Észak-Magyarország, 2003. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-28 / 251. szám

2003. október 28., kedd ÉSZJUt-MAGYARORSZÁG $ KULTÚRA /6 HÍRCSOKOR 0 Magánmitológia. E cím­mel nyílik Szanyi Péter Bu­dapesten élő miskolci szobrászművész kiállítása ma délután 6 órakor az Ernst Múzeum Dorottya Galériájában (Budapest, V. Dorottya u. 8.). Megtekinthető november 14-ig, va­sárnap kivételével 10-18 óra között. 0 Könyvtárzár. A Miskolci Városi Könyv­tár József Attila Fiókkönyvtára felújítás miatt november 3. és december 15. közt zárva tart, tudatja a könyvtár az olvasók­kal és az érdeklődőkkel. 0 Áriaest. A Miskolci Operabarátok Egyesületének szerevezésében rendezik október 29-én a Miskolci Nemzeti Szín­ház kamaraszínházában Molnár Anna áriaestjét. Az este hét órakor kezdődő esten közreműködik Csiki Gábor, Bakos Irina, Bócz Annamária, Gogolyák Mária. KIADÓI AJÁNLAT Friss hús, sötét helyek Miskolc (ÉM) - A Friss hús azokat a sötét helyeket borítja fénybe, ahol az ár­tatlanság nyomtalanul eltűnik, és ahol a szerelem egzotikus, így ajánlja Evelyn Lau kötetét a hazai kiadó, a Konkrét Könyvek. A szerző kanadai születésű, kínai be­vándorlók gyerme­ke, aki hatéves ko­rától írónak készült, s tizenkét évesen je­lentette meg első írásait. £A«|Fj||f Könyvrecenzióinkat az alábbi internetes címen wínn olvashatják el: www.lnipn.hM/gxtra/Kffnyy KÖNYVBARÁT A Géniusz Könyváruház és az Észak-Magyarország játéka Legutóbbi kérdésünk: Hogy hívják Irak nemrégiben elűzött első számú vezetőjét? A helyes válasz: Szaddam Húszéin. A he­lyes választ beküldők közül Tim Trevan Irak titkos fegyverei című könyvét Kaszás István (Kazincbarcika) a Géniusz Könyv­áruházban (Miskolc, Széchenyi u. 107., tel.: 46/412-932) veheti át. Mai kérdésünk: Hány évig tartott a tö­rök uralom Magyarországon? A helyes vá­laszt beküldők között Generál Tibor Ke­let pompadourjai című könyvét sorsoljuk ki. A megfejtéseket jövő hétfőn délig vár­juk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501 Pf.: 351). Válasz:................................................... Név:....................................................... Cím: ...................................................... „Örültünk, hogy végre megvan a díszlet” A furcsaság nem „ingyenreklám”, hanem érdekes szimbolika, az előadás része Az öreg hölgy... bemutatója után Hernádi Judit címszereplő Tordy Géza rendező vállán (illusztráció) Miskolc (ÉM - SOB) - Szo­katlan jelenségnek lehetnek tanúi Az öreg hölgy látogatá­sa című színdarab nézői: az előadásban valódi reklámot használnak. Hat miskolci cég óriásplakátját. A rendező szerint ennek művészi értéke van, a színház nem kapott pénzt érte. Halasi Imre egyáltalán nem tartja problémának, hogy élő reklámot használnak az általa vezetett Miskolci Nemzeti Szín­ház egyik előadásában. Szerinte a kérdéses plakátok „emblema- tikus megjelenésükkel művészi értékeket szolgálnak”. Koltai Tamásnak, az ismert színikritikusnak más a vélemé­nye: bár a konkrét helyzetről nem tudott nyilatkozni, mivel a darabot nem látta, de egyértel­műen helyteleníti az ilyen és eh­hez hasonló jelenségeket. Szerin­te művészi átalakítás, tartalom nélkül, csupán a reklám céljából, semmi keresnivalója nincs ha­sonló eszközöknek egy előadás­ban. ff ................... Az élő reklám einblematikus megjelenésével művészi érléket szolgál... Halasi Imre igazgató .................................................ff A darab díszlettervezője, Men- czel Róbert szomorúan vette tu­domásul, hogy - ezek szerint - nem lett nyilvánvaló munkáján keresztül a szellemes üzenet és a művészi érték, de hogy mi volt az üzenet, azt telefonon keresz­tül nem volt hajlandó közölni la­punkkal (változatlanul készek vagyunk teret adni számára, hogy kifejtse gondolatait). Ingyen reklám Tordy Géza, a tragikus komé­dia rendezője viszont elmondta, hogy semmiféle „reklámkam­pányról” nincs szó (mivel a szín­ház ezektől a cégektől nem ka­pott pénzt a „reklámozásért”), hanem szimbolizálni próbálták az 1989-es rendszerváltást köve­tő változást: Európa-szerte meg­jelentek a gigantikus méretű pla­kátok, reklámok, amelyek elön- tötték például Magyarországot és a színpadi történet helyszínét, Svájcot is.- De hogy miért pont ezek a miskolci cégek plakátjai kerül­tek díszletként a színpadra, an­nak egészen egyszerű magyará­zata van. Mindenképpen ez volt a terv, hogy létező vállalatok, cé­gek plakátjai lesznek, de nem pontosan ezekre a - már a da­rabban látható - reklámokra gondolt a díszlettervező. Csak­hogy nem kaptunk máshonnan reklámplakátokat, csak erről a hat helyről, és ezeket is az utol­só pillanatban sikerült beszerez­ni. Én személy szerint nem tar­tom jónak, de nekem nem is ez volt a legfontosabb dolgom, hogy ilyenekkel foglalkozzak. Annak örültünk, hogy megvan a dísz­let - közölte Tordy Géza. A Portugálban is Az öreg hölgy... után egy újabb miskolci előadásban „szolgálja az élő reklám a művészi szándékot”: Egres- sy Zoltán Portugáljának színpadán egy közeli sör­gyár neve illetve hirdetése épül be a színpadképbe. Még mindig nincs vége a miskolci forgatásnak Miskolc (ÉM) - A színészeket, kamerásokat mostanában már nem látjuk Miskolcon és az ilyenfajta nyüzsgés is megszűnt, ennek ellenére mégsem ért még véget a Boni és Klájd című já­tékfilm forgatása - tudtuk meg Horeczky Krisztina sajtórefe­renstől. A film első felének for­gatása ugyan befejeződött, a má­sodik rész felvételét november 10-étől kezdik a terv szerint és november 20-ára talán befejezik. Szerző, rendező Mint ismert: a közvéleményt foglalkoztató bűneset egyik sze­replője, a büntetését töltő Novák Tünde írta meg a miskolci Bon­nié és Clyde nevű páros törté­netét, s a Magvető kiadónál meg­jelent kötet alapján Deák Krisz­tina rendező készíti a Boni és Klájd munkacímű alkotást. www.boon.hu http://eszak.boon.hu írásaink a kultúra világáról Táncalak - országos mozibemutató Miskolc (ÉM) - Miskol­con lesz az országos bemu­tatója a Táncalak című filmnek. Grunwalsky Fe­renc alkotását a Hevesy Te­remben vetítik október 30- án, este 7 órakor. Jön a rendező A film főszereplője Ladá­nyi Andrea, akinek „tánc­alakja jelenség, amely klasszikus görög szobrokat idéz, és amely egyszerre mai és földönkívüli. Mint a bolygók mozgása, nem egyéb, mint különböző han­gokból álló szüntelen moz­gás és muzsika, mely halad, hogy mérföldköveket állít­son az idő mérhetetlen fo­lyója mellé” - olvasható a filmet ajánló kiadványban. A bemutató vendége a ren­dező, vele találkozhat a kö­zönség. Festői Rekviem. Ország Lili festőművész (1926-1978) kiál­lítása nyílt szerdán a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. A Rek­viem című tárlat november 29-ig látható. Rendezte: S. Nagy Ka­talin művészettörténész. (Fotó: Bujdos Tibor) SZÍNHÁZ Kocsmaoperett Bujdos Attila A Portugál szereplői menthetet­lenek: a valóság, amilyennek ők is­merik, földhözragadt, kevésvágyú. Van, ahogyan van. A létező csoda így nem az álmaik beteljesülése, hanem korhely látomás. Néz'nek annyira bután, hogy az már majdnem okos - tudják, so­sincs semmi. Aligha véletlenül akarja Korog- nai Károly rendező, hogy ennyire szerencsétlennek lássuk őket: ilye­nek - is. Ráadásul számára a rea­lizmus a biztos pont, hogy ne kell­jen Egressy Zoltán darabjának filo­zofikus szálaival bíbelődnie, ne le­gyen szüksége kifejteni a reményte­lenség tételét. Indokolatlan itt és most az elvágyódást általános em­beri, ősi érzésnek gondolnunk, lá­zadásnak, melyet nemcsak a sors­sal való elégedetlenség éltet, de az örök késztetés is, hogy más sorsok­ba merülve ismerje meg léte értel­mét az ember. És persze az e vágy­ról való lemondást, a beletörődést, az eltántorodást sem kell az e vágy szülte paradoxon részének hin­nünk, gyengeségnek, a véges gri­maszának a végtelen akarására: nem egyéb ez, mint egy kétrészes tragikomédia motívuma. Jól van: abból a kellemes távol­ságból figyelhetjük ezt a hősöket nélkülöző, gondolati és nyelvi tor­zulásokból építkező minimálvilá- got, ahonnan mindez már szóra­koztató. Valóban, nevetséges. Az, mert kisszerű, mert felszabadító, mert hiszen ez csak mese, amely­ben ráadásul milyen kedvesen tob­zódnak a mellékszereplők. Hálás helyzet ez a színésznek, magamutogató szabadrablás a szín­padon: elegendő egy jól megtalált karakter, hogy feledtesse a történetet. Müller Júlia alkoholista asszonya hallatlan műgonddal megformált fi­gura, a tudatvesztés, a közönséges­ség, a leépülés mélyrétegeiből. Csak hát éppen szétzilálja mindazt az árnyalt viszonyt, amely Egressy Zoltán szereplőit amúgy egymás­hoz kötné. Érdemtelenül kevéssé marad em­lékezetes emiatt az elcsapott rendőr, Retek - Korognai Károly ­sötét pillantása, amikor a tett előtt szeretné megérteni a tett nem evi­lági következményeit, s ahogyan a gyilkosság pillanatában felismeri az evilági következményeket, az együttérzésből fakadó emberség lehetőségét. Ha valakire egyáltalán, rá valóban emlékezhetnénk hős­féleként, hiszen megérti ennek szükségességét, cselekszik, és vál­lalja, ami ezzel jár. Pedig tudjuk persze, hogy eb­ben a darabban mégis csak a „portugálnak", Becének a szerepe kínálja/hívja életre az igazi drámai helyzetet: tiszta tudata, alakot öl­tött elszánása megkülönböztetné a vulgáris kocsmaoperett figuráitól, miközben a vágya - eljutni Portu­gáliába - beteljesítésére való kép­telenségével mások életét is tönk­reteszi. Chajnóczky Balázs azon­ban még nem ismeri eléggé Becét, bár ebben a rendezői felfogásban szinte mellékes is, hogy ismeri-e, vagy sem. A poénok számítanak, a poénok pedig ülnek. Gondolkodni sem kell rajta, hogy mi van: tiszta, egyértel­mű, kockázatmentes siker. (Egressy Zoltán: Portugál, a Miskolci Nemzeti Színház előadása a Kamaraszínházban)) a 180 tVM MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ tAmocatója az 50 Kvc.j TISZAI VEGYI KOMBINÁT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents