Észak-Magyarország, 2003. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-25 / 249. szám

2003. október 25., szombat ÉSZAK-MAGYfiRORSZÁG# KULTÚRA /6 HÍRCSOKOR El Kutatói találkozás. Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal mot­tóval tart előadást Hargittai István aka­démikus október 30-án, csütörtökön dél­után fél 6-tól Miskolcon, az akadémiai bizottság székházában (Erzsébet tér 3.). El Barokk kantátaest. Az Ars Longa Ka­marazenekar és a Hassler Énekegyüttes adnak koncertet Barokk kantátaest korhű hangszereken címmel október 28- án, kedden este 7 órától a Miskolci Egyetem Díszaulájában, Dinnyés Soma vezényletével. Hétfőn este: mesterbérlet Miskolc (ÉM) - Első hangversenyét tartja október 27-én hétfőn, a Miskolci Nemzeti Színházban este fél 8-tól a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar a Mesterbér­let sorozatban. Műsoron Schubert: Rosa- munda-nyitány, Grieg: a-moll zongoraver­seny, op. 16., Csajkovszkij V. e-moll szim­fónia, op. 64. Vezényel: Kovács László. Zongorán játszik Vásáry Tamás. Molnár Anna áriaestje Miskolc (ÉM) - Molnár Anna áriaest­jét tartják október 29-én a Miskolci Nem­zeti Színházban. A Kamaraszínházban es­te 7-kor kezdődő előadáson Bakos Irina, illetve Gogolyák Mária hárfaművész, to­vábbá Csiki Gábor és Bócz Annamária, a Magyar Állami Operaház művészei működnek közre. Műsoron: részletek Er­kel, Verdi, Bizet operáiból. Jövőre több pénz juthat majd a magyar filmekre Miskolc (ÉM - SOB) - Fiatal filmesek találkozóját rendezték Miskolcon. A két­napos rendezvény szerdán zárult. A Kossuth moziban és a Hevesy film­klubban rendezett találkozó vendége volt a kulturális tárca vezetője is. Hiller Ist­ván miniszter a szakmai kerekasztal-be- szélgetésbeh nem is annyira a jelenről, mint inkább a jövőről beszélt. A már kor­mány elé vitt filmtörvény elfogadása ese­tében nagyobb arányban szerepelhetnének a kínálatban a magyar és a kooprodukciós alkotások. Hiller István azt is kijelentet­te: a következő évben 1,5 milliárd forint­tal több jut a magyar filmek támogatásá­ra - ám egyetlen film sem kap teljes költ­ségvetési fedezetet. Külföldiek is A fesztivál szervezőinek képviseletében Bíró Tibor, a CineMis Kht. igazgatója és Madaras Péter, az Észak-magyarországi Fiatalokért Egyesület vezetője elmondta, hagyományt szeretnének teremteni ebből a rendezvényből és 2004 őszére tervezik a következő Fiatal Filmesek Nemzetközi Ta­lálkozóját. A fiatal művészek számára rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy alkotásaikat közönség előtt is bemu­tathassák és versenyben megmérettessék magukat és alkotásukat. Ez alapján a résztvevők várható száma több száz lehet. Indiába visz el az öt folyó mondája Ősbemutatót tart a hétvégén az ősi folklórkincs alapján a Csodamalom Bábszínház Miskolc (ÉM - DK) - Ősi folklórkincsből merftkezik Az öt folyó legendája című előadás, amelynek premier­jét vasárnap délelőtt tartják a miskolci Csodamalom Báb­színházban. A miskolci alternatív színhá­zi közegben jól ismert, sokolda­lú Horváth István a Csodamalom Bábszínház vezetőinek kérésére írta meg a mondafeldolgozást, amelyben párhuzamosan fut a történeti szál, a mese, a hiede­lemvilág, a folklór. Csodás helyen éltek- Az öt folyó legendája az egyik legősibb eredetmonda, s az egyetlen, amelyet az összes et­nikai csoport elfogad a cigánysá­gon belül - mutatja be a történe­tet az író. - A különböző csopor­tok meglévő eredetmondáinak egyik közös fókusza, amely arról ■r~ wíwW mi, m y .... Eredetmonda, bábokkal(Fotó: Dobos Klára) » ................... Az öt folyó legendája az egyik legősibb eredetmonda. Horváth István szerző .................................................M szól, hogy valamikor a cigányok csodálatos helyen éltek: ez a fel­tételezett indiai őshaza, Pan- dzsab. Él az a hit, hogy valami­kor a cigányok nagyon szép he­lyen éltek, és egy háború folytán el kellett vándorolniuk. Ez a há­ború történetileg igazolható: az iszlám hódítása révén történt a kivándorlás - az eredetmonda ezt dolgozza föl. Mesés folklór Az alkotók elsősorban a meglévő folklóranyagból építkez­tek. A mellette futó meseszálhoz Szécsi Magda meséiből vettek át néhány elemet, a folklóranyag pedig Bari Károly gyűjtéséből származik.- Igyekeztünk a különböző műfajokat egységes egésszé „ösz- szegyúrni”, ezért aztán lesznek benne élő szereplők, bábok, árnyjáték és diavetítés is - jel­lemzi a produkciót Ivánkó István rendező. - Nagy kihívás, hogyan lehet a gyerekeknek megmutat­ni ezt a kultúrát úgy, hogy meg­értsék és jól is érezzék magukat. A sok információ, történelmi adat miatt a legkisebbek valószí­nűleg nem tudnák igazán értel­mezni a látottakat, inkább a tíz év körüli korosztálynak készült ez a produkció, ami iránt nagy az érdeklődés: már több iskolá­ból jelentkeztek be roma osztá­lyok is. ok www.boon.hu http://eszak.boon.hu írásaink a kultúra világáról KondoMüűvek a Kanári-szigetekről Kiállítás nyílik a MissionArt Galériában a művész munkáiból Miskolc (ÉM - HM) - A Kanári-szigetekről hozták haza azokat a Kondor Béla- rézkarcokat és litográfiákat, amelyekből hétfőn nyílik ki­állítás a MissionArt Galériá­ban. Kondor Béla, a XX. századi magyar képzőművészet egyik zsenije műveit még volt felesége, Kaufman Ágota vitte ki az or­szágból, s most őáltala tértek vissza. Az asszony kereste fel a miskolci MissionArt Galéria tu­lajdonosait, és kérte őket, hozzák Hol, mikor, meddig? A miskolci tárlaton 50 rézkarcot és litográfiát ál­lítanak ki. A kiálítás októ­ber 27-én, délután 5 órakor nyílik, s november 15-ig lát­ható Miskolcon a Mission­Art Galériában (Széchenyi u. 14). A kiállítást Duránci Béla művészettörténész nyitja meg, aki jó barátja volt Kondor Bélának. haza a 80 grafikát, rézkarcot és litográfiát.- Az ötvenes évek közepén, a Képzőművészeti Főiskolán is­merkedett meg a pár, az asszony W ................ A müvek átölelik Kondor egész munkásságát. Kishonthy Zsolt, MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ .................................................» szobrásznak tanult. Házasságuk meglehetősen viharos volt - me­séli Kishonthy Zsolt művészet- történész, a MissionArt Galéria egyik tulajdonosa. - Később el is váltak, és Ágota külföldre köl­tözött. Többször hívta magához Kondort, biztatta, hogy külföl­dön sikeressé válhat. Ám a művészt nem sikerült rávenni az útra. Ismeretlen művek Kaufman Ágota Németország­ban majd végül Miamiban tele­pedett le, ma is ott él teljes el­zártságban. Itt látogatták meg a MissionArt Galéria vezetői.- A művek átölelik Kondor egész munkásságát - mondja Kishonthy Zsolt. - Az 1955-ös Dó- zsa-sorozat első lapjai ugyanúgy megtalálhatók benne, mint az élete végén készült művek. Érde­kességük, hogy nem egy van kö­zöttük, amik, bár Kondor élet­művét elég alaposan feldolgozták már, eddig ismeretlenek voltak. Festmény 30 millióért A most hazahozott Kondor­műveket először Budapesten mu­tatták be, Miskolc után a kiállí­tás anyagát Debrecenbe, Pécsre viszik. A Kondor-képek megvá­sárolhatók, talán egyetlen ma­gyar művész grafikáiért sem fi­zetnek annyit, mint egy Kondo­rért. Áruk 100-250 ezer forint kö­zött mozog, de van festménye, amely 30 millióért kelt el. A Mision Art Galéria életében egyébként nem egyedi eset, hogy nagyobb hagyatékhoz jutnak külföldről. Nemrégiben Spanyol- országból jutott hozzájuk tíz Mattis Teutsch János-kép, Svájc­ból, Los Angelesből pedig Járitz Józsa-műveket hoztak haza. Bányászmúlt. A Lyukó­bányai bányászat 65 éve címmel nyílt kiállítás a Hermán Ottó Múzeum Pap­szer utcai épületében. A tár­latot Hiller István, a Nem­zeti Kulturális Örökség mi­nisztere nyitotta meg, a ki­állítás 2004. január 31-ig tekinthető meg. (Fotó: B. T.) NAPLÓ-Síi" " ; ' ’-J-j&ó WVV Vv'.'.V J-í/ _ ■■ . ~ V V « ’J Glóbusz színház Hegyi Árpád Jutocsa Az Egyesült Államokból haza­térve az ember irigyelni kezdi a vi­lágot. Mi vár ránk! Még bele­gondolni is jó! A globalizációról van szó. Az emberi civilizáció legizgal­masabb kalandjába sodródunk. Ve­szélyes kaland. Csak nyitott lélek­kel élvezhető. Különben dühítő és mérgesítő. Glóbuszunk előttünk álló fejlődési szakaszában ugyanis, az eltűnő politikai határok nyomán, bármilyen fájdalmas, de egy kicsit eltűnik a saját kultúránk is. Mint egy kémiai reakcióban, a globalizáció összevegyíti a külön­böző kultúrákat. Az eddig elszige­telt kultúrák világméretekben akti­vizálódnak. Multikulturális pezs­gés dobja fel a kihűlő és kimerülő szellemi életet. Megújul a Föld kul­túrája, miközben elmúlik egy régi világ. Modern népvándorlás veszi kezdetét. Kínai lány ukrán fiúba szeret Bu­dapesten és pravoszláv-távol-keleti etno-teázót nyit a Dohány utcában, a kóser borozó helyén. Török sza­kács mexikói felesége receptjeit fel­használva, transzkulináris éttermet nyit Münchenben a Bajor Söröző helyén. Arab egyetemista héber ze­nét és táncművészetet tanul Párizs­ban és cseh feleségével közel-keleti mozgásszínházat alapít Prágában a Bohém Pinceszínházban. A történelem legnagyobb szel­lemi vérkeveredése jön létre. Ez új motivációt és inspirációt jelent a művészek számára. Megújul a művészet. A közönség megoszlik. Egy része védi a régit. Más része üdvözli az újat. A művészet fejlődése mindig megrázza a közönséget. Ahogy a chicagói Shakespeare Színházban ültem, átéltem ennek a folyamatnak a hatását. Korunk talán legnagyobb ren­dezőjének, Peter Brooknak a Hamletjét láttam. Brook társulatának tagjai a világ legkülönbözőbb színházi kultúrái­ból verbuválódtak. Hamletet egy fekete bőrű angol színész alakítja, Opheliát egy indi­ai színésznő, és vannak óceániai, szerb és japán származású művészek a stábban. Távol-keleti zenei világ, nyugat­európai színész-mesterség és filo­zófia, japán látvány- és térvilág, ázsiai mozgásművészet - megannyi kulturális-művészeti örökség egy­másba oltódva, új minőséget te­remtve. Glóbusz-színház, a globá­lis világra adott színházi válasz. Eredeti és izgalmas, az új világ esztétikája és ritualitása testesül meg benne. Sokan elmennek a szünetben. Ők azok, akik életben tartják majd a tradicionális színházi vonulatot, mintegy dacolva a globalizáció erodáló hatásával. A közönség másik fele katartiku- san tapsol. Ók élvezik a globalizá­ció művészetet megújító erejét. A kultúrákat ötvöző társulatok viharokat fognak kavarni itthon is. X ele vannak másmilyen akcen- tusú, szokatlan játékkultúrájú, ne­hezen követhető emberekkel - ép­pen, mint az életben, ahol nehezen értjük a „másmilyeneket". Együtt élünk kínaiakkal, ukránokkal, ara­bokkal, amerikaiakkal, törökökkel, japánokkal stb., akik mind hozzák, élik és reprezentálják a saját kultú­rájukat. A globális világ pedig csak akkor működik, ha megértjük egymást és normálisnak fogjuk fel egymás másságát. Ez a boldogulás, a jó­kedv, az otthonosság záloga a mul­tikulturális világban. A színház pedig tükröt tart a vi­lágnak. Mos, kedves globalizálódó kö­zönség, színházi reformkor küszö­bére értünk. Színházi nyelvújítás és hagyományőrző színházi szellem osztja majd meg a nézőket. Ha szabad tanácsot adni, bárme­lyik oldalon is állnak majd, ne le­gyenek dühösek a másikra. Hadd legyen a művészet ilyen is, meg olyan is. Csak: művészet legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents