Észak-Magyarország, 2003. július (59. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-21 / 168. szám

2003. július 21., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# KARRIER / 7 Merre tovább - mit válasszak A héten írják ki az idei felvételi pont­számokat. Az izgalomban elkel egy kis segítség, mely pályák ma sikeresek, és melyek azok, amik nem hangzanak jól, de biztos karrierlehetőséget jelentenek. Ebben a témában karrieroldalainkon meg­jelent cikkekből készítettünk összeállítást, ezzel is segítve a helyes választást. JEGYZET Pont - határ MARSCHALKÓ ILDIKÓ e-mail: ildiko.marschalko@inform.hu Első éves egyetemistaként sokat izgul az ember a ránehezedő feladatoktól, de legfőképp a vizsgáktól. Édesapám egyszer egy szóbeli vizsga előtt nagy igazságot osztott meg velem, azt mondta: Hidd el, nem a fejedben lévő tudásra kíváncsiak, hanem arra, le tudsz-e vizsgázni, mert vizsgázni éppúgy, mint bármi mást, meg kell tanulnod... Megfoghatatlan volt számomra ez a mondat, érthetetlen, mire utal ezzel, hiszen sokszor a szerencsén múlik min­den, máskor hiába tanultunk, semmi sem ment meg minket a bukástól. / így van ez a felvételivel is, hiába készül a diák, ha valahogy az „égiek" vagy a nap nem megfelelő arra, hogy jól teljesítsen. Éppen ezért nyugaton már bevett eljárás, hogy nem felvételivel döntik el az adott jelentkező megfelelését, hanem esé­lyt adnak a beiratkozásra. Úgy gondolják - és helyesen -, aki nem alkalmas, az úgyis kiesik az első féléves vizsgákon, aki jól teljesít, az bent maradhat. Humánusabb és diákközpontúbb is ez a felfogás, megadják a lehetőséget, hogy ne egyetlen alkalom döntse el, egy fiatal embernek merre alakul a pályája. Nálunk is várható a felsőoktatási törvény módosításával, hogy megszűnnek a felvételik. Első hallásra jónak tűnik a gondolat: a központi érettségi vizsga pontszámai legyenek a mérvadóak a jelentkezéshez. Csakhogy mi lesz azokkal a diákokkal, akik még nem elég érettek a központi érettségihez, és a tananyagot igaz, megtanulták, de nem tudnak vizs­gázni, nekik ez az egyetlen lehetőségük is elúszik, hogy egyetemre kerüljenek... Az ELTE a legnépszerűbb egyetem - OFklemzés MTI - Továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépsze­rűbb felsőoktatási intézmény Magyaror­szágon: az idén több mint 17 ezren jelent­keztek ide, a felvételizők 60 százaléka vi­déki - tartalmazza az Országos Felsőok­tatási Felvételi Iroda (OFI) most elkészült elemzése. A felsőoktatási intézmények közül má­sodikként a Pécsi Tudományegyetemre je­lentkeztek a legtöbben, 11 ezer 734-en. A népszerűségi lista harmadik helyén az idén a Szegedi Tudományegyetem találha­tó, oda 11 ezer 559-en felvételiztek. Az ELTE-re a legtöbb elsős a közép-ma­gyarországi régióból érkezhet; az összes ide jelentkezett diák 54,7 százaléka adta be felvételi lapját ebből régióból. A többi régió közül Közép-Dunántúlról és Észak-Magyarországról jelentkeztek so­kan, de továbbra is magas - 39 százalék körüli - a fővárosiak aránya a felvételü­ket kérők között. A felvételizők több mint 15 százaléka Pest megyéből pályázik az intézménybe. A többi megyéből jóval kisebb arányban képviseltetik magukat a felvételizők, ezek közül azonban Borsod-Abaúj-Zemplénből jelentkeztek a legtöbben, összesen 749 diák. A fővárosból jelentkezettek többsége a pedagógus és humán képzés iránt érdek­lődött, míg a vidékiek a jogi, a gyógype­dagógiai karon voltak többségben. Az idén alapképzésre jelentkezett a budapestiek 75, vidékiek 69 százaléka. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Miskolc (ÉM - MA) - Évek óta változatlanok a felsőfokú végzettség divatszakmái: legtöbben a jogász, a gazdál­kodási, a műszaki informati­kai és a közgazdász szakokra jelentkeznek. Az utóbbi években azonban néhány más szak iránt is meg­nőtt az érdeklődés, sokan tanul­nak például tovább kommuniká­ció, idegenforgalmi és szálloda szakon is. A választásban gyakran az át­lagosnál jóval magasabb fizetés dominál. Minden évben több­szörös a túljelentkezés, mégis 1999 óta töretlenül ezeket a sza­kokat választják a fiatalok a szá­mukra felkínált lehetőségek közül. Persze nem jelenthető ki kategorikusan, hogy minden pénzügyi és gazdasági szak nép­szerűsége nő. Vannak, amelyek a kezdeti nagy érdeklődés ellené-re mára kevésbé keresettek, ilyen például a külgazdasági szak. Elit szakok, szakpárok Szinte minden szakcsoporton belül kialakultak az elit szakok, szakpárok. A közgazdász-gazdál­kodási szakpáron például az idén rekordméretű volt a jelentkezés (míg 1999-ben 536, az idén 2843 tanuló jelentkezett). Még nincs az élen, de erősen növekszik az idegenforgalmi és szálloda szak népszerűsége, ami talán a közel­gő európai uniós csatlakozásnak is köszönhető. A kommunikáció, illetve a kommunikáció-műve­lődés szakpárra az elmúlt évek­ben a jelentkezők száma meghét- szereződött. Szintén hirtelen vált népszerűvé a nemzetközi kap­csolatok szak, amely egyre több jelentkezőt vonz mostanában. Lassan, de biztosan elkezdő­dött egyfajta elitizáció a szakcso­portokon belül és rövidesen sta­bilizálódnak azok a gazdasági és pénzügyi szakok, amelyek a kar­rierszakok lesznek. A vesztesek A feltörekvő szakmák mellett viszont egyre több az olyan, amely folyamatosan veszít nép­szerűségéből. Ilyenek például a humán képzések - kivéve a nyelvszakokat -, vagy a prog­ramozó matematikus, amely nemrég még a szakválasztások élvonalában volt. Mára az amerikai típusú spe­cializálódás kezd érvényesülni, párhuzamosan az egyre több képzési tematikát magában fog­laló szakok létrehozásával. Nem könnyű megválaszolni, miért választják a fiatalok a divatszakmákat, az mindenesetre valószínű, hogy az átlagosnál magasabb fizetés első helyen szerepel az okok között. CQ7H§f me& véleményüket Internetes ok • 3 - dalunkon www.boon.hu - mit vá­lasszak-fó rumunkon. Megkérdeztük a fiatalokat: Mi a véleményük a hazai felvételi rendszerről? N em olyan jó, hiszen a szóbeli most csak 10 pontot ér, az írásbeli pedig 20 pontot. Pedig mindkettőért éppúgy izgul az ember. Nem vagyok vele megelégedve. Boda Eszter (18) DIÁK S zerintem nem jó a mostani felvételi rendszer, hiszen sokkal magasabbak a követelmények, mint régebben. A szóbeli és írásbeli között is nagy a különbség. Kassai Kitti (18) DIÁK Még messze állok a felvételitől, de úgy látom, lehetne könnyebb is az egész. Túl sokat várnak el a fiataltól, ami rengetegszer nem teljesíthető, és egy életre szól. Lajcsák Tamás (17) DIÁK S zerintem megfelelő a felvételi rendszerünk. Valahogy meg kell szűrni a jelentkezőket. Lehet, hogy szigorú, de mindenért meg kell küz­deni, épp ez a szép benne. Hegedűs István (16) DIÁK Bár már nem most felvételiztem, de szerintem rendben van a rendszer és igazságos is. Ahogy hallom, most már nem olyan könnyű „hátszéllel” bekerülni, mint régebben. Árva Krisztina (23) FODRÁSZ Már csak egy nap. Nem kell tovább izgulni, hiszen a fel­vételik már lezajlottak, holnap pedig országosan kihirdetik a felvételi ponthatárokat. Fotó: archív Vegyipari gépészre az iparban szükség van Vegyipari gépészeknek áll a világ Miskolc (ÉM) - A több mint negyvenéves múltra visszatekintő Miskolci Egyetem Vegyipari Gépek Tanszéke is, bár első hal­lásra igen száraznak tűnik, sok lehetőséget kínál hall­gatóinak:- Olyan gépészmérnökök képzése a cél, akik tervezni, irányítani, gyártani, ellenőriz­ni és üzemeltetni tudnak olyan berendezéseket, üzemeket, amelyekben a folyamatok alap­vetően környezettől elzárt te­rekben mennek végbe - mond­ja Ortutay Miklós tanszékveze­tő. - Az oktatás az erős alap­tantárgyi képzésre építi a spe­ciális tananyagokat, melyek elősegítik a hallgatók számá­ra a legújabb technológiák el­méleti megismerését is. A vegyipari gépészmérnök elnevezésben a vegyipari jel-ző egy rövid megnevezés, amely a legkülönbözőbb iparágakat is jelenti. A vegyipari gépész ál­tal megismert műve-letek, ké­szülékek, berendezé-sek nem iparághoz, hanem al­kalmazáshoz kötöttek és ezért felhasználhatóak, így vegyipa­ri gépészmérnökre szinte min­denhol szükség van (például az Paksi Atomerőműtől a Zalake- rámia Rt.-ig).- Ez a magyarázata annak - folytatta -, hogy a végzett vegyipari gépészmérnökök könnyen el tudnak helyezked­ni, s nemcsak vegyipari válla­latoknál futottak be karriert, hanem vezető beosztásba ke­rültek többek között erőmű­vekben, élelmiszeripari gyá­W ..................... Vegyipari gépészmérnökök könnyen el tudnak helyezkedni... Ortutay Miklós TANSZÉKVEZETŐ .............................................» rakban, kommunális szolgálta­tóknál, felügyeleti szerve­zeteknél is. A tanszéken az elmúlt negy­ven évben több mint 1200 hall­gató védte meg diplomáját.- Minden évben 6-10 mér­nököt visznek el szerződéssel a vállalatok - hangsúlyozza a tanszékvezető -, ami azt mu­tatja, nincs elhelyezkedési problémájuk az itt végzet­teknek. Néha a kevesebb diploma több Aki nem képes 10-12 órát dolgozni, esélytelen Miskolc (ÉM) - Nem túl sok optimizmus, sok ké­tely és bizonytalanság, nyi­tott kérdések sora - ez jellemzi többnyire a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. Dr. Kepecs Gábor, az AB-Aegon vezérigazgatója, nemzet­közi mamutcég hazai vezetője ad néhány tanácsot: Aki nem dolgozik/tanul napi 10-12 órát, esélye sincs a sikerre manapság. Ezt a tempót minden szakmában vállalni kell, ha valaki többre akar menni a pusz­ta megélhetésnél. És a családi élet? Az bizony könnyen ráme­het erre - mondta a vezér teljes őszinteséggel -, olyan háttér kell, amely ezt elviseli. Vannak dol­gok, amihez ragaszkodni kell és az segít ebben. A nyelvtudás az egyik slágertéma a karriervá­gyakat dédelgető tinédzserek körében. A biztosítós vezér szerint elég egy nyelvet tudni - de azt valóban tudni kell, tár­gyalási szinten, s ez az angol legyen. Aki sokat markol... Jó-e valamire a mostanság divatos diplomahalmozás? Dr. Kepecs Gábor szerint sokkal fontosabb egy széles spektrumú alapképzettség mellett a tár­gyalókészség, a vezetési és szo­cializációs képességek, a stressz- tűrés fejlesztése. Ma hiába zse­ni valaki, ha nem jó csapat- vezető vagy csapatjátékos, nem fog boldogulni. És persze azt sem árt alaposan megnézni, milyen egyetemre, s milyen szakra megyünk, mert manapság az oktatás színvonala erősen különbözhet, még ha ugyanúgy hívják is az ott elsajá­títható szakmát. Lemondani is tudni kell A pénz mindig alapkérdés, hiszen a tanulás is meglehetősen költséges ügylet, nem beszélve a Aki nem dolgozik/tanul napi 12 órát, esélye sincs a sikerre... dr. Kepecs Gábor, vezérigazgató ..................................................» pályakezdésről. Dr. Kepecs Gá­bor szerint jobb egy hosszabb távú karrierépítő stratégiát vá­lasztani a gyorsan, sokat fizető ajánlatok elfogadása helyett. A kompromisszumok megkötése elkerülhetetlen - mondta ha valaki jó és megbecsült mun­kaerő, visszavárják szülés után is, de azt természetesen sen­kinek nem garantálják, hogy ugyanoda ülhet vissza, ahonnan felállt... Nemzetközi, versenyképes szakirányok Tavaly hazánkban elsőként indított a Budapesti Közgazda­ság-tudományi és Államigaz­gatási Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete lobbiszak­értői másoddiplomás képzést.- A lobbiszakértő-képzés olyan ismereteket nyújt gazdasági sza­kemberek és közéleti szerep-vál­lalók számára, amelyek bir­tokában eligazodnak a politika világában, a közigazgatás intéz­ményi és döntéshozatali rend­szerében és közvetíteni tudnak majd szervezeteik és a kormány­zat között - válaszolta érdek­lődésünkre Gáspár Péter Pál, az intézet igazgatója. A Miskolci Egyetem Tovább­képző Intézetében két éve kezd­ték el - posztgraduális képzés­ként - a humánmenedzsment­oktatást. Olyan szakembereket képeznek, akik a gazdasági, munkaerő-piaci, és üzleti-piaci tényezők ismeretében képesek intézmények és gazdasági tár­saságok menedzsmentjében az emberi tényező szerepét és fontosságát érvényesíteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents