Észak-Magyarország, 2003. október (59. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-13 / 239. szám

2003. október 13., hétfő KARRIER / 7 JEGYZET Diploma és karrier Marschalkó Ildikó E-mail: ildiko.marschalko@eszak.boon.hu Régen nehéz volt bekerülni az itthoni egyetemekre, de ha egyszer sikerült, ak­kor sínre került a delikvens: lett diploma, munka, és az emellé járó biztos megél­hetés. Ma sokkal könnyebb bekerülni a hazai felsőoktatásba - ha pénze is van valakinek, csak elhatározás kérdése - de a vágyott diploma, ahogy egyre többek­nek jut, úgy egyre kevesebbet is ér, legalábbis a munkaerőpiacon. Ezt mutat­ja a ma már egyre gyakoribbá váló dip­lomás réteg munkanélkülisége, az egyre inkább nehezedő elhelyezkedése, és kilá- tástalansága. Franciaországban a felsőoktatás „tömegesitése" sokkal hamarabb lejátszó­dott - igy vannak tapasztalatok is. Pél­dául az, hogy hiába növekedett meg a létszám a felsőoktatásban, újra kialakult az oktatási intézmények azon köre, aho­vá keveseknek adatik meg a bejutás, s ahonnan biztos átjáró vezet a jó állások világába. Érdekes módon ezek a karrieriskolák nem hagyományos nagynevű egyetemek köréből kerültek ki, hanem különféle - magyar fogalommal főiskolának nevezhe­tő - business school-ok köréből. M ilyenek ezek az iskolák? Egyrészt drágák. Másrészt nagyon gyakorlatias, célirányos képzés zajlik bennük, szoros összeköttetésben a gazdaság nagyágyúi­val, cégeivel mint gyakorlati színterekkel és mint az előadók, tanárok egy részének bázisaival. Magyarországon is ki fog vá- logatódni ez a kör, a kiváltságosak köre, ahol biztos befutó az ember már akkor is, amikor belekerül. És akkor visszaáll a régi helyzet egy kis módosítással: tehát ahova a diploma mellé karrier is jár, oda ezután is nehéz lesz bekerülni. SZAKÉRTŐ VÁLASZOL Ésszerű választás, siker Miskolc (ÉM) - Az utóbbi években di­vat lett diplomát szerezni, és mint státusz­szimbólum ezt egyre többen követik, is még akkor is, ha nem tudnak elhelyezkedni. Ma már egy diploma nem diploma, sőt kettő és akár három sem védhet meg minket attól, hogy munkanélküliek legyünk, hiszen a gazdaság nem tud ennyi felsőfokú végzett­séggel rendelkező embert foglalkoztatni. Szakemberhiány van, halljuk sokszor s, mégis inkább egyetemre és főiskolára je­lentkeznek sokan, mi lehet ennek az oka?- kérdeztük Erdődiné Di Giovanni Magdol­nát, a BÖKIK szakképzési szakértőjét.- Az a baj, hogy csak a kicsiknek az ál­talános iskolából továbbtanuló gyerekek­nek adnak pályaorientációs tanácsadást, pedig ez épp olyan fontos lenne nemcsak tizenévesen, de felnőttként is - magyaráz­za. Megfontoltan válasszunk A szakember szerint a pályaválasztást sokkal megfontoltabbá, és tudatosabbá kel­lene tenni, különösen a felsőoktatásba igyekvőknek, hogy ne csak a diploma mint papír legyen az elsődleges cél, hanem egy szakma elsajátítása, versenyképességének vizsgálata.- Céltudatosan kell egyetemi szakot is vá­lasztani, mert abból adódik a legtöbb prob­léma, hogy kikerül az egyetemről, főisko­láról rengeteg hallgató, akiket a munkaerő- piac nem tud foglalkoztatni, csak egy bizo­nyos és minimális számukat - hangsúlyoz­ta. Vagyis mielőtt bárhová is felvételiznénk, szükséges érdeklődni a szak iránt, mennyi­re keresett vagy telitett a munkaerőpiacon.- Ma a szakmával rendelkező középfokú végzettségű munkaerőt keresik a foglalkoz­tatók, így érdemes a diploma előtt elvégez­ni valamilyen szakmát, mert később már nagyon nehéz visszalépni egy fokkal. Az oldalt összeállította: Marschalkó Ildikó Diplomás munkanélküliek - növekvő szám Számottevő javulás az elsődleges munkaerőpiacon sajnos még nem következett be Miskolc (ÉM) - A felsőok­tatásban végzett fiatalok nagy százaléka nem talál a képzettségének megfelelő munkát, valószínű azért, mert a felsőoktatás még min­dig nem igazodik a piaci ke­reslethez, és kevés a nekik szánt munkahely. Megyénkben a nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek szá­ma 5780 fő volt idén szeptember­ben, ami az elmúlt évhez képest 1,3 százalékkal, azaz 76 fővel több. A jelenleg nyilvántartott fiatal munkanélküliek között is­H .............................. Ebben az évben a legnagyobb emelkedést a diplomás fiatalok mutatják. Szabó József megyei Munkaügyi Központ vezetője ....................................................................................................... kólái végzettségüket tekintve leg­többen csak nyolc általánossal rendelkeznek (40 százalék), de közülük is minden ötödik még ezzel sem. A másik nagyobb cso­portot a szakiskolát, szakmun­kásképzőt és szakközépiskolát, gimnáziumot végzettek képezik, aránya 47 százalék. Ezzel szem­ben kevésnek tűnik a diplomás munkanélküliek aránya a pálya­kezdők között, hiszen csupán 12 százalék. Több diplomás- Az utóbbi 4-5 évben megnőtt a kirendeltségeinken magukat regisztráltató pályakezdő mun­kanélküliek aránya (22-23 száza­lékkal), s a tavalyi adatokhoz ké­pest a munkanélkülieken belül a legnagyobb emelkedést a diplo­más fiatalok mutatják 200 fővel - mondta Szabó József, a megyei munkaügyi központ vezetője. Vé­leménye szerint az igazi problé­ma az, hogy ezekben az években a megyei munkaerőpiaci keres­let többnyire a támogatott mun­kahelykínálat révén emelkedett, számottevő javulása az elsődle­ges munkaerőpiacon még nem következett be. Segítő programok- A diplomások számának nö­vekedését tapasztalva - a képzé­si, munkatapasztalat-szerzési, s egyéb eszközök felhasználása mellett - már a korábbi években is több speciális foglalkoztatási programot indított szervezetünk - hangsúlyozta a vezető. Ezek között szerepel a térség- fejlesztési menedzseri program, melynek célja a 16 fő kiképzett menedzser foglalkoztatásával a kistérségek foglalkoztatási, fej­lesztési lehetőségeinek feltárása és ehhez pénzügyi források fel­kutatásának elősegítése.- Diplomás pályakezdő tranzit­Piae nélküli diploma Évről évre növekszik a diplomás állástalanok száma Pályakezdő munkanélküliek száma « B.-A.-Z. megyében 2003. szeptemberijen: (s 5780 fő 1 Megoszlásuk iskolai végzettség szerint (százalék) Nyoíc általánossal rendelkező foglalkoztatási programot szer­veztünk, melynek fő célja, hogy a program keretében támogatott 42 fő foglalkoztatásával csökken­jen a magasan képzett szakem­berek elvándorlása a megyéből - tette hozzá. Szintén diplomás munkanél­küliek segítésére hozták létre a munkanélküliek foglalkoztatása a nonprofit szektorban című programot, amelyben civil szer­vezetek bevonásával 21 diplomás fiatal képzése van jelenleg is fo­lyamatban. Ezt követően részük­re 18 hónapos foglalkoztatást tu­dunk biztosítani.- Az idén újra indítottuk tran­zitfoglalkoztatási programunkat, melynek célja elsősorban a ver­senyszféra munkáltatói felé mintegy 40 diplomás pályakez­dő foglalkoztatása - jegyezte meg Szabó József. Ezek a programok bár nem oldják meg teljesen a munkanél­küliség problémáját, de jó példát mutat, s ezzel talán a jövőben még több ilyen lehetőség jöhet létre, amely segít a munka nél­kül maradiakon. ÉdMH A *ent programokról, lehetó­ségekről bővebben a helyi kirendeltsé­geken tájékozódhatnak, vagy a Megyei Munkaügyi Központban. Az egyetem és a piac Miskolc (ÉM) - Kihívások és lehetőségek az európai uniós csatlakozás kapujában - címmel rendezték meg a III. Regionális Tanácsadási Kon­ferenciát a Miskolci Egyetem Továbbképzési Központjában. A Miskolci Egyetem gazdálko- dástani Intézete, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Miskolci Te­rületi Bizottság Közgazdasági Szakbizottsága, és a Magyar Köz- gazdasági Társaság Megyei Szer­vezete harmadik alkalommal szervezte meg a Regionális Ta­nácsadási Konferenciát, amely az előző évek tapasztalatai és az előadók érintettsége alapján or­szágos jelentőségű volt. Az egye­tem üzleti világgal való együtt­működésének elősegítése mellett a konferencia célja a helyi és or­szágos vállalkozások felől érke­ző igények kielégítése. Egyfajta együttműködés az egyetem és piac között. Lehetőségek börzéje Évről évre növekszik az állá­sokat kinálók száma a Me­gyei Munkaügyi Központ szervezésében megrendezett Állásbörzén. Ami szerencsés, hiszen azt mutatja, egyre több befeketető, cég, vállalat, munkaadó érkezik megyénk­be és városunkba, ha igen lassan is, de bővül az állások száma. A választás természe­tesen nem mindig sikeres, de jó ha próbálkozunk minden olyan területen, ahol lehető­ségeink és képzettségünk en­gedi, hiszen kívülről nem biztos, hogy látszik, melyik lesz az, amely igényeiknek megfelel. S, hogy' melyik lesz a jó munkahely, az legfőképp nem a munkáltatótól, hanem sokkal inkább, tőlünk, hoz­záállásunktól függ. (Fotó: Bujdos Tibor) Még betegen is munkába járunk A magyarok nem lógnak, inkább dolgoznak Miskolc (ÉM) - A jobpilot internetes pályacsúcs maga­zin nyolc európai országban található álláskereső oldalán tette fel azt a kérdést, hogy „Általában indokoltan hiány­zik munkahelyéről?” Európaiak közül talán a leg­szorgalmasabbnak mondhatjuk nemzetünket, hiszen mi még ha egészségi állapotunk is meg­kívánná, hogy pihenjünk, akkor sem állunk ki a munkából. A vá­laszokból kiderül, hogy az ango­lok és a franciák lógnak a legin­kább, a németek, olaszok és len­gyelek majdnem fele pedig még lázasan, megfázva is munkába megy. A magyarok 4 százaléka val­lotta magát lógósnak, negyede betegen is munkába jár. Az internetes felmérés részt­vevői négy lehetséges válasz kö­zül választhattak. Az adatokat elemezve a franciák és az ango­lok vallották magukat a leglógó­sabbnak, ugyanis 10 százalékuk a „Majdnem minden hiányzásom lógás” mondatot jelölte meg. A magyar kitöltőknek csupán négy százaléka kerüli betegséget fül­lentve a munkát. Becsületes csehek A „legjobb” orvosai az osztrá­koknak vannak, akik a tényleges betegségnél hosszabb időre írják ki a pácienseket. A cseh dokto­roknál viszont már nehezebb ugyanezt elérni, a válaszadók csupán egy százaléka jelölte meg ezt a lehetőséget. Ugyancsak a cseh munkavál­lalók becsületességére enged kö­vetkeztetni, hogy a nyolc ország közül a legnagyobb arányban vallották (69 százalék), minden hiányzásuk betegségre vezethető vissza. Ezt a választ hasonlóan magas arányban jelölték meg a magyarok is (67 százalék). Németek fele betegen is Munkájuk elvesztésétől legin­kább a németek, a lengyelek és az olaszok félnek (43-46 száza­lék), akik még betegen is mun­kába indulnak. Valószínűleg a rossz gazdasági helyzet és a munkanélküliségtől való félelem késztet majdnem minden máso­dik német, lengyel és olasz mun­kavállalót arra, hogy lázasan, ví­rustól fertőzve vagy megfázás­sal, teljesen legyengülve küsz­ködve is dolgozzon. A magyar válaszadók 25 szá­zaléka jelölte meg az utóbbi vá­laszt, pedig az egészség nélkül nehéz előre haladni, még akkor is ha egy kis megfázás fenyeget minket. Vigyáznunk kell: egy­két betegen bedolgozott nap szö­vődményeket és sok kárt okoz­hat szervezetünkben, jobb ha pi­henünk. Több munkahely válható az év végén Huszonötezer tartósan betöltött munkahely Miskolc (ÉM) - Több cég tervez létszámbővítést az idén a második fél évben, mint amennyi létszám- csökkentést Egy kis pozitív változás várható a munkahelyek szá­mát illetően, már ami a szá­mokból kitűnik. Az év máso­dik felében szaporodnak az ál­láshelyek. Több cég tervez lét­számbővítést az idén a máso­dik fél évben, mint amennyi létszámcsökkentést - ez tűnik ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium leg­frissebb összegzéséből, ame­lyet az Állami Foglalkoztatá­si Szolgálat munkatársai ké­szítettek a rövid távú munka­erő-piaci helyzetről. Növekvő foglalkoztatás Az adatgyűjtést az állami foglalkoztatási szolgálat mun­katársai 2003 márciusában 4603 cégnél végezték. Az elő­rejelzések szerint a 2003. má­sodik fél évében növekvő fog­lalkoztatottsági létszámot jel­ző cégek aránya 21 százalék volt, míg a létszámcsökkenést jelzőké 16 százalék. A feldolgozóipari, de főként a kereskedelmi cégek pluszk­eresletet mutatnak a szakem­berek felmérése szerint, míg a mezőgazdasági üzemek és az építőipari vállalatok szezo­nális okból létszámcsökke­nést jeleznek, de ez természe­tes folyamat a szezonális munkáknál. Nagy a hiány A legnagyobb hiány a szak­munkás munkakörökben ta­pasztalható. Az idei év máso­dik fél évében nemzetgazdasá­gi szinten mintegy 25 ezer tar­tósan betöltetlen álláshelyre számítanak a szakemberek. Az év második felében a cé­gek mintegy 17 százaléka kí­ván pályakezdő fiatalt alkal­mazni. Ez az arány hasonló a tavalyi évben mérthez. A fel­dolgozóipari és a kereskedel­mi gazdálkodó szervezetek az átlagosnál nagyobb készséget tanúsítanak majd az iskolából kikerültek foglalkoztatása iránt. A várakozások szerint a feldolgozóiparban, az építő­iparban és a kereskedelem te­rületén továbbra is a szak­munkás fiatalok iránti igé­nyek lesznek túlsúlyban. A mezőgazdasági üzemeknél pe­dig magas marad a felsőfokú végzettségű fiatalok iránti ke­reslet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents