törvénykönyv tartalmazza, melynek az a lényege, hogy egy szerződéstől való elállás jogát valamelyik fél bánatpénz fizetése ellenében kikötheti az esetben is, ha a szerződéstől való elállásra a jogszabály egyébként nem ad lehetőséget. A felszámolási eljárás során a felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron, pályázat vagy árverés keretében. A felszámoló a nyilvános felszámolási felhívást hivatalos lapban (Cégközlönyben) köteles közzétenni, amelynek tartalmaznia kell az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését, az értékesítés feltételeit, az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az átvétel és elbírálás módját, végül a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentumok átvételének és az információ kérésének módját. A kialakult gyakorlat szerint a felszámoló a pályázóktól bánatpénzt kér, amely bánatpénz a nyertes pályázóval kötött szerződés alapján a vételárba beszámít. A többi pályázó természetesen visszakapja az általa befizetett -bánatpénzt. A leírtak alapján megállapítható, hogy T. Levélíró tévesen értelmezte a bánatpénzre vonatkozó jogszabályi előírást, amelyről a B.-A.-Z. Megyei Főügyészség az ön által hivatkozott határozatában is tájékoztatást adott. A felszámolás alatt lévő adós cég vagyontárgyainak értékesítésére a mód. 1991. évi IL. törvény 49. §-a tartalmaz előírásokat, a bánatpénz meghatározását a Ptk. 320. §. (2) bekezdése tartalmazza. Olvasóink figyelmébe ajánljuk! Leveleiket, hozzászólásaikat, közérdekű észrevételeiket küldjék a Miskolc, Zsolcai kapu 3. szám címre, vagy faxon a 46/501- 262-es telefonszámon, e-mailben a jozsef.kiss@inform.hu, ildiko.marschalko- @inform.hu címekre várjuk. Kötelezte a kötelező kamarai tagdíj? Hasonló tagsági kamararendszer van Németországban, Hollandiában, Luxemburgban is Miskolc (ÉM) - Olvasónk levelében a kötelező kamarai tagdíjjal kapcsolatban panaszkodott, s tett fel kérdéseket az illetékeseknek. A választ dr. Szilágyiné Baán Anna, a BÖKIK titkára adta. A 'gazdasági kamara a kamarai törvény értelmében köztestület, közjogi szervezet, amely a ráruházott, a gazdasággal kapcsolatos közfeladatokat is ellátja. A feladatokat és a kamara működését törvény szabályozza nemcsak a kötelező, de az önkéntes tagságú kamara esetében is. (Többek között ebben különbözik a különböző érdekképviseleti szervezetektől.) A kamara gazdálkodását az állami pénzek kezelése tekintetében az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Köztartozás volt A kötelező tagságú kamara időszakában az ellátandó közfeladatok fedezetét a kötelezően befizetendő kamarai tagdíj jelentette, amely meg nem fizetése esetén köztartozásnak minősült. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 3.§. (2) bekezdés a végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében a köztartozásokra az adók módjára történő behajtást rendeli el. M ................................................ Miskolcon több mint 120 éve működik gazdasági kamara. DR. SziLÁGYINÉ BaÁN ANNA .................................................» A köztartozás nem engedhető el, „leírása” csak akkor megengedett, ha annak behajtására bizonyíthatóan minden lépés megtörtént. A behajtás Kamaránk a fenti jogszabályoknak megfelelően járt el a tagdíjtartozások behajtását illetően. Felszólító levelünkben a nem fizető kamarai tagokat tájékoztattuk a fennálló tartozásáról, a hiányzó bevallások és befizetések pótlásának lehetőségeiről, ennek a felszólításnak igen sokan eleget tettek és rendezték tartozásukat. A többszöri felszóDr. Szilágyiné Baán Anna lítás és sikertelen megkeresések, számlák megküldése után az egyéni vállalkozásokról, vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a 2002. november 30-ig nyilvántartott, a kötelező tagság idejéből fennmaradt tagdíjtartozásokat a Ptk. alapján engedményeztük (eladtuk) az OTP Faktoring Követeléskezelő Rt. részére, és a tag- díjtartozásokat a kamara könyveiből kivezettük. Tájékoztatásul: a kamarai rendszer az egész világon létezik, Európában több mint 400 éves, Magyarországon több mint 150, Miskolcon több mint 120 éve működik gazdasági kamara. Európa legtöbb országában a kamarai tagság kötelező. Mivel a magyar jogrendszer alapvetően a német jogrendszerhez hasonlatos, az 1994. évi törvény éppen erre a mintára, a német, holland törvényre épülve jött létre. Másutt is kötelező A miénkhez hasonló kötelező tagságú kamararendszer van Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Luxemburgban stb. A kamaratörvény jelenlegi és a parlament előtt lévő módosítási formájában is a kamarát közfeladatokat is ellátó köztestületként jelöli meg. Azokat a közfeladatokat, amelyeket a törvény előír, valamennyi vállalkozás irányában teljesítenünk kell, ennek fedezetét most az állami költségvetés a befizetett adókból részben biztosítja. A városban kevés helyen van ilyen szelektív hulladéktároló és ha be akarjuk tartani, akkor legalább öt kukára lesz szükségünk. Zorándi Gyula (58) NYUGDÍJAS M egoldható a szelektív hulladékgyűjtés, de még sok év kell hozzá, hogy az emberek szemlélete is megváltozzon. Szabó Sándor (23) I ZENÉSZ N em ellenzem ezt a hulladékgyűjtést és -tárolást, de ha belegondolok, a gyakorlatban nagyon nehéz lesz szerintem betartani. Megyesi Evelin (21) TANULÓ J ó dolognak tartom, de a háztartásban több veszélyes hulladék is keletkezik, amit így nem fogunk tudni majd hova tenni. Sóvári Gábor (25) ELADÓ N ehéz lesz a megvalósítás, hogy az embereknek mindennapossá váljon ez a hulladéktárolás, szerintem kevesen fogják betartani. Bőd Attila (31) VEGYIPARI GÉPÉSZ SZÓLÁSTÉR OLVASÓINK LEVELEIBŐL Miskolcon is gyakori az Ilyen csendélet Fotó: végh Csaba Nem mindegy... A tv2 Napló című műsorában is láthattuk azt az elképesztő nemtörődömséget, ahogyan bánunk az élő környezetünkkel. A fővároson belül és kívül, a zöldövezetekben, az erdőszéleken, a turistautakon is szeméthalmazokat láthattunk a képernyőn. (Sajnos ezektől a jelenségektől nem mentes szűkebb pátriánk sem.) Ugyancsak tapasztalhattuk az ellenpéldát is, ahogyan a háztartási és egyéb szemeteiket kezelik az osztrákok. Minden hulladéknak megvan a helye, ahová például a tejes flakon kimosva, tisztán, összehajtogatva, az üvegeik pedig kupakjaiktól megfosztva kerülnek. A szerves hulladékokat speciális módon hasznosítják, a keletkezett gázt fűtésre, világításra használják fel. Az egyéb hulladékokat gyűjtőtelephelyre viszik, ahol a kezelés után eljuttatják újrahasznosításra Nálunk is működik a szelektív hulladékgyűjtés kísérletképpen. Ennek ellenére mesz- sze vagyunk még a korszerű szemételhelyezési folyamatoktól. Sok időnek kell eltelnie, hogy olyan kulturáltan, végezzük el a hulladék kezelését, ahogyan ezt a sógorok csinálják. Pásztor György Miskolctapolca Vissza a halálból Mély megdöbbenéssel olvastam „A halálból hozták vissza” cikküket, melyben egy Szinvaparkban rosszul lett férfit élesztetetek újra a kiérkező mentősök. Figyelmesen elolvastam a cikket és rá kellett döbbenjek arra, hogy azokról az emberekről akik magát az újraélesztést végezték egy árva szó sem esik. Bezzeg Lukácsné Papczun Dóra neve öt helyen is meg van említve, és az egész újraélesztésből csak az van kiemelve, hogy Lukácsné Papczun Dóra kihívta a mentőt. Időben ott voltak Kollégáim elmondása alapján az egész újraélesztés ők végezték. Szerencsés módon ez azért is sikerülhetett, mert közvetlenül a halál beállta után érkeztek meg. Biztosíthatom arról, hogy kollégáim nem azért hozták be a defibrillátort, mert Lukácsné Papczun Dóra az előzményekről tájékoztatta őket, hanem mert amúgy is behozták volna az újraélesztéshez. Arról is biztosíthatom, hogy nem az arra járó doktornő segített újraéleszteni, hanem azt a mentősök hárman egy csapatban tették az egyik legtapasztaltabb mentőtisztünk vezényletével. Gégemetszés nem történt, csupán egy, a doktornő által elvégzett felesleges intubációs próbálkozás történt, melynek eredményeként a beteg összehányta magát. A fentiekre persze tévesen lehetne azt mondani, hogy minek a mentősöket elismerni, hiszen nekik ez a kötelességük, viszont azt ne felejtsük el, hogy Lukácsné Papczun Dórának pedig szintén kötelessége a segítségnyújtás, ami ebben az esetben a mentők kihívását jelentette. Négy perc Mivel magam is kocsizom a mai napig, tudom azt, mit jelent nekünk, mentősöknek az, hogy „visszaadhatunk” a családjának egy apát, éppen ezért hívom fel a figyelmét arra, hogy sajnos a körülmények alakulása miatt nagyon ritkán fordul elő az, hogy ilyen látványos újraélesztést tudjon egy mentőegység végrehajtani úgy, hogy az a beteg valódi felépülését jelentheti. A cikkben említett négy perc nagyon gyorsan eltelik, és ha nem vagyunk ott az elején, nem tudjuk befolyásolni annak elmúlását. Egyebekben nem tudom milyen lett volna a cikk akkor, ha nem sikerült volna a beteg újraélesztése, netán a mentők nem érnek ki időben. Sajnos ez jellemző a magyarországi médiára (különösen a mentőket illetően), hogy a pozitív hír nem hír, csak a negatív. Áldozatos munka Nem várható el, hogy minden sikeres esetről a média beszámoljon, és nem gondolom azt sem, hogy részben Lukácsné Papczun Dórának is köszönhető a siker, viszont ha valóban objektív akar lenni a tájékoztatás, akkor talán meg lehetne keresni azokat az embereket is, akik valóban a legtöbbet tették a betegért. Az ilyenfajta elismerés az Országos Mentőszolgálat jelenlegi helyzetében valóban sokat jelentene azoknak, akik nehéz körülmények között is végzik azt a munkát, amit ma Magyarországon nagyon kevesen vállalnak. Dr. Felházi István Országos Mentőszolgálat A szerkesztő üzeni Iván László, Ózd Levelében munkaszolgálatosként elhurcolt édesapjáról ír. Hasonló szomorú tragédiákkal sajnos módunkban állt megismerkedni, mikor kárpótlási ügyekkel foglalkoztunk. Sajnos egyebet mi sem tudtunk segíteni, mint á panaszosokat a megfelelő fórumokhoz irányítani. Adunk Önnek 3 hónapot - ajándékba! * HVB Személyi Kölcsön - Kezes és fedezet nélkül igényelhető 06-40/50-40-50 www.hvb.hu | A HVB Group tagja Akciós THM: 21,99% - 26,35% Az akció a 2003. december 31-ig, a 72+3 hónapra folyósított személyi kölcsönre vonatkozik,
