Észak-Magyarország, 2003. július (59. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-14 / 162. szám
2003. július 14., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG# EU-KARRIER / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült JEGYZET Diploma és mesterség MARSCHALKÓ ILDIKÓ e-mail: ildiko.marschalko@inform.hu Diplomával, munka nélkül - ez manapság nem lehetetlenség, hanem realitás. Egy ekkora országban mint kis hazánk, ilyen méretű és dinamizmusú gazdaságban képtelenség, hogy annyi diplomásnak végzettségéhez méltó munkahelye legyen, ahány végzó'ssel évente kezet fognak a rektorok. Diplomást képezni persze üzlet, ezt nem szabad elfelejteni. A felsőoktatási intézményeket a gazdasági érdek is hajtja eló're - van olyan fó'iskola amely megsokszorozta hallgatói létszámát néhány év alatt. Ez még önmagában nem baj, hiszen majd gondolkodnak az emberek és eldöntik, hogy érdemes-e a diplomára áldozni öt évet plusz tengernyi pénzt vagy sem. A gond ott lelhető' fel, hogy megbillent, eltorzult a társadalmi szerkezet, amelyben a magasan képzett szakmunkások, technikusok derékhada létezett, jól megfizetett és megbecsült álláshelyeken. Őket a mai vállalat- alapítók most is megbecsülnék - ha lennének. De nincsenek, mert a szakképzés Magyarországon nincs a helyén-nem fejlesztjük, nem építjük.Hovatovább a szakember- hiány a gazdasági fejlődésünk akadálya. Ezért alighanem jól teszi a felnövekvő nemzedék ha úgy gondolkozikmem árt ha a diploma mellett van a kezében jónéhányunknak egy biztos mesterség is... FELHÍVÁS Volt hadifoglyok, és elhurcoltak a Szovjetunió területén figyelem! Az egyes, tartós időtartamú szabadságlevonást elszenvedettek, részére járó juttatásról szóló 267/2000 Kormány rendelet, hatályát az Alkotmánybíróság 11/2003 AB: határozata a következőképpen fogalmazta meg: 1994. október 1-jét követően a Szovjetunió kényszermunkára elhurcoltak. A 3. Kárpótlási törvény 1945. augusztus 1-jétől követően a szovjet hadifogságba esett katonák munkaszolgálatosok, leventék esetében kényszermunkára kötelezésnek ítélte meg, mivel ezen időpont után a genfi konvencióban foglaltak szerint jogtalan volt a hadifoglyok további ott tartása. A juttatási feltételek fennállását a Központi Kárrendezési Iroda, illetőleg jogelődje (OKKH) által hozott jogerős személyi kárpótlási határozata, illetve Hatósági Bizonyítványa igazolja! A juttatás mértéke: Ha a kényszermunka időtartama:- a 3 évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás összege havi húszezer forint.- az öt évet elérte, de tíz évet nem érte el, a juttatás összege havi harmincezer forint.- a tíz évet elérte, vagy meghaladta, a juttatás összege havi negyvenezer forint. Túlélő házastárs esetén a juttatás összegének 20 százaléka jár a házastársnak. A juttatás igényléséhez a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által rendszeresített igénybejelentő lap rendelkezésre áll, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Megyei Szervezeténél! Igénylőlappal és tanácsadással állunk rendelkezésre Miskolc Kolping-ház, a - Szent Anna-templom mellett - minden szerdán 9-től 11 óráig július 30-ig. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Diplomások állás nélkül - kidobott diákévek? Egyre több a végzős, de még mindig kevés a szakképzett munkaerő Magyarországon Miskolc (ÉM) - Ideje rendbe tenni hazánkban a szakképzést a más országokban bevált modellek átvételével. Nemcsak azt kell megakadályozni, hogy kivándoroljon a szakképzett munkaerő, de a környező országokból is jó lenne befogadni szakmunkásokat - hangsúlyozta a közelmúltban Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Évről évre szaporodik a végzős hallgatók száma az egyetemeken és a főiskolákon, a gazdasági visszaesés nyomán megcsappant a külföldi és a hazai cégek kereslete a közgazdászok mérnökök iránt. Az öt vagy tíz évvel ezelőtt rögtön menedzseri székbe ülő friss diplomások utódai ma a szamárlétra alján vagy munkanélküliként kezdik. A rendszerváltás óta több mint duplájára nőtt az évente felsőfokú végzettséget szerzők száma, az általuk betölthető állásból viszont nem lett több.- Az igazi probléma az volt, hogy a fejlődő gazdaság igényeit nem tudta követni a szakképzés felsőfokú oktatás, ami egyes területeken hiányt míg máshol túlképzést eredményezett - mondja Gúr Nándor az Országgyűlés Szakképzési Bizottságának alelnöke. A multik tömegével keresték a felsőfokú végzettségűeket, még a vezetői székekbe is, ma már a szakképzett munkaerőre van leginkább szükség.- Ma elmondható, hogy hazánkban a kormányzat a gazdaság és a kamara között, együtt működés van a szakképzést illett ..................... Az igazi probléma. hogy a gazdaság igényeit nem tudta követni a szakképzés, oktatás. Gür Nándor ALELNÖK ......................................ff tőén, dé ez egy hosszútávú folyamat aminek évek múltán és nem azonnal van hatása - hangsúlyozta Gúr Nándor. A fenti állításokat adatok is alátámasztják, az elmúlt év szeptemberében a munkaügyi központokban regisztrált 13 ezer felsőfokú végzettségű munkanélkülinek csaknem a fele a húszas éveiben járt, de a harmincas generáció és szép számmal képviseltette magát. A mai képzés, oktatás területén a legnagyobb nehézséget a gyorsan változó ipar és gazdaság igényeinek való megfelelés jelenti, vagyis a négy- vagy akár ötéves képzés végén nem lehet garantálni az adott szakmai tudás frissességét.- Éppen ezért speciális képzésekre van szükség amely az általános tudás mellett egy szűk specifikus oktatást nyújt, a gazdaság igényeinek megfelelően - tette hozzá. Mflff A képzési rendszerrel kapcsolatban a www.boon.hu internetes oldalunk fórumán hozzászólhatnak. A rendszerváltás óta duplájára nőtt a diplomás végzettségűek száma, viszont a betöltetlen állások helye nem változott. Sok diplomás munkanélküliként kezdi pályáját. Fotó: ÉM-archív ÉM-csatlakozás: Jó, ha tudjuk Foglalkoztatáspolitika az EU-ban Munkanélküliség leküzdése az 1990-es évek közepétől az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Az 1997-ben kialakított uniós eljárás a nyitott koordináció segítségével az Európai Foglalkoztatási Stratégia célkitűzéseit a tagállamok önállóságuk megtartásával, saját hatáskörben hajtják végre. Évente közös, lehetőleg számszerű célokat határoznak meg, amelyek végrehajtása érdekében nemzeti akcióterveket készítenek. A tervek teljesítését az Európai Bizottsággal és egymással közösen értékelik, és ezután új célokat, ajánlásokat fogalmaznak meg a foglalkoztatási helyzet javítására. A csatlakozás után Magyarországnak is alkalmaznia ezen eljárásokat, és eleget kell tennie a közös célkitűzéseknek. Ez bizonyára kedvező hatással lesz a munka- nélküliségre, minként az unióban is számottevő javuláshoz vezetett 1997-től napjainkig, megközelítőleg 10 millió új állást hoztak létre, és 11 százalékos munkanélküliség 8 százalékra csökkent. Megkérdeztük: Ön szerint biztos karrier ma a diploma? N em, mert olyan sok diplomás van, hogy már nem tudnak csak középfokú végzettségű állásba elhelyezkedni, túlképzés történik diplomásokból. Szucsági Lajos (67) NYUGDÍJAS D iplomával nem lehet munkát találni, nincs annyi diplomás állás ma hazánkban, ezért a legjobbakat veszik fel közülük vagy akinek kapcsolata van. Vaprzsán Gyula (26) AUTÓSZERELŐ S zerintem ma nagyon nehéz helyzetben vannak a diplomások, nem tudnak elhelyezkedni. Sokan ezért külföldre mennek szerencsét próbálni. Kis Andrea (21) DIÁK S zerintem fontos a felsőfokú végzettség, hiszen ma minden munkahelyre általában azt kérik, hogy legyen az embernek valamilyen diplomája, oklevele. Doszpoly Istvánné (27) VENDÉGLÁTÓS S zerintem nagyon nagy lehetőség van benne, aki diplomázik az biztos sikeres lesz) hiszen onnan már csak feljebb és feljebb vezet az út, a karrier felé. Kiss Balázs (14) DIÁK Leggyakoribb kérdések az EU-val kapcsolatban J J J J J J J J J J JJ/Jv'j -"W V"« » V V V V -v "**Vw-w V v-w w-vV-v v VV V «. 'i'i V A vA Nem kell félnünk a lehetőségektől Nem kell tartanunk az agyelszívástól, attól, hogy a jól képzett, tehetséges munkaerő külföldre megy dolgozni? Természetesen EU- csatlakozásunkat követően nem akadályozhatjuk meg állapolgárainkat a más tagállamban történő munka- vállalásban, amennyiben úgy döntenek, hogy rövidebb-hosszabb ideig más országban szeretnének dolgozni. Vannak olyan területek, mint a számítástechnika, az egészségügy, ahol egyes uniós tagállamokban a képzett munkaerőre igen nagy szükség van. Sőt, vannak olyan hiányszakmák is ahol épp az alacsony képzettségű munkavállalókra lesz majd szük- ség.Felmérések szerint ugyanakkor a magyar állampolgároknak csak nagyon kis része gondolkodik azon, hogy rövidebb vagy hosszabb időre elhagyja az országot, és máshol vállaljon munkát. Sok esetben épp a nyelvtudás hiánya, vagy a család visszatartó ereje az, amely arra ösztönzi állampolgárainkat, hogy itt keressenek megfelelő munkát. Számítani lehet ugyanakkor arra, hogy a bérek felzárkózása felgyorsul azokban a szakmákban, amelyek iránt a tagországokban nagy a kereslet. A csatlakozási tárgyalásokon a magyar fél ellenzi minden olyan uniós törekvést, amely csupán egy szakmának a szabad áramlását biztosítaná, míg más szakmákat csak néhány év elteltével. Nem kell attól tartanunk, hogy kiemelt területeken elveszik tőlünk a munkalehetőségeket a külföldiek? Nem várható, hogy a jelenlegi tagállamokból nagy számban érkeznének munkavállalók a csatlakozásunkat követően. Sőt, mindazon tagállamokkal szemben, amelyek az átmeneti időszakban ideiglenesen korlátozni kívánják a magyar állampolgárok munkavállalását, hazánk is hasonló rendszert tarthat majd fenn, illetve a velük együtt csatlakozó országok esetében is úgynevezett védintézkedést alkalmazhatunk, ha a munkaerő beáramlása olyan mértéket érne el, amely veszélyezteti a magyar munkaerőpiacot. Munkaidő és szabadságolás szabályozása az Európai Unióban Miskolc (ÉM) - Az Európai Unióban irányelv írja elő a maximális munkaidőt, s ezen belül a tagországok törvényei, kollektív és egyéb munkaszerződések alapján történik a munkaidő kialakítása. Az unióban a kollektív szerződések alapján, a legtöbbet Görögországban kell dolgozni, átlagosan 40 órát, majd a finnek következnek a sorban 39,3 órával. 2002-ben a legkevesebb órát Franciaországban kellett a munkahelyen tölteniük az alkalmazottaknak. A galloknál egyébként a munkaidő folyamatosan csökken, egészen a 35 órás szint eléréséig. A kollektív szerződésben rögzített munkaidő azonban nem lépheti túl a törvényben, illetve EU-irányelvben meghatározottat. Az EU-t\an erre vonatkozólag egy 1993-as direktíva az irányadó, mely 48 órában maximálja a heti munkaidőt és 11 óra napi pihenőidőt ír elő. A tagállamok a nemzeti törvényekbe ezt másképpen tették át. Az unió kilenc tagországában a heti 48 óra a felső határ, a többiben 40, illetve Belgiumban 39. Ezek a számok speciális esetekben azonban túlléphetők. A napi maximális munkaidőt is szabályozzák a tagállamok. Dániában, Írországban, Olaszországban és az USA-ban 13 óra a határ, míg Svédországban, Görögországban, Németországban, Finnországban és Belgiumban 8-8. Az átlagos éves szabadság tekintetében Hollandia áll az élen 31,3 nap fizetett szabadsággal. Németországban 29, 1 nap, itt messze az átlag fölött mehetnek szabadságra a munkavállalók, míg a legkevesebb pihenési lehetőséget a görögöknek 23 nap és az íreknek 20 nap jár. A legtöbb tagországban 25 vagy 20 nap az éves szabadság. Az unió polgárai közül Hollandiában és az Egyesült Királyságban dolgozók örülhetnek a legkevesebbet piros betűs ünnepnek (8 nap), míg Spanyolországban és Portugáliában a legtöbben (13 nap).
