Észak-Magyarország, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-02 / 179. szám
2003. augusztus 2., szombat ÍSZAK-MAGYBB0RS2ÁG# KULTÚRA / 7 HÍRCSOKOR .......J ■ "t líaj I 0 Orgonaest. Király Csaba orgonaestjét hallgathatják meg az érdeklődők augusztus 4-én, este 7 órától a műemléki avasi templomban. 0 Szaxofonvarázs. Ezzel a címmel rendeznek hangversenyt a lillafüredi Szent Ist- ván-barlangban kedden este 6 órától Fellép: Czakó Péter és Jeczenyik Sándor. Kilenc év, kilencvenkilenc vers (és versfordítás) Miskolc (ÉM) - Megjelent Cseh Károly kötete Bibliás föld címmel. A könyv a költő 50. születésnapjára látott napvilágot, és 9 év 99 versét tartalmazza. Ebből 75 saját költemény, 24 pedig fordítás, 9 nemzet költőjének versei. Cseh Károly eddig megjelent kötetei: Borostyánkő és kaszaélek Kelet könyvek, Miskolc, 1989; Aranyháló Új bekezdés kiadó, Miskolc, 1992; Téltakarító gyermekversek RÍM kiadó, Nyíregyháza, 1993; Ketten a kertben Kelet könyvek, Miskolc, 1995 Fordításkötetek: Csuvas szó, Eger 1985; Mihail Szeszpil: Az ínség zsoltárai, Eger, 1989; Kihunyó augusztus, török, tatár, csuvas költők versei, Karcag, 1996; Grazinu tau laika - Visszaadok minden időt, Indra kiadó, Utena, 2002 Cseh Károly 01Í5iLÍ/lsj TELEVÍZIÓ Pszeudo-Piedone vagy...? Balogh Attila A jövő hét első napjának tévés néznivalóját már méltattuk e hasábokon: Koltai Róbert egyik kevesebb visszahan- got kapott, mindazonáltal (talán) legsikerültebb alkotására gondolunk, a Szambára, amely nem szűkölködött a dicsérő jelzőkben,. amikor fél évvel ezelőtti DVD-ki- adása kapcsán írtunk róla. Most erre alkalmas lejátszó híján is megnézhetjük, mert az egyik kereskedelmi adó műsorra tűzte. Lehetne sorolni a hazai színjátszás színét-javát jelképező stáblista szereplőit, de kevés hozzá a hely. Csak egy valakire hadd hívjuk fel a figyelmet: Rajhona Ádám mint „Babitsmihály” - felejthetetlen. (tv2, hétfő 20.15) Lesz western Aki ez idő szerint mégis westernre vágyik dráma helyett, azt Búrt Lancester várja a Skalpvadászokban a Duna Tv-n. Másnap ugyanebben az órában ugyancsak a hármas számú közszolgálati csatorna jeleskedik az izgalmak, egyúttal a magyar színészek felvonultatása terén: a Bujtor-féle pszeudo-Piedone sorozat nyitó darabját vetítik a nyolcvanas évek elejéről, amikor Eötvös Csöpi még nem nyert meg minden balatoni vitorlásversenyt, Kardos doktor még nem keres égre-földre pritamint és Bánhidi Laci bácsi az öreg Matula. (Duna Tv, kedd 20.30) Az „igazi” Búd Spencer Ja, és közben az „igazi” Búd Spencer aprítja - ezúttal Buldózer néven - az erre szakosodott itáliai színészeket (kaszkadőröket?) mint egykor volt amerikaifutball- sztár, az RTL Klubon. Lehet választani: olasz vagy hazai bunyó? Vonzó nevek még: szerdán Jack Nicholson, Shirley McLaine, Debra Winger az MTVl-en, csütörtökön James Caan Stephen King-horrorban a kettesen, pénteken Walter Matthau és Róbert Show a Dunán, szombaton Folytassa...- epizód ugyanott, vasárnap pedig egy kis nosztalgia az RTL-en: Vissza a jövőbe! TOKAII ÍRÓTÁB0R 2003 i l LT i i l i i i i i m i i i i i i l » i » « »»» * » » » t * * í Irodalmi lapok - papírról a monitorra Keresztury Tibor: az internet kinyitotta az irodalmat addigi arisztokratikus köréből Miskolc (ÉM - BGO) - Az internetes Litera című irodalmi lap - főszerkesztője szerint - kitörési pont a régóta válságban lévő folyóiratkultúra korlátái közül. A nyomtatott lapokat érdemben megújítani nem lehet - hangsúlyozta Keresztury Tibor. A jelentős tradíciókkal rendelkező, Debrecenben megjelenő, nyomtatott Alföld szerkesztőjeként és az egyéves, interneten fellelhető Litera főszerkesztőjeként úgy látja, a két médium más-más publikációra alkalmas. Forrás kiadáshoz A hirdetők számára az internetes irodalmi lap nem perspektíva, de a nyomtatott sem. Finanszírozási forrás mindkettőhöz a Nemzeti Kulturális Alap és a helyi önkormányzatok - az internetes lapoknál ez utóbbi kevésbé, de ezek esetében némi segítséget nyújthatnak az informatikai pályázatok. A világháló ki tudta nyitni az irodalmat abból a szűk, arisztokratikus körből, amibe a nyomtatott sajtó bezárta. Mit bír a net? Azzal, hogy boldog-boldogtalan felteheti az írásait a megfelelő (egyébként leglátogatottabb) rovatban, találkoznak egymással a gyakorlatilag ismeretlen írók és a nagy nevek, a szerzők olvassák egymást és véleNem ellene születik Míg a hetvenes-nyolcvanas években az értelmiségi családoknak legalább az ÉS, illetve még két irodalmi lap járt, a rendszerváltás után ez gyakorlatilag megszűnt. Az internetes lapok - hívta fel rá a figyelmet Keresztury Tibor - nem a nyomtatottak ellen születnek, hanem azért, mert olyan igényeket tudnak kielégíteni, amilyeneket a papírapalú sajtó nem. Sőt jó esetben a világhálón keresztül rávezetik az olvasókat a papírra. ményt írnak a munkákról, szinte pillanatok alatt kialakult egy 100-150 fős, rendszeresen publikáló társaság a rovat körül. Ellenben a net „nem bir el” nagy W...................... Az internet „nem bír el” nagy terjedelmű, hosszú, súlyos írásokat. Keresztury Tibor FŐSZERKESZTŐ .........................................................M terjedelmű, hosszú, súlyos írásokat, nagy könyvelemzéseket, tanulmányokat, kisregényeket - de a nyomtatott újság ezeket tökéletesen be tudja fogadni - tudtuk meg Keresztury Tibortól. Csalogató hírek Az Alföld egy-egy számából stabilan körülbelül ezer példány fogy, a Literára havonta 60 ezren kattintanak, átlagosan másfél órát töltenek a portálon, így valószínűsíthető, hogy nemcsak a rövid híreket és ajánlókat olvassák el, hanem a fönt található szépirodalmat is. A főszerkesztő szerint az olvasók csalogatásában hatalmas szerepet játszik, hogy a net adottságait kihasználva irodalmi eseményekről fényképes híreket tudnak közölni már másnap. Hatvanezer olvasó A 60 ezres látogatói kör nem azokból áll, akik azért olvasnak neten irodalmi lapot, mert ingyenes, hanem mert az olvasási szokások változása miatt az off-line lapokat nem olvasók közt kialakult egy olyan (egyetemista-értelmiségi) réteg, akik a számítógép előtt nőttek fel, és csak remélni lehet: ha a hálón kapcsolatba kerülnek az irodalommal, akkor olvasnak majd mást is - papírról is. Tábori téma lesz Jelen sorozatunk az idei Tokaji írótáborhoz kapcsolódik - a rendezvény részeként egyebek között az irodalmi lapok helyzetéről, szerepéről és jövőjéről lesz szó, augusztus 13-a és 15-e között. Nyíl a váriban, „megfertőzötteknek” Történelmi íjászverseny lesz Diósgyőrben Miskolc (ÉM - BAL) - íjászversenyt tartanak a hétvégén a Diósgyőri várban. A rendezvény várhatóan különleges hangulatát és izgalmait már a meghívó sajátos szövegezése is előrevetíti. „Minden íjászattal megfertőzött egyén meghivattatik a harmadik diósgyőri megmérettetésre, hol két napon át versengve, három forduló ördöngős feladatait teljesítve eldöntetik, kié légyen az legjobbiknak járó 'arany nyíl'. Az történelmi környezetben az első napon 15-20 lőálláson folyik az küzdelem megfűszerezve az éjszakai fáklyás lóversennyel, másodnapi pihentetőül messzelövészet lészen az várárkában. Csakis történelmi íjak használata engedett az fa vesszőkkel egyetemben. Az 4 beoszttatás: kisded (gyermek 10 esztendős korig), ifjonc (gyermek 10-14 esztendős korig), fehérnép (női), dalia (férfi).” Az események sora Az események sora szombaton reggel 8-kor veszi kezdetét gyakorlással, majd 10-től, illetve 2- től a verseny érdemi szakaszával folytatódik. Délután fél 6 után az Aranykard Sárkányos Lovagok Köre, majd a Diósgyőri Szittya Lovasíjász Csapat bemutatója következik. Este 9-től, majd másnap délelőtt 10-től megint a versenyzőké a pálya. Kulturális írásaink az interneten KIADÓI AJÁNLAT Modern Talking Miskolc (ÉM) - Jól fésült emberek, kellemes, kicsit kényelmes, dallamos zenéje - Modern Talking. A BMG kiadónak köszönhetően most a The Final Album című összeállítással kér egy kis figyelmet a múlt. Nem csak az elszánt rajongóknak szánják a válogatást - húsz dalt, amire ma is lehet táncolni, diszkóritmusban. SebesvízAugusztus közepéig tekinthető meg a miskolci Fotógalériában a tavalyi sebesvízi fotótábor anyagából rendezett kiállítás. A tábort az aktfotózás szerelmeseinek szervezik évről évre. Fotó: Bujdos Tibor NAPLÓ Kívülről is jussunk valamire Serfőző Simon A legutóbbi írásom mondandóját azzal az összegzó' gondolattal fejeztem be, hogy vállalnunk kellene magunkat. Vállalni azt, akik vagyunk, akiknek születtünk. Vállalni azt a falut, azt várost, a szülőföldet, ahonnan vétettünk, azt a közösséget - nagyobb családot -, akik közül származunk. Vállalni kellene azt az országot, hazát, azt a nyelvet, kultúrát, ami a miénk. Ami megőrződött a múltból, amit ránk hagytak eleink, s nekünk kell tovább adnunk az utánunk jövő nemzedékeknek. Ezzel szemben - a tapasztalataim mondatják ezt velem -, erre a felelősségünket feltételező-kívánó munkára alig adunk valamit. Sőt, igyekszünk elhárítani magunktól. Hovatovább szégyelljük, megalázónak tartjuk, hogy annak születtünk, aminek, nem pedig másnak, mondjuk angolnak, németnek, franciának. Szégyelljük vállalni történelmünket, sajátos kultúránkat - ki tudja, miért? h De - úgy látszik - még ez sem elég. Le is kell szólni, csepülni kell. Lépten-nyomon gondoskodunk a befeketítésünkről, a magunk lejáratásáról. A jövőnket hátráltatva ezzel. Hiszen egy ilyen, magát lebecsülő, magát megalázó, lenéző népet ki vesz komolyan? Ki tekinti felnőtt nemzetnek, komolyan veendő, egyenrangú partnerének, amelyiknek nincs büszkesége, nemzeti önérzete? Amelyik nem becsüli saját munkáját, elért eredményeit? Amelyiknek nincs jövőképe, szuverén akarata, nem gondolkodik távlatokban, messzire tekintő időben? S ahol nem fontos mérce az önérzet, hazafiság, tisztesség, becsület, erény? Ellenkezőleg: a gátlástalanság, vigécség, az önzés dicsőül meg? Ahol nem cél megállni a helyünket magunkért, másokért, nem egymásért, hanem csak bajnak van az ember. Ilyen mentalitással nincs felzárkózás a világ gazdagabb régióihoz. Nem leszünk gazdagodó ország, emelkedő nemzet. A világot az érdekli, milyen magyarok vagyunk, adunk-e magunkra? Milyen szellemi, tudati, értékeink vannak? Büszkék vagyunk-e rá? Meg akarjuk-e védeni? Ha nem, le kell írni bennünket mint életképtelen nációt. Morális leromlottságunk működésképtelen nemzetté tesz bennünket, nem fogunk gazdagodni. Pedig nagyon szeretnénk jól élni. De hát először magunkban, belül kellene rendet tennünk, hogy majd kívül is jussunk valamire.
