Észak-Magyarország, 2003. november (59. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-24 / 273. szám

2003. november 24., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG # MISKOLC ÉS KÖRNYÉKE /6 Miskolc és környéke HÍRCSOKOR 0 Üj nyugdíjasklub. „Összefogás” né­ven pártpolitikától mentes célkitűzé­sekkel új nyugdfjasklub alakult Mis­kolcon. A klub helye a Nagy Lajos ki­rály útja 34. Érdekló'dni a 46/375-842. 0 Újjáalakult polgárőrség. Fodor Zol­tán, miskolci önkormányzati képviselő (MSZP) értesíti az Avason élőket, hogy november 15-én újjáalakult az Avasi Pol­gárőr Egyesület. Jelentkezőket várnak. Telefon: 06-20-346-6129. 0 Hagyományőrző nap. A miskolci Mó­ra Ferenc Általános Iskola november 28-án 14 és 17 óra között hagy­ományőrző napot tart. Célja a népi mes­terségek, kézművesség megismerteté­se, adventi, karácsonyi szokások fel­elevenítése. Részecskefizika mindenkinek, „Mesterfokon tálalva Miskolc (ÉM - KHE) - Mester András, a Diósgyőri Gimnázium fizikatanára vehet­te át november elején az „Ericsson a fizi­ka népszerűsítéséért” elnevezésű díjak egyi­két. Az elismerésben azok a pedagógusok ré­szesülhettek, akiknek tanítványaik kiemel­kedő teljesítményt értek el valamely jelentős ta­nulmányi versenyen, vagy akik a legtöbbet tették annak érdekében, hogy diákjaival megismertessék és megsze­rettessék ezeket a tantárgyakat. Mester András tanári pályáját a miskol­ci Zrínyi Ilona Gimnáziumban kezdte, ahol feladatául kapta a fizika-technika szaktanterem fejlesztését. Az iskolai zárt­láncú hálózat létrehozásának használatá­ról a Technika tanítása című folyóirat­ban közölt cikket. Következő állomás a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépis­kola volt, majd 1992-től a Diósgyőri Gim­názium. Mester András Zsűri és elnök Évek óta hol szervezőként, hol pedig sikeres műhelyfoglalkozások előadó­jaként vesz részt az Országos Középisko­lai Fizikatanári Ankétokon. 1994 óta a részecskefizika népszerűsítésével kezdett el foglalkozni, 2000-ben készült el a Ré­szecskefizika mindenkinek című CD-je. Ezt a CD-t sok kolléga használja eredmé­nyesen az oktatásban, és ezzel vett részt 2000 őszén a Genfben rendezett A fizika színre lép elnevezésű nemzetközi konfe­rencián. Mester András rendszeresen ott ül a megyei és országos fizikaversenyek zsűri­jében, három éve fizika-szaktanácsadó. Részt vett egy európai uniós módszertani tankönyv szerkesztésében is, 2001-től a Ma­gyar Nukleáris Társaság tanártagozatának elnökségi tagja. 1999-től az Eötvös Loránd Fizikai Társulat megyei csoportjának tit­kára, az idei tisztújítások után a Középis­kolai Oktatási Szakcsoport elnöke, vala­mint az ELFT egyik főtitkár-helyettesévé választották. „Valami megmozdult a városban” Káli Sándor, Miskolc polgármestere szerint egyre többen mondják Kiss László A miskolciak hagyományo­san önbizalomhiányosak: ré­gebben attól, hogy szemetes prolivárosnak tartotta az or­szág az akkor egyébként gyorsan - sajnos panelból - épülő várost, mostanság meg a hajdani vidéki vezetősze­rep elvesztésétől, a munka- nélküliségtől, a lerobbant belvárostól. Vajon sikerült-e mindezen változtatni, fordí­tani az egy éve a várost vezető szocialistáknak? ÉM: Mi az, amire a legbüsz­kébb az elmúlt egy évből? Káli Sándor, a város polgár- mestere: Arra, hogy sikeresen lobbiztunk: felgyorsult az autó­pálya és megépíthetjük a 26-os utat az M30-assal összekötő mentesítő szakaszt. Ezzel men­tesül a belváros a kazincbarci­kai, kassai és sátoraljaújhelyi átmenőforgalomtól. Felgyorsítot­tuk a tervezési munkát, ennek köszönhetően bekerült a miskol­ci belváros egy jelentős szaka­szának megújítása az uniós pá­lyázati előkészítő körbe. A Bé­ke mozi multikulturális célú át­építésének és a sportcsarnok felújításának elkezdése, a sta­dionvilágítás elkészülte is nagy­szerű eredmények. Sorban nyer­jük a pályázatokat. Egyre töb­ben jelzik vissza, valami meg­mozdult a városban. A DAM munkahelyeinek megtartása pe­dig úgy gondolom, nemcsak csa­tanyerés, hanem egy fontos mozzanat a munkanélküliség elleni háború megnyerésében is... Egy abszolút vészhelyzetből úgy jöttünk ki, hogy ma pers­pektívája is van a diósgyőri ko­hászatnak. ÉM: S vajon mik azok, ame­lyek a teljesületlen elképzelé­sek sorába tartoznak? Káli Sándor: Már az első évben azt szerettem volna, ha konkré­tan építeni tudjük a várost. Saj­nos egyszerűen nulláról kellett kezdenünk a tervezést - tervek nélkül pedig nem lehet építkez­ni. A másik gond, hogy azt kel­lett tapasztalnom: az önkormány­zati intézmények és cégek egy ré­sze szervezetlen, pazarló, pénz­faló. A teljes átszervezésre még nem volt elegendő az első év: egy minden szempontból elavult hi­vatali gépezetet örököltünk. ÉM: Mindenütt arról olvasni, hogy nadrágszíj-meghúzásra kényszerülnek az önkormány­zatok. Miskolc számára mit jelent ez 2004-ben? Káli Sándor: A forrásaink közel azonosak jövőre az ideivel. De ha előre akarunk lépni - s nincs más választásunk -, akkor elkerülhe­tetlen, hogy az önkormányzati tu­lajdonú cégek gazdálkodását és az intézményeink gazdálkodását új utakra tereljük. Vannak kihasz­nálatlan lehetőségeink, például a közös beszerzésekben. A fejlesz­tésekben is racionálisan kell gon­dolkodnunk: jövőre például az ed­digi szétaprózott útfejlesztések he­lyett a gyűjtőutakra főutakra kell koncentrálnunk. ÉM: A munkahelyteremtés az, ami leginkább segíthet a vá­roson. Mit sikerült eddig el­érni? Káli Sándor: Nagyon fontos, hogy a Bosch aláírta velünk a második gyárának telepítését. Nemcsak a konkrét munkahe­lyek miatt, hanem azért is, mert ennek a cégnek a jelenléte nagy vonzerő, garancia, a további befektetőknek. Európai vissza­jelzésekből látható, hogy mindez a Miskolci Egyetem hátterével és az autópálya meglétével meg­hozza a várt elmozdulást az elkövetkezendő egy-két évben. ÉM: Sokan azt várták, hogy hamarabb lesz változás a vá­rosüzemeltetés „apróságai­ban”, azaz nem lesz dudva a belvárosban, letört padok hó­napokig, hamarabb eltűnnek a kátyúk... Káli Sándor: A Közterületfelü­gyelet és a Városgazda Kft. át­szervezésével mostanra teremtő­dött meg annak a feltétele, hogy a két cég elsősorban azzal foglal­kozzon, ami a városlakókat jog­gal bosszantja. Az első pozitív jel, hogy halottak napjára sikerült eddig nem tapasztalható rendet, tisztaságot teremteni a városi kezelésű temetőkben, s ezt a mis­kolciak is elismerték, észlelték. Jövőre elérjük, hogy valóban vi­rágos lesz a belváros, s rendet te­remtünk a piacokon is. ÉM: Sokan azt is várták Önöktől, hogy a kormány taktikájához hasonlóan itt helyben is lesznek az előző évekből származó, pletykák formájában közismert visszás ügyek, amelyeket feltárnak, nyilvánosságra hoznak... Káli Sándor: Az emberek vál­toztatást várnak el tőlünk, nem boszorkányüldözést. Mi azt a megoldást választottuk, hogy a szakmailag leginkább kérdéses helyeken személyi és szervezeti változtatásokat hajtottunk végre. Káli Sándor Részint olyan munkatársakat ke­restünk, akik képesek az új fel­tételeknek megfelelően dolgozni, gondolkodni, másrészt fokozato­san szigorítottuk az ellenőrzést. A hajléktalanokért, a Hajléktalanok Országos Megsegí­téséért Egyesület (HOME) ruhagyűjtési akciót szervezett a haj­léktalanoknak a Hősök terére, őket pedig forró teával és zsí­ros kenyérrel várták. (Fotó: Ádám János) V ______________-____________________________.__________1J A műépítész országos elismerése Díj a dinamikusan fejlődő vállalkozásnak Miskolc (ÉM - NSzR) - A miskolci Műépítész Kft. Az Üzlet és Siker Minősített Vál­lalkozása 2003-ban a jövő re­ménységének járó különdí- jat nyerte el egy országos pá­lyázaton. A cég városunkban és a térségben egyedüliként dicsekedhet ezzel az elisme­réssel. Vigadó, Kós-ház, Deszkatemp­lom, Egyetemi Továbbképző Köz­pont, Szent Ferenc Kórház, DFC- Stadion, MVK Rt. végállomások csak néhány mun­ka, amely a Mű­építész Kft. nevé­hez fűződik. Bla- nár Zsuzsanna gazdasági vezető büszkén mesélte, hogy az Üzlet és Siker című újságban talált rá a pályázatra, és gondolta, bekül­di a cég pályamunkáját. Ebben a kft. által tervezett 64 jelentősebb épületet mutatták be, köztük szerepeltek egészségügyi intézmények, töltőállomások, va­lamint áruházak már megvaló­sult tervei. A gazdasági vezető elmondta: Blanár Zsuzsanna és a díj „Nem gondoltuk, hogy megkap­juk ezt az elismerést, hiszen első­sorban nagyobb cégeknek ítélik oda. November 7-én azonban büszkén vettük át a díjat, hiszen ez Miskolcon is egyedülinek szá­mít, csakúgy, mint cégünk ISO- minősítése.” Számos elismerés Az emléklapon ez áll: „Ezzel a védjeggyel ismerjük el a dina­mikusan fejlődő, nyereségesen gazdálkodó és ígéretes stratégi­ájú vállalkozásokat.” A Mű­építész Kft., illetve Puskás Péter, a cég vezető tervezője számos más elismerést tudhat magáé­nak: köztük a Pro Architectura- díjat, a Miskolc Város Építésze­ti Alkotó díját, valamint a Kós Károly-díjat. Puskás Péter SZÍNE es fonákja vvvvwCvCCwv tUv v Lopjak a sajtot | Békés Dezső Két hí r került egymás mellé a lap november 14-i számában. Mindkettőbetörésről tudósít, mégis micsoda különbség: az egyik arról szól, hogy bort loptak egy bükkaranyosi pincéből, a másik pedig arról, hogy lapokat, folyóira­tokat tulajdonítottak el az egyik miskolci újságos pavilonból. Betörni, lopni csúf dolog, és - szerény jogi ismereteim szerint - a törvény előtt is egyre megy, hogy testi vagy szellemi szükség­letét akarta kielégíteni a tettes. Ám az én érzékeny zsurnaliszta lelkem mégis azt súgja, hogy másként esik latba, ha valaki nem erkölcsromboló piát, hanem lélek­V V VV <- L. w A. v. w c V V C C V v„ CVÖ v. V v. V V ^ c w Lw .itw s. nemesítő lapokat, folyóiratokat emel el. H isz az is meglehet, hogy a sze­génység kényszerítette rá, hogy gör­be úton jusson magvas olvasnivaló­hoz. Úgy vonzották az országgyűlési tudósítások, a brókerbotrányt taglaló nyilatkozatok, az egészségügy re­formját ígérő szózatok, mint éhes koldust a friss cipó illata. Végül nem tehetett mást, mint engedelmeskedett a belső parancsnak és kockára vetve becsületét is, megszerezte magának az aktuális sajtót. Tágabb értelemben tette arra is rámutat, hogy nincs veszve még a Gutenberg-galaxis, az írott szó va­rázsát nem törte meg végleg a képernyő talmi csillogása, az inter­net, a mobiltelefon és a tömeg­kommunikáció ezernyi más trükk­je. Mert lám, a megtévedt, de alapvetően példás belső igénnyel élő szegény ember sem mást, mint hagyományos lapokat, folyóirato­kat lopott. Oly jó lett volna e hitben napi­rendre térni az újsághír fölött. Saj­nos úgy elragadott teóriám szépsé­ge, hogy - dicsekvésképpen - meg­osztottam öreg barátommal. Bár ne tettem volna! Ő ugyanis szarkaszti­kus, a kákán is csomót kereső, a jó dolgot is visszájáról néző ember lé­vén, villámgyorsan kiábrándított. Kertelés nélkül az arcomba vágta, hogy szerinte nem is szellemi táplá­léknak, hanem ágyneműnek lopta a tettes a sajtót. Egyre hidegebbek az éjszakák, a hajléktalanok pedig jól tudják, hogy az újságpapír kiválóan szigetel. Hogy még mélyebben mártsa sebzett lelkembe a kést, azt is hoz­zátette, hogy ha a tettes ágyazás közben véletlenül elolvas takaróján egy vastag betűs címet, mondjuk éppen az esélyegyenlőséget hirde­tőt, akkor álmában is édesen moso­lyog. A kicsorduló tiszta nyál meg odafagy a szája szegletébe. A mo­sollyal együtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents