Észak-Magyarország, 2003. június (59. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-23 / 144. szám

2003. június 23., hétfő Í$MM-1MR0RSZÁG# EU-KARRIER / 7 Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült ieoyzet Természetellenes MARSCHALKÓ ILDIKÓ e-mail: ildiko.marschalko@inform.hu Bonyolult az örök fejló'désre ítélt kapi­talizmusban gazdasági érdekeket megbo­rító döntéseket hozni a környezet érdeké­ben, de kell. A másik oldal a személyes figyelmünk környezetünk, és természe­tünk védelme valamivel jobb képet mu­tat, már ami a fiatal korúakat illeti, hiszen többségük úgy gondolja ahhoz, hogy jö­vőjük legyen, feltétlen szükséges a kör­nyezetvédelemmel foglalkozni. Sajnos a gyakorlatban, ők sem tesznek sokat. Szemtelenül, szemetelünk, mondván nincs elég utcai szeméttároló kosár, ami­be beledobhatnánk csokipapírjainkat, el­használt zsebkendőinket. Nem beszélve az erdőket szennyező illegális hulladék­hegyekről és így tovább... Gazdaságunk, sem felfogásunk nem elég ahhoz, hogy környezetbarát ország legyünk,, vagyis vágjuk magunk alatt szé­pen a fát, pedig tájaink természeti kin­cseink talán az egyetlen forrás amiből az unióban profitálhatnánk. Sokan elmondták, és leírták már ezen hasonló gondolatokat, mégis mintha - tisztelet a kivételnek - a magyar nép, a füle botját se mozdítaná. Ennyire nem lenne fontos hol és milyen környezetben élünk? Egyáltalán lesz-e jövőnk? Nem csoda, ha az unió környezetvé­delmi elvárásaihoz fényévekre vagyunk. Viszont az uniós szabályok miatt kényte­lenek leszünk tenni is valamit a természe­tünkért, hazai tájaink egészségének megőrzéséért, a mindennapi tiszta környe­zetért, ha tetszik ha nem. így rövid időn belül - ha a jogszabályok elég következe­tesek - egyszer a természet törvénye érvé­nyesülhetne nem az emberi hanyagságé... GYAKORI KÉRDÉSEK Milyen rendelkezések vonatkoznak az EU- ban a környezetvédelemre, és ezek hogyan érintik hazánkat? • Az Európai Unióban az alapító szerződés vonatkozó rendelkezései nyomán a 60-as évek végétől kezdve mintegy 300 jogforrás szüle­tett, a környezetvédelem területén. Hazánk­nak a közösségi jog követelményeit ezen a téren is teljesítenie kell, ez alkalmazkodást jelent a legkülönbözőbb szakterületeken, a környezeti hatásvizsgálattól kezdve a hulla­déklerakókon keresztül, a genetikailag módo­sított szervezetekig. Alapvető elvárás, hogy a környezetvédelmi po­litika más szektorban (közlekedés, mezőgaz­daság) integráltan jelenjen meg, illetve a fenn­tartható fejlődés szempontjait mindenkora a lehető legteljesebb mértékben érvényesítse. Ökopark létesítéséhez kaphatunk-e tá­mogatást? • Az Európai Unió strukturális és kohéziós politikai támogatási rendszere, ezek támo­gatnak kifejezetten környezetvédelmi célú beruházásokat is. Létezik, önálló környezet- védelmi pénzügyi alap is, az úgynevezett LIFE program keretén belül, amelynek 2001 óta Magyarország is tagja. A pályázati lehetőségekről a Környezetvédel­mi Minisztérium illetékes irodája ad felvilá­gosítást. KI viseli majd a levegő minőségével kap­csolatos beruházások költségeit? • A légszennyezettség rendszeres vizsgála­ta, az ország levegőminőségi állapotának el­lenőrzése állami feladat, ezért a mérőháló­zatok működtetésének és fejlesztésének költ­ségei az államot terhelik. Az oldalt írta: Marschalkó Ildikó Környezetünkre Nyelve a jövőnk érdekében Megnőtt a fiatalok érdeklődése környezetük szennyezettsége, védelme és állapota iránt Miskolc (ÉM) - Meglepő módon a mai fiatalokat job­ban érdekli környezetük óvása, védelme, mint tíz év­vel ezelőtt, derül ki egy 2002-ben végzett országos kutatásból. A Zöld Akció Egyesület mint a Hulladék Munkaszövetség tag- szervezete az elmúlt év novem­berében készített országos felmé­rést, a fiatalok érzékenységéről és fogyasztási szokásairól. Az összesen 1100 fős kikérdezés a fő­városra (300 kikérdezett) és nyolc városra (100-100 fiatal) ter­jedt ki. A kérdőíveket kitöltő fia­talok egynegyede középiskolás, háromnegyede pedig felsőoktatá­si intézmény nappali tagozatos hallgatója volt.- Ezt a kutatást egy 1996-ban a Sonda Ipsos által készített fel­mérés alapján végeztük el, melyből egyértelműen kiderül, mára sokkal jobban érdekli a fiatalokat környezetük helyze­te, mint pár évvel ezelőtt - mondta Apró Gergely program- felelős. Mint az a kutatásból kiderül a legtöbb fiatal, úgy vélte, hogy H ....................... Mára sokkal jobban érdekli a fiatalokat kör­nyezetük helyzete, mint pár évvel ezelőtt. Apró Gergely .................................................» életükben az ifjúság helyzete, bír a legnagyobb fontossággal. Ezt követte a környezet állapota, majd a munkanélküliség prob­lémája.- Ez a második hely azt sejte­ti, hogy a fiatalok tisztában van­nak a környezetvédelem fontos­ságával, ép környezet és életmi­nőség összefüggésével - tette hozzá. A továbbiakban a gazda­sági helyzet került a negyedik helyre, majd szorosan utána a belpolitikai történések. Az érték­rend végén jelentős pontszám­mal lemaradva, jelent meg a nyugdíjasok helyzete, s végül a rangsort az EU-csatlakozás prob­lémája zárta.- A felmérésből az is kiderül, a fiatalok 70 százaléka szerint a környezet jelenlegi állapotáért nemcsak az ipari üzemek, de ugyanúgy a lakosság is egyfor­mán felel. Ebből következően érthető, hogy a megkérdezettek 68 százaléka tartja fontos szem­pontnak, a környezetbarát ter­mékek vásárlását és elenyésző azok száma akiket nem érdekel a megvásárolt áru környezethez való viszonya - hangsúlyozta Apró Gergely. A szakember szerint a kérdő­ívek összesítéséből megállapítha­tó, hogy a vizsgált csoportok több területen (általános érték­rendjükkel, a szelektív hulladék­gyűjtésre való készségükkel) el­méleti szinten továbbra is jelen­tős környezeti érzékenységet mutatnak fel. Több kérdés ered­ménye viszont azt igazolja, hogy ez az elméleti felkészültség és hajlam a fogyasztói gyakorlatuk­ban nem jelentkezik. Zöld Akció Egyesület 1. Havonta Ismeretterjesztő kirándulások 2. Kisgazdálkodő kertben is­merkedés a természettel Baráthegyalján 3. Tájsebészet program az il­legális szemétlerakók meg­szüntetéséért, 4. Hulladékfeldolgozással kapcsolatos előadások álta­lános iskolásoknak Megkérdeztük: Mennyire ügyel környezetének állapotára, óvására? S zeretem, tiszta a kör­nyezetem, ha nem szemét vesz körül, s ezért mindent megte­szek. Óvni környezetün­ket a legjobb befektetés a jövőre nézve. Harsányi Angélika (19) DIÁK A környezet ápolása és karbantartása a legfontosabb dolog, mégis a többség teljes mértékben elhanyagolja, amit a környezet meg­bosszul. Fodor Erzsébet (20) DIÁK N agyon érdekel a ter­mészet, bár manap­ság nem divat ezzel fog­lalkozni. Nem dohány­zóm, nem szemetelek, tisztán tartom a környe­zetemet. SZENTE JÓZSEF (50) GÉPÉSZMÉRNÖK Ü gyelni a környeze­tünkre, kiemelke­dően fontosságú dolog még akkor is, ha sokan nem is veszik figyelem­be ezt a tényezőt az éle­tükben. Farkas József (38) KERESKEDŐ T isztán tartom kör­nyezetemet, ami az erőmből telik. Nyugdí­jasként nem sok hulla­dékot termelek, általá­ban mindent felhaszná­lok, amit lehet. Nagy Ferencné (67) NYUGDÍJAS A közelmúltban készült felmérések szerint a fiatalok érzékenyebbek környezetük állapotára, mint tíz évvel ezelőtt. Ez jó hiú, a kérdés csak az - a kötelező szemétsze­dés kivételével - ez mennyire nyilvánul meg a mindennapok tetteiben. Fotó: Kőhalmi Péter EU-HÍREK Zöldpénz Brüsszelből Az Európai Unió 2004 és 2006 között összesen minte­gy 700 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésé­re, különböző környezetvé­delmi beruházásokra. Ebből 480 millió eurót a Kohéziós Alap, 160 milliót pedig a Strukturális Alapok adnak. Ezt egészítik ki azok a vi­dékfejlesztési szubvenciók, amelyek a környezetbarát agrártermelést támogatják, továbbá például a mezőgaz­dasági területek erdősítését, valamint az állat- és kör­nyezetvédelmi előírások tel­jesítését segíthetik. A Kohé­ziós Alap forrásaiból Ma­gyarország 132 millió eurót már lekötött az ISPA elő­csatlakozási alapból finan­szírozott beruházásokra, és a 180 millió eurós budapes­ti szennyvíztisztítót is ebből a keretből építik meg. A fennmaradó 168 euró, amelyből 2006-ig évente 56 millió eurót lehet majd le­kötni. A támogatásokat pro­jektenként változóan 20-50 százalékos önrésszel kell kiegészíteni. Milliárdok kellenek Nincsenek pontos számok arról, mennyit kell még ha­zánknak az EU-csatlakozás- sal összefüggő környezetvé­delmi feladatokra költenie. A szaktárca becslése szerint az eddigi 1500 milliárd forint mellett további százmilliár- dokra lesz szükség. Jó, ha tudjuk az Európai Unióról j 'fJ j "J ’J J Pályázatfigyelő Life-Természetvédelem a természetes élőhelyek, a va­don élő növény- és állatvilág megőrzését szolgáló tevé­kenységekkel kapcsolatos pá­lyázatokat támogatja. Ezek­nél a pályázatoknál a támo­gatás mértéke maximum a teljes költség 50 százaléka le­het, 75 százaléka a prioritást élvező természetes élőhelyek, fajok, illetve a kihalás szélén álló madárfajok esetében. A programra a jogosult ország­beli jogi vagy természetes személyek pályázhatnak. A jelentkezési lap májustól megtalálható az alábbi weboldalon: www.ktm.hu. Hulladékgazdálkodás Magyarországon évente hozzá­vetőlegesen 100-110 millió tonna, fejenként kb. 10 tonna hulladék keletkezik, ebbe mindenfajta hul­ladék beleértendő. Az összes mennyiségből mintegy 20 millió tonna/év mennyiségű kezelt fo­lyékony települési hulladék és 4- 5 millió tonna/év a települési szilárd hulladék. A további mint­egy 85 millió tonna/év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazda­sági tevékenységből származó termelési hulladék. A termelési hulladékon belül összesen 3,5 millió tonna/évre tehető a veszé­lyes hulladék mennyisége, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egyes - magyar minősítés szerint veszélyesnek minősülő anyagok, pl. a timföldgyártásból származó vörös-iszap nem min­den OECD országban számítanak veszélyes hulladéknak. 2000 előtt részletes jogi, műszaki és gazda­sági szabályozás hiányában nem épült ki a kommunális hulladék- kezelés komplex, regionális egy­ségekből álló rendszere. Ebben is segít a 2000-ben elfogadott átfogó hulladékgazdálkodási törvény. Rendelkezések A végrehajtási rendeletek, meghozatalával kialakításra ke­rült egy megbízható adatbázis, ez alapján pedig egy megfelelő cse­lekvési program. Az elsődleges cél, a megelőzés, sorrendben ezután következik a hasznosítás. Jóllehet a lerakás csak a végső eszköz a hulladékok kezelése te­rén, az országban - szemben a je­lenlegi, szinte egy település, egy hulladéklerakó gyakorlattal- mintegy 100 db. olyan regioná­lis hulladéklerakót kell kialakí­tani, amelyek kielégítik a kör­nyezetvédelmi igényeket, és re­gionális jellegük miatt több tele­pülést képesek hatékonyan és gazdaságosan kiszolgálni. Szük­séges kiépíteni a lakossági sze­lektív hulladékgyűjtési rend­szert, a csomagolási hulladékok EU által előírt hasznosítási ará­nyainak elérése érdekében. A ve­szélyes hulladékokra vonatkozó magyar szabályok a Bázeli Egyezményen alapulnak, és meg­felelnek az OECD ajánlásainak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents