Észak-Magyarország, 2003. június (59. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-14 / 137. szám

2003. június 14., szombat ISIAK-Mft6YAR0RSZÁG $ KULTÚRA / 6 HÍRCSOKOR 0 Záróvizsga. A fennálásának ötödik évfordulóját ünneplő 4 - Dance Club Táncstúdió Ifjúsági Egyesület június 21- én délután 5 órától tartja show-műsor- ral egybekötött záróvizsgáját, a miskol­ci Vasas Művelődési Központban. 0 Dixie. Megrendezik idén is a dixieland fesztivált Miskolcon. Július 4-én a Miskolci Galéria udvarán, másnap a Diósgyőri várban lesznek a fesztiválren­dezvények. Az operafesztivál, ma és holnap június 14. 11 óra - Mozart a rendező szemével - Kerényi Miklós Gábor előadása, Játékszín 13 óra - A csodálatos mandarin - filmvetí­tés, Bőcz Sándor Sándor bevezetőjével, Já­tékszín 15 óra - Mozart: A varázsfuvola - A Buda­pest Bábszínház vendégjátéka, Kamaraszín­ház 18 óra - A Magyar Triptichon (Bartók, Kurtág, Ligeti) - A Győri Balett vendégjátéka, kore­ográfus: Alexander Schneider-Rossmy, Nagy­színház 18 óra - az Imperial Trió hangversenye, Szent- háromság ortodox templom 18 óra - Mozart: Idomeneo-nyitány, Aggteleki Cseppkőbarlang közreműködik: Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Cardinal Mindszenty Kórus, Szilfai Már­ta, Pánczél Éva, Molnár András, Tóth János, vezényel: Báli József és Gergely Péter Pál 21 óra - Hacki Tamás és az Ex Antiquis együt­tes koncertje, Bartók és Mozart műveiből és népszerű operákból, Nyári Színház június 15. 11 óra - Mozart: Kis éji zene - szerenádok bábszínpadon, Csodamalom Bábszínház rendező: Majoros István tervezők: Végvári Zsófi, Máger Ágnes 11 óra - Fiatal tehetségek Bartók + Mozart konzertje, Játékszín Szokolay Ádám, Erős Ditta Rebeka, Weinper Fanni, Kiss Márton, Varga Gergő, Szalai Sza­bolcs 15 óra - Játsszunk Mozarttal! - A Madách Színház vendégjátéka, rendező: Balatoni Mó­nika, Kamaraszínház 18 óra - Tenorgála - Mikhail Davidoff, Gegham Grigoryan, Badri Maisuradze, Nagyszínház közreműködik: Miskolci Szimfonikus Zenekar vezényel: Joseph Rescigno rendező: Lovas Károly 21 óra - Mozart: Don Giovanni - az Auris Tár­sulat előadása, Nyári Színház közreműködik: Miskolci Egyetemi Énekkar és a Kolozsvári Magyar Opera Zenekara karigazgató: Sándor Zoltán rendezi és vezényel: Selmeczi György PORTRÉ Hacki Tamás előadóművész Az első Ki mit tud? versenyen 1962-ben lépett a nyilvánosság elé 18 évesen, egyedi, csü- csörítés nélküli füttytechnikájával. A zsűri először nem őt hozta ki győztesként, végül mégis elnyerte az első dQat, mivel nem­csak a közönségtől érkeztek a hallatlan igazságtalanságot sérelmező levelek és telefonok, hanem a parlamenti felszólalá­sok sorát is megsza­kították Hacki-párti spontán interpellá­ciók. Hacki Tamás 1967-ben megalapította az Ex Antiquis együttest, 1968-ban diplomázott az orvosi egyetemen. A későbbiekben külföldön is vendégszerepeit, New Yorkban fellépett Josephine Bakerrel. 1983-ban németországi tanulmányút céljával elhagyta Magyarországot - és kint maradt. Változatlant a legismertebb magyar füttyművész. Június 14-én este 9-kor az Ex Antiquis együttes­sel lép fel az operafesztiválon, a Nyári Színházban. f A könyvhét mai eseményei Június 14., szombat 11.00 órakor: Könyvheti pódium a miskolci Vá­rosház téren. 12.00 órakor: Ünnepi könyvheti sorsolás, kö­zönségajándékok sorsolása. Egészen nagy varázslat a „kis” Mozarttal Anya és lánya együtt dolgozott a fesztiválhoz kapcsolódó új bábszínházi bemutatón Montmartre - most. Nem csak az operafesztivál zenei eseményei kínálnak ezekben a napokban kulturális csemegét a miskolci belvárosban járóknak, a Miskolci Montmartre di­ákprodukció is vonzza a közönséget Fotó: Kőhalmi Péter Miskolc (ÉM - DK) - Úgy gondolom, nagy varázslat lesz - jellemzi a Csodamalom Báb­színház Sok kis éji zene című produkcióját Máger Ágnes festőművész, aki lányával Végvári Zsófia díszlet­jelmeztervezővel együtt készí­ti az előadás látványvilágát.- A bábszínház igazgatója, M. Németh Erzsébet keresett meg, mert annak idején dolgoztunk w ............... Igaz, hogy még ilyet nem csinál­tam, de nagyon izgalmasnak ígérkezett. már együtt: terveket készítettem a nyári színházi produkciókhoz. Ugyanis a 80-as évek elején volt már operafesztivál Miskolcon, csak mi pénz hiányában Mozart­nak néhány „kis”, populáris ope­ráját mutattuk csak be, itt a báb­színház mellett, a Muzsikáló ud­varban. Németh Erzsi is valószínűleg a régi sikerekre em­lékezett, amikor hívott. Én meg örömmel vállaltam. Igáz, hogy még ilyet nem csináltam, de na­gyon izgalmasnak ígérkezett. Zsófi lányom bábszakon is vég­zett, így sokat segített a bábok megformálásában is. Csoda a színpadon- Nagyon szeretem a bábmű­fajt, talán az egyetlen műfaj a földkerekségen, ahol az igazi csodát meg lehet valósítani a színpadon - veszi át a szót Vég­vári Zsófia. - Itt bármi megtör­ténhet, felnőttek is tátott szájjal tudnak nézni egy bábelőadást. A mai napig én is így vagyok, cso­dálattal nézem, amikor a textil, a papír, a fa megelevenedik, el­kezd mozogni, néha még a mi­Máger Ágnes képzőművész 7TTVTTT mikáját is lehet látni, pedig az nincs is... A bábtípusválasztás adódott a Mozart-játékhoz: a kesztyűs bá­bu nagyon kicsi lett volna, a ma­rionetthez túl bonyolult a törté­net, mert nagyon sok benne a mozgás, így a legkézenfekvőbb a vayang azaz a pálcás bábu volt, amelyek természetesen épp­úgy a rokokó világát idézik, mint a díszletek:- Megpróbáltam egy stilizált vi­lágot létrehozni a színpadon SOK KIS ÉJI ZENE Bábjáték a gyermek Mozart kalandjairól Rendezte: Majoros István Báb- és díszlettervek: Máger Ágnes és Végvári Zsófia Szereplők: Heiszmann Ildikó, Láng Bernadett, Tari Edit, Tuli­pán Gábor, Ivánkő István Premier: június 15., 11 óra, mis­kolci Csodamalom Bábszínház Végvári Zsófia DÍSZLETTERVEZŐ .................................................W nem kell, hogy ház alakja legyen meg ablaka, az emberek asszoci­ációs képességét kell kihasználni. Ez a gyerekeknek megy könnyeb­ben. De egy szappanbuborékba is olyan sok mindent bele lehet lát­ni, vagy a felhőkbe az égen. Hagy-i juk meg azt a gyermeki boldogsá­got a felnőtteknek is, hogy maga jöjjön rá, mi az, amit lát... ,>,í m Az operafesztivál programja, illetve a fesztiválról szóló valamennyi cikkünk olvasható az alábbi honlapon: www.boon.hu mondja Végvári Zsófia. - Biztos vagyok benne, hogy nem kell mindent kimondani, a háznak .............. Hagyjuk meg a gyermeki boldogságot a felnőtteknek is... Kalandos belépő - ária a határon Miskolc (ÉM - KHE) - Wolf- gang Büntennek (képünkön), aki csütörtök este A varázsfu­vola Taminoját alakította, éne­kelnie kellett a határon. Az történt ugyan­is, hogy az ope­raénekes ott­hon felejtette az útlevelét. Amikor ez a Magyar határon kiderült, a vámtisztek csak ak­kor hitték el a híres tenornak, hogy valóban A varázsfuvola Taminojához van szerencséjük, amikor dalra fakadt. A „fel­lépés” jól sikerülhetett, mert vé­gül kapott egy rövid időre szó­ló tartózkodási engedélyt. Játék Fesztiváljáték a jegyekért játékunk utolsó fordulójában Becze Zsófia (Miskolc) volt a szerencsés. A jegyeket a színház jegyirodájában veheti át. Hazai valóság - joghurt és szex? A show egzotikusabb lesz a képernyőn Budapest (ÉM - BGO) - Mindkét magyarországi valóságshow második széri­áját zárta a napokban. A szakember szerint figyelem­reméltó, hogy a „hazai fejlesztésű” műsor világ­márkánál bizonyult nép­szerűbbnek. A Való Világ és Big Brother egy-egy televíziós formátum, mint mondjuk a napi szappanopera. Való Testvér Csak míg utóbbinál hivatásos színészek megírt jeleneteket ad­nak elő, a valóságshow napon­ta főműsoridőben jelentkező programot próbál kínálni - amatőr szereplőkkel, esetleges történésekkel, amelyekben a fő konfliktus adott esetben az, hogy ki hány joghurtot evett, vagy a szex - hallhattuk Sükösd Miklós médiakutatótól, a Közép­európai Egyetem docensétől. A Való Világ gyakrabban mozdította ki szereplőit a való­di való világba, ettől irányítot- tabban történtek az események. Illetve a játékosok válogatásás­nál is merészebbek voltak, a nézők két, azonos nemű iránt vonzódó jelentkezőt is beszavaz­hattak - meg is tették és ezzel a házon belüli konfliktusok is erősebbek voltak. A Big Brother nem szándéko­zott átlépni ezeken a határokon. Az mindenképpen jelentős do­log - hangsúlyozta lapunknak a médiakutató -, hogy egy világ- szabadalomnál bizonyult nép­szerűbbnek egy magyar fejlesz­tésű műsor. A valóságshow-k családfájá­nak egy másik hajtása a tv2 következő produkciója, az eg­zotikus szigeten játszódó túlélő­műsor (amelynek voltak már farmon és katonai kiképzésen játszódó hazái televíziós előz­ményei). Ebben a helyszín és az extrémebb feladatok adnak új formátumot, ami a nézők szá­mára újdonság lehet. Nyertesek Az eddigi hazai valóságshowk valójában a társadalom leképe­zéseiként működtek - mint egy munkahelyen, megkapjuk a fel­adatunkat, végrehajtjuk, igyek­szünk elfogadni a többieket és úgy viselkedünk, hogy minket is elfogadjanak és közben igyek­szünk a legszimpatikusabbnak látszani. A jelenlegi győzteseken is látható, hogy az extremitások- tól mentes karakterek nyernek - akik a legtöbb embernek szimpatikusak, akik így nem is igazán karakteres figurái a já­téknak. Rongyos sátorok. Szege­di Dezső Jászai-Mari díjas színművész Rongyos cigány­sátorok homályában címmel tartott előadói estet a mis­kolci Petőfi könyvtárban __™.. ........J NAPLÓ Állomás, ó, állomás! X,« Málik Roland Ha egyszer számot kellene adnom arról, mi üt belém néha, mikor a pályaudvar felé veszem az utam és hogy miért ló'dörgök ott órák hosszat, hirtelenjében nem tudnék felelni. Egy biztos: tél végén, az elsó' szép napon kihajt bennem a vágy. I lyenkor eló'ször is bemegyek a Tükrösbe és rendelek egy jó eró's feketét, aminek - így neve­zem - restiíze van és amilyen csak efféle utasellátókban futhat le, valami régi-régi presszógép­ből. Azt se bánom, ha fel melegít­ve kapom, mert a resti íz nem vész el, csak erősödik. Ahogy megkapom, olyasféle izgalom fog el, mint mikor bújócska közben átmerészkedtem a szomszéd ház udvarára. Kiskanál, egy cukor. Forog. Fény csillan a feketén, las­sú, forró kortyok, elégedett cset- tintés. Miután így, ínyenc módjá­ra elszopogattam (néha kettőt, sőt, hármat is), megszólal ben­nem egy belső hang és zakatoló véremtől vezérelve bámészkodni indulok a pályaudvaron. Az állomáson állhátatosan őrzi, vasba, betonba, vágányba öntve a tényt, hogy valahová ké­szülünk. Aki céltalan részesévé válik, az úgymond páholyból nézheti ezt a szürke-tarka áram­lást. Arcok szállnak itt, lábak ma­síroznak, vállak mozognak, bőrönd hozza és húzza őket. Ar­cok, melyek a legkülönfélébb te­kintettel szemlélik vagy illetik lo­pott pillantással ezt a különös építményt, ezt a köztes teret, ami ideig-óráig, akarva-nem akarva utazásunk megkerülhetetlen része lesz. Van itt valami esetlen ko­molyság, valami szórakozott ün­nepélyesség, mintha a lehetőségek szentélyében len­nénk, ahol minden megtörtén­het. Olykor-olykor eljátszom a gondolattal, mi lenne, ha más­hová érkeznék, mint ahová in­dultam. Mondjuk, útközben szállni le. Egy ismeretlen, vidéki állomáson. Almos kutya, még ál­mosabb bakter. Forróság, kék, utcai kút. Nem törődni a han­gosbemondóval, ezzel a zengő és testetlen hanggal, ami az uta­zás eredeti céljára emlékeztet és elbaktatni a néptelen, poros ut­cán. Néhány könyvben olvastam ilyen történetet, ilyenkor ujjong­va kiáltottam fel magamban: igen, ez az! Persze, eddig sem­mi se lett a dologból. Az állomás időszaka szá­momra a tavasz és a nyár. Nincs izgalmasabb, mint a hideg hóna­pok után megjelenni a restinek abban az utánozhatatlan, tavaszi forgalmában, mikor szomjas em­berek hörpintik ilyen-olyan italu­kat induláskor, érkezéskor vagy a csatlakozásra várva. Kigombolt ingnyakak, vállra vetett kiskabá- tok, szoknyák és vászonnadrá­gok, ismerős idegenek, kávé, szétáradó figyelem, elszánt fele- selgetés a Belső Hang és a Han­gosbemondó között, palástolt re­mény - hogy egyszer rossz vo­natra szállunk és valami olyan vidékre visz a szerelvény, ahol mindig süt a Nap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents