Észak-Magyarország, 2003. november (59. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-15 / 266. szám

2003. november 15., szombat ÉSZAK-MABYARORSZÁG# SZOLASTER / UTÁNAJÁRTUNK / 7 A SZERKESZTŐ IRIA Olyan, mint egy jeti Kiss József E-MAIL: kiss.jozsef@eszak.boon.hu Az ideális dolgozó nagyjából ugyan­olyan, mint a hirdetésekben felbukkanó „nem italozó kőműves segédmunkás", vagy éppen a jeti: mindenki tudja, hogy milyen, csak éppen találkozni nem sike­rült még vele. A munkaadó olyan dolgo­zóról álmodik, amelyik zokszó nélkül teL jesít, anyagi igényei kicsik, nem sztrájkol, nem internetezik, és nem hív fel forró te­lefonszámokat munkaidőben, ha történé­sén anya, akkor nincs gyereke, aki olykor megbetegedne, de legfőképpen ő maga egészséges, mint a makk. A fenti virtuális munkavállalóval szemben a valódi, hús-vér dolgozó telje­sen más, elsősorban esendő ember, és csak másodsorban dolgozó, így nem tévesztendő össze a méhkasokban és hangyabolyokban serénykedő dolgozók­kal. Sajna nagyon önző, nem érdeklik a makroökonómiai mutatók, ő egyszerűen meg akar élni, mert (hosszú távon) nem tud lemondani arról, hogy egyen és lak­jon. így elvakult önzésében képes fiktív táppénzre menekülni, feketejövedelemre szert tenni, adót csalni, és így tovább. Ami igazán szomorú: mind többet hallani arról, hogy állásuk féltése miatt a valódi betegek sem mernek táppénzre menni. Pedig (hosszú távon) a munkaadók és munkavállalók érdekei megegyeznek. Az lenne a jó, ha a munkavállaló jó mentális és testi egészségben, kellő minőségű rek­reáció mellett, munkaerejét (és -kedvét), szakértelmét karban tartva dolgozna egész életében. Ettől momentán elég tá­vol állunk, legfeljebb a hangzatos szóla­mok terén van előrelépés. Ezekkel azon­ban csínján kell bánni. Talán nem min­denki tudja, de a szépen hangzó „a leg­nagyobb érték az ember" éppen a nagy J. V. Sztálin kedvenc mondása volt. A többi közismert... A vétkességétől függetlenül felelős Milyen kártérítésre vagyunk jogosultak, mi az, amit a munkáltatónak állnia kell? Miskolc (ÉM) - Olvasónk egy szerencsére nem gyakori betegséget (papagájkórt) ka­pott munkavégzés közben. - Mit tegyünk, ha munkavégzés közben betegszünk meg? - tet­te fel a kérdést levelében. Ez a betegség nem túl gyako­ri, olvasónk egy tollfeldolgozó épület bontása során fertőződött meg. A tünetek hasonlítottak az akkortájt éppen országosan és tö­megesen jelentkező megfázásos megbetegedésekével, így olva­sónk és néhány munkatársával együtt a kelleténél később került kórházba. A végeredmény: jó né­hány napi táppénz, jelentős anya­gi veszteség. A felelősség Olvasónk esetéről dr. Deme­ter Lajost, szerkesztőségünk jo­gi szakértőjét kérdeztük. A mun­káltató a Munka Törvényköny­ve szerint a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggés­ben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. E kártérítési felelőssé­gének legtipikusabb esete a munkavállalót munkaviszonyá­val összefüggésben sújtó baleset okozta kár, illetve foglalkozási megbetegedése következtében okozott kár. A megbetegedés A foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetke­zett olyan heveny és idült, va­lamint a foglakozás gyakorlását követően megjelenő vagy kiala­!».................................................. A felmerült és indokolt költségeket meg kell téríteni a munkaadónak. Dr. Demeter Lajos .................................................. kuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a fog­lalkozással kapcsolatos, a mun­kavégzés, a munkafolyamat so­rán előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális és er­gonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza. A munkáltatónál történt fog­lalkozási megbetegedéseket kü­lön ki kell vizsgálni, és jelenté­A betegség névadója (Fotó: Kiss J.) si kötelezettség terheli a mun­káltatót. Ami indokolt A munkáltató a fentieken ala­puló felelősége alapján a munka- vállaló elmaradt jövedelmét, do­logi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggés­ben felmerült indokolt költsége­it köteles megtéríteni. Meg kell téríteni azt a kárát is, amely nem vagyoni kár. Elmaradt jö­vedelemként nemcsak a munka- viszony körében elmaradt jöve­delmet (a táppénz és az átlagke­reset közötti különbözeiét) kell megtéríteni, hanem a betegség miatt elmaradt egyéb rendszeres keresetet is. A fentieken túlmenően meg kell téríteni a táppénz és eset­leg kórházi kezelés ideje alatt a munkavállaló és közeli hozzátar­tozója indokolt költségeit is (pl: utazási költség, feljavító élelme­zés stb.) A kárigény A kárigény bejelentésére a munkáltatónak kell felhívnia a munkavállalót, amennyiben a munkáltató ezt elmulasztja, úgy célszerű a kárigényt írásban be­jelenteni. Amennyiben a mun­káltató a bejelentett kárigényt nem ismeri el, úgy a munkavál­laló kárigényét a munkáltató székhelye szerint ületékes mun­kaügyi bíróság előtt kereslettel érvényesítheti a 3 éves általános munkajogi elévülési időn belül. MEGKÉRDEZTÜK: Mi a véleménye a lakosság egészségügyi állapotáról? K ülföldhöz képest az emberek nem foglal­koznak eleget magukkal, már ami az egészségi ál­lapotukat illeti, pedig ez igen fontos. Nagy Lajos (28) SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐR S zerintem a magyarok egészségi állapota nem kielégítő, sokan el­hanyagolják magukat, és nem foglalkoznak beteg­ségeikkel. Lőrincz Mária (21) ELADÓ Ú gy gondolom, nem igazán jó a magya­rok egészségi állapota, sokan betegek, ami az egészségtelen életmód­nak is köszönhető. Veres Zita (26) PULTOS A z orvosi ellátással nem vagyok megelé­gedve, ezért nem olyan egészségesek az embe­rek, sokszor nem is tud­nak betegségeikről. ZSEMBERI ANDRÁSNÉ (68) NYUGDÍJAS N em annyira vigyá­zunk magunkra, az egészségünk megóvásá­ra, én úgy látom, még sokat kell tanulnunk ilyen téren is. Kurmai Bettina (18) DIÁK SZÓLÁSTÉR OLVASÓINK LEVELEIRŐL Az ajándék átvétele Fotó: Farkas Maya Hűségakció Olvasóinkra az utóbbi időben rendszeresen rámo­solyog a szerencse: a szá­mítógép kiválaszt egyet- egyet előfizetőink közül. A szerencsés olvasóinkat a szerkesztőségbe invitáljuk, ahol átadjuk a vásárlási utalványt, és felkérjük őket alkalmi lapkritikus­nak. Legutóbb Franku Jó­zsef járt szerkesztőségünk­ben Sajóecsegről. Máté is olvasónk Miskolcon, a MIK-nél dolgozik, felesége az OBI- ban, gyerekeik, Réka és Máté 4, illetve 7 évesek, így Máté már olvasója az Észak-Magyarországnak. Amint Franku József el­mondta, gyakorlatilag (Ré­ka kivételével) az egyész család olvassa a lapot. Ő este ér rá végigböngészni az aznapi újságot: rendha­gyó módon az első oldallal kezdi az olvasást. A reklá­mokkal úgy van, mint mi: néha sokallja őket, azon­ban tisztában van vele, hogy ez a gazdasági reali­tás, amely alól egyetlen újság sem vonhatja ki ma­gát. Azokat a reklámokat, amelyek új termékre, új üzletre hívják fel a figyel­met, hasznosnak ítéli. A sport terjedelmével elége­dett, lelkes horgász létére hiányolja azonban a hor­gászattal foglalkozó íráso­kat (jó lenne, ha a Vasár­napi Észak után a hétköz­napokon is olvashatna kedvenc időtöltésérélől). A feleség régi kereskedő, így tapasztalatból tudja, meny­nyire fontos a vevőkkel kialakított jó kapcsolatban a tájékozottság, így rend­szeres és igen alapos olva­sója lapunknak. A szerkesztő' üzeni Pál Mária, Miskolc A mádi lakosok nevében ír a gyógyszertárban állító­lag tapasztalt visszaélések­kel kapcsolatban. Ilyen és hasonló esetekben nyilván­való módon a felügyeleti szerv tud eljárni, ha bizo­nyítható esetekről van szó. „Gyimesiné” A levelében leírt munka­helyi konfliktus sajnos nem egyedülálló. A főnök-beosz­tott viszonynak számos olyan vetülete van, amely ugyan jogszerű, de valame­lyik fél számára nem vállal­ható. Belátható, hogy egy ilyen levél közlése milyen következményekkel járna. Papp András, Alberttelep Hozzánk eljuttatott, a mi­niszterelnöknek aposztro­fált levelében a kisnyugdí­jasok helyzetét tárja fel. A kérdést lapunkban is szám­talanszor feldolgoztuk, és tesszük is a jövőben. A le­vél megjelenése aligha vál­toztatna a kormány szándé­kain. Ami azonban igazán komoly eszköz a hárommil­lió nyugdíjas kezében, az a soron következő választás: akkor számon lehet kérni az ígéreteket mindenkin... Pohobics Lászlóné, Rudabánya Hiányolja a műsorol­dalunkon a tévéműsorok közül a Budapest TV műsorát. Az igazság az, hogy mi szívesen közlünk minél több műsort, azonban terjedelmi korlátáink van­nak. Már most is olyan sok adót közlünk, hogy megle­hetősen apró betűkkel fér­nek csak be. Nem lenne ér­telme olvashatatlan méretűvé tenni a betűk mé­retét, hiszen az is gond az idősebbeknek. „Eltávolított igazgató” Amit a magyarországi de­mokratikus párt-váltógazdál­kodásról ír, azzal mi is egyetértünk. A nagy baj va­lóban az, amikor az a bizo­nyos „összetartó fegyelem” szakmai döntéssé formálja a politikai döntést. Pásztor György, Tapolca A közelmúltban megza­vart Medgyessy-beszéd kap­csán leírt véleményében rá­tapintott a közéleti demok­rácia egyik ellentmondásos pontjára. Nevezetesen: ho­gyan érvényesül a rendza­varok által hangoztatott szólásszabadság, ha szóhoz sem juthatott a miniszterel­nök? „Napsugárotthon” Amit leír levelében, saj­nos nem csak az idősek ott­honára áll. Az együttélés szabályait felrúgó néhány ember sajnos pokollá tudja tenni a többség életét. Ez el­len csak összefogással lehet valamit tenni. „Szikszói gyógyszertár” Azt tanácsoljuk, az ilyen esetekben járjon el a gyógy­szertár felügyeleti szervénél, ahol a számlák alapján meg­teszik a szükséges lépéseket. Vélemény Épületfa után való kap­zsiságában olyan irgalmat­lanul letaroltatta valaki - fagyöngyirtásra hivatkozva (most a kiliáni lakótelepről I szólok) - az élő, egészséges fáinkat, hogy még Önök is helyeselték e pusztítást. Nem is tudtuk, hogy nem­csak reklámszakembereik vannak, hanem erdész szakembereik is. Nem ol­vasták a híres tudósok jós­latait? Amennyiben tovább foly­tatja az emberiség erdeinek irtását, a termőtalajt elmos­sa majd a víz és elpusztít mindent, ami az útjába ke­rül, sivataggá válik Föl­dünk. És ez sajnos nem szó­noki túlzás. Felmelegszik a levegő, megnő az ózonpajzs: „Hová menekülsz, te, termé­szetirtó ember?! Vagy visz- szaszerzed kopoltyúidat?!” Bosszankodtam: fagyön­gyöt nem tarvágással kell eltüntetni, irtani! Aztán ol­vasom az október 1-jei szá­mukban: „Nem vágnak ki több fát az erőműveknek.” A lakossági fa ára pedig nem fog drágulni. íme, az ok, hazugságba burkolva. Erre kell a fa... Illés Endre Miskolc Édesapámról Édesapám 20 éves sem volt, amikor a mátyásföldi reptérről bevonult katoná­nak és néhány súlyos sebe­süléssel és egy-két zuhanás­sal ugyan, de túlélte a II. világháborút. Jó szervezőkészségét bizo­nyítja, hogy a semmiből - Miskolc környéki vidékiek bevonásával - teremtette meg az LKM Szekérfuvaro­zási Üzemét. „Hédervári András a 75 fős üzemnek nemcsak vezetője, hanem bevásárló­ja, ha kell orvosa és főként igazi gazdája a lovaknak” - írták róla 1955-ben. Felnőtt fejjed végezte el a kohóipari technikumot, majd részt vett a közlekedési gyárrész­leg megszervezésében, mely­nek nyugdíjba vonulásáig vezetője volt. Azon kevesek közé tartozott, akiknek neve bekerült az LKM kis arany­könyvébe. Vidám, jó kedé­lyű, de hirtelen haragú, szittya-magyar volt - mon­daná ő magáról. Amtmanné Hédervári Zita, Encs Még mindig... Régen olvasott lapjuk biz­tatásával élve szeretném a saját problémám megoldása érdekében segítségüker kér­ni az alábbiakban: Édesapám mint munka­szolgálatos, hadifogságban volt, de az életbe lépett kár­pótlási lehetőségekkel nem élt, majd azok érvénybe lép­tét követően meg is halt. Édesanyám korábban meg­halt, így ő sem kérhette utána a kárpótlást. Egyedüli leszármazott vagyok, szeret­nék utána kárpótlást kapni, mivel édesapám 22 hónapig volt munkaszolgálatos. Kecskés Lászlóné Méra Sajnos a kárpótlással kapcsolatos legutóbbi törvé­nyi változások a régebben már beadott és elfogadott igényeket érintik. Érdeklődni lehet: B.-A.-Z. és Nógrád Megyei Kárren­dezési Iroda, 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. Telefon: 46/509-368, 46/509-303

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents