Észak-Magyarország, 2003. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-20 / 245. szám

2003. október 20., hétfő IsiMiiaiiisiíii KARRIER / 7 Irány az Európai Unió Miskolc -(ÉM) - Várhatóan sokan fog­nak szerencsét próbálni az uniós csatla­kozás után Európában, a munkavállalás terén. E heti összeállításunkban az EU- országok munkalehetőségeit mutatjuk be, egy munkaközvetítő rendszert, az Eurest. . JEGYZET Aligha lesz népvándorlás Marschalkő Ildikó E-MAfij ildiko.marschalko@eszak.boon.hu Európai Unió hallatán sokan arra gon­dolunk, most aztán megindul a népvándor­lás keletről nyugatra. A sok fiatal mind szerencsét fog próbálni a jobb élet remé­nyében fejlettebb szomszédainknál, és itt­hon kis hazánkban nem marad senki, aki tovább vinné a gazdaságot. Aki komolyan gondolja - mármint a külföldön való letele­pedést - biztos kint fog maradni nemcsak egy évre akár több évre is, hiszen magán vagy szakmai élete ott tartja őt - persze ha lesz esélye erre, mert ezt nehéz elérni. Azt viszont már erősen kétlem, hogy minden második magyar külföldön marad­na, segédmunkásként, amikor itthon ha nem is annyi fizetéssel, de jóval magasabb kvalifikált munkakört tölthet be. Itthon a karosszékben ülve elgondolkodva külföld­ről, a szép és kényelmes magasfizetésű életről, gyakran nem jut eszünkbe milyen lehet kiszolgáltatottan, idegen helyen, a nyelvet épphogy beszélve, bevándorlónak lenni, és hogy az a havi kétszeres - három­szoros fizetés, csak a magyarhoz viszonyít­va sok, és az otthont sem pótolja. Arról nem is beszélve: nem egyedül csatlako­zunk, lesznek ott lengyel, szlovák, szlovén, és más vetélytársak is egy-egy állásra... így hát, akik a csatlakozás után kint vállalnak valamilyen munkát egy vagy esetleg két éven belül, biztosan hazajön­nek majd, vagy ingáznak, ahogy éppen munka akad, kétlakiként. Hazánk elnépte­lenedése rémkép, még akkor is ha a kez­deti időkben sokan próbálnak majd kül­földön szerencsét. E0 S MUNKAVÁLLALÁS Milyen lehetőségei lesznek a magyar munkavállalóknak? Amennyiben a magyar munkavállaló le­gálisan már jelen van a munkaerőpiacon, akkor minden más szempontból egyenlő bánásmód illeti meg a jelenlegi tagál­lamok munkavállalóival összehasonlítva, mind jogait, mind kötelezettségeit illetően. Egyenlő bánásmód A csatlakozási tárgyalásokon megálla­podás született arról, hogy a jelenlegi tag­államok legfeljebb hét évre korlátozhatják a magyar munakerő szabad piacra jutá­sát. Az átmeneti időszakot szabályozó meg­állapodás szerint a csatlakozást követő első két évben, a tagállamok továbbra is saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák. A két év letelte után a megállapodást au­tomatikusan felülvizsgálják. Ennek része­ként az Európai Bizottság jelentést készít a munkakerő-piaci helyzet tagországonkén­ti alakulásáról, a munkaerő-piaci helyzet tagországonkénti alakulásáról. Két év után is A tagállam, amely két év után is fenn­tartja az új tagállamok munkavállalóival szembeni korlátozásokat, a kétéves időszak letelte előtt köteles értesíteni erről a szándékáról az Európai Bizottságot. Amennyiben egy tagállam nem értesíti a Bizottságot, úgy a harmadik év kezdetétől a nemzeti jog helyett a szabad munkaerő- mozgást biztosító közösségi jog lép hatály­ba az adott ország és Magyarország vi­szonylatában. Az ötödik év letelte után ha még mindig lennének tagállamok, ame­lyek nemzeti korlátozásokat alkalmaznak még két évig megtehetik. Az oldalt összeállította: Marschalkő Ildikó EUs terepen könnyebb lesz munkát találni Az Eures munkaközvetítő adatbázis minden tagállamba kínál munkalehetőséget Miskolc (ÉM) - Jövő má­justól kezdve itthonról is bárki könnyen és gyorsan kereshet állást az EU-ban az Eures uniós munkaközvetítő rendszer segítségével. Magyarország az uniós belé­péssel egyidejűleg-csatlakozik az Eures munkaközvetítő rendszer, mindenki számára hozzáférhető számítógépes adatbázisaihoz, il­letve tanácsadói hálózatához is. Három adatbázis Az Eures honlapján három adatbázis is segíti majd a ma­gyar álláskeresőket 2004 májusá­tól. Egyrészt egy naprakészen Miskolc (ÉM) - A déli or­szágok munkaadói nem a pa­pírok alapján döntik el, hogy kit vesznek fel egy állásra, a személyes beszélgetés során alakul ki a bizalom a jelen­tkezővel szemben. Az elmaradottabb déli terüle­teken még az olasz és spanyol mentalitás befolyásolja a cégek felvételi szokásait. A fejlett ré­giókban az álláskeresés módsze­re egyre inkább a többi európai országhoz hasonlít, mégis az a véleménye minden olasz és spa­nyol karriertanácsadónak, hogy ott is a személyes kapcsolatra épített stratégia kecsegtet a leg­nagyobb sikerrel. Külföldről nehéz' Bár az olasz és a spanyol munkaadók szívesen fogadják a külföldi munkavállalókat, nehéz úgy állást szerezni ezekben az országokban, hogy közben más­hol tartózkodik az ember. Ez nem a személyes kapcsolat fon­tosságának köszönhető, hanem a déliek spontaneitásának. Nem terveznek 2-3 hónapra vagy akár Nem jellemző ránk Miskolc (ÉM) - Hazánkban még nem gyakori magyar szak­emberek, munkavállalók külföldi anyavállalathoz való kiküldése. Ez érthető, hiszen érdekes lenne egy nemzetközi nagyvállalattól, ha a fejlődő országból toborozna vezető pozícióba embereket. Szakmai hozzáértés Kivételt képez a high-tech iparág, ahol számos példa akad arra, hogy a jól képzett, adott te­rületen szakmailag kompetens magyar munkaerőt szívesen lát­ják a cég külföldi részlegeinél. A kiválasztásnál az elsődleges szempont a szakmai hozzáértés, azonos tudású munkavállók kö­zül pedig független nemzetközi cégek által készített kiválasztási tesztek eredményei alapján dön­tenek a külföldi HR-esek. A kül­földi anyavállalattól a magyar leányvállalathoz vezető beosztás­ba érkező munkavállalók kivá­lasztásába a magyar HR-esnek nem sok beleszólása van. frissített lista az uniós tagálla­mokban (továbbá Svájcban, Nor­végiában és Izlandon) meglévő és más EU-tagállamok polgárai által is betölthető üres állások­ról. Itt a foglalkozás, a megkí­vánt gyakorlat, az ország, a meg­kívánt végzettség, a munka- szerződés jellege stb. alapján le­het betöltetlen állásokat keres­ni. A második adatbázis az egyes tagállamok aktuális mun­kaerő-piaci helyzetéről ad felvi­lágosítást, a harmadik pedig az egyes országokban uralkodó élet- és munkakörülményekről tájékoztat. A csatlakozástól kezdve az adatbázisokba természetesen a fél évre előre, márpedig egy kül­földi munkavállaló esetében leg­alább ilyen hosszú ideig tart a felvételi folyamat. Ezért ajánla­tos inkább „helyben” munkát ke­resni, néhány hétre elutazni ezekbe az országokba, és a konk­rét álláshirdetéseket böngészve jelentkezni. A benyomás fontos A személyes beszélgetés min­dennél fontosabb, ekkor alakul ki a bizalom a jelentkezővel szemben. A munkavállalónak a magyar önéletrajzhoz hasonlóan a személyes adatok felsorolásá­val kell kezdenie önmaga bemu­tatását, majd a szakmai tapasz­talatok, tanulmányok, egyéb ké­pességek és a hobbik következ­nek. Spanyol specialitás viszont, hogy a személyes adatokban részletes információkat várnak el, így a születési helyet és a sze­mélyi igazolvány számát is meg kell adnia. 1 lj http://eszak.boon.hu Szóljon hozzá! magyarországi üres álláshelyek felkerülnek, akárcsak a hazai munkaerő-piaci helyzetről és az itthoni élet- és munkakörül­ményekről külföldiek számára készített öszszefoglalók. Ennek a számítástechnikai hátterén és tartalmi elemein már hosszú ide­je dolgozik az Állami Foglalkoz­tatási Szolgálat (ÁFSZ). Eures-tanácsadók Az ÁFSZ az idei harmadik ne­gyedévben tervezi felvenni, illet­ve kiválasztani azt a tíz főt, akik az első magyarországi Eures- tanácsadók lesznek. Három-négy fő egy budapesti irodában, a töb­biek egy-egy régióban kezdik meg munkájukat, amely egyrészt az uniós államokban meglévő üres állások ismertetéséből, illet­ve az ottani munkavégzéshez kapcsolódó egyéb információk (társadalombiztosítási jogosult­ságok, lakáskörülmények, meg­élhetési költségek stb.) átadásá­ból áll majd. Másrészt viszont a munkaadók számára is hasznos szolgáltatásokat tudnak nyújta­ni. Az Euresnek ugyanis része egy olyan adatbázis is, amely a más tagállamban munkát kere­sők önéletrajzait tartalmazza. Az önéletrajzok között egyelőre csak az információs és kommunikáci­ós technológia, az egészségügy, a szállodaipar és a vendéglátás, valamint a légi közlekedés terü­letein lehet keresni, de tervezik más szakmacsoportok bevonását is. A regisztráció egyébként munkaadók és álláskeresők szá­mára egyaránt ingyenes. Asszisztensek segítenek Az Eures új EU-tagországokra való kiterjesztéséről maga az uniós munkaközvetítő hálózat is tájékoztató kampányt szervez, az ÁFSZ pedig azt tervezi, hogy minden vidéki kirendeltségén lesz Eures-asszisztens, aki alap- információkkal maga is tud szol­gálni, bonyolultabb esetekben pedig az adott régió Eures-ta- nácsadójához irányítja az állás­keresőt. ** eur*Pa* munkalehetőségekkel kap- !m!l! csolatban angol, ném.et francia, spa­nyol, és holland nyelven olvashatnak a www.europa.eu.int/eures. című weboldalon. Európai uniós munkaközvetítő rendszer Eur«» számitógépes adatbázis (europa.eu.int/eures) Közvetlenül, de nem hanyagul Az olaszok, spanyolok személyes varázsa Nem könnyű munkát szerezni A német álláskeresés drága és időigényes Németországban egy ál­lás „első körös” megpályá­zásához is gondosan össze­állított csomagot kell pos­táznia a munkát kereső­nek. Az állásvadászat Németor­szágban tehát drága, és sok időt emészt fel. Főleg most, amikor a nehéz gazdasági helyzet miatt nem könnyű munkát találni. Energia, idő és türelem mindenképp szük­séges. A profi karriertanács­adók azt ajánlják, hogy a jelenkező mappája első olda­lára fedőlapot tegyen, ame­lyen fotója, neve és címe áll. Ezenkívül esetleg a mappa tartalmának felsorolása, ami­vel még átláthatóbbá teheti az emberi erőforrás munka­társ számára, hogy mit hol keressen. Minden benne van Az úgynevezett Bewer- bungsmappe olyannyira elter­jedt Németországban, hogy még a papír- és írószerboltok­ban is kapni mindenféle színűt és típusút. Az ebben el­küldött dokumentumok sor­rendje a következő: önéletrajz, valamint a tanulmányokat és a szakmai tapasztalatokat bi­zonyító papírok. A kiválasz­tást végző munkatársak in­kább konzervatívak, nem ér­demes feltűnő mappát válasz­tani, kreatív önéletrajzot ösz- szeállítani, ha valaki meg is akarja kapni az állást. A ha­gyományos, visszafogott, klasszikus mappákat és for­mákat jobban kedvelik. A felvételi interjú A felvételi interjú nagyjából megfelel a magyar szokások­nak, speciális témákra vagy helyzetekre nem kell felkészül­ni. A bértárgyalás esetében azonban fontos tudni, hogy a német javadalmazási rendszer általában kategóriákba sorolja a munkavállalókat, így a be­szélgetésen a fizetés nem al­ku tárgya. A fizetés rátermett­ségtől, képzettségtől függ. Menni, maradni? Az európai uniós csatlakozásunk után, bizonyára sokan lesz­nek, akik az unió nyugatabbra eső terü­letein fognak szeren­csét próbálni, munkát keresni, akár letele­pedni. Mint ahogy ha­zánkban az unióban is legnagyobb szám­ban, a szakmával ren­delkező szakmunká­sokra van szükség, ezt követi a közép- végzettségűek tábora, majd a diplomával rendelkezőké. A leg­nagyobb munkaerő- "elszívó” ágazat az építőipar, sok embert foglalkoztatnak rövidebb-hosszab ide­ig a kivitelezéstől füg­gően. (Fotó: ÉM-archív)

Next

/
Thumbnails
Contents