Észak-Magyarország, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-04 / 180. szám

2003. augusztus 4., hétfő ÍSZAK-MAGYftRORSZÁG $ KARRIER / 7 Fesztivál a világbékéért Kammela Vourla (ÉM) - A Görögor­szági Kammela Vourlában rendezték meg az idei Ifjúsági Világtalálkozót 8500 fiatal részvételével. A fesztivál fő célja a világbé­ke elősegítése, a békefolyamatok támoga­tása, megvitatása. Mindezek mellett az egy hétig tartó eseményen, volt szó az esély- egyenlőségről, a másság avagy a toleran­cia tanításáról, a kisebbségi jogokról illet­ve a Közel-Kelet aktuális kérdéseiről. Az elhangzott előadásokról, a résztvevők meg­kérdezésével állítottuk össze karrierolda­lunkat. JEGYZET Szívek és határok Kiss László kiss.laszlo@inform.hu A tüzet a vízzel próbálta összebékíteni az ifjúsági világfesztivál rendezősége, ami­kor a palesztin és izraeli fiatalok együtt hall­gatták az palesztin és izraeli politikusok be­szédeit. Lett is belőle hajcihő - egy szóval összeverekedtek a hallgatóság soraiban. Na jó - mondhatjuk erre - érthető, hiszen há­borús feszültség uralkodik abban a térség­ben immáron vagy ötven éve. S különben is, itt, Európában, ahol, az egyesülés felé ha­lad minden, már csekély a jelentősége. Le­bontjuk a határokat, szabadon dolgozunk, tanulunk a sok tenger mosta öreg kontinen­sen, felnő egy igazán európai nemzedék. Aki nyitott szemmel és szívvel járt a vi­lágtalálkozó sátrai között, az láthatta, ta­pasztalhatta: a nacionalizmus, az intoleran­cia, a másság elutasítása ott él még nagyon sokunkban, a legfiatalabbak között is. Ter­mészetesen más annak a helyzete, akinek puszta létét is veszélyezteti egy másik or­szág, és más annak, aki csak a szomszéd­jába költöző színes embertársát utálja. Elég, ha csak a kis hazánkban ma is élő és viru­ló, a közbeszédben gyakran mondatról mondatra tetten érhető ilyen-olyan ellenes­ségre - szegény, más színű vagy más vallá­sé embertársaink iránt - gondolunk. Tegyük fel hogy a világ összes politi­kusa egy csapásra internacionalista lenne, szíve, esze egyetlen célt, a nemzetek egyetértését szolgálná. Vajon pajzsra emelnék őket mindenütt? Aligha. A meg­osztottság bennünk él mélyen, a határokat a szívekben is le kell még bontani, nem elég egyetlen nemzedéknyi lét a változás­hoz. De próbálkozni kell szüntelen. Még akkor is, ha időnkét összeverekedünk... PRO ÉS KONTRA Vélemények a másság elfogadásáról, a toleranciáról... Kammela Vourla (ÉM) - A Világifjú­sági Találkozón megjelent fiatalok véle­ményére voltunk kíváncsiak, mit gondol­nak a másság elfogadásáról, a toleranci­áról, szerintük mennyire toleráns mai vi­lágunk...- Nagyon fontos milyen környezetben születtünk, milyen szokásokat vettünk fel kis korunkban, családunkban, hiszen na­gyon nehéz leküzdeni az életünk folyamán belénk ivódott előítéletet. Józanság, ész és intelligencia szükséges ahhoz, hogy a szá­munkra idegeneket és szokásaikat ne csak elfogadjuk, de tiszteljük is. Mouskara Stergios (21), Görögország- Sajnos a világ egyre inkább nem fo­gadja el a másságot, azt kell mondjam a világ ma nem toleráns. Ez a konfliktusok és háborúk legfőbb forrása, amely gyűlöletet és agressziót szül. Meg kell ér­tenünk minden embernek, amíg nem fo­gadjuk el egymást olyannak amilyen, nem lesz béke sohasem a világon. Mohamed Natu (23), Palesztina- Sajnálatos, hogy a tolerancia szó ma inkább csak reklám, mint tényleges vi­selkedés. Vagyis képmutatásból fogadjuk el a másságot, mert így illik. Pedig ha szívből tennénk jobban megértenénk a tőlünk különböző, eltérő gondolkodású embereket, nemzeteket, s talán így köny- nyebb lenne mindennapi életünk is. Maya Khalill (22), Irak A világ már itt van az előszobánkban! a béke megteremtésére az oktatás, a toleranciára nevelés Az Ifjúsági Világtalálkozón elsősorban palesztrlnok és az Izraeliek demonstrálták hovatartozásukat Az egyetlen lehetőség Kammela Vourla (ÉM) - Fesztivál a Békéért, Világif­júsági találkozót rendeztek a görögországi Kammela Vourlában. Az egyhetes ta­lálkozón, száz különböző or­szágból érkezett fiatalok ez­rei vettek részt, megyénkből mintegy negyvenen. Az idei Világifjúsági találko­zó fő témája a béke és a szoli­daritás a politikai és szociális egyensúly megteremtése volt, amelyet több tucat konferenci­án és megbeszélésen vitattak meg a fiatalok, természetesen meghívott államfőkkel politiku­sokkal. Számunkra és az ÉM ol­vasói számára mindez azért hordoz üzenetet, mert a globa­lizálódó világban nincs olyan világpolitikai történés, amely ne hatna akár közvetlenül ránk is: gondoljunk a szeptember 11-i tragédiára, vagy Irakra. A világ távoli eseményei többé nem puszta hírek már, hanem a fia­talok jövőjét meghatározó törté­nések. A találkozó egyik kiemelkedő eseményén vezető W ......................................................... Barátságban és békében élünk majd! Simon Perez ..................................................ff politikusok beszéltek a béke esélyeiről. Horacio Serpa kolumbiai nagykövet nyitotta meg a kon­ferenciát, beszédében kiemelte a gerillák és a kolumbiai kor­mány közötti konfliktust, amely nagymértékben megnehezíti országa fejlődését, ezért nemzet­közi segítséget kért és együttműködést az ügy rendezé­sében. Dgedge Dano elefántcsontpar­ti miniszter felhívást intézett a szociális, kulturális és politikai egyensúly visszaállítására or­szágában hangsúlyozta:- Afrika teljes körű fejlődését csak egy stabil és demokratikus rendszer tudja biztosítani! Ezt követően a folyamatos emberáldozatokat követelő közel-keleti vitáról tartott elő­adást, Farouk Kadoumi a pa­lesztin liberális szervezet politi­kai vezetője. Beszédében - ame­ly a helyszínen zavargásokat keltett - kiemelte a béke, a de­mokrácia és az egyenlőség fon­tosságát közelkeleten, és a sza­bad Palesztina megteremtését.- Barátságban és békében élünk majd! - válaszolta a pa­lesztin liberális szervezet elnö­kének Simon Perez. Az izraeli Munkáspárt elnöke biztosította a konferencia résztvevőit meg­győződése - a béke, az egyen­lőség és a szabadság fog győzni az egész világon, beleértve ter­mészetesen a Közel-Keletet is. Louisa Chetti algériai parla­menti képviselő arra hívta fel a megjelentek figyelmét a konflik­tusok megoldására egyetlen és hosszú távú eszköz csak az ok­tatás lehet, ha fiatalokat már az iskolában a békére, a toleran­ciára tanítják. A konferencia zárásaként a görög külügyminiszter Giorgos Papandreau hangsúlyozta - a béke megteremtése mellett leg­alább olyan fontos az egyre növekvő globalizációt emberivé tenni, hogy az ne akadályt és bosszúságot, hanem kényelmet és előnyt jelentsen. Globalizáció hatásai - megértésének rétegei Kamélia Vourla (ÉM) - Az Ifjúsági Világtalálkozón is előadás-sorozat keretein belül foglalkoztak a globa­lizáció hatásaival és kihívá­saival. A globalizációt rendkívül ne­héz teljes valójában megközelíte­ni és megérteni, aminek elsősor­ban az az oka, hogy a megértés menetét (és így módját is) nagy­ban meghatározza a mai, lénye­gében még globalizáció előtti lo­gikára épülő intézményrendszer működése - hangzott el a konfe­rencián. Fenyegető globalizáció Ezeknek az intézményeknek sokszor a létét, létezésük értel­mét fenyegeti a globalizáció. A globalizációval kapcsolatos meg­értési stratégia lényege, hogy meghatározzuk a globalizáció jel­legét, társadalmi kihatásait, vál­toztató erejét; megkeressük en­nek a gyökereit, amit elsősorban a gazdaságban lelhetünk meg; ezek után a minket ért speciális egzisztenciális kihívásokat pró­báljuk meg összefoglalóan feltár­ni, ami mindenféleképpen hatal­mi konfliktusokhoz vezet és csak ezek után következik minden egyéb: a környezeti kérdések, az oktatás, az etikai vonzatok, a technológiai ráhatás - hangsú­lyozták a szakemberek. Gondolkodás reformálása így a globalizáció hagyomá­nyos intézményrendszer alapú megértése könnyen korlátozot­tá válhat, mert elsősorban a lét­érdeket fenyegető mozzanatait emeli ki a folyamatnak és nem a maga komplexitásában elem­zi azt. Ezért előfordulhat, hogy a politikai ellenőrzéssel rendel­kező intézmények, például nem helyeznek elegendő hangsúlyt az oktatás, a kultúra, a techno­lógia kérdéseire, miközben be­látható, hogy ezek szintén a központi problémákhoz tartoz­nak és nagyban meghatározzák a globalizációs kihívásra adan­dó válaszok sikerét. A világif­júsági szervezet kezdeményezni fogja közeljövőben a világmére­tű cégek, gondolkodásbeli re­formját, ami lehetővé tenné a globalizációt generáló intézmé­nyek és folyamatok megértését - hangzott el. Másság elfogadása avagy tolerancia Kammela Vourla (ÉM) - A Fesztivál a Békéért című Ifjú­sági Világtalálkozón egy előadás-sorozat keretén belül, szó esett a békéhez vezető út­ról: a toleranciáról, avagy a másság elfogadásáról. Az előadás-sorozaton amelyen igen szép számban képviseletet­ték magukat különböző nemze­tek fiataljai, fő kérdésként me­rült fel, a tolerancia mennyiben tanítható. Nem pusztán tan­anyag formájában, hanem mivel maga is éleünód és attitűd, ezért életmóddal és attitűddel. Fő az egyetértés Mások gondolkodásának meg­ismerése szükséges és fontos - hangsúlyozták az előadók - ám nem elégséges hiszen nem egyenlő az egyetértéssel. Ez az, ami miatt még mindig csak pusztán kifejezés és nem gya­korlat sok országban, és a vi­lág számos pontján a tolerancia. Ahogy azt a szakemberek meg­fogalmazták, két gondolkodás között nem elég a különbsége­ket kicsinyíteni, hanem meg is kell tudni szüntetni, hogy csí­rájában elfojtódjon az idegenség érzete, amely apró és világ­méretű problémákat szül. Tudatos nevelés kell A programsorozat fő célja az volt, hogy az ifjúsági világszer­vezeten keresztül elindítsanak egy olyan folyamatot amely a to­leranciára való tudatos nevelést erősíti, kifejezetten gyermekek­nél, kisiskolás korban. Hangsú­lyozták: meg kell közelebbről is­mertetni az emberekkel az elfo­gadó magatartást, hogy ne le­gyen gyanús viselkedés vagy épp naivitás. A másság elfoga­dása azért is nehéz, mert álta­la sokan elveiket életstílusukat érezhetik veszélyben - hangzott el a kurzuson - ami téves felfo­gás, hiszen ugyanazon helyzet­ben csak egy igazság és egy ér­zés az elfogadható. A tolerancia tehát - következtettek az előadá­son megjelentek - az egyetlen út a világbéke megteremtéséhez, melyben sok-sok apró lépést kell tennünk mindannyiunknak. K arrierről csak akkor beszél­hetünk, ha az embernek van célja, amit el akar érni az életében. Manapság a legnagyobb probléma az, hogy egyre több fiatal cél nélkül bo­lyong a világban, és így akar sikeres lenni. N em egészséges, ha az ember mindent azért tesz az életében, hogy karrierje legyen. Bár a világ eléggé kar riercentrikus lett, de nekünk mégis ki kell tudni kapcsolni és lazán csinálni a dol­gainkat, így lehetünk sikeresek. M ai világban a hibázás nem megengedett, nekem ez egyáltalán nem szim­patikus. Túlságosan karrierközpontú a környezetünk, ami nem egészséges. így én meg­próbálok úgy élni, hogy ne a karrier hajszolása legyen a szemem előtt. K arriert építeni sze­rintem nemcsak szor­galommal kell, hanem nagy adag szerencse is kell hozzá. Attól, hogy valaki karrierista, nem biztos, hogy karriert is tud építeni magának. A karrierre ezért szerintem születni kell, egy szerencsés életet jelent. K arriercentrikus világban élünk, de ez nem azt jelenti min­denkinek karriert kell befutnia. Viszont azt el kell fogadnunk, csak akkor lehetünk sikere­sek, ha hosszú ideig és legalább 200 száza­lékosan teljesítünk, másként esélyünk sincs. Bartek Cerkasky (21) Lengyelország Velerio Antonio (23) Olaszország Marrcale Viviana (22) Spanyolország Laurka Kaurin (18) Horvátország Kiss Krisztina (21) Magyarország

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents