Észak-Magyarország, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-07 / 183. szám

)3. augusztus 7., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG $ KULTÚRA (Pokol Angyalai) / 7 KÖNYV Vad rege a Pokol Angyalairól Bujdos Attila Lehet-e értelmes mondanivalónk egy kö­zel negyvenéves könyvről? Hiszen a világ minden értelemben meg­változott - az át­alakult társadal­mak ma már má­sokban találnak ellenséget maguk­nak, innen nézve a Pokol Angyalai tehát visszavonha­tatlanul a múlt. Módosult a sza­badsághoz való vi­szony is. A más­ság elfogadása általánosabb, az elutasítást (talán) inkább megelőzi a megértés érde­kében tett erőfeszítés mint akkor. Ehhez persze szükség volt a felismerés­re, hogy a normáktól eltérő viselkedés oka­inak feltárása segíthet a társadalmi robba­nások megelőzésében. A felismerés pedig csak részben fakadt a kataklizmákból, de legalább annyira táplálkozott az olyan szemléletű művekből, mint a Hell’s Angels. Megkésett könyv Hunter S. Thompson együtt időzött a hat­vanas évek elején az Egyesült Államokat többnyire az első számú közellenségként lázban tartó Pokol Angyalaival, közeli nézőpontból írhatta le tehát az országúti vad motoros csoportot, összeütközéseit a renddel. Érteni vélte őket, s ezt tartotta annyira fontos tudásnak, hogy megpróbál­ja átadni. Amennyire a magyar fordítás­ból megítélhető: nem feltáró, szociológiai munkát, hanem leíró szociográfiát (vagy va­lami hasonlót) tartunk a kezünkben. Mindenhogyan megkésett könyv ez, a mi szempontunkból. Engedjük meg magunk­nak azt a történelmietlenséget, hogy egy pil­lanatra komolyan mérlegeljük: mi lett vol­na, ha. Ha akkor ér ide, amikor íródott. Ké­pes lett volna árnyalni a szabadságot igen­lőkről alkotott képünket, ha ismerjük az el­lentmondást: a Pokol Angyalai szabadság­akarása mögött náci tekintélytisztelet la­pul? Egyáltalán: hozzásegített volna az ár­nyalt gondolkodás képességéhez abban a kategorikus világban, amelyben akkoriban a vasfüggönytől keletre éltünk? Ezeket a kérdéseket feltéve lesz igazán érdekes olvasni ezt a könyvet, a leírtak mel­lé sorolva saját akkori elzártságunkat. Mindazt, amiből kimaradtunk, pedig ben­ne lehettünk volna. Í««IH Hunter S.Thompson Hell’s Angels, Vad rege az angya­li & [III lókról (Konkrét Könyvek, 2003) - A kritika teljes szö­vege az interneten olvasható: >vwvv.jx>pn, h.g / kaciyy Az amerikai legendás, a japán motor megbízható Miskolc (ÉM - BGO) - Miskolcon is so­kan szeretik a chcppereket, mint ahogyan a speedes motorokat is, sőt a domborzati adottságok miatt rengetegen krosz- szoznak is a két­kerekűek szerel­mesei közül - hall­hattuk egy szaküz­let vezetőjétől. Mint Renk Csa­ba, a Gold Motors Bt. tulajdonosa kérdésünkre el­mondta, a Pokol Angyalai által is használt - és kultikussá tett - chopper stílusú mo­torok kedvelői hajlamosak inkább arra, hogy ne csak együtt motorozgassanak, ha­nem hivatalosan is klubot alapítsanak. A stílus kedvelői közt a Harley- Dawidson a legendás chopper megteste­sítője, bár a tapasztalatok inkább azt mu­tatják, hogy a japán motorok ebben az irányzatban is jobbak, megbízhatóbbak. Ezek a motorok leginkább egymás közt cserélnek gazdát, hiszen ezek általában az alapmodellek jócskán - és különböző irányzatokban - személyre szabott válto­zatai. Közelebb a hárommillióhoz Alap-choppert - hallhattuk - körülbe­lül 1,6-2 millió forintért lehet megvásárol­ni, de mire azt táskákkal, háttámlával, különleges lámpákkal felöltöztetik, az újabb 500-600 ezer forintos költséget je­lenthet. ÉNi^ül# ^ motoros legendákról bővebben is olvasható fran- cla és angol nyelven a Pokol Angyalai honlapján: Szelíd motorosok kontra Pocok, az ördög... Az Angyalok az ellenkultúrát fémjelezték, nálunk a motor számított Miskolc (ÉM - BGO) - A hatvanas évek amerikai mo­torosairól, a Pokol Angyalai­ról írt könyvet Hunter S. Thompson. R. Nagy József ANTROPOLÓGUS filmek látványa nem nagyon sar­kallt senkit együtt motorozásra - bár motoros legendák szület­tek, például a mindent legyőző duplablokkos Pannóniáé... Á motorozás akkor vált többé praktikus közlekedési eszköznél, amikor a második világháború után az Egyesült Államokban hazatértek a kiégett, életunt, ci­nikus katonák, akik motorra ül­tek. Magyarországon ezekben az években a motor leginkább az a jármű volt, amit az vett, akinek nem volt pénze autóra - hallhat­tuk R. Nagy József kulturális és vizuális antropológustól. Sőt lé­tezett „hivatali motor” is, Csepe­Duplablokkos magyar A kevés magyar motoros legenda egyike a duplablok­kos Pannóniáé. A hatvanas években szájról szájra terjedt annak a motorosnak (aki egyébként általában a mesélő barátja vagy közeli ismerőse volt) a híre, aki ezzel a Pan­nóniával kiment az NSZK-ba és ott találkozott az igazi Harley Davidson-os bandával, akikkel kiállt egy versenyre és simán otthagyta őket... A tengeren túlon motoros hu­nokként is aposztrofálták őket, Magyarországon azonban a kult­Amikor itt bemu­tatták, igazából nem az életérzést, hanem a motoro­kat néztük... lek, Pannóniák, amit a munka­hely adott a dolgozóknak. Ellen Az Egyesült Államokban a motorkerékpár a ló kultuszát vette át, amiben a lovas szabad ember és lenézi a kocsiban, sze­kéren ülők földhözragadtságát. Thompson könyve azt a pillana­tot írja le, amikor Woodstockot megelőzve a motorosok szubkul­turális közössége ellenkultúrává vált, amikor a motorozás elkez­ALAPÍTÓK A Pokol An­gyalai moto­ros klub ala­pítói a Pokol Angyalai B-17-es bombázó­egység má­sodik világ­háború után leszerelt tag|ai voltak dett a fogyasztói társadalom ta­gadásának eszközévé válni. A Pokol Angyalai is ekkor jelen­nek meg a nyilvánosság előtt, sőt a hetvenes évek elejéig ők vol­tak a Rolling Stones-koncertek biztonsági emberei - amíg egy­szer megkéseltek egy fekete kon­certlátogatót. Mick Jagger akkor ki is mondta: itt ért véget a hat­vanas évek. Ezek után a motoro­zás újra szubkultúrává vált. Galerik Hazánkban a Marion Brando- féle A Vad helyett a Szelíd mo­torosok lett a kultuszfilm, de amikor itt bemutatták, igazából nem az életérzést, hanem a mo­torokat néztük - hangsúlyozta a kutató. Mint elmondta, a hatva­nas évek a galerik kora volt Ma­gyarországon, a rendőrök az aluljárókban ácsorgókat is ellenőrizték, motoros bandák nem tudtak kialakulni. Motoros­filmnek talán a Pocok, az ördög­motoros című ifjúsági film nevezhető. Itt nem vált ellenkul­túrává a jelenség - bár voltak, akik az itt kapható MZ-ket spé- cizgették, motorostalálkozón még ma is feltűnnek ilyen darabok. U6HESr muoi-UARATS3KTACl£ HARLOW MFN IVrtNr IA4WFI HAH Filmes névadó. Most jelent meg Hunther S. Thompson Po­kol Angyalai című könyve, Vágvölgyi B. András fordításában. Az 1960-as évek derekén íródott kötetben előkerülnek a külön­féle teóriák: honnan származhat a motorosklub neve. A leg­valószínűbbnek tartott eredettörténet szerint az azonos című, repülőkről szóló film lehetett a névadó Szabadságkeresés, szabadon a polcon Miskolc (ÉM) - Nem köny- nyű összeszedni a könyvtárak polcairól a hatvanas-hetvenes évek szabadságkultuszáról írt könyveket. A Miskolci Városi Könyvtár Petőfi Sándor Fiókkönyvtárá­nak munkatársainak segítségé­vel az alábbi szerzőkre és cí­mekre bukkantunk. OLVASNIVALÓ MÉG, A KORRÓL ^ ^ VV V V S. ■ __________________Í__________________________________________ Sükösd Mihály: Üvöltés - Vallo­mások a beatnemzedékről Sükösd Mihály: Beát, hippi, púnk Vitányi Iván: Beát és ami mögöt­te van Gombás J.: Diákmozgalmak nyu­gaton Tóth T.: Útkeresés és útvesztés Ungvári Tamás: Rock, rock, rock - Az ellenkultúra kultúr­története Váraljai Gyula: „Tanulmány­úton" - Az emigráns magyar diákmozgalom 1956 után Újra fogyasztani akarunk? Az ellenkultúrája az unalmas jólétre épült Miskolc (ÉM - BGO) - A hatvanas-hetvenes évek sza­badságkultuszának hátteré­ben egy rendkívüli társadal­mi folyamat állt - a történe­lemben először éltek tömegek Amerikában és Nyugat-Euró- pában olyan jól, hogy nem a másnapi betevőt, hanem az élet értelmét keresték. Mint Pankucsi Mártától, a Mis­kolci Egyetem társadalomkutató központjának vezetőjétől megtud­tuk, az így új feltételek közt fel­növő generációk értelmetlennek és visszataszítónak tartották szü­leik fogyasztásban tobzódását. Főleg az Egyesült Államokban egyre duzzadó, felsőoktatásból ki­kerülő réteg gondolta úgy, hogy az életben más kell, hogy fontos le­gyen, mint a fogyasztói társada­lom által kínál dolgok megszerzé­se. Ennek megjelentetésére kultu­rális eszközöket alkalmaztak, a beatnemzedék nemcsak zenével, hanem irodalommal, öltözködés­sel, életstílussal is jelezte, hogy va­lami mást akar, mást tart fontos­nak, mint a szüleik. Ellenkultú­rájuk lényege az volt, hogy' meg­mutassák: a fogyasztáson kívül sok örömforrás lehet még az élet­ben. Trabi Az akkori államszocialista or­szágokban a szabadság azonban egészen mást jelentett, mindig is politikai tartalommal töltődött. Ráadásul itt a fogyasztásban sem lehetett tobzódni, a nagy gazda­sági lehetőség, itt az volt, ha kap­tunk három év múlva egy Tra­bantot a kiutalásra. Akkoriban azok, akik nyugaton jártak, kicsit úgy értették, hogy a politikai sza­badság és a gazdasági bőség együtt is jár - ennek rendszervál­W A szociális jólétet biztosító rendszerek már világszerte lebontódtak. Pankucsi Márta szociológus .................................................» tás után megélt cáfolata a ma­gyar társadalom számára óriási csalódást jelentett. Vagy, vagy... A szociális jólétet biztosító rendszerek már világszerte le­bontódtak, vagy éppen bontód­nak - sokaknak újra a megél­hetés fontossága került előtérbe, így markáns kulturális mozgal­mak sincsenek, amelyek a sza­badság vágyát közvetítenék. Sőt, a tudatosan életüket élők előtt egyre gyakrabban merül fel, hogy anyagi biztonságot vagy szabadságot szeretnének - és a kettő közt egyre gyakrabban vá­lasztaniuk kell. http://eszak.boon. hu v Kulturális írásaink az interneten MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: A HATVANAS-HETVENES ÉVEK LÁZADÁSÁRÓL • „ ^ „ w „ „ „ „ „ w V. V w - - - - J-w'w vl v ~ w w w _______________________.„VC A 70-es években a leg­izgalmasabb kultusz­film a Szelíd motorosok volt. Magam is szinte minden alkalommal meg­néztem, ha ment a Béké­ben vagy a Kossuthban. Ez ritka csemege volt akkor, hiszen a „nyuga­ti” filmek többnyire se- kélyes vígjátékokat jelen­tettek a mozikínálatban. Ebben addig nem látott dolgok voltak: amerikai motorok, könnyű drogok, jó zene, Peter Fonda meg maga fogalom volt. BIró Tibor, a CineMis Kht. IGAZGATÓJA K atonakoromban - az egyetem előtt 11 hó­napra kellett bevonulni - pesti barátaimon révén találkoztam azzal a fajta (számunkra) szubkultúrá­val, azaz a nyugati életér­zéssel, amit nekünk a Pepsi, a Coca Cola és a farmer jelenített meg. Igazából csak ezeken ke­resztül érzékeltük, mi történik nyugaton, mert ki nem nagyon mehet­tünk és voltaképpen is­mereteink sem voltak ar­ról, mi történik odakint. Veres László, a Hermán Ottó Múzeum igazgatója A hhoz későn szület­tem, hogy a hatva­nas, hetvenes évek moz­galmait saját tapasztala­tokból ismerjem, nekem az Edda volt az ellenkul­túra. A hat évvel idősebb bátyámon keresztül lát­tam, a hosszú haj mit je­lentett, más világba csöp­pentem az ő társaságá­ban. Sőt nagyon szelíd motoros is voltam - ő ta­nított motorozni és tőle kaptam az első Verhomi- námat, amivel 40-nel is tudtam repeszteni... Vass Tibor, költó T izenévesként hozzám akkor a zene jutott el, meg az amerikai, eu­rópai tucatáruk, az első fehér Lee farmeremet Svédországból hozták. Meg persze gyerekként is láthattuk, hogy elindult Magyarországon is a lá­zadó generáció hosszú hajviselete - Miskolcon is voltak hosszú hajúak, és a mi fiatalabb generá­ciónkban is megvívta mindenki a maga harcát, hogy a nagyokra hason­lítva kicsit növeszthesse. Molnár Attila, a Miskolci Vadaspark vezetője É rzékelhető volt a nyugati, amerikai el­lenkultúra megjelenése, de kevés konkrétumot tudtunk róla. Akkoriban fontos kérdés volt, hogy valaki beatleses vagy Rolling Stone-os, én az utóbbiak közé tartoztam és a Pokol Angyalaiban, mint közösségben is volt számomra valami vonzó. A szub- vagy el­lenkultúra híre fontos volt, hiszen bennünk is voltak hasonló törekvé­sek, vágyak. Varga Éva SZOBRÁSZMŰVÉSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents