Észak-Magyarország, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-22 / 195. szám

2003. augusztus 22., péntek ÉSZAK<MAGYARORSZÁGÉ JUBILÁLÓ VADASPARK / 13 Grósz Károly „áldása” kellett az építkezéshez Miskolc (ÉM - BAL) - Szendrey Mihály volt talán az első, akinek, még a hetvenes évek elején, eszébe jutott, jó lenne egy állat­kert Miskolcra. Mint lapunk­nak felidézte, a fordulópontot alighanem az a válaszlevél je­lentette az ügyben, amit Grósz Károly megyei első tit­kártól kapott 1981-ben. „Köszönöm levelét, mely­ben a miskolci állatkert megszervezésére tesz javas- Szendrey Mihály latot. Osztom véleményét. Szerintem is meg kell szerveznünk egy ál­latkert megépítését - társadalmi erőből és állami anyagi eszközökből. Én azonban úgy gondolom, hogy csak olyan állatokat kellene itt tartanunk, amelyek hazánkban megtalálhatók. Ettől nagyobb célkitűzésre - sajnos - a közeljövőben nem látok anya­gi lehetőséget (...)”. Itteni állatok, természetesen Az Anghy Csaba professzorral folytatott beszélgetések során Szendrey Mihályban megfogalmazódott koncepció sem szólt többről: a régióban honos állatfajok bemu­tatása, minél inkább természetes környe­zetükben, oktató-nevelő célzattal. Másoké lett a dicsőség A fél évvel későbbi első titkári levél már jelezte: a megyeszékhely városi tanácsa fel­vette a hatodik ötéves terv programjai kö­zé a vadaspark-létesítés tervét. S mint em­lékezetes, újabb másfél évre el is készült a létesítmény, teljes egészében társadalmi munkával, vállalati felajánlások segítségé­vel. A kezdeményezés elindítója addigra tá­vol került a létesítménytől: az irányítást át­vették az erre illetékes szervek, hivatalok.- Dicséret illeti az akkori vezetőket, szak­embereket, hogy kihasználták a lehetősé­get. Az ötlet a lehető legjobbkor került fel­színre, egy olyan érában, amikor volt moz­gósítható erő és pénz - emlékezik vissza a nyolcvanas évek elejére Szendrey Mihály. ÉM-PORTRÉ Salamon király gyűrűje vezette Miskolc (ÉM - BAL) - Molnár Attila egy évtizede áll igazgatóként intézménye élén, ám már tíz évvel korábban, az előkészületek idején is - civilként - élénk érdeklődéssel kísérte a fejleményeket.- Fiatal koromban a Salamon király gyűrűje, Konrad Lorenz le­gendás könyve volt az első olvasmányom az állatok világáról, ami megfogott. Azt gondoltam, nagyon naivan, hogy az állatok viselkedését leginkább ál­latkertben lehet megfigyelni - idézi fel az élethivatásához vezető út első lépéseit. Először a veszprémi állatkertben járt, ott ismerte fel, hogy őt nem annyira a „simo­gatható” állatok érdeklik, hanem a vadon élő fajok. Az élményt újabb Lorenz-könyvek erősítették, majd Gerald Durrell írásai. Ment volna, de maradtak- Katonaidőmet töltöttem 1982-83-ban: volt. Sokszor felhívtam Kasza Laci bácsit, a veszprémi állatkert-igazgatót, beszélget­tünk, úgy volt, leszerelés után ott fogok dol­gozni. A költözés az utolsó pillanatban meghiúsult, megnősültem, maradtunk. Első a madárröpde lett Molnár Attila visszament munkahelyére, a kohászatba, ám közben ki-kijárt az épülő vadaspark munkálatait szemlélni. A nevezetes 1983-as augusztusi szombaton még csak érdeklődőként, egy évvel később már dolgozóként - vadápolói minőségben léphetett be a kapun. Első önálló, meg­valósult kezdeményezése a két év múlva elkészült nagyragadozómadár-röpde volt. Az összállítást készítette: Balogh Attila (wmitty@eszak.boon.hu) és Szalóczi Katalin (szaloczi@eszak.boon.hu) Molnár Attila Birtokbavétel. A tigrisek az állatkert legnépszerűbb lakói: itt Pótyi „levadássza” a labdát. Fotó: Adám János A Miskolci Vadaspark két évtizede Az intézmény 1993 óta a teljes állatkert koncepcióját felvállta Miskolc (ÉM) - A társadal­mi munkában épült állatker­tet 1983. augusztus 20-án ad­ták át. Mivel hivatalos beru­házás nem volt, így fenntar­tási költség sem lett. A létesítmény a mai napig nem tudta elérni az önállóságot, a saját költségvetést - ez egyedül­álló hátrányt jelent az ország to­vábbi tucatnyi állatkertjével szemben. Az első években a fafeldolgo­zó üzemelteti a parkot, tanácsi támogatással. Hamar kiderül: nem jó konstrukció. 1986. feb­ruár 1. után a város visszaveszi, saját intézményi hatáskörbe. A Városgondnoksághoz csatolják, ott van ma is (csak azóta már Városgazda Kft.-nek hívják az önkormányzati társaságot). Az eredeti koncepció - a hazánkban honos állat- és növényfajok be­mutatása - 1993-ig tartotta ma­gát, onnantól az intézmény a tel­jes állatkert koncepcióját felvál­lalta, azaz a fauna és flóra bő­vülni kezdett a más kontinen­sekről származó fajokkal. 1993- ban alakult a Miskolc Városi Vadaspark Fejlesztéséért Alapít­vány, amely a mai napig dolgo­zik, s a legtöbb építés, fejlesz­tés szervezője, finanszírozója. Szelíd Palkó és a vadak Miskolc (ÉM) - Palkó egyidős a Vadasparkkal. Már egyetemista, de a csa­lád emlékezetében elevenen él a hajdani vadasparki tör­ténet. Annak idején a négy­éves Palkót lenyűgözte a szá­mára addig csak a mesékben létező őzike. Lelkendezve be­szélt hozzá, becézgette, ahogy azt az Öreg néne tette. Alig lehetett elvonszolni a kerítés­től. Vissza-vissza fordult hoz­zá, integetett: „Szia, őzike!” A fa tövében szundikáló vaddisznó láttán Palkóból is­mét kitört a felismerés örö­me: „Szia, vaddisznó!” A fe­ne nagy kan félelmetes hor- kanással indult meg felé. Pal­kó ijedtében nagyot szökkent hátra, s bár kissé remegő hangon, de illedelmesen ki­vágta: „Kezét csókolom!” NAGYOBB BŐVÍTÉSEK • a gazdasági épületcsoport 1987 körül, • a ragadozómadarak röpdéje 1988-ban, • a medve külső kifutója 1989-ben, • a farkas és a kenguru kifutója, számos új állatfaj beköltözése 1993-ban, • a főemlősház belső kialakítása 1994-ben, • az utóbbi években a bundermajmok, a struccok, emuk, kazuárok, mosőmedvék és más fajok kifutói, a tigrisház, a papagájröpde, a majomház külső része épült meg, a legutóbbi hetekben pedig a feketepárducok „összkomfortos” otthona Öreg rókák: a Vadaspark legrégebbi lakéi közül néhány jellegzetes „arc” Gabi, barnamedve Idetelepülésem Ideje: 1987. Gizi, gímszarvas Idetelepülésem Ideje: 1986. Erkó, farkas Idetelepülésem Ideje: 1986. (nevünk nincs), uhupár Idetelepülésünk ideje: 1988. Zénó, tigris idetelepülésem Ideje: 1994. Lehetne oroszlánunk, tigrisünk? „Legyen csábítóbb, tarkább látványosság” Miskolc (ÉM) - A nyitás után néhány évvel már új gondolatok vetődtek fel; ezekről számol be Bujdos At­tila írása az 1985-ös Déli Hírlapban. „A városgondnokság vezetője a napokban a vadasparkba invitált bennünket. Meghívták ide a veszprémi állatkert nyugalmazott igazgatóját és Pécsről a Mecseki Kultúrpark igazgatóhelyettesét. S jó tanácsokban nem volt hiány... Ami közülük leginkább kivihe­tőnek látszik:-a területünk hüllőit, bogárvilágát bemutató új kiállí­tás. Ezzel talán már tavaszra elő­rukkolhatnak a park gazdái. (...) Szóba került még olyan madár­ház is, ahol az épületen belül sza­badon röpködhetnének az apróbb szárnyasok, s zavartalanul, rá­csok nélkül gyönyörködhetnének bennük a látogatók. Az is elhang­zott: lehetne nagyragadozókkal bővíteni az állományt. Oroszlán­hoz például potom összegért hoz­zájuthatna Miskolc. (...) Például egy óriáskerék Egy óriáskerék, karusszel, cél- badobó nagymértékben növelné a látogatottságot. (...) Ezek még csak ötletek. Arra feltétlenül al­kalmasak, hogy elgondolkozza­nak az illetékesek: maradjon-e jelenlegi formájában a vadas­park csupán környékünk állatvi­lágát bemutató területnek. Őzet, szarvast, muflont, vaddisznót Korabeli újságcikk a társadalmi összefogásról Miskolc (ÉM) - A Déli Hírlapban Békés Dezső 1983 tavaszán lelkesen szá­mol be a vadaspark létesí­tésének tervéről. „Régi kívánsága a miskol­ciaknak, hogy létesítsenek va­dasparkot a Bükk városhoz kö­zel eső részén. A városi tanács idei munkaprogramjában is szerepel e kérés teljesítése. Az átadás határidejét augusztus 20-ban jelölték meg. Mint annyi más létesít­mény, a vadaspark létrehozá­sához is széles körű összefo­gásra van szükség. Ennek irá­nyítására, koordinálására ala­kult tegnap operatív bizottság. Tagjai között ott láttunk néhá­nyat azok közül a kipróbált társadalmimunka-szerve- zők közül, akiknek nagy ré­szük volt a műjégpálya meg­születésében. Mindannyiunk örömére Ez önmagában is garancia lehet arra, hogy az alkotmány ünnepén, mindannyiunk örö­mére felavassák a vadasparkot. Valójában azonban csak akkor sikerül elvégezni 15 hét alatt a hatalmas munkát, ha a ne­mes cél érdekében összefognak a vállalatok, szocialista brigá­dok, KISZ-fiatalok.” TéleiHiyáron mindenki Napi menü előtt nyitva áll j < j j j* * j j i j Miskolc (ÉM) - A Miskolci Vadaspark a Csanyikban találha­tó. Megközelíthető: a Majális-par­ki autóbusz-végállomástól gyalog (tíz perc erdei sétával), de sze­mélykocsival is; a park bejára­tánál parkolóhely áll rendelke­zésre. Nyári nyitva tartás: a hét minden napján reggel 9-től este 6-ig, hétvégén és ünnepnapon es­te 7-ig. A park telefonszáma: 46/403-203, 332-121. ÉSZAK1 miskolc­EOLttn zoo@ma|| datanet.hu Cím: 3525 Miskolc, Csanylk-völgy, Majális-park 2. Postacím: 3531 Miskolc, Gyó'ri kapu 48-50. A csanylki aliatkertben elfogyasztott táplálók napi mennyisége (kilogramm) Bogyós gyümölcs Déllgyümölcs Káposzta Napraforgó 1.5 kg Apróhús (naposbanxnH. egér, twigerv malac) Marhahús Köles 1,0 kg Lenmag, négermag. fénymag, cirok 1,0 kg Csíráztatott magvak1,0 kg Kenyér és pékáru *5,0 kg Tej 25,0 1 Tolás20 db Tiíró3.2 kg Méz 0,1 kg Joghurt 1,51 Gabonapehefy 0,5 kg Tücsök 20 db Usztkukac60 db

Next

/
Thumbnails
Contents