Észak-Magyarország, 2003. szeptember (59. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-08 / 209. szám
2003. szeptember 8, hétfő ÍSMK-MflSYARÖRSZÁG# KARRIER / 7 Kiegyenlített lehetőségek Miskolc (ÉM) - Nagy különbségek vannak azon tanulók között, akik megkapják otthon a megfelelő hátteret a kiegyensúlyozott tanuláshoz és akik nem. Ezt az egyenlőtlenséget hivatott „kitömni” a szaktárca által létrehozott Integrációs Oktatási Program. Az idei év az első, amikor kipróbálhatják az iskolák ezt a fajta oktatási rendszert. JEGYZET Gyermekközpontúság Marschalkó Ildikó Email: ildiko.marschalko@eszak.boon.hu Bölcsődével kezdődik az emberke megmérettetése. Majd következik az óvoda ami már majdnem olyan ma, mint régen az első elemi. Mire már odaér, hogy meglett hat évével első osztályba léphet, szinte mindent tud a világról, s szinte mindent is kell tudnia. A rendszer nem tesz különbséget okos és kevésbé okos, jól szituált és hátrányos helyzetű gyermek között. S, talán épp ez a baj, az egykaptafára nevelés. Pedig a negybetú's életben pont az egyéni kiteljesedésre van szükség, nem arra, hogy mi is olyanok legyünk mint az egybillió ember körülöttünk. Persze az iskola nem arra hivatott, hogy gyakorlati úton nevelődjünk, hanem lexikális tudásunkat gyarapítsa. Néhány éve sikeres programokat találtak ki arra vonatkozóan, hogyan lehet az iskolai oktatást „életszagúvá" tenni. Minél közelebb legyenek a gyerekek a gyakorlatias tudás elsajátításához. Ezek a programok nagy sikert eredményeztek, bár igen szűk diákrétegnek szóltak. |ó lenne, ha nemcsak programok, hanem maga az iskolai nevelés olyan szintűvé válna, hogy ne legyen kuriózum a normális nevelés, a gyerekközpontúság. Bár az is lehet ez csak utópia, hiszen mindennek sok-sok feltétele van, mi miért működik úgy, ahogy, azért mégis jó lenne, ha a gyerekek nevelésében nem indokokat, hanem segítő megoldásokat találnánk. Felkészítés pedagógiája Miskolc (ÉM) - Ahhoz, hogy minél gördülékenyebben működjön az iskolákban az együttnevelés, pedagógiai rendszert dolgoztak ki. Első lépés Ennek első eleme az alkalmazás, melyben fontos az integrációs stratégia kialakítása, helyzetelemzés, az integráció várható eredményeinek felmérése. Az iskolába való bekerülés előkészítése hátrányos helyzetű gyermekeknél, illetve együttműködés a családdal, gyermekjóléti és család- segítő szolgálattal. Második lépés Második lépésként meg kell teremteni a tanítást és tanulást segítő eszközrendszer elemeit. Mint például az önálló tanulást segítő fejlesztést, a szociális kompetenciák fejlesztését, az integrációt segítő tanórán kívüli programok megteremtését. Emellett szükség van még az integrációt elősegítő módszertani elemekre, háromhavonta megismételhető kiértékelési rendszerre, és a továbbhaladás feltételeinek biztosítására. Harmadik lépésként az integrációs programban szükség van egyfajta elemzésre, a várható eredmények felmérésére. Kétéves program Fontos, hogy mennyiben nő a két év során a programba bekapcsolódó tanulók száma. A hátrányos helyzetű gyerekek milyen eredményeket tudnak elérni a pedagógiai módszerrel. Mennyien tudnak továbbtanul- nulni a résztvevő diákok közül. Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a gyermek családjával és a szakmai szakszolgálatokkal. Az oldalt összeállította: Marschalkó Ildikó Fotó: Kőhalmi Péter A hátrányos helyzetű gyerekek lehetősége Ne legyenek különbségek jól és rosszul szituált tanuló között, hisz a tudás mindenkié Miskolc (ÉM) - Elmúlt év novemberében hirdették meg az iskolák számára azt a pedagógiai rendszert, amely segít a tanárnak és a tanulónak is a hátrányok leküzdésében. Az Országos Integrációs Program alapján létrejött egy Integrációs Hálózat négy hátrányos helyzetű régióban (Budapest és Pest megye, Dél-Dunán- túl, Észak-Alföld, és Észak-Ma- gyarország) ez év januárjában.- Azzal a céllal indította az Oktatási Minisztérium az integrációs programot, hogy a társadalmi szempontból hátrányos W ....................................................... Fő célunk, hogy ne legyen többé óriási különbség, gyermek és gyermek között. Az egyenlőség megteremtése. Nemes Katalin,regionális koordinátor .....................................................M helyzetű, különösen roma tanulók nehéz helyzetét megszüntesse, minőségi oktatásuk biztosításával, képesség és érdeklődés szerinti továbbtanulásukat segítse - mondja Nemes Katalin, az Észak-magyarországi Integrációs Hálózat koordinátora. Az általános iskolák rendszerére kitalált pedagógiai programra az országban 400-450 iskola jelentkezett. Egyenlő lehetőség- A programban rejlő fő lehetőség nemcsak a tanulást-taní- tást segítő pedagógiai módszer, hanem a diák és az iskola támogatása (egy hátrányos helyzetű diákra 51 ezer forint támogatás jut) - jegyezte meg. Tehát a támogatásban résztvevő gyermek, egy összetett családi életre is kiterjedő programban, esélyt kaphatnak a felzárkózásra, a hiányosságaik bepótlására, ezáltal jobb életkörülmények között nőhetnek fel, és eredményesebben indulhatnak, akár a munkaerőpiacon akár a továbbtanulásban. Bázisintézmények Az Integrációs Program még hatékonyabb bevezetésére kitaláltak egy bázisintézményi rendszert, amely annyit jelent, hogy egy-egy bázisiskola a program kidolgozásában, megvalósításában jó példaként tud szolgálni a többi programot használó iskolának. Egyfajta segítségnyújtás az integrációs felkészítést beveCsökksrső létszám Évről évre kevesebb a kisiskolások száma Általános iskolai tanulók, 1-8. évf. -------78 657 Összes étkező----39 260 Első évfolyamos ----9905 Veszélyeztetett 8538 1 Fogyatékos r 3961 ! Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavaros 2866 j I zető intézményeknek. - A bázisintézményi státuszra a megyében hat iskola nyert felvételt a régióban pedig tizenhárom. Ők azok, akik az integrációs nevelésben úttörő szerepet vállaltak, és szeptembertől nemcsak átveszik a programmal járó pedagógiai elemeket, hanem fejlesztik is azt - magyarázta Nemes Katalin koordinátor. A bázisintézmények mellett segítséget nyújtanak az intézményenként biztosított kistérségi koordinátorok, akik a hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit képviselik az iskolákban. Együttnevelés- Fő cél, hogy ne legyen különbség gyermek és gyermek között, lehetőleg úgy neveljék együtt őket, hogy mind a kettőnek megfelelő legyen az oktatás. A program elsőként kétéves bevezetéssel indul, amelynek eredményeiről is legalább a két év elmúltával lehet majd beszélni - jegyezte meg Nemes Katalin. Az idén szeptembertől elindult integrációs nevelés gyermekközpontú, amely esélyegyenlőséget teremthet hosszú távon az iskolapadokban gyerek és gyerek között. ÉN&?i|§f A* Integrációs Porgrammal kapcsolat EwfeUti {,an részletesebb információkat a www.om.hu internetes oldalon olvashatnak. Magkórdeztük: Mennyire támogatják a hátrányos helyzetű gyerekeket? S zerintem mostanában több civil szervezet támogatja programjaikkal a hátrányos helyzetben lévő fiatal gyerekeket. Remélhetőleg a támogatások száma a későbbiekben csak nőni fog, nem csökkenni, a hátrányos helyzetű gyerekeknek több lehetőségük lesz. N em nőttek a lehetőségek a hátrányos helyzetű fiatalok számára. Sajnos szerintem nem kapnak több támogatást. Bár az osztálytársaim helyzetét nem ismerem, de szerintem nincs jobb helyzetben az, aki eddig is kevés háttérrel rendelkezett. Később lehet ez változni fog. A hátrányos helyzetűeket szerintem nem támogatják jobban. Van két unokám, akik árvízkárosultak voltak, s nem sok, vagyis csak egyszeri támogatásban részesültek. Nem vagyok megelégedve a mai oktatással, nem tesz különbséget a fyerekek közt. R égóta nincs sok lehetőségük a hátrányos helyzetű fiataloknak, különösen a tehetségeseket nem veszik számításba sem. Bár van néhány jó program, de az nagyon kevés ahhoz képest, mennyi rászoruló fiatal van. Sajnos egyre több diáknak kellene segítség a tanulásban. E lég sok lehetőség van szerintem a mostani fiataloknak. De azt pontosan nem tudom, mennyiben támogatják jobban vagy kevésbé a hátrányos helyzetűeket. Jó lenne, ha hangsúlyt fektetnének a gyerekek védelmére és színvonalas oktatására, mert akkor dől el minden. Kiss Kálmán (29) Informatikus Pápai Gergő (16) Diák Szabó Ilona (51) RENDÉSZ Kora János (18) DIÁK Kelemen János (46) TECHNIKUS Az együttnevelés sokkal több lehetőséget nyújt a hátrányos helyzetű diákoknak a fejlődésben. (Fotó: illusztráció) Gyakorlati képzések segítése Eszközökkel, a munkára felkészítésben Miskolc (ÉM) - Speciális szakiskolák gyakorlati képzésére pályázatot hirdet az Oktatási Minisztérium. Speciális szakiskolák és a készségfejlesztő speciális szakiskolák gyakorlati képzése, illetve munkára felkészítése tárgyi eszközfejlesztésének támogatására pályázatot hirdet a szaktárca. Eszközök bővítése A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, amely kizárólag a pályázatban meghatározott célra fordítható. A pályázatok beadási határideje: 2003. szeptember 25. A pályázatnak tartalmaznia kell a beszerzendő eszközök adatait. A pályázónak be kell mutatnia, hogy az eszközöket milyen módon tudja 2004. március 31-ig beszerezni és üzembe helyezni. Az érvényes pályázat feltétele, hogy a pályázó részletesen mutassa be tanműhelyeinek számát, felszereltségét, esetleges különlegességeit. Saját tanműhely hiányában dokumentáltan be kell mutatni a munkáltató szervezetekkel kötött szerződést, mely alapján az iskola érintett diákjai munkahelyi gyakorlatot végezhettek a 2002/2003. évi tanévben. Előnyt élveznek továbbá azok a pályázók, akiknek fenntartója a pályázatot nem az MPA fejlesztési és képzési alaprészéből származó forrásból, legalább 5%-kal támogatják, az erre vonatkozó írásos fenntartói nyilatkozatot a pályázathoz kell csatolni. Segítenek a bázisintézmények Céljuk példát mutatni a megvalósításban Miskolc (ÉM) - Integrációs Programban részt vevő iskolák közül sokan bázisintézményi feladatot is vállaltak, vagyis egyfajta tanácsadói szerepet az új módszer minél hatékonyabb megvalósításában. Lutter Jánosné, Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, Detk- Az integrációs nevelés iskolánkban már eddig is megvalósult, hiszen mindent megtettünk azért, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek ne legyenek megkülönböztetve. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy együtt nevelődjenek a gyerekek. Nagyszerűnek tartjuk az integrációs kormányprogramot, hiszen ezáltal sokkal több lehetőséget kapnak a hátrányos helyzetű gyermekeink. Forgács Judit, Fazola Henrik Általános Iskola igazgatója, Miskolc A mi iskolánknak ez a program óriási segítséget jelent. programmal remélhetőleg néhány év alatt elérhetjük, hogy a nálunk végzett és hátrányos helyzetű tanuló szak- középiskolába, akár gimnáziumban is tanuljon tovább. Steiner Zoltán, Petőfi Sándor Általános Iskola, Ózd Együtt nevelő minőségi oktatást biztosító programot szeretnénk megvalósítani. Amelynek fontos része, hogy lehetőséget biztosít a gyerekek képességeinek kibontakoztatásához. Szeretnénk elérni, hogy egyes osztályokra lebontva közel azonos arányú legyen a hátrányos helyzetű gyerekek száma. Heszmanné Zsíros Irén, Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola, igazgatója, Ónod Iskolánkban egyenlő arányban oszlik el a hátrányos és nem hátrányos helyzetben lévő gyerekek száma. Reméljük modellként tudunk szolgálni a többi iskola számára, és sikeresek leszünk a fejlesztésben. Továbbtanulni szándékozók számát is megnövelhetjük a programmal.
