Észak-Magyarország, 2003. július (59. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-31 / 177. szám

2003. július 31., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# SZÓLÁSTÉR / UTÁNAJÁRTUNK / 12 ÁLLATVÉDŐK ÍRJÁK A törvény csak eszköz Egy büntető törvény lehet az állatvédő személyek célja, de nem az állatvédele­mé, mely számára ez pusztán csak eszköz, egy szükséges rossz a cél érdekében. Egye­düli célként a kulturáltabb, Európához jobban közelíthető állattartási mód, morál kialakítása vagy honosítása© fogalmazha­tó, határozható meg. Ez jó az embernek, jó az állatoknak is, azért, mert civilizált, kulturált világban szeretnénk élni, amire kitűnő példákat látunk Nyugat-Európá- ban. Ugyanis a kulturáltság egyik fontos fokmérője az, hogy hogyan viszonyulunk az állatokhoz, melyen keresztül nemcsak városok, de nemzetek is megítélhetők. Ezért kezdtük el Miskolcon is - a Miskol­ci Állatsegítő Alapítvánnyal karöltve - az aláírásgyűjtő kampányt, annak reményé­ben, hogy az Országgyűlés végre valahá- ra módosítja a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi© IV. törvényt, aminek kö­vetkezményeként az állatkínzás bűncse­lekménynek minősülhet. Kletz László A Hérosz B.-A.-Z. Megyei Szervezetének elnöke, az Állatvédelmi Világszövetség tagja Olvasóink figyelmébe ­Szólástér - Utánajártunk rovatunk ki­fejezetten azokkal az esetekkel, problémák­kal foglalkozik, jár utána, amivel Önök, kedves olvasók megkeresnek minket. így az elkövetkezendőkben is szívesen várjuk leveleiket, személyes megkereséseiket a szerkesztőségünkben, közérdekeket érintő problémáikkal. írják meg olvasói levélként és mi utánajárunk, feltérképezzük az ügyet, ha nem is egy hét alatt. így kérjük, levélben a Miskolc, Zsolcai kapu 3. szám alá, vagy faxon a 46-501-262 telefonszámon, illetve a jozsef.kiss@inform.hu vagy ildiko.marschalko@inform.hu e-mail cí­mekre juttassák el leveleiket, történetei­ket, hogy segíthessünk. Miskolcon is gyűjtik az aláírásokat Ne ússzék meg az állatkínzók pár ezer forintos behajthatatlan szabálysértési bírsággal Miskolc (ÉM) - A Fadd- Domboriban halálra kínzott kiskutya esete felrázta a közvéleményt: országos kampány indult „Legyen bűncselekmény az állatkín­zás” címmel. Miskolcon a Miskolci Állat­segítő Alapítvány (MÁSA), a Vadaspark, és a HÉROSZ me­gyei szervezete karolta fel a kezdeményezést. Mint arról la­punkban olvashattak, az íveket (szeptember 16-ig) a Szemere ut­cai buszmegállóban lehet aláír­ni naponta 13 és 17 óra között, továbbá a vadaspak főemlőshá­zában a nyitvatartási idő alatt. Mit és hogyan? Mint általában az alá­írásgyűjtések alkalmával, itt is igen fontos, hogy ne legyenek formai hibák, mert ezek néme­lyike érvénytelenné tehet egy egész ivet. így például nagyon fontos, hogy az aláírásokon, az adatokon, valamint az aláíráso­kat összegyűjtő személy nevén túl semmi sem szerepelhet (pél­dául valamilyen szervezet neve, pecsét, stb.). Javítani lehet az íveken: ilyenkor át kell húzni a hibás részt és alá, vagy mellé írni a helyeset. Az íveket magyar állampol­gárok írhatják alá, akik 18-dik életévüket betöltötték, tudják személyi számukat, és - ez is fontos - máshol még nem írták alá a hasonló ívet. A név rub­rikába a hivatalosan használt nevet kell olvashatóan beírni, a lakcímhez pedig a lakcímkár­tyán, vagy a személyi igazol­ványban szereplő, hivatalosan bejelentett állandó lakcímet. A Hátha őt már megvédi a törvény személyi azonosító kód a szemé­lyi szám néven ismert 11 jegyű szám, melynek első fele a szü­letési adatokból, utolsó négy számjegye pedig pedig egy négyjegyű kód. A felhívás Alább olvasható az a felhívás, melyet a Magyar Állatotthonok Országos Szövetsége tett közzé: „Bizonyára mindannyian érte­sültetek arról, hogy Fadd- Domboriban 2003. június 16-án halálra kínoztak egy kutyát. Az Fotó: Kőhalmi Péter eset nagy felháborodást keltett az országban, ezért a Tolna Me­gyei Állat- és Természetvédő Alapítvány nép kezdeményezé­sen alapuló aláírásgyűjtést kez­deményezett a Magyar Állatott­honok Országos Szövetségének támogatásával és koordinálásá­val. Az Országos Választási Bi­zottság 2003. július 19-én hitele­sítette a beadott aláírásgyűjtő ívet. Amennyiben 50 ezer alá­írás beérkezik, az országgyűlés­nek kötelező jelleggel napirend­re kell tűzni a kérdést. Az íven a következő kérés sze­repel: Egyetértünk azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény annak ér­dekében, hogy az állatkínzás bűncselekménynek minősüljön.” Valódi thrillerek A Fadd-Domboriban történt eset csak az utolsó csepp volt a pohárban: az állakínzás sajnos nem ritka jelenség. Kisfalvi Nyina (MÁSA): „Működésünk óta sajnos ta­lálkoztunk kirívó esetekkel. A Bohoc nevű öreg pulikeveréket Az állakínzás sajnos nem ritka eset. mása 99 a környező lakók bejelntése alapján találtuk meg egy elha­gyott raktártelepen, ahol gazdá­ja hagyta sorsára étlen-szomjan, súlyos betegen. A rendőrök se­gítségével kiszabadítottuk, a gon­dos orvosi kezelésnek köszön­hetően életben maradt, és még egy fél évig élt nálunk: valószínű ennyi jó jutott neki egész életében. Feljelentést tet­tünk, az eljárás vége pár ezer forintos szabálysértés lett, a csekket azonban „címzett isme­retlen” ürüggyel nem tudták kézbesíteni... Szultán esete egy kicsit szerencsésebb. Ő egy sor­sára hagyott őrző-védő telep egyetlen túlélő kutyája volt, tár­sai éhen-szomjan pusztultak. Szultán nagy termetű kaukázusi, 18 kilót nyomott, amikor hozzánk került. Ma jó 80 kilót nyom, meg­bocsátott az emberiségnek, és boldogan rohangál új gazdájánál. SZÓLÁSTÉR OLVASÓINK LEVELEIRŐL A kárpótlásról Nagyon sok levelet kaptunk olvasóinktól kárpótlási ügyekkel kapcsolatban. Az esetek zöme olyan, hogy (ha egyáltalán lehet) az e célra életre hívott hivatalban- Központi Kárrendezési Iroda (KKI) - lehet orvosolni. Sokan azonban nem ismerik a címeket sem, ahová fordulhatnak. Alább e fontos elérhetőségeket ismertetjük, néhány jellemző levélrészletet, és a KKI közleményének legfontosabb részeit, melyek sok kérdésre választ adnak. (a szerk) Kihez forduljak? Tisztelt Szerkesztőség! Az el­múlt számaikban nagyon hatéko­nyan foglalkoztak a hadifoglyok kárpótlási kérdésével! Ezen felbá­torodva azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy az én kérdésemre- lehet, más is hasonló cipőben jár - , ha mód van rá, tájékoztató jellegű választ közöljenek vagy az ügyben kompetens intézményt megjelölni szíveskedjenek! Apám csendőrként dolgozott egész életé­ben, majd a II. világháború előtt tiszthelyettesként vonult nyugállo­mányba. 1946-ban az illetékesek - arra hivatkozva, hogy apám csendőrként tevékenykedett, így az előző rendszer kiszolgálója volt- megvonták tőle teljes nyugdíját. Azok, akik az említett időben rendőrként funkcionáltak, azok­nak meghagyták nyugdíjukat. Apám 1960-ban halt meg. Nyug­díjmegvonása miatt érdeklődöm, részesülhetek-e valamilyen jellegű kárpótlásban, s ha igen, kérel­memmel kihez fordulhatok!? Nagy László Miskolc Odaveszett a Donnál 1998-ban voltam a kárpótlási hi­vatalban, a édesanyám testvér­ének kérni a kárpótlását, mert odaveszett a Donnál. Mi nem tud­tunk mindent, hogy mi szükséges, milyen iratok hozzá, elvittem az anyakönyvi kivonatát és ott ki kellett tölteni a papírokat. Nagy sokára visszajött az értesítés, hogy a neve nem szerepel valahol a nyilvántartásban, így nem kap anyukám kárpótlást. Ugyanis azt nem tudtuk, hogy holttá kell nyilváníttatni. (Egyik asszony mondta, hogy neki szól­tak a polgármesteri hivatalból, hogy előbb holttá kell nyilvánít­tatni, de mi akkor már beadtuk a papírokat és csak azután ment anyukám intézni a holttá nyilvá- níttatást.) Ez év áprilisban talán vagy picit előbb hallotta anyukám, hogy kapnak pénzt a károsultak a pol­gármesteri hivatalból. Felment az édesanyám a polgármesteri hiva­talba és megkérdezte a jegyzőt, hogy ő fog-e kapni pénzt a testvé­re után, a jegyző azonban azt mondta neki, hogy nem kap sem­mit. Erre az anyukám azt felelte, hogy akkor miért van a neve a műemléken? Én ezek után írtam levelet a Belügyminisztériumba, az információra és választ nem kaptunk, mivel a címet tudtam csak, az irányítószámot nem, de még a postás sem tudta és telefo­non érdeklődött utána és elment a levél. özv. Huszár Béláné Selyeb Hősi halált halt Férjem édesapja, Szaniszló Já­nos a II. világháborúban hősi ha­lált halt, 50 000 Ft kárpótlást ka­pott. Az lenne a kérésem, mivel ő elhalt 1998. 09. 27-én, hogy az örö­kösök jogosultak-e a 400 ezer Ft kárpótlásra? Az újságból én, mint a gyermekek édesanyja, úgy értel­mezem, hogy őket illeti meg, mi­vel a jogosult elhalt. Legyenek szí­vesek erről tájékoztatni. Voltam Miskolcon a volt hadifoglyok me­gyei szervezeténél, de ők az elhal­tak hozzátartozóiknak nem adtak Ki az ördög?! If)ü olvasónk, Németh Attila a fen­ti képet küldte magáról (Kissiká­torból), azzal a fontos megjegyzés­sel, hogy ő „az ördögtől sem fél,,. A képet alaposabban megnézve gyanítható, hogy Attila az alkalmi ördöggel Igencsak jó viszonyban van, így érthető, ha nem fél­semmi tájékoztatást, ők azzal nem foglalkoznak - azt mondták. így semmi felvilágosítást nem kap­tam. Sajnos ez az összeg, amit a férjem kapott, nagyon kevés. Egy ember élete nem 50 000 Ft-ot ér. Akik visszajöttek, azok nevelhet­ték gyermekeiket, nem voltak olyan rossz sorban, mint akiknek az édesapja odamaradt. És mégis őket részesítik előnyben, akik a hazáért meghaltak, pedig ilyen kis összeget kapnak. Férjemet is meg­viselte az árvaság, ha nem lett volna árva, lehet, hogy még most is itt lenne köztünk. özv. Szaniszló Jánosné Dédestapolcsány A Központi Kárrendezési Iroda és az Igazságügyi Minisztérium közleményéből: „A 2003. évi költ­ségvetésről szóló törvény az élet elvesztéséért járó egyösszegű kár­pótlás mértékét újra meghatározta. Mindazok, akik a feltételeknek megfelelnek, a korábban, a 30 000 Ft figyelembevételével megállapí­tott kárpótlás mellett további kár­pótlásra lesznek jogosultak. A 2003. évi költségvetésről szóló tör­vény az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás mértékét sé­relmet szenvedettenként 400 000 Ft-ban határozta meg. A korábban e jogcímen folyósított összeget a kárpótlás megállapításakor figye­lembe kell venni. Miután e tör­vényben pusztán az élet elveszté­séért járó kárpótlás összege került meghatározásra, s újabb kárpótlá­si jogcímek nem kerültek a tör­vénybe, így új kérelmek benyújtá­sára nincs lehetőség. A többlet kárpótlásról szóló határo­zatok meghozataláról a KKI hiva­talból intézkedik. Abban, hogy az elhalt sérelmet szenvedett után kit kell jogosult­nak tekinteni, semmiféle változás nem történt, így kárpótlásra válto­zatlanul az élő özvegy, a sérelmet szenvedett élő gyermeke és az élő szülő, ezek hiányában - a kárpótlás összegének felére - az élő testvér jogosult. Amennyiben a jogosult az 1997. évi XXIX. törvény alapján beadta kérelmét és kárpótlásra jogosult, de az emelt összegű kárpótlást - időközben bekövetkezett halála mi­att - már nem kaphatja meg, helyette örökösei válnak jogosulttá. A kárpótlás a hagyaték részét képezi. Amennyiben ön a kárpótlási hatá­rozattal egyetért és a tértivevény visszaérkezett a KKI-ba, úgy a .kézhezvételtől számított 30 nap el- ' teltével a kárpótlási határozat - minden külön nyilatkozat nélkül is - jogerőre emelkedik. Az ügyin­tézés gyorsítása érdekébenönnek módjában áll írásban korábban is lemondani jogorvoslati jogáról, úgy, hogy lemondó nyilatkozatát postafordultával visszaküldi az Iro­dának, ha lakcíme megváltozott azt kérjük mielőbb - lehetőség szerint a korábban kézhez vett határozat számára hivatkozással - a KKI- nak jelezni. A kárpótlás összegét megállapító jogerős határozatot, valamint a ki­fizetés módjáról rendelkező, szabá­lyosan kitöltve visszaküldött ügy­félnyilatkozatot a KKI a határo­zat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megküldi a Hadigon­dozottak Közalapítványának, ame­ly 15 napon belül a Magyar Ál­lamkincstár közreműködésével megkezdi a kárpótlás átutalását vagy kifizetését az Ön részére. Miután egyidejűleg több tízezer ügyet kell intéznünk, a határoza­tok kézhezvételéig szíves türelmü­ket kérjük; addig is érdeklődni, tá­jékozódni, adatokat pontosítani az alábbi címeken lehet.” Fontosabb címek Igazságügyi Minisztérium (1054 Budapest, Kossuth tér 4., honlap: www.im.hu) IM Kárpótlás Felügyeleti Főosztály (Tel: 06-1/354-3014, e-mail: karpotlas@im.hu) IM Ügyfélszolgálati Iroda (1055 Bu­dapest, Szalay u. 16., e-mail: osvaldp@im.hu, tel: 06-1/3326- 170/330) Központi Kárrendezési Iroda (1116 Budapest, Hauszmann A. u. 1., tel: 06-1/371-8900, honlap: www.kar- potlas.hu, e-mail: info@karpotlas. hu) A térségünkben működő iroda: Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád Megyei Kárrendezési Iroda 3530 Miskolc, Mindszent tér 1. Telefon: 46/509-368, 46/509-303, Telefax: 46/509-296 A miskolci Kárrendezési Iroda nyitva tartása: hétfőtől csütörtökig reggel 8-tól délután fél 5-ig, pénteken reggel 8-tól délután 2 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents