Észak-Magyarország, 2003. szeptember (59. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-30 / 228. szám
2003. szeptember 30., kedd ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG# KULTÚRA / 5 HÍRCSOKOR 0 Tánc és színház. Újra látható az előző évek sikeres táncjátéka, a Fekete zaj és az idei operafesztiválon nagy sikert aratott, Mozart életéről szóló Divertimento mortale - mindkét darabot Novák Péter és Kozma Attila rendezte. 0 Ünnepi hangverseny. A zenei világnap alkalmából tart hangversenyt a Borsodi Zenei Társaság, valamint a kazincbarcikai Kodály Zoltán Művészeti Iskola holnap este fél 6-tól az iskola épületében. (Tardonai út 2.). Évnyitó zenevei. Évadnyitó koncertet tartott a miskolci Fazekas Utcai Általános Iskola és Zeneiskola zenei munkaközössége a városháza dísztermében. (Fotó: K. P.) Öt előadás, öt színházi parti Miskolc (ÉM) - Az idei évad lesz a tizenegyedik a Miskolci Páholy történetében. Az idei évadban is öt előadást tekinthetnek meg a miskolci színház pártolói. Az előadás után kezdődik a parti, mely a város és a régió egyik legnépszerűbb társadalmi, társasági eseményének számít. A színház társulata mellett exkluzív vendégék, színes programok, kiállítások, színvonalas vendéglátás várja a páholy tagjait. Páholyelőadások Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása Kálmán Imre: Marica grófnő Müller—Tolcsvay—Müller: Isten pénze Mozart: Figaro házassága Feydeau: Bolha a fülbe Pedagógus filmklub indul Miskolc (ÉM) - Pedagógus filmklubbal várja a nézőket a miskolci Kossuth art- mozi. Pedagógusigazolvánnyal a Hevesy- ben 200, anélkül 250 forintért láthatják október 10. és november 21. között a Brid- get Jones naplója, a Táncos a sötétben, az Amelie csodálatos élete és az Isten nagy, én kicsi vagyok című filmeket. Mint megtudtuk, idén októberben Dán filmhét, novemberben Európa filmklub és Francia filmhónap várja a nézőket a Kossuthban és a Hevesyben. „Mindkettőjük nagyon közel állt hozzám’’ Végvári Lajos tanulmánykötetének megjelenését hamarosan újabb regény követi Végvári Lajos a Munkácsy-kiállítás megnyitóján (Fotó: Bujdos Tibor) Hajdú Mariann Miskolc (ÉM) - Nemrégiben jelent meg Végvári Lajos új tanulmánykötete. A művészettörténész Szőnyi István és Bernáth Aurél festők munkásságát dolgozza fel. ÉM: Miért Szőnyi és Bernáth? V. L.: Szőnyiről 1958-ban kezdtem írni, akkor még élt. A könyvet befejeztem, de a kiadó elutasította. Szemére vetették, hogy kívülről szemléli a parasztságot. Pedig ő tényleg kívülről akarta szemlélni. Azt, hogy Bernáthról írjak, végül is Zsófi lányom erőltette. Megírtam. Magánkiadásban jelent meg a kötet, most sem tartották fontosnak a kiadását. Bár mindketten rendkívül nagy hatással voltak a kortárs művészekre, mégis az a vélemény alakult ki róluk, hogy nem a mai valóságot ábrázolják. Finom virágokat neveltek. Szerintem az is kell. ÉM: A könyvön érződik a személyes érintettség... V. L.: Mindkettőjük nagyon közel állt hozzám. Szőnyit 1940- ben ismertem meg, Bernáth Aurélt kicsit később. Szőnyi barátságosabb volt. Minden héten kedden kimentem a műtermébe, együtt ebédeltünk. Zebegényben, ahol lakott, a halála után Aczél György szabadtéri színpadot hozatott létre. A Szőnyi szabadiskola ma is működik. Bernáth Aurél fanyar, bizalmatlan ember volt. Amikor a fővárosi képtár igazgatója lettem, s megszerveztem a kiállítását, lettünk igazán jóba. Ő ismertetett meg Szabó Lőrinccel, nyaraltam nála Bada- csonyőrsön. Fiatalon mindketten erősen baloldaliak voltak, ezért a Horthy-korszakban nagyon bántották őket. így jutottak el mindketten a klasszicizmus, az európai harmónia kifejezéséhez. ÉM: Legutóbb Szinyei Merse Pálról irt regényt Szurokfenyő címmel. Akkor azt nyilatkozta, az irodalommal szeret foglalkozni inkább, legszívesebben csak regényt írna, elég most már a tanulmányokból... V. L.: Valóban úgy érzem, hogy szívesebben foglalkoznék regényírással. De még mindig volna kiről írnom: Kmettyről, Barcsayról, Szentiványi Lajosról. S persze regényt is. A legújabb rövidesen meg is jelenik Tem- pesta címmel. Az újságíró nagybátyámról szól, akit az első világháború hajnalán küldtek ki Triesztbe. Járt még Líbiában, Kairóban is. Igen huncutul van megírva. ÉM: Több száz oldalt tenne ki az a lista, amely csak műveinek bibliográfiáját közli. Melyik áll Önhöz mégis a legközelebb? V. L.: Egyértelműen a Szurokfenyő. De az íráson kívül a fotózás, a diaporáma is rengeteget jelent. NÉVJEGY Végvári Lajos, művészettörténész, író, szakíró Harmincegy éve él Miskolcon az alkotó. Szellemóriás - így nevezi őt Koltay Gábor, az ismert filmrendező Született: 1919-ben, Zsirán Diploma: Pázmány Péter Tudományegyetem. Jogot, művészettörténetet, esztétikát, irodaiomelméietet tanul. Pályája: Az ELTE-n, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanít. A Fővárosi Képtár igazgatója. 1972: Miskolcra költözik. Megszervezi a Miskolci Képtárat. 2001 óta Miskolc díszpolgára Életrajzi bibliográfiája közel 500 címet sorol fel. Család: Felesége: Máger Ágnes festőművész, lánya: Végvári Zsófia díszlettervező Szezon a szalonban. Elkezdődött a szezon Máger Ágnes ] miskolci irodalmi szalonjában. Legutóbb Zemlényi Attila és Kupcsik Lidi költők (képünkön) olvastak fel műveikből az összegyűlt érdeklődők előtt. (Fotó: Kőhalmi Péter)_____________________............................................-_______________________________._________________i___J Az írótábor nem megy az égbe Elkészült az Új Holnap idei őszi száma Miskolc (ÉM) - CD-be- mutató is lesz az Új Holnap legújabb számát ismertető rendezvényen. Dinnyés József daltulajdonos Égen, földön címmel jelentette meg azt a CD-t, mely Serfőző Simon Miskolcon élő költő, az Új Holnap főmunkatársa, és lapunk rendszeres szerzője verseinek megzenésített változatát tartalmazza. Erről az albumról mutat be részleteket az előadóművész az Új Holnap című művészeti, irodalmi és társadalmi folyóirat őszi számának október 2-án, csütörtökön délután 5 órától a Miskolci Galéria Kondor-termében tartandó bemutatóján. Próza, líra A folyóirat legújabb számának irodalmi összeállításában többek között Jenei László, Ficsku Pál, Kalász István prózáját, Lárai Eszter, Ijjas Tamás, Király Levente, Kupcsik Lidi verseit olvashatjuk. Az idei Tokaji írótáborról Bállá D. Károly írt, Az írótábor nem megy az égbe címmel összefoglalót. Vidékies, keleties Az operafesztiválról szóló fejezetben Kovács Sándor zenekritikus mondja el véleményét a kicsit „vidékies”, kicsit „keleties”, de jól működő fesztiválról. Közli a lap Heller Ágnes és Batta András Mo- zart-előadásának szerkesztett változatát, a Légyott című rendezvényen elhangzott írásokat, az erre az alkalomra készült grafikákat is. A képzőművészeti blokkban Sóváradi Valéria, Pásztor Gábor, Pusztai Ágoston munkásságáról, és Szalay Lajos 1956- os rajzairól esik szó. Foglalkozik még a lap a Zempléni Művészeti Napokkal, a miskolci Görgey-kultusszal is. KÖNYVBARÁT A Géniusz Könyváruház és az Észak-Magyarország játéka Legutóbbi kérdésünk: Milyen nemzetiségű volt Henryk Sienkiewicz? A helyes válasz: lengyel. A helyes választ beküldők közül Henryk Sienkiewicz A kislovag című regényét Zsibai Zsófia (Encs) a Géniusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi u. 107., tel.: 46/412-932) veheti át. Mai feladatunk: Melyik 20. századi spanyol képzőművésznek volt „rózsaszín” és „kék” korszaka? A helyes választ beküldők között Jean-Louis Pradel A jelenkor művészete című könyvét sorsoljuk ki. A megfejtéseket jövő hétfőn délig várjuk az Észak szerkesztőségébe (Miskolc 3501 Pf.: 351.) Válasz: .................................................. Név:....................................................... Cím:....................................................... SZÍNHÁZ Ami jó van a világon Bujdos Attila Kaiért szeretjük a Bors nénit? Nemes Nagy Ágnes és Novák János mesejátéka színpadi műnek elnagyolt, a története soványka, a szereplők karaktere kidolgozatlan. Túl keveset tudunk meg Bors Józsefné Balogh Borbáláról (Báthori utca 3.) ahhoz, hogy tiszta szívből kívánhassunk neki születésnapján mindent, ami jó van a világon. A színházi előadásban Bors néni lényének és a helyzetnek kell tehát olyannak lennie, hogy ne is gondolkodjunk rajta: akarjuk-e, csak ünnepeljük. Az érzéseinkről szól ez a darab. A tapasztalatot megelőző világról, a megbecsülésről, az ünneplés időtlen késztetéséről. Az önfeledtségről, a gyerekkorról, mely jelen van, vagy mint most, varázsütésre felidézhető, és a ráismerés pillanatában nem is értjük, hogyan és miért engedhettük el annyira könnyedén. A tárgyát is nélkülözni képes szeretetről, a szívtájéki kis melegségről, hogy jónak lenni a jóságért magáért is jó. Ehhez segít hozzá a játék - ez az a pillanat, amelyben egybemosódik a felnőtti és gyermeki nézőpont, a valóság és a mese, a színpad és a nézőtér, mindenki szereplő és senki sem az, hiszen lám, önmagát adja. Bors néni nyolcvanadik születésnapja a kor és a kortalanság együttes ünnepe. Az időtállóságé, a végtelenségé. Ami fontos az időből, úgyis megmutatkozik, ami fontos a múltból, úgyis magunkkal hozzuk a jelenbe, és képesek vagyunk róla úgy beszélni, mint ha most is az lenne, ami egykor volt. M ilyennek szeretjük Bors nénit? Megmagyarázhatatlannak, de magyarázatot nem is igénylőnek. Kredenc tetején elpihenő alma, levendulaszappan, langyos tej, lekvárfőzés illatát őrző örök nagymamának, puhán kedvesnek, igaz történeteket idéző meselénynek. Százféle alakban magunk elé képzelhetőnek. Amilyennek Máhr Ági elénk hozza: tetterős asszony, lendületes, bár erőivel beosztóan bánó, az érdemest az érdemtelentől megkülönböztetni képes. Hétköznapi csodatevő, mint ha ezt bárki tudná. Pedig! Pedig. Figyeljük a tekintetét: bizonyosan olyat is lát, amit más senki, mégsem téveszti el soha: ha a tegnapról beszél, az is a máról szól. Kicsit éles, kicsit határozott: tisztelettudó és kevéssé felszabadult, hiszen ismeri a titkok természetét, a megoszthatatlan- ságot. Ha majd odáig érünk, megértjük. Addig meg legyen fontosabb a huncutság, hogy van kinek és van miért örülni, Bors néni kedvére, magunk örömére. ÉCTfiif Színházi kritikáink az interneten: www.boon.hu/oldalak/szinhazykritika A színház és a kultúra támogatója a Tiszai Vegyi Kombinát Rt.
