Észak-Magyarország, 2003. augusztus (59. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-11 / 186. szám

2003. augusztus 11., hétfő É$ZAK-MAGYftR0R$ZÁ6$ KARRIER / 7 A siker rajtunk is múlik Miskolc (ÉM) - A mindennapi életben nagyon fontos, hogy a sikert ne csak vár­juk, hanem tegyünk is érte. Sikerorien­tált világunkban azonban a sikert sokan görcsösen akarják elérni mindenáron, nem megfontoltan. Ahhoz, hogy életünk­ben a munka a kiteljesülést jelentse, sok mindenben nekünk is változtatni kell fel­fogásunkon. Ezen témában állítottuk ösz- sze eheti oldalunkat, melyet épp úgy ajánlunk pályakezdőknek mint már ru­tinnal rendelkező dolgozóknak. JEGYZET A nem kívánatos siker Marschalkó Ildikó E-mail: ildiko.marschalko@eszak.boon.hu A magyar ember alapvetően elégedet­len típus. De ezt a nemzeti karaktert a rendszerváltást követő évek még izmosí- tották is. 1991-ben még csak másfélszer szeret­tünk volna többet keresni, 1996-ban vi­szont már a fizetésünk kétszeresére vágy­tunk. Igaz, a vágyak és a lehetőségek kö­zötti különbség a fejlődés motorja is. De ha a kettő között túl nagy a szakadék, ak­kor mindez visszájára is fordulhat, kilátás- talanságot eredményezhet. Ilyenkor sajnáljuk is másoktól, amijük van, még ha becsülettel szerezték is. A ki­lencvenes években sokaknak jelentősen romlott az életszínvonala, ilyenkor a gaz­dagság különösen irritálóvá válik. Ennek nemcsak a vágyak és a lehetőségek közötti szakadék az oka, hanem az, hogy igen so­kan teljesen kiszorulnak a társadalom peri­fériájára, köztük az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a nyugdíjasok, a „meló- sok" akik kiszolgáltatottságuk miatt joggal érzik a helyzetüket reménytelennek. De az eredményes, tisztességes vállalkozó sem ér- zi'magát jól, hiszen szégyellnie kell, hogy sikeres, mert mindenki azt gondolja, hogy mások kárára gazdagodott meg. Ezért so­kan rejtőzködnek közülük. Egy olyan társa­dalomban, amely a versenyről szól, és amelyben elvileg a legfőbb érték a siker, el kellene érnünk végre, hogy valamiféle kon­szenzus legyen a sikerről. Hogy létezzen pozitív pályakép, ne maszatolódjon be minden siker valami korrupt, gyanús, szagos kulimásszal... Hallgassunk a beosztottakra Miskolc (ÉM) - Az elfogadható mun­kahelyi légkör megteremtéséhez nem kell sokat tenni, épp csak egy kis figyelmes­ség szükséges beosztottjaink felé. Azok a vezetők akik figyelnek alkal- mazottaikra, sokkal hatékonyabb mun­kaerővel rendelkeznek, mint azok akik alhanyagolják humán erőforrásukat. Hi­szen mindenfajta kapcsolat fontos a fő­nök és beosztott viszonylatában. Hiszen ha a munkaerő értékesnek érzi magát többet megtesz a cégéért, amellyel nö­veli teljesítményét. A gondoskodás ese­tén a vezetőnek olyan cége lesz, amely­ben lehet építeni arra, hogy a szerve­zetben lévő emberek jól érzik magukat. Ha a dolgozók egyszer megérzik, hogy meghallgatják őket, sokkal fogékonyab­bak és figyelmesebbek lesznek a me­nedzsment kéréseire. A mindennapi tit­kolt konfliktusok úgy orvosolhatók, hogy ha a vezetők rendszeresen beszélgetnek beosztottjaikkal a munkájukkal kapcso­latos problémákról. A rendszeres kom­munikáció olyan mint a kocsiban az időnkénti olajcsere. De nem elég meg­hallgatni az embereket, olyan, atmosz­férát kell teremteni, amiben az alkalma­zottak meghallgatása elvárt. Ez megad­ja nekik azt az extra impulzust, mellyel elmondhatják igazi érzéseiket. Egyes szakemberek úgy vélik: megkérdezni az alkalmazottakat az üzlet fejlesztéséről, egyenértékű azzal, mintha magas minő­ségű menedzsment tanácsokat kapunk. Miért fizetnénk óránként több tízezer fo­rintot egy profi véleményért, amikor dol­gozóink ingyen is adnak ilyeneket. Sőt, az alkalmazottak ötleteire való hallgatás növeli a morált. Az álmok, ha akaijuk, megvalósulnak- Avagy hogyan változtassuk munkahelyi légkörünket, hogyan legyünk jó munkaerők Miskolc (ÉM) - Utálok dol­gozni mert elviselhetetlen a „benti” légkör - hallhattuk vagy épp mondhattuk már számtalanszor jómagunk is. Pedig a mindennapi mun­kánk kihatással van életünk számos területére. v Hogyan lehet tehát olyan munkahelyi légkört teremteni, ami megfelel az elvárásainknak és a számunkra megfelelő élet- körülményeket biztosítja? Az alábbiakban néhány ötletet adunk, ami segít otthonosabbá tenni a hétfőtől péntekig 8-17-ig tartó mindennapjainkat és út­mutatást ad, hogyan irányítsuk saját karrierünk céljait. - Az egyik módszer, hogy másképpen kezdünk el gondolkodni a mun­kánkról. A cél az első Legyünk benne biztosak, mi­lyen célt akarunk elérni, ne csak vaktában változtassunk a dolgo­kon. Ellenkező esetben esetleg azt kapjuk, amit éppen nem szeret­nénk, és ilyenkor nem szükség- szerű, hogy sikerül elérnünk azt a célt, amit szeretnénk - magya­A munkahelyek többsége a rugalmas munkavállalót részesíti előnyben Dr. Malik Jánosné ........... ......................Jl rázza dr. Málik Jánosné pszicho­lógus. Sokunk hiszi azt, hogy a megfelelő állás mindennap flórán keresztül tart. A munkahelyek többségénél azonban ez nem így van, szeretik és elvárják, hogy a munkavállaló rugalmas legyen. Ez a gyakorlatban a 8 óránál több munkaidőt jelent. Mivel itthon a rugalmas munkaidő és az egyéb atipikus munkaformák még nem igazán terjedtek el, ezért elsősor­ban az tanácsolható, hogy kezd­je el átszervezni, hasznosabban beosztani munkaidejét és mun­kán kívüli idejét is. Több szálon kell futtatni a munkával kapcso­latos életünket. Ez a módszer vá­lik mostanában a legnépszerűb­bé, mely lehetővé teszi, hogy többfajta olyan dologgal foglal­kozzunk, ami érdekel bennünket és olyan kreatívak legyünk, ami­lyet csak elképzelünk. Csak a siker segíthet Egy vagy két szála az életünk­nek nem feltétlenül jövedelme­zőnek, de olyas valamilyennek kell lennie, amit nagyon fontos­nak érzünk. Bár a gyakorlatban nehéz kivitelezni, de próbáljuk főnökeinket rábírni, hogy a munkaidőnk beosztásában első­sorban mi dönthessünk. Karriertanácsadók szerint egy kudarc szintén segíthet, lehető­séget ad egyet visszalépni, időt és teret adni magunknak éle­tünk újraszervezéséhez.- Ez nem feltétlenül igaz, mi­vel sikerorientált világban élünk, ezért csak a siker lehet az ami előrelendít minket - je­gyezte meg a szakember. Gyak­ran olyan elfoglaltan dolgozunk, hogy nem adjuk meg saját ma­gunknak a lehetőséget a vissza­lépésre és az életünk áttekinté­sére, megvizsgálni, mi működik, mit nem érzünk igaznak, és hogy akarunk-e változtatni. Pe­dig a sikeres munkavégzés nem csak a robotolással, hanem a kreativitással, a hatékonyság nö­velésével is elérhető - tette hoz­zá. Hajlamosak vagyunk leszű­kíteni a munkával kapcsolatos elképzeléseinket arra, amit úgy gondolunk, lehetséges kivitelez­ni. Ezáltal azonban nem vesszük figyelembe azt a tényt, hogy kö­rülöttünk számos lehetőség adódhat, amely mellett szemreb­benés nélkül megyünk el. Ezek között több is akadhat, ami ér­dekelhet minket, amivel szívesen foglalkoznánk. SWW Munkahelyi problémákkal kapcso- ItllJIll latosan írják meg véleményüket a www.boon.hu weboldalunkra. Megkérdeztük az olvasót: Ön milyen főnök lenne? M egértő beosztott­jaimmal rendszere­sen beszélgetnék. Szeret­ném a munkatársaimat hiszen ha nincs csapat­munka nincs siker sem, és szükségtelen folyama­tosan harcolni. B iztosan jó vezető len­nék, aki társként és nem alárendeltként ke­zelné munkatársait. Fon­tos az eredmény elérésé­hez, hogy megértsük egy­mást, ha ez nincs, nem lesz teljesítmény sem. S zerintem rendes len­nék beosztottjaimmal, ha ők is normálisak ve­lem. Hiszen olyan len­nék a munkatársaimmal mint ahogy ők viselked­nek velem, csak így le­het együtt dolgozni. M aximalista vagyok, ezért főnökként is mindent megkövetelnék amit csak lehetséges beosztottjaimtól. De emellett emberséges is lennék és megértő mun­katársaimmal. B iztosan rendes és jó főnök lennék, aki megérti a munkatársait gondoskodik róluk. Csa­patjátékos vagyok, ezért biztos, hogy kiállnék a beosztottjaim mellett és nem ellenük cselekednék. Botos NAndorné (50) FODRÁSZ Hajós Zsolt (23) vállalkozó OlAh Ernő (18) SEGÉDMUNKÁS Mikovics KArolyné (57) NYUGDÍJAS Varga Ferenc (30) vállalkozó Stersszmentes munkahely persze nem létezik, de jó, ha ml Is ügyelünk rá, hogyan alakítjuk munkahelyi légkörünket (Fotó: illusztráció) Túlóra vagy munkamánia Sokan a pluszmunkáért várnak sikert Miskolc (ÉM) - Szakemberek véleménye szerint egyre keve­sebb a különbség a túlmunka és a munkamánia között. Számos olyan állás van, amely teljes elkötelezettséget követel: ilyen a színészek, orvosok, ápo­lónők vagy éppen a diplomaták munkája. Munkaidejük nem nyolctól ötig tart, ráadásul rit­kán van lehetőségük beosztani, így szinte soha nem mondhatnak nemet a túlórára. Dolgozzanak bármennyit is, esetükben hiva­tástudatról, nem munkamániáról szokás beszélni - pedig utóbbi­nak bárki áldozatául eshet akár egy munkanélküli háziasszony is. Sokan élnek abban a tévhit­ben, hogy karrierjük a túlórá­zás mennyiségétől függ, és a kö­telező negyven óra helyett, akár 60-70 órát is dolgoznak hetente. A magyar közép- és felsővezetők háromnegyede akár ennél többet is. Mégsem nevezhetők munka­mániásnak, mert munkájuk gyü­mölcsét bőségesen kiélvezik cse­kély szabadidejükben. A munka betege ezzel szemben mindent alárendel munkahelyi tennivalói­nak: családot, barátokat, szaba­didőt. és nem kell sok időnek el­telnie ahhoz, hogy mindent és mindenkit elveszítsen. Hogyan legyünk jó vezetők?- Néhány tanács közép- és felsővezetőknek Miskolc (ÉM) - Jó vezető­nek lenni nem könnyű és nem pusztán a magabiztos­ságon, szakmai rátermett­ségen múlik. Amerikai kutatások szerint a vezetéselmélet annak a mű­vészete, amiben az embereket rávesszük arra amire nem gon­dolták volna, hogy képesek. S mi kell ahhoz, hogy jó vezetők és ne démonok legyünk beosz­tottjaink szemében? Az amerikai kutatás a kö­vetkező alaptulajdonságokat sorolja fel: Hitelesség - ami annyit jelent nem manipulálok vagyunk, ha­nem őszinték, s teljes egészében tudjunk, hogy alkalmazottaink- kal az együttműködést és a vég­rehajtást kreáljuk meg. A második a tisztesség - azzal kezdődik, hogy magunkat a jó irányába vezessük, példát mutassunk, s csak ezután irá­nyíthatunk vagy ítélkezhetünk mások felett. Szavunkat meg­tartsuk munkatársaink előtt, mindemellett őszinték le­gyünk, helyes döntsünk jó és rossz között. A harmadik tulajdonság a bátorság képessége arra, hogy nehéz döntéseket hozzunk és arra is, hogy ugyanezt elvár­juk másoktól, tudatos kocká­zatvállalás. Ezen túlmenően rendületlenül ki tudjunk tar­tani egy cél mellett ami meg­világosítja az utat beosztott­jainknak akik követik. Ide tartozik a becsület ami ugyancsak bátorságot követel tőlünk. A bölcsesség is igen fontos, hiszen a bölcs vezető megfon­tolt, körültekintő, értelmes és józan. A józan ítélőképesség­hez való tehetség alapot szol­gáltat ahhoz, hogy lehetősé­günk nyíljon, helyes célokat és megfelelő eszközöket vá­lasztani. A bölcs vezető látja az igazságot, tekintet nélkül arra, hogy a terv nem remé­nyei szerint alakult. Végezetül a kommunikáció képesség is igen fontos tulaj­donság egy vezető számára, hiszen magában foglalja a tu­datosság minden módját. A legjobb vezetők mindent lát­nak és hallanak. Más fontos tulajdonsága a vezetőknek a jó humorérzék, azaz, hogy ne vegyék magukat túl komo­lyan, hogy megosztozzanak a sikerben és a bukásban. Növekvő válási kedv a munkahelyeken Miskolc (EM) - Egy svéd felmérés szerbit ragályossá vál­hat a válási kedv - legalábbis ami a férfiakat illeti. A kutatást végzők úgy tapasztalták, hogy a férfiak, ha azt látják, hogy mimkatársaik házassága tönkre­megy, sokkal könnyebben bont­ják fel kapcsolataikat, mint a nők. Ennek oka az lehet, hogy a férfiak sokkal több kockázatot vállalnak kapcsolataikban, amint kollégájukat új partnerrel látják. Az eredmények nem lég­ből kapottak: a kutatásban a fér­fiak fele döntött a házasság ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents